Somogyi Néplap, 1951. augusztus (8. évfolyam, 177-202 szám)
1951-08-23 / 195. szám
Csütörtök, 1951 augusztus 23. SOMOGYI NÉPLAP 5 A esökölyi dolgozó parasztok új tszcs alakításával ünnepelték alkotmányunk napját újjáépült kultúr ház előtt gyülekezett Csököly dolgosé népe. * hogy méltóképpen ünnepelj® a legnagyobb magyar ünnepet, '•az alkotmány kiadásának évfordulóját. Ezen a napon megmozdult a község apraja'nagyja, ott voltak az ünnepélyen azok a dolgozó parasztok, akik mái mint csoportlap ok ünnepelnek és azok is, akik. ezen a napon határozták el, hogy csoportot alakítanak. Közben megérkezett a kalonaz-eiw és vidám dalokkal szórakoztatták a megjelent nép- tömeget. Valamivel később a zene kíséretében felvonullak a község főutcáján. Elöl az úttörők menete li-ek, utána az MNDSZ, majd a dolgozó parasztok hosszú sora követ kezelt. A felvonulás után, aki befért a kuUúrházba az bent, aki nem fért be, az az utcán hallgatta Gábri •elvzárs, megyei titkár ünnepi besz ódét. — A mi alkotmányunkat azok a szovjet hősök írták, akik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom' l>an küzdöttek és azok. akik ezen a környéken hullatták vérüket a magyar nép szabadságáért és függetlenségéért. A mi alkotmányunk is, mint a Sztálini Alkotmány, híven tükrözi azokat az eredményeket, amelyeket népünk a legelőbbé ével, .sorún kemény, kitartó íny Ilkával már megvolósi ált. Megmutatja .az alkotmányunk, liouy mit valósitól tunk meg a mezőgazdaság kollektivizálása terén, hol értünk el ezen a téren nagyobb eredményeket. Az elért eredmények össze vannak fo" nódva Pártunk küzdelmével, amelyet nagy vezetőnk, Rákosi elvtárs vezetett és vezetTalán soha nem volt olyan lelkesedés, mint ezen a napon Cső- leölyben. Rákos: elvtárs nevét hallva valóságos tapSwkán 'tört ki Megmutatkozott ebben az éljenzés' ben az. hogy a dolgozó parasztok szerelik a Pártot és követik annak útmutatását. Köszönet, hála kifejezése volt, azé'rt az új életért, amelyet a Párt mutatott meg a esökölyi dolgozó parasztok számára is. Alig néhány hete indult meg a fejlődés a községben a termelőszövetkezet irányában és ma már a község dolgozóinak 70 százaléka az új úton jár. Bátran elmondhatjuk, hogy az egyéni gazdálkodás Csökölybeii csepp lett a tengeriben, az egyéni gazdálkodás elmaradt és háttétbe szorult a szövetkezeti mozgalom rohamos fejlődése mögött. — Mi volt ennek a mozgalomnak a lendítő ereje? — tette fel a kérdést Gábri elvtárs. — Elsősorban a meggyőződés és személyes tapasztalat, a meglévő termelőcsoportok példamutatásának hatása. Másodsorban az. hogy úgy a pártszerve' zet, mint a tanács derekasan küzdött a mozgalom' fejlesztéséért. Ebbe a munkába a legjobb aktivistáit vonta be, akik nap mint nap új tagokkal erősítették a megalakult csoportokat. Ezideig hat I. típusú termelőcsoport alakult a községben. 120 családdal. Igen jelentős erő- gyarapodás ez, győzelmet jelent az ellenség felett, bizonyíték arra, hogy Csököly dolgozó népe béké' ben akar élni. Gábri elvtárs beszéde után a megalakult termelőcsoportok avatására került sor- Megválasztották a vezetőségeket, kiválasztották a legjobbakat elnöknek. A nap egyik legnagyobb eseménye közé tartozott az, hogy közvetlen az ünnepség után Koncz Mihály 2 holdas gazda, Horváth Imre középparaszt vezetésével több gazdatársukkal a ta" nácsházára siettek azzal, hogy új csoportot alakítanak. Már előre meghatározták azt is, hogy az ünnep tiszteletére az új csoportnak az „Alkotmány“ nevet adják. Egymásután írták alá az érkezők a belépési nyilatkozatot. így 'hamarosan 15 családdal az alkotmány ünnepe napján új csoporttal erősödött a termelőszövetkezeti mozgalom. Igv ünnepelt Csököly ezen a napon, így mutatták meg a dolgozó parasztok, hogy követik a Párt útmutatá' sál. Miért maradt le a karúdi gépállomás idéuytervének teljesítésében ? Már esti 10 óra felé jár az idő, de a karáéi gépállomás udvarán inéig mindig zakatolnak a gépek, csattognak a kalapácsok, s az irodában is lázas munka folyik. Ebből arm lehet következtetni, hogy az állomáson jól megy a munka. Ezzel szemben kapkodás, tervsze- rínlenség uralkodik az egész vonalon. Az állomás vezetői a tervszerű irányítás helyett, a kevésbbé jelentős részletmunkákkal aprózzák el magukat, s így nincs idejük az egész állomás eredményeire döntően kiható ügyek elintézésérePéldául a csépilés kezdetén a kaposvári és a zalaegerszegi javítóműhelyek -í—A olyan erőgépet adtak át az állomásnak, amelyekkel úgyszólván el sem tudlak indulni, s közülük 7 erőgép ma is óit hever az állomás udvarán kihasználatlanulEzért felelősség terheli elsősorban az említett javítóműhelyeket, de felelős a gépállomás vezetősége is, amely nem intézkedett a gépek azonnali visszaszállításáról, kijavításáról. Ez a felületesség máris megbosz- szulta magát, mert az állomás az említett gépekkel is számolva, készítette el íizemi tervét, amelyet viszont most képtelen végrehajtani. Az is a vezetőség gyengeségére vall, hogy illetéktelenek utasítására intézkedik az erőgépek felhasználásáról. Ilyen beavatkozás történt, hogy egy gépet, amely csak meghajtásra alkalmas, kicserélték olyannal, amelyik szántott, csak azért, mert a gép egv félórára le' állt cséplés közben. Most ez a meghajtó gép az udvaron áll kihasználatlanul. a másikat, meg elvonták a szántástól. Bár a munkafegyelem által álban nem rcssz az állomáson, de némi lazaság itt is mutatkozik. Például Német Mihály traktoros augusztus lö-én azért, mert a községben a búcsú miatt nem csépeltek, ő is búcsút tartott, ahelyett, hogy szántott volna azon a napon. Az elmondott hibák és lazaságok miatt nem csoda, ha a karádi gépállomás. mely a tavaszi kampányban állandóan az elsők között volt a megve gépállomásai között, most az utolsók között kullog. Csépiéül tervét, 70, /nyári Maj'nmnkalervét pedig csak 18 százalékra teljesítette. A hibák melleit érdeme az állomásnak, hogy a szerződéskötésben 100 Százalékos eredményt ért cl. Ahhoz viszont, hogy a szerződésben vállaltakat teljesíteni tudja, fel kell számolnia a hibákat, lazaságokatEnnek érdekében az állomás dolgozói kövessék a legjobbakat, Baranyai Józsefet, aki fáradhatatlanul dolgozott a „Bredj.uk“ gyorscSéplés megszervezéséért, amellyel most a korábbi 120—140 mázsa helyett 260 múzsái csépel el naponta, vagy Hegedűs Ferenc és Tollai István traktorosokat, akik augusztus 15-ig már 130, illetve 120 százalékra teljesítették nyári taksj munkatervi"! két. JCadLieská Qános tudja, hogy ntiért dolgozik adiieskó Jánosról, a tahi gépállomás traktorosáról elismeréssel beszélnek a Tab-körr nyéki termelőésoportok és azok az egyénileg dolgozó parasztok, akiknél Kadlicskó János gépével dolgozott. Ezt az elismerést Kadlieslcó János ki is érdemelte, ment amellett, hogy gyorsan dolgozik, kiváló minőségi munkát is végez. Ezért nem egy esetben dicséretben, most a tarióhántás folyamán pedig 50 forint pénzjutalomban is részesült, mert időelött, kiváló minőségi munkát végezve szántotta fel a tahi termelőszövetkezet tarlóját. Kadlicskó János most a zalai dolgozó parasztok gabonáját csépeli, hagy a zalai dolgozó parasztok is mielőbb teljesíteni tudják az állammal szembeni kötelezettségüket. A csépiésnél is, hasonlóan, mint a talaj munkáknál, — nem elégszik meg -azzal, hogy teljesíti a tervét. Tervét most is magasan túlteljesíti, az előirányzott 90 mázsa helyett 150—160 mázsát csépel naponta 900'as cséplőgépével. J^adMcSkó János tudja, hogy miért dolgozik, tudja, hogy most érdemes jól végezni a munkáját, mert mo<st ivem a gyűlölt grófnak dolgozik, mint 8 évvel ezelőtt, hanem saját magának, s a dolgozó népnek. 8 évvel ezelőtt Kadlicskó János gróf Verezencei Zénó nagykiterje- d'ésű uradalmában legeltette a marhákat pár fillérért és reszketve húzódott félre a többi hozzá hasonló dselédgyerekkel együtt, ha az intéző, vagy az ispán éppen azon a vidéken tartolta a „szemlét‘ 8 évvel ezelőtt Kadlicskó János sem volt más, mint a megvetett cselédgyerek, akit az intéző, '.agy az ispán úr, ha éppen útjában volt csak megvetően félrerúgott, odábblépve pedig megsimogatta j gróf úr kiskutyáját s mutnt'a ici vajszivet. Kadlicskó Jánosnak, a tahi gépállomás traktorosának van miért gyűlölni a mait rendszer urait és van miért dolgozni, keményen harcolni munkája jó elvégzésével, hogy megvédje a békénket, a munkája jó elvégzésével harcolni azért, hogy a mull rémsége njra vissza ne térjen. múltnak, a grófok, a kizsákmányolok világának köszönheti Kadlicskó János azt, hogy nincsen édesanyja, mert édesanyja még 1933-ban megl ett i ra\-cszhen, amely a cseléd1 ah ásókban akkor otthonos volt és e nudln ik k 'szön- ,Lt V Kadlicskó János a két testvére halálát is, akik szintén tüdővészben haltak meg. A múltnak köszönheti még azt is Kadlicskó Jánois>, hogy nem járhatott iskolába, nem tanulhatott és ha az a rendszer maradt volna meg, Kadlicskó Jánosi is uradalmi cseléd maradt volna évi lí mázsa gabona és 100 pengő jövedelemmel, s megváltásnak vette volna azt, ha elvitte noina a tüdővész,. vagy egyéb akkoriban járványos betegség, mert akkor nem kellőit volna tovább szenvednie, tűrnie a megalázásokat n gróf úr uradalmában. És a Vörös Hadseregnek, a Párt- i nak köszönheti Kadlicskó János azt, hogg jelenleg megbecsült tagja a társadalomnak, mint szabad ember dolgozhat és munkájáért megkapja a rendes fizetést is. Ezért dolgozik Kadlicskó János most teljes erejével, hogy némileg vissza tudja hálálni azt a sok jót Pártunknak, amelyben a felszabadulás t óta eddig részesítette. A cséplési tervét is azért teljesíti túl, hogy megmutassa a Pártnak, hálás azért az életért, amelyben a felszabadulás óta részesítette és hálás azért, -hogy neki teljesült a vágya, tmktorista lehetett. Es Pártunk még egy újabb lendül'etet pánit Kadlicskó Jánosnak, akkor, amikor felvette a Párt tag jel öltjei közé. J£adli cskó elvtárs most már látja az életnek az értelmét. iMtja és naponta érzi azt-, hogy ma a munkás nem azért dolgozik, hogy egyeseknek legyen mit külföldre hordani, s legyen miből dőzsölni, hanem azért, hogy n magyar dolgozók felett ne uralkodjon többé a kizsákmányoló úri banda és o magyar dolgozó parasztok és munkások is olyan jólétben és olyan gondtalanul éljenek, mint példaképeik, a Szovjetunió dolgozói. Akikre büszke Somogy megye Üdvözöljük a begyűjtésben élenjáró dolgosó parasztokat László József 4 holdas (Somogyi arnóca) 890 százalék Cserjei Ferenc 3 holdas (Rinyakovácsi) 1406 százalék Pintér István 7 holdas (Csőmén d) 368 százalék Klárís István 9 holdas (Boronka) 255 százalék Torma István 9 holdas (Szöllősgyörök) 277 százalék Hajcgl János 6 holdas (Gyugy) 319 százalék Bíró Tamás 6 holdas (Drávatamási) 310 százalék Kanász József 5 holdas (Lengyeltóií 320 százalék Schmid József 6 holdas (Hács) 420 százalék Grabarícs György 3 holdas (Berzence) 600 százalék Szégyentábla Akik szabotálják a kenyérgabonabeatlást és spekuláljak feleslegükkel Gyurkó P. János 15 holdas (Balé) kenyérg. hátraléka 420 kg Fonal Ernő 10 holdas (Batéj ,, 280 kg Bornyus Sándor 6 holdas (Bat-5) „ 349 kg Győri Józsefné 8 holdas (Balé) „ 432 kg Kovács Ferenc 11 holdas (Baté) „ 226 kg Egerszegi József 12 holdas (Baté) kenyérg. feleslege 419 kg Kovács József Felső (Baté) ,, 250 kg Kovács István (Baté) „ 250 kg ; az alkotmány-ünnepi versenyben A kaposvári tangazdaságban szőj) eredmények születtek meg az aug. 20-i felajánlásban. A legjobb eredményt Figelman József érte pl azzal, hogy a mütrágyaseórásban a napi normáját -100 százalékban tel' je s ítél le. Papp Mária a céklarépa kapálásában 202 százalékra teljesítette a normáját. Gősiért Róbert pedig a gyümölcsfa permetezésben 126 százalékosi teljesítményt ért el. A réti- . széna kaszálásban Vigh József 170, Guba Anna répakapálás'ban 144 százalékot ért el. Ezek a dolgozók nagyszerű teljesítményükkel harcolnak a szocialista termelékenységért. De a munkák lendületes üteméből a tangazdaság munkacsapatai sem maradtak le, mert a kiértékelések szerint jó százalékot értek el. A legjobb munkacsapat a ,.Zoja“, amely napi teljesítményét átlagban 210 százalékban teljesíti. Másodiknak a „Táncsics“ munkacsapat ért be a verseny folyamán 155 százalékos napi átlagteljesítésével. A szentgáloskéri állami gazdaság is nagy kitüntetésben részesült, mert Kariicz Antal és Herber Mária aratópárok országos viszonylatiján a legelső helyen állnak. Aratásban a napi normájukat átlagosan 2't5 százalékban teljesítették. Pusztai József, a szentgáloskéri állami gazdaság traktorosa szintén első lett országos viszonylatban, aratásban és tarló hántásban 160 százálé- kot ért el. A szentgáloskéri állami gazdaság dolgozói fokozzák továbbra is munkájukat és kövessék az élenjárók példáját. Most, hogy a cséplést már befejezték állami gazdaságaink, azokat a dolgozókat, akik a legjobb munkateljesítményt érték el, az Állami Gazdaságok Somogy,megyei Központja a munkaérdemrend különböző fokozatára terjesztett fel 14 dolgozót. Ezek között a legjobb állattenyésztők is szerepelnek. Aug. 27-én lesznek kiosztva ezek az érdemrendek. Az érdemrend mellett különböző fokozatot nézve, magas pénz jutalomban is részesülnek a kitüntetett dolgozókLeplezzék le Homokszentgyörgyön és Csokonyavisontán az ellenséget H am ok,szén Így 5 rgy községben is igyekeznek a dolgozó parasztok, hogy mielőbb eleget tegyenek beadási kötelezettségüknek, azonban a beépült ellenség erősen hátráltatja a munkát. A pártszervezet és a tanács nem tölti be feladatát,, lelki- ismeretlen munkát végez, azért lehetséges, hogy nyugodtan dolgozik az ellenség. Nem a meggyőzés eszközével élnek a begyűjtési csatában, hanem hagyják, hogy ellaposodjon a feladat megoldása. Őket terheli a felelősség, amiért a Boj- tor-iféle cséplőgépnél Boronkai Károly, a H o r th y - rend s z e r volt főszol. gaibírája az ellenőr. Ki ismerje legjobban a falu ellenségeit, akik a múltból ittmanadtak, ha nem a pártszervezet?! Miért tűrik, hogy az ellenség pontosan a cséplőgépnél helyezkedjen 'el, ott folytassa aknamunkáját? Miért nem veszik észre, hogy ahol ez a gép csépel, számos gazda még a kötelező mennyiséget sem adja be? Azt sem veszik észre, hogy a Bojtor-féle cséplőgépes hogyan árt népünknek. Áz államot illető gépkeresetet a gazdáiknak adja kölcsön, s ugyanakkor a cséplőgépmunkásokat becsapja, mert az eddigi gépkereseten felül 5 és félmázsával több rozsot adott be. A gép zalbkeresetét pedig önkényesen visszatartja, kölcsönadja, így szabotálja, hogy a megfelelő terményimennyiség a raktárba kerüljön. Javítsa meg munkáját a homok- szentgyörgyi pártszervezet, sokkal élesebben harcoljon az ellenség ellen, sókkal jobban fokozza az ellenőrzés munkáját. Fokozza munkáját a csokonyavi- sontai pártszervezet is. Itt is sok kai nagyobb ellenőrzésre van szükség, sokkal jobban kell harcolni a kulá" koktól eredő rémhírek ellen. Ebben a községben azért vonakodik beadni a dolgozó parasztság termény- feleslegét, mert nincs kellő felvi lágosító munka, ezért a dolgozó pa rasztságot befolyásolja a kulákme- se, mely szerint háború jön, neír érdemes beadni és a pénz is rom lik. Meg kell mutatni, hogy menynyivel javult a pénz értéke, mindi; erősebb a forint. A háborús rém hírt pedig úgy szerelhetik le leg jobban, ha rámutatnak, hogy erő síteni kell országunkat, s erre leg jobban alkalmas most a begyűjtés terv túlteljesítése.