Somogyi Néplap, 1951. augusztus (8. évfolyam, 177-202 szám)

1951-08-23 / 195. szám

4 SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1951 augusztus 23, Nagy ünnepségek Barcson alkotmányunk ünnepén Négy dolgosó paraszt lépett be as ünnepségen a termelőssövetkesetbe A jugoszláv bányászok harcolnak az éhség és a kizsákmányolás rendszere ellen Augusztus 20-án, alkotmányunk 2. évifordulója megünneplése nap­ján Barcs 'hangos énekszóval volt telte. Barcs község dolgozói magasra emelt vörös zászlóval, Le­nin, Sztálin és Rákosi elvtársak ké­peivel menetelnek, akik megmutat­ták dolgozó népünknek a helyes utat, (biztosították és törvényerőre emelték a dolgozó nép alkotmányát Alkotmányunk megünneplése napján csaknem minden ember a boldogabb jövőről beszélt Barcson. Hamar végigfutott a faluban, hogy a mai nap megint néhány család be fog lépni a „vönös Csillag“ ter­melőcsoportba. Még a gyerekek is arról beszélték az utcán, hogy Hagy Gyula bácsi ma fog belépni a csoportba. Erre a napra, amikor új tagokkal erősödik a barcsi ,,Vö­rös Csillag“ termelőcsoport, a ta­gok is kellőképpen felkészültek. A kultúrtermet gyönyörűen kidekorál­ták, az is ma lesz felavatva, az ud­vart a legnagyobb gondossággal hozták rendbe, mert azt szokták mondani, kinek milyen a portája, olyan a munkája. Ami a szép por­tát illeti, azt a barcsi ,,Vörös Csil­lag“ termelőcsoportnái meg lehet találni, de a sxép porta mellett a jó munka is megvan. Erről már meggyőződött Barcs község valamennyi dolgozója, akik figyelemmel1 kísérik a csoport mun­káját és ma délután idejöttek a cso­port kultúrházába az ünnepélyre és az új tagok felvételére. Az ünnepi beszédet a Megyei Pártbizottság mezőgazdasági és szövetkezeti osz­tályának vezetője, Pankáisz elvtárs tartotta meg, majd előadás után az új tagok felvételére került sor. De talán hallgassuk meg előbb a régi tagokat, akik szintén ezelőtt egy vagy két évvel így gyötrődtek, hogy milyen is a csoportban az életük. Erre a kérdésre ad választ Janko- vics Imre, aki 1949-ben lépett a csoportba 3 hold földdel. Majd el­mondja, hogy ő is éppen így töp­rengett, hogy mit csináljon, belép­jen-e a csoportba, vagy sem, de amikor egy alkalommal meglátogat­ta a szilonicsi gazdaságot. belépett a csoportba, hazamenet a feleségének is el mond­ta, hogy milyen sok szép mindene van a csoportnak és a feelesége is belépett. — Én most mán világosan látom, hogy ez nem is olyan borzasztó élet, mint ahogy azt a kulákok han­goztatták, éppen az ellenkezője. Ez az egyedüli helyes út és csak így tudunk boldogabban ás jobban élni. Hiszen a gazdatársak láthatták, hogy míg csoporttag nem voltam, milyen ruhában jártam és most is láthatják, milyen ruhám van. Há­rom öltöny új ruhám van és mun­karuháim is vannak. A feleségem is több ruhát vett már eddig. So­hasem gondoltam, -hogy nekem ke' rékpárom is lesz és most az is van. A dolgozó parasztok, akik most várják már, hogy ni.kot is kerii’l arra a sor, hogy felveszik őket a csoportba, össze •össze néznek és láthatni rajtuk, hog\ már azt sze­relnék, ha már dolgozhatnának is. Bogyó Jánosné már több, mint egy éve tag. — Én sohasem mer­tem erre gondolni, hogy valóban ilyen szép legyen a csoportban és hogy tényleg magrPl b'“dgabb éle­téről van szó, de mos! n ár tisztán látok mindent. Eddig 45 méter ruhát vettem ebben az évben és még akkor vol tóim csak boldog, amikor Kaposvár- m vittük a gabonát és onnét azo­kat a szép ruhákat mindjárt hoz­tuk és úgy vettem észre, hogy olyan irigykedve néztek rank, hogy mi ilyen szép ruhákat kapunk. Ezután került sor az új tagok felvételére. Nagy Gyula 12 holdas dolgozó paraszt kéri felvételét a csoportba, — jelenti be az elnök, a tagok valamennyien elfogadták. Halljuk Nagy Gyulát, vájjon miért is lépett be a csoportba. — Én saját magam láttam, hogy az egyénileg gazdálkodás nem ér semmit és látom azokat az eredmé­nyeket és azt a fejlődést, amelyen a csoport megy keresztül ás hogyan élnek. Én is elhatároztams hogy belépek a csoportba. Ezután került sor Gulócsi Mihály bácsira, aki 9 hold földdel lép a csoportba. Utána Varga András 6 holdas és Vucskics Imre dolgozó parasztot vették fel a csoportba. A gyűlés vé­gén az egyénileg dolgozó parasztok is mindjárt szervezkedni kezdtek és Pap János 10 holdas dolgozó pa­raszt vezetéseved elhatározták, hogy egy első típusú íermelőcso- portot fognak alakítani, még ezen a héten. Kimagasló munkateljesítményekkel, ünnepi műszakokkal köszöntik a román dolgozók felszabadulásuk 7. évfordulóját Bukarest. A bukaresti, rádió je­lenti, hogy augusztus 20—21-én Románia üzemeiben és gyáraiban ünnepi műszakot szervezlek au­gusztus 23-ra, Románia felszabadí­tásának hetedik évfordulója tisz- eleiére. Az ünnepi műszakok so­rán kimagasló eredmények szület­tek., A dolgozok hatalmas lelkesedé­sére jellemző, hogy Teleki Imre, a. szjtmári UNO-gyár esztergályo­sa már 1953. évi tervét teljesíti. A mezőgazdasági dolgozók csép- lési és a tarlóhántási munkák meg­gyorsításával köszöntik hazájuk felszabadításának hetedik évfordu­lóját,. Lugos kerületben például^ a kollektiv gazdaságok a cséplési munkálatok 93 százalékát, a tar­lóhántást pedig 58 százalékban vé­gezték el. Az elmúlt hetekben beállott esőzés következtében kiömött Prahovavölgy — Doftana folyó és elmosta a. Telega—Treisteni kö­zötti vasútvonalat. A Román If­júmunkás Szövetség felhívása nyo­mán jelenleg 1500 fiatal dolgozik a vasút helyreállításán. A fiatalok vállalták, hogy augusztus 23-ig újra átadják • rendeltetésének a Telega—Treisteni vasútvonalat­Augusztus 23 tiszteletére a te­mesvári vasúti főműhelyben újító és ésszerűsítő kiállítás nyílt meg. * * A Szovjetunió 'támogatásával a román nép biztosan halad a szoci­alizmus útján. A Szovjet Távirati Iroda közli, B. Boharov cikkét :a román nép felszabadulásának hetedik évfor­dulójáról. — A román nép erről a jelentős évfordulóról megemlékez, ve legmélyebb elismerését és há­láját fejezi ki nagy felszabadítójá­nak és barátjának, a Szovjetunió­nak, amelynek győztes hadserege egyszersmindenkorra elűzte Ro­mánia földjéről a német fasiszta hódítókat és biztosította az or­szág demokratikus fejlődését — írja -a többi közötti Boharov. Az új Románia történelmében igen fontos határkő a Szovjet- Román barátsági együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szer­ződés. Ez a szerződés a két or­szág közötti politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok sikeres fejlődésének biztos alapjává vált­Az eddig megtejt útra vissza­tekintve és eredményeit, összegez­ve a román nép nagy megelége­déssel és büszkeséggel látja, hogy az új élet építése terén kifejheti erőfeszítései gazdag gyümölcsö­ket! hoztak. A Román Munkáspárt és a népi kormány feladatul tűzte a dolgo­zók elé, hogy a lehető leggyor­sabban szüntessék meg az ország évszázados gazdasági és kultúrális elmaradottságát, szilárdítsák meg a köztársaság függetlenségét és biztosítsák a lakosság magas élet- színvonalát- A legfontosabb sza­kasz ezen az úton a népgazdaság fejlesztésére irányuló 5 éves terv, amelynek megvalósítását az idén kezdte meg a román nép. Az 5 éves terv föfeladata az ország to­vábbi iparosítása és villamosítása és a mezőgazdaság fokozatos át­alakítása. Mind jobban megváltozik az or­szág kulturális arculata. Az utóbbi három év alatt több mint 2 millió ember tanulj meg írni-olvasni, A Szovjetunióval való szilárd barátság és együttműködés alap­ján — írja befejezésül Boharov — a Szovjetunió hatalmas támogatá­sával a román nép biztosan ha­lad ^ szocializmus útíán. „É p í ts ü k, Nemrégen indult be az „Építsük szépítsük iskoláinkat“ mozgalom, amelynek célja; a szovjet példa nyomán társadalmi munkával olyanná tegyük az elhanyagolt is­kolákat, hogy abban második ott- lionra találjanak a dolgozók gyer­mekei. Régen iskoláink elhanya­gollak, piszkosak voltak, különösén a falusi iskolák, mert ott törődött a földesül- legkevesebbet vele, hí" szén az ö gyermeke nem járt oda, a parasztgyenmekeknek meg jó volt úgy is. A városi iskolák sem néztek ki jobban, de csak a kiiL városiak, ahová kizárólag a mun­kásgyermekek jártak, de ahová az urak gyermekei jártak „tanulni“, ott minden kényelmet megadtak. Felszabadult dolgozó parasztsá­gunknak a múlt már csak rossz emlékként jut néha eszébe, ezért kell, hogy a romos iskolákat is át­alakítsuk, mint a kisemmizés utol" só emlékét és felszabadult dolgo­zóink gyermekeihez méltó iskoláikat létesítsünk- Ehhez a boldog, szabad szépítsük isk jövő előtt álló fiatalsághoz ngm méltó már az elhanyagolt iskola. Tudják ezt a lábodi dolgozók is, mert az állami gazdaság dolgozói 50 kiló meszet ajánlottak fel az iskola rendbe hozásához, a járási ta­nács pedig 2 mázsái. Az épület csi­nosítását. takarítását a szülői mun­kaközösség vállalta és azt az ősz" szeget, amit a takarításra adtak volna ki, azt felhasználják anyag­vásárlásra. hogy újjáépítsék és fel­díszítsék az épület homlokzatát. Példát mutatnak a munkák elvég­zésében a lábodi DISZ fiatalok, akik szívesen segítenek minden munkában. 'Nemcsak az épületei hozzák rendbe ebben az iskoláiban, hanem megjavítják a padokat is 100 forint értékben. Ismeri a mozgalom jelentőségét a növénytermeltetö technikum tan­testülete is, mert vállalta, hogy a kaposújlaki iskolát patV ónjának. oláinkat“ Rendbehozzák az iskloát, kidíszítik, hogy szeptemberben méltó keretek között kezdhessék meg a dolgozók gyermekei a tanulási. A taszári iskola sem marad a régi színében a mozgalom alatt, mert a helyben dolgozó 44-.es Állami Építőipari Tröszt dolgozói vállalták, bouy tár­sadalmi munka keratén belül leva- koiják az iskolát, re mibe hozzák a romz kerílé.ot, új tetőt készítenek, és kijavítják a sérült folyosórészt, kifesti k. ki mű szelik. Jó munkájáról példát vehetne a fclsőmocsoládi iskola igazgatója, Hátsági Béla, aki a felhívásra ' így válaszolt: „Az elgondolás szép, de megvalósít hatatlan“. Hogy megva­lósítható, arra Borbély elvtárj pél­dája adja meg a feleleteit, csak kéz­be kell venni a mozgalmat és fog­lalkozni vele. „A Tito Rankovics-klikk tág te­ret nyújtott a külföldi tőkének, hogy az behatolhasson az ország gazdasági életébe, amelyet n tőkés monopóliumok ellenőrzése alá he.r Igézett. Az angol-amerikai ipari és pénzügyi körök, amikor tőkéjüket befektettél, a jugoszláv gazdaságba. Jugoszláviát a külföldi tőke nyers- anjj ag szolgáltató, agrárf ügyelőkké változtatják“ — közölte 1949. no­vemberében a Tájékoztató Iroda. A később lezajló események bebizo­nyították ezeknek a szavaknak hí" telességét. Jelenleg Jugoszlávia min­den gazdasági kulcsipoziciója az amerikai monopóliumok ellenőrzé­se alatt áll. Titóék Jugoszlávia egész arany, ólom, vas, réz és hi­ganykészletének kitermelését áten­gedték az amerikaiaknak. A legnagyobb bányák — így a bori és kaniliki cink" és ólomibá- nvák — jelenleg az „Anaconda Copper Minig Company“ kezében vannak. A Wall-Street monopolis­táinak azonban ez sem elég- Titóék, hogy eleget tegyenek telhetetlen gazdáiknak, 1950 szeptember 21-én hivatalosan kötelezték magúkat, hogy Jugoszlávia, összes ásványi kincseit az amerikai agressizovlp.k rendelkezésére bocsátják. A dolgo­zók kizsákmányolása azóta még fo" kozódott. Tito, hogy eleget tehes­sen vállalt kötelezettségeinek, a jugoszláv bányászokat napi ló órai emberfelél'ii munkára kényszeríti.; Kényszerítik a munkásokat, hogy bányamunkát vállaljanak. A jugo­szláv bányákban most háromszor annyi munkást tartanak számon, mint 1939-ben, de ez a szám a dolgozók ellenállása miatt csak pa­píron van meg. Erősen megnövelték a munkafelügyelők számát, akiket felhatalmazlak a legszigorúbb bün­tetésekre. Joguk van meghosszab­bítani a munkaszerződéseket, egyéb munkára beosztani a dolgozókat, komoly pénz- és egyéb büntetéseket kiszabni. Titóék azonban menthetetlenek. A jugoszláv bányászok soha nem egyeznek bele abba, hogy a tenge­rentúli monopolisták az ő vérük és verejtékük árán gazdagodjanak meg és bányáik nyertanyagát a Szov­jetunió és a népi demokratikus or­szágok ellen indítandó háború cél- jára használják fel. A jugoszláv bányászok egyre erélyesebb harcot folytatnak a Tito-banditák ellen. Csökkentik a bányák termelékeny­ségét. A bori rézbánya csupán 65 százalékra teljesítette az előirány­zatot, a trepcsai ólomtermelés több mint 20 százalékkal csökkeni, a brezui széntermelés pedig alig 10 százaléka az ÍO.íO'es termelésnek. A Dobraszrecsia-bánya még 50 száza­lékra sem teljesítette „tervét“. A titóisták tehetetlenek a bányászok ellenállásával Szemben. Kénytele­nek elismerni, hogy a bányászaik több mint 30 százaléka megszökik munkahelyéről. A bányászok harcának egyik mód­ja a munkától való távolmaradás. A Ratkovac és Dpbraszrecsa bá" nyákban például a bányászok fele maradt távol a munkától. A stra­tégiai nyersanyagot termelő bá­nyákban, a rendkívüli embertelen terror ellenére is a bányászok 35 százaléka hiányzik « munkából. A „Dolgozz rosszul éis lassan“ jelszót a jugoszláv bányászok a „Harcolj aktíveim a Tito-klikk el­len, mert így harcolsz a békéért és a kenyérért‘ jelszóval párosítják. A bányászok harca egyre élesebbé vá" Ük. A hivatalos adatok szerint 1950 első felében 15 milliót tett ki az „előre nem látott technikai kiadá­sok“ összege a bányaiparban. A bányászok által tudatosan élőidé- zeit káról; a Titoi-klikk rabszolga- rendszerének gyengítését szolgálják. Ezek a károk 1950 augusztusában '26 millió dinárt, az egész elmúlt éviben pedig 100 millió dinárt tet­tek ki. Az önfeláldozó harc nagy­szerű példája volt, amikor a trep­csai bányászok felrobbantották a robbanóanyagraktárt és a bányá­hoz vezető utat. A rettegő Tito-ban­diták minden lehetőt igykszenek megtenni annak érdekében, hogy helyreállítsák a rendet a bányaipar­ban. Nemrég kollektív szerződések megkötésére akarták kényszeríteni a bányászokat. — hogy így az im­perialisták javára való folyamatos termelésre kötelezzék őket, — de a bányászok még a tömeges letar­tóztatások és a tiízezer dináros pénzbírság ellenére sem hajlandók ennek a kényszernek eleget tenni. A jugoszláv bányászok harcos el­lenállásúit Rankovics pribékjeinek véres- tenorja sem képes megtörni. A jugoszláv bányálszok egyre foko­zódó hősi harca szervesen össze­függ a jugoszláv nép békéért és az imperialista háborús uszítok ellen vívott békeharcával. A jugoszláv bányászok ellenállá­sa m og d (í nth e te 11 e n ü 1 bizonyítja, hogy Titóék soha nem fogják térd- rekényszeríteni a jugoszláv mun­kásosztályt. Kultúrotthont avattak a szabadi dolgozó parasztok Szabadi község dolgozó paraszt­sága alkotmányunk ünnepén kettős ünnepet ült: alkotmányunk máso­dik évfordulóját, és ezen a napon avatta fel és adta át a községnek az újonnan épült kultúr otthont Fe­hér Kálmán járási tanácstitkár. Szabadi dolgozói már régen meg­értették Pártunk szavát, megértet­ték, mit jelent szabad hazában sa­ját maguknak dolgozni. Megértették azt is. hogy a régen elzárt műve­lődési lehetőség is megnyílt előttük és minden eszköz rendelkezésükre áll, hogy művelt, öntudatos dolgo­zókká váljanak- Sokat gondolkoz­tak azon; jó lenne egy kultúráit- hont építeni, ahol összejöhetnének és egy családként tanulhatnának — mert a kocsma, ami régen volt a szórakozóhelyük, ma már nem elé' gíti ld igényüket és nem méltó ön­tudatos dolgozókhoz!. A gondolatot tett követte, kiválasztották az arra alkalmas épületeit és hozzáfogtak a kultúrotthon építéséhez. Pártunk látta ezt a szorgalmat, igyekezetei és 50.000 forint anyagi támoyn'm- sál lehetővé telte, hogy megindul­jon az építkezés. A kultúrotthon gyorsan épült, hiszen az egész falu építette. Esténként munka után ter­vezgettek a dolgozók, milyen is lesz az új kultúrotthon. Fontos az ol" vasó- és könyvtárszoba, ahová majd esténként „eljönnek ol" vasni, rádiózni, sakkozni, fontos a nagyterem, ahol kultúrmű sorokat mutatnak majld be a kultúrgárda tagjai, de helyet kell adni a tömeg, szervezeti gyűléseknek is, Elérkezett az avatás napja és va­lamennyien büszkén néztek a szé" pen feldíszített épületre, amely majd 'ezután második </ttíhonuk. lesz. Az avatási ünnepségen a sza­badi és kisberki úttörők, majd a mosdósi kultúrgárda tagjai szerez­tek felejthetetlen élményt a szaba­di dolgozóknak. De a szabadi ifjú­ság is ígéreteit tett ezen a napon, hogy kultúrgárdát alakít, mégpedig olyant, amelyiknek minden tagja szívesen végzi a kultúrmunkát, mej t nem akarnak többé ilyen szó gyent, mint az avatásnál is, hogy más község kultúíhrigádja szórakoz­tassa szabadi község dolgozóit. A kultúrotthonépítés megmozgat­ta a község valamennyi dolgozóját és most értették csak meg igazán, hogy nemcsak a termelésből kell kivenni a részüket, hanem a ktil- túrmunkából is. VÁROSI MOZI Augusztus 22—24-ig Szovjet rajzfilm VIGAD AZ ERDŐ Vasárnap délelőtt fél 11 órakor 1 forintos helyárakkal MATINÉ! SIVATAGI 13-A K Előadások kezdete fél 6 %U 8-kor, vasárnap 4, V« 7 és V* 9-kor APOLLO MOZI Augusztus 24—28-ig Szovjet film. 15 ÉVES KAPITÁNY Előadások kezdete köznapokon 5 és negyed 8-kor, vasárnap fél 4, háromnegyed 6 és 8-kor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom