Somogyi Néplap, 1951. augusztus (8. évfolyam, 177-202 szám)

1951-08-15 / 189. szám

SZERDA, 1951 AUGUSZTUS 15. SOMOGYI NÉPLAP Mégis gyorsan csépel Ember Endre cséplőgépe Körülbelül egv hete annak, ami­kor az Ember Endre vezetésével ■dolgozó cséplőgépnél is felmerült .az, hogy a kétetetős cséplési mód" szert be kellene vezetni az ő gépé­nél is. Ez a dolog nem váratott so­káig magára- Az elmúlt pénteki na­pon megpróbáltak az új módszer alkalmazásával dolgozni. Az eredeti erőgépet, amely látszólag gyengébb­nek bizonyult, felcserélték egy G—35'ös gépre, ügy gondolták, hogy ez talán jobban bírja a mun­kát. mint az előző. Amikor a munka megkezdődött, az első pillanatban az volt minden­kinek a meggyőződése, hogy min­den különösebb baj nélkül, sikere­sen bevál az új módszer. Ekkor je" ientkezett a helytelen etetés követ­keztében az, hogy a gép szemvessteséggel dolgozott A parasztok, akik még a szomszé­dos szérűkről is eljöttek megnézni a munkát, amikor látták, hogy a gép szem veszteséggel dolgozik, til­takozni kezeltek az új módszer el­len■ Közben az újonnan beállított gép is felmondta a szolgálatot, az erőltetett munkát nem bírta sokáig és besült. Ekkor a munkások azt követelték, hogy hozzák vissza az eredeti erőgépet, mert ha nem hoz" zák vissza, akkor elhagyják a gé­pet. A nagy zür-zavarban hamaro­san előkerült a másik gép új «te­tőkkel és ismételten megkezdődött a munka. Az etetők percenként 39 kévét eresztettek át a dobon, a nagy" mennyiségű szabnia tömeg, min t az áradat zúdut a szalmakazalon dol­gozó munkásokra. Azonban ott olyan emberek álltak, mint Bogdán Imre, akik nem keresték a munka könnyebbik oldalát, hanem kemé­nyen megálltak helyüket és teljesí­tették feladatukat. Teltek a zsákok is. volt dolga a mázsáidnak, gyor­sabban került a g'-bona a fcegypj" tőheiyre. A közelben tartózkodó pa­rasztok. akik kezdeti sikertelenségek látfán bizalmatlanul szemlélték a munkát, amikor a két etető munká­ját tüzetesen megvizsgálták, akkor elismerően nyilatkoztak az új csép­lési módszerről. Egyszeriben meg­szűnt a szem veszteség, as új módszer győzelmet aratott A munka végeztével örömmel szó" rították meg a két etető kezét a ■parasztok és mondották:--- Derekas munka volt. Ez az elismerés a jó munka el­ismerésié volt, elismerése annak, hogy a kétetetős cséplési módszer segítségével gyorsabbá válik a be­gyűjtés, minden dolgozó paraszt idő­ben teljesíteni tudja hazafias köte­lezettségé!. A géphibán kívül egy olyan hiba is közbejött, amiért nem a gépvezetőt terheli a felelősség- Az elevátorlánc, amely már össze­drótozott láncszemekből állt, a mód­szer alkalmazása közben elszakadt. Még az elmúlt hónapba történt, mi­kor ez a gép Fészer lakon csépelt, hogy Ember Endre, a gép felelős vezetője kéréssel fordult a kapos­vári gépállomáshoz, hogy a rossz láncöt cseréljék ki. A dolog pon­tosan egy hónapon keresztül húzó" dott, a felelős vezető nagy bosszú­ságára, Már alig talált megfelelő drótot arra, hogy megerősítse az egvre szakadozó elevátorláncot. Mi­kor az ú j módszerrel kezdtek dol­gozni, a lánc nem bírta a munkát ős a szakadás következtében össze- csuklott. Szerencsére ekkor senki nem tartózkodott alatta. Ilyen a felelőtlen munka követ" kez.ménye, nagyon könnyen ember áldozatba kerülhetett volna a do­log. Ebből az a tanulság a kapos­vári gépállomás számára, hogv több felelősséget tanúsítsanak a cséplőgépeikkel szemben és min­dent a maga idejében intézzen eb A felmerült hibák ellenére eredmé" nyes volt a pénteki nap, mert -bebi­zonyította kétségteletaül a.zt, hogy ha az akarat céltudatossággal párosul, akkor a kétetetős cséplési módszer továbbra is sikeresen haladhat al­kalmazása útján. Közben dél lelt- A lengedező szél a déli harangszót hozta a cséplő- murikások felé. Ember Endre, -a gép vezetője leállította a; gépet és ebé­delni mentek i( munkások. Ő nem ebédelt, kezébe vette a szerszámo" kát és mindent átnézett a legapróbb részletekig. Harminc éve már an­nak. amidőn, mint uraságiEgépész kezdte. .\zóta alaposan megtanulta, hogy a -munka csak akkor lehet eredményes, ha jó előkészülettel pá­rosul. Egyébként szeretik őt a mun­kások is, mert becsületes, ha. kell kemény kézzel is, de megköveteli •mindenkitől, hogy a munkáját jól végezze. Róla beszél Baranyai Já­nos .cséplögépmuukás is: Mindig- a gépet kutatja, de nincs is baj, meri ami hiba eddig történtt saját hibáján kívül esett meg. Hamarosan végeszakadt az ebéd­nek, a gépet üzemanyaggal újra töl­tötték és máris kezdődik a cséplés. így tfelt el a pénteki nap, - amely eredményekkel teli volt- A megindu­ló gép újból csépelte- a belekerülő kévékét, teltek a zsákok . .. egyre több keilyér juj, a dolgozók asztalá­ra. •> Porrogszentkirály vegyen példát Bakházáról javítsa meg. a népnevelő munkát Bakháza község dolgozó paraszt­sága' az. aratási munkák győzelme után lovább folytaíjp, harcát, hogy győzelemre vigye a begyűjtés nagy csatáját- A dolgozók .dobén végezték el a behordást és most látják, hogy érdemes volt meghall­gatni a Párt ú mutatását. Az idő­ben végzett béhordásn-ak megvan az eredménye. A cséplési mintegy 90 százalékban végezték már. el és- csakhamar teljesen be is feje­zik. A cséplés mellajt Bakháza dől. gozói nem feledkeznek rheg pz ál­lam iránt való kötelezettségük tel­jesítéséről sem, mely minden, ha­zafias dolgozó első kötelességé. A dolgozó parasztság megértette a ..cséplőgéptől a begyűjtő-helyre" mozgalom jelentőségét. A község dolgozó parasztsága 50 százalék­ra teljesítette begyűjtési elő.rány- zatát- A dolgozók azonban nem elégednek meg ezzel >az eredmény­nyel, ők sokkal többet adnak, mint; amennyi kötelező, hogy há­lájukat méltóan fejezzék ki Pár­tunk és a nagy Szovjetunió iránt, amelyek megmutatok a szabad fejlődés útját. Napról-napra újabb eredmények születnek. A dolgozó parasztok Sántics Mihály példá­ját követve harcolnak a begyűj­tés sikeráért, aki 400 százalékra teljesítette tervét­A begyűjtés nagy csatájának fő- mozgatój-a a községi tanács elnöke, aki mínderiütt ott van, s fáradha­tatlanul végzi felvilágosító munká­jáig Naponta ellenőrzi a cséplőgé. pe>Eés felvilágosító munkát végez a cséplőmunkások között. Újabb és újabb 'érvekkel látja a n®p- nevelőket ■ és’ segíti munkájukat. Bakház^ dolgozói a begyűjtési terv minél előbbi te'jesí.ésével készül­nék az alkotmány ünnepére. Nagy lemaradás mutatkozik Porrogszentkirály községben, ahol csak . Í2 százalékra: teljesítették begyűjtési-[tervüket. A tanácselnök állítása ■ szerint „állandóan folyik" a népnevelő munka —, de ,a be­gyűjtés mégis áll. Vájjon mi énnek az oka?-.' Legnagyobb c-ka.az, hogy a nép­nevelők nem végeznek jó munkát. Nem világítják" meg határozottan azokaj a kedvezményeket, ame­lyeket államunk biztosít a .C". jegyre beadotl gabona után. Nem megfelelő érvekkel világítják meg a ,,C"-jegye3 gabona beadásának előnyeit, azt, ha azonnal a cséplő­géptől viszi be felesleges gabo­náját a gazda, akkor 20 forinttal kap többet és 4 forint -jutalmat, szabad őrlést és vásárlási utal­vány;. A perrogszfefitkirályi nepneve- ! lök., a községi tanács vegyenek példát a bakháziakról. Minden erő­vel fogjanak hozzá a felvilágosító munkához, hogy behozzák lemara­dásukat, minden erővel indulja­nak harcba a begyűjtés sikeréért, hogy méltó harcosai legyenek _a békének. Érdemes kétetetős módszerrel csépelni Hogy a begyűjtés csatáját me­gyénkben is győzelemre vigyük, elengedhetetlenül szükséges, hogy iól szervezett munkával, az idő helyes kihasználásával, új módsze­rek bevezetésével vigyük előre a cséplési.. Nyári András, az igali gépállo­más traktoristája megmutatta, hogy lehet, hogy kell harcolni a begyűjtésért — mondotta Varga János, az iharosberényi gépállomás traktorosa, aki követi a jó példát. Majd így folytatja: — „Eddig bárhogy is dolgoz­tunk, bárhogy használtuk ki az időt nem tudtunk többet csépelni, mint 90—110 mázsát. Most pedig kétetetős módszerrel, ha reggel 4 órától este 9-ig dolgozunk, 250— [ 300 mázsát tudunk elcsépelni, ami döntően elősegíti a gyorsbe- gyüjtést és mindemellett a csép. lömunkásoknak is rövid idő alatt nagy kereseti lehetőséget biztosít. Ezzel a módszerrel háromszor annyit tudunk elvégezni, mint az egy etetéssel. Tehát1 ugyanaz alatt az idő -alatt háromszor annyit ké­rőnek a cséplőmunkások. És most -nem 3 százalék, mint régen a ku- lákgépeknél, hanem 6 százalék a cséplőrész, ami ezelőtt pár évve! elképzelhetetlen volt. Tehát ér­demes dolgozni. Nekünk még sok­kal nagyobb mértékben kell foly­na: ni ezt a harcot, hogy jó ered­ményeinkkel minél nagyobb csa­pást mérjünk Titora és és aljas bandájára. Akikre büszke Somogy megye Üdvözöljük a begyűjtésben élenjáró dolgozó parasztokat Varga Ferenc 2 holdas (Bodrog) 2.110 százalék Surugli József 8 holdas (Bodrog) 947 százalék Juhász János 7 holdas (Pol-ány) 661 százalék Somogyi József 7 holdas (Visnye) 533 százalék íij, Fílipovics Lajos 8 holdas (Nagykorpád) 220 százalék Niklai Jánosáé 6 holdas (Buzsák) 242 százalék Kiss János 5 holdas (Táska) 300 százalék Gaál Márton 7 holdas (Ba;tyánpusz;a) 206 százalék Keszeg János 2 holdas (Balatonszentgyörgyi 327 százalék Nagy István 2 holdas (Mesztegnyő) 745 százalék izgatott a tszcs, a tagosítás és a cséplés ellen — háromévi börtönre Ítélte a járási Bíróság Tegnap a kaposvári járási bíró­ságon lezajlott tárgyalás újabb bi­zonyítékot szolgál; a:C‘tt arra néz­ve, hogy mennél inkább előrehalad országunk a szocialista építésben, mennél gyorsabb ütemben emelke­dik dolgozó népünk életszínvona­la, — annál féktelenebb dühve. támad az osztályellenség, hogy ha a fejlődést megállítani nem is tud­ja, legalább gátakat, akadályokat gördíthessen útja elé. Novák Vendel, volt nyugatos csendőrszakaszvezetőnek is ez vök a célja, -amikor a somogycsi- csói cséplőmunkások között izga­tott. Abból, hogy mi ellen izgatott, megláthatjuk: mi fáj legjobban dol­gozó népünk ellenségeinek, tehát mi az, amit1 a dolgozó nén elvete­mült ellenségeinek minden rágal­mazása, rémhírterjesztése és ak­namunkája ellenére is végre kell haj;anunk a népi demokrác a épí­tése, dolgozó népünk boldogabb jövője érdekében. Legnagyobb dühét, kigyó nyel- vének első mérges fül ánkjáf a ter­melőcsoportra irányította. Látta, hco'v a fiatal, a nagyüzemi gazdál­kodás irányításában járatlan és gyakorlatlan egyszerű dolgozó pa­rasztok mind gazdaságosabban tudják intézni saját ügyeiket, nem kell nekik sem a kulák, sem a pap, sem a ré£i jegyző „jótanácsa" és a vele együttjáró uzsorája — egye­dül is boldogulnak, méghozzá job­ban boldogulnak, mint az egyéni­leg Gazdálkodók. Ezt fájt csendőr­nek, nier; utdja, hogy ő soha nem élhet olyan életet, a termelőszö­vetkezetek öntudatos dolgozó pa­rasztjai nem tűrik meg maguk kö­zött ellenségeiket, az urak, papok, kulákok egykori kakastollas rab- tartóit. A tagosítás, a termelőszövetke­zetekbe tömörült dolgozó parasz­tok földjeinek egybevonása isméj egy újabb eszköz arra, hogy növe­kedjék az új útra lépett dolgozó parasztok terméseredménye s vele együtt jólétük is. Ezért izgatott Novák Vendel a tagosítás ellen, ezért igyekezett szánalmat kelteni kulákbarátaí mellett, akik. termé­szetesen nem a legjobb földeket fogják megkapni a tagosítás során. Ez ellen azonban hiába izgatott.-— ezt dolgozó népünk államának törvényei határozták el így, cse­kély viszonzásul azért, amit a falu vérszopói hasonló alkalmakkor ezer és miliő esetben elkövettek a dolgozó parasz.ság ellen. Nem nézhette jó szemmel azt sem Novák Vendel, az urak kakas. iollat hordozó hű kiszolgálója — hogy mind nagoybb lendüle tei fo­lyik ,a cséplés és terménybegyüj- tés munkája. Mindenegyes elcsé­pelt kéve —, ami a dolgozó nép számára a növekvő jólétet, -az or­szág minden dolgozójának kenyér- ellátását segíti elő — Nováknak, a leviíézlett csendőrnek és hason­szőrű barátainak megannyi sorom­pót jelent, amely mind szembetű­nőbben elválasztja őket a becsü­letes dolgozóktól és a mu’ at visz- szakívánó céljaik megvalósulásá­tól. A terményrak.tárakba begyüit minden úiabb mázsa gabona —, amely dolgozó népünk számára a haza erősödését, a béketábor acél­nál keményebb várfalának beve- hetelenségét fokozza — ugyanez a dolgozó nép ellenségeire meg­annyi csapást jelent háborút só. várgó vágyaik megvalósulására, az államnak eladott gabona minden szeme egy-egy puskagolyó a né­pünk boldog életére, szabadságára és jövőjére törő ellenségeink szí­vébe. Ezért" izgatott tehát Novák Ven­del, a felszabadító Szovjet Hadse­reg elől patkányként nyugatra menekülő csendőr, a tszcs, a tago­sítás, a cséplés és a íerménybe- gyüjiés ellen. Nem birfa megállni, hogy csak kulákbarátaí és a falu többi ellenségei előtt önthesse ki bánatát, hogy csak őket izgassa további, még elkeseredettebb el­lenállásra. Kiment a cséplőmunká. sok köz é, olt' lázi t ott. De jó helyre ment, munkások közé, olyanokhoz, akik saját bőrükön érezték a ku- lákuzsoráf, a csendőr puskatusát. A munkások először megdöbben­lek, de aztán megfeleltek neki. És a munkások, a dolgozó nép bí. rósága tette feleletük végére a pontot azzal, hogy háromévi bör­tönre, 500 forint pénzbüntetésre és 5 évi politikai jogvesztésre ítélte az elvetemült izgatót. Most bánom, hogy nem mentem előbb bányásznak A tatabányai dolgozók az ország összes bányászai nevében felhívás­sal fordultak az ország népéhez. ,,Ötezer új bányászt küldjétek“, szólt a felhívás. A magyar nép meg­értette ennek a felhívásnak a je" lentőségét s már az első napokban tömegesen jelentkeztek bányásznak, hogy ötéves tervünk számára, előse­gítsék a megfelelő mennyiségű szén biztosítását. Megyénkben már több faluból je­lentkeztek dolgozók a felhívás nyo­main a toborző bizottságnál. Ötvös- kónyiból 7, Lábödról 1 dolgozó je" Ientkezett bányásznak. Ezek a dol­gozók, akik megértették az első pil­lanatban a felhívás jelentőségét, — örömmel jelentkeztek bányásznak, s azt mondták, hogy még saját költ­ségükön is szívesen utaznak munka­helyükre, csakhogy bányászok le" !lessenek, mert bányásznak lenni megtiszteltetés és bányásznak lenni Pártunk és kormányunk jóvoltából; ma különösen szép és jó életet vala­mint anyagi és erkölcsi megbecsü­lést jelent. Hogy milyen megbecsülésben ré­szesülnek az újonnan toborzott és a régi (bányászmunkások, arról be­szél ez a levél, melyet egy — már a munkaerőtoborzás folytán bá" nyásznak jelentkező — dolgozó ír. „Kedves Elvtársak! Most, hogy itt a bányában dol­gozom, most bánom, hogy előbb nem jelentkeztem bányásznak, hogy már előbb nem gondoltam arra, liogy mint bányász segítsem népgaz­dasági tervünk teljesítését. Minden szempontból meg le he" tünk elégedve. Mikor bányásznak leszerződtem, 400 forintot kaptam és ezt nem kell visszafizetnem, ha egy évig nem hagyom ott munka­helyemet. Egy rend ruhett és 1 'pár csizmát kaptunk. Ezt csak akkor kell kifizetni, ha egy éven belül igazolatlanul iávolmaradijuk a mun­kából. Ha igazolatlanul mulasztást nem követünk el, a ruhát nem kell kifizetni. 4r első évben 74 nap fizetett sza­badság ián, ami évről-évre növek' szik. Havi fizetésem 900—1200 fe rint között van. De vannak elvtái- Suk, akik még többét is keresnek Egyhavi kosztra, — napi háromsei'.- ros bőséges és jó ételért — 160 fo~ rintot fizetek. Ebben az összegben van a napi 55 dekagramm kenyér is. Lakásunk elsőrendű, villanyvilá­gítás, rádió áll rendelkezésünkre- Kultúrcsopart szórakoztat bennün­ket. A mi életünk szép és ezért ké­rem ifjúmunkás társaimat, hogy a tatabányai dolgozók felhívására mi­nél többen jelentkezzenek bányász~ nak, s itt a bányában jó munká­jukkal, a komszomolistók példáját követve vegyék ki részüket, a szén- csatából, ötéves tervünk teljesítésé­ért folyó harcból. Bánkúti Ferenc bányász j Harcban az alkotmány ünnepi felajánlások túlteljesítéséért Már csak pár nap választ el bennünket augusztus 20-tóL alkot­mányunk ünnepétől. Üzemeink dolgozói vállalásukat egyre többen lúheljesítik. A Nagyatádi Kézímunkafonal­gyárban Bienfeld András fona liest ő 230 százalékos, Kustos János dobszárí­tó 220 százalékos, Varga Jenő fe­hérítő dobszárító 187 százalékos, Catos István fonalfestö 173.8 százalékos teljesítményével jár az élen a versenyben. A Kaposvári Nagymalomban Cseke Kálmánná, Szűcs Józsefné, Szarka Mária és Lőczi Józsefné zsákrakiárí dolgozók 128 száza­lékot teljesítenek. A Patyolat Vállalatnál Győréi Imréné gépi vasaló 166 szá­zalékos, Csobod Mária kézi vasa­ló 147 százalékos, Jakab István­ná kézi vasaló 132 százalékos tel­jesítményt ért ek s jár ölen az üzemben az alko.mány ünnepére tett felajánlások teljesítésében.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom