Somogyi Néplap, 1951. augusztus (8. évfolyam, 177-202 szám)

1951-08-11 / 186. szám

1 SOMOGYI rtLAc r»»LMrlmjAiuruduimi 0* NE Pl AP Mai számban: A világ népei teljes szívükből támogatják a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége ha. tározatának és N. M. Svernyík válaszának javaslatait- — Vas Antalné, nágocsi paraszt­küldött leleplezte ív reakció aljas rágalmait- — A legfelsőbb bíróság még súlyosabb bün­tetést szabott ki a tszcs ellen izgató hort- hisfa katonatisztekre­J I MDP SG )MO G YMEGY 'E! PÄRT B12 ..' • •SáflÁi'y ...tV • OTTS Ä ,- ía;-,?,»-. -Vi GÄNAK LAPJA | VIII. ÉVFOLYAM, Í86. SZÁM. Ára 50 fillér. ....... _______ SZ OMBAT, 1951 AUGUSZTUS 11. Gyorsítsuk meg a cséplést! A cséplés gyors befejezése, a begyűjtés s.keres végrehajtása ér- deliében a megyénkben dolgozó cséplőgépeket új feladatok megva­lósítása elé állította- Ennek a fel­adatnak megvalósítása több áldo­zatkészséget és keményebb helyt­állást követel meg. A feladat azi hogy megsokszorozzuk a megyé­ben dolgozó cséplőgépek napi tel­jesítményé (Lagát, meri a jelenlegi aiiapot, a jelenlegi helyzet nem ki­elégítő. Számos adat és személyes tapasztalat bizonyítja, hogy a csép. lógépeink, különösen a magánkéz­ben lévők, napi ieljeseményükkel még az; sem érik el, amit min.má- lísan teljesíteni kellene. Ezt bizo­nyítja a Scmo<svvám csen dolgozó négv magángép napi teljesítése is. Csaknem állandóan 100 mázsán alul teljesítenek, pedig ha kicsit is meórf^orsítanák a munkát, sok. kall előrébb lenne a község a be- ''-ujtésben. A megye területén lévő közsé- gek között nemcsak Somogyvámo- son vannak ilyen és hasonló hibák, mert sajnos ebben bővelkedünk. Vízvár községben például három cséplőgép dolgozik, — ezek közül kei;ő a háromfai gépállomás tu­lajdona, s mégis két gép állan­dóan üzemzavarokkal küzd. Hol a meghajtószíj rossz, ho! ez, hol az romlik el és többnyire azt sem tudják teljesíteni, ami a gép tel­jesítési előirányzata. Ez a helyzet kétségtelenül bi­zonyítéka annak, hogy a háromfai gépállomás rosszul készült fel az idei cséplésre. A cséplés lemaradásával ped g rendkívül hátráltatják a begyűjté­si munkálatokat is. Ezért nem jud Vízvár község előre lörni, ezért nem tudja sok becsületes dolgozó Paraszt időben teljesíteni termény- beadási kötelezettségét­Tcponáron Ember Endre veze­tésével dolgozó, a gépállomás tu­lajdonát képező gép, — annak el­lenére, hogy 1400-as —- alig éri el a 120 mázsás napi átlagot. De amikor arról volt szó, hogy a két- etetcs cséplést a gépénél is alkal­mazni kell, akkor azzal érvelf, hogy ő már régi szakember és tudja, hogy mit lehet ilyen géppel telje­síteni. A cséplőgépet üzemben tar; ó erőgép napi 80 kg. üzemanyagot fogyaszt. Ereje nincs kihasználva, sok üzemanyag feleslegesen pocsé­kolódik el. És mégis megvalósíiha- tatlannak tartja a két-eietős csép­lést. Oka nem más, mint maradi- ság, ami nagymértékben gátolja az új módszer alkalmazását. Megyénkben (íz, meg iíz gépnél találhatunk ilyen vezetőket- Pedig a cséplés elmaradása szükségkép­pen megköveteli, hogy áttérjünk egy olyan módszer alkalmazására, amelynek segítségével rohamosan megnő a cséplőgépek napi létesí­tési fákig? és meggyors’.i a be­gyűjtés üteme is. Megyénk nem az első* között van a begyűjtésben és ha az élre akarunk kerülni, akkor egvet kell sikeresen megvalósítanunk: a ké’- eietős cséplést. Azt a módszert, amellyel oiyári And. ás napi 300 350 mázsa gabonát csépelt el ren- szeresen. Csokonyavisontán csütör­tökön a Jakab Béla vezetésével dolgozó 1200-as cséplőgép reggel 8 órától kezdve délig ezzel a mód­szerrel csépelt- Az eredmény meg­lepő volt: Ez a gép azelőtt napi 75—80 mázsát csépelt átlagosan, most reggeltől délig 60 mázsát csépelt el. Ez a cséplési módszer véglegesen bevált, ugyanakokr egy olyan hiba került felszínre, ami kevés kivétellel minden cséplő­gépnél fennáll; a munkásokkal va­ló politikai foglalkozás hiánya. A munkások között elégedetlenség és zavar !őrt ki. Az elégedetlen­ségei olyan elemek szították, akik azelőtt nem szívelték a munkát- Megbomlott a munkafegyelem, a munkások el akarták hagyni a gé­pei, mivel a gépnél nincs és nem •s választottak bizalmit, nincsenek ló népnevelők, akik össze tudták volna fogni a munkásokat, lelkese­dést fudtak volna vinni a munká­ba. Megpróbálták a gyorscséplési Kadarkúíon is alkalmazni. Az eredmény: egy óra leforgása, alatt 19 mázsa gabonát csépeltek el. Azonban különböző technikai okokra hivatkozva i;t sem állan­dósították a kétetetős cséplést. Mindezek u;án fel;ehené valaki a kérdést: Vun-e egyáltalán kilá tás arra, hogy a kétetetős mód­szert a helyenkinti siker;elensiág ellenére is alkalmazni lehet? Aki egy kicsit gondolkodik a kérdésen, felmérve a jelenlegi helyzetet, mérlegeli a felmerült hi­bákat, feltétlen az; válaszolja rá: — igen. Az első, amit figyelembe kell vennünk., az: túlnyomórészt nem is a gépben van a hiba, hanem a gépnél dolgozó munkásokban! A csokonyavísontai gép jól bírta a kéte(e;űs csiéplést, — de a munká­sok politikai felkészülisége nem volt összhangban az új módszer a’kalmazásával. Ebből az a tanul­ság, hogy ha a gépnél dolgozó munkásokat politikailag előkészít­jük, akkor minden nagyobb nehéz­ség nélkül sikeresen alkalmazni iudjuk az új cséplési módszert. Mert az új módsezr nyilvánvalóan ,öbb munkát jelent, de emellett több keresetet is! Márpedig nem mindegy a munkásnak, hogy a na­pi 20 forint helyett, esetleg 50, vagy 60 forintot keres! Egy pilla­natig sem kétséges, hogy a mun­kások a többet fogják választani. Egész sor olyan cséplőgép dol­gozik már a megyében, ahol si­keresen alkalmazzák Nyikoláj Bredjük kéte tetős, gyorscséplési módszerét. Nyári Andrást követve — aki elsőnek kezdett el ezzel az új módszerrel csépelni a me gyében — mind magasabb cséplési eredményekkel segítik népünket az új kenyér csatájának győztes megvívásában. Jobb munkára, a cséplőgép napi teljesítményének felemelésére minden gépnél lehe­tőség van. Csak ki kell használni a munkaidőt, meg kell magyaráz­ni a csépi emunk ás oknak, hogy sz-, mélyenkínt és közösen is felelő­sek a gép gyors, gondos munká­jáért — népünk kenyerének mi előbbi biztosításáért. A kétetetős gyorscséplési mód­szert a Megyei Pártbizottság ha­tározata alapján minden 1200-as géptől felfelé alkalmazni kell. Fél­re kell dobni minden maradi fel­fogás), felesleges, bürokrata okos kodás;. Alkalmazzuk bátran, fog­junk neki minden időhúzás nélkül a munkának. Foglalkozzunk eddi- g'néi többet a dolgozókkal, mélyít­sük el bennük azt a tudatot, hogy a kétefetős cséplési módszer be­vezetése újabb csapás a háborús uszítok aljas üzelmeire. A kétete. tos módszer alkalmazása újabb bi­zonyíték lesz arra, hogy szabad hazában, békében akarunk élni és építeni. Csurgón 250 mázsát gyűjtöttek be tegnap A jó felvilágosító munka meghozta gyümölcséi Kiküldött munkatársunk telefon- jelentése. CSURGÓ KÖZSÉG dolgozó pa­rasztjai egyre fokozottabb mérték­ben indulnak harcba a begyűjtés sikeres befejezéséért. Naponta több és több gabonával építik szocializ­musunkat. A dolgozó parasztság látja a jugoszláv nép életét és tudja, hogy Ti.'io Jugoszláviája a nyomor tanyája. Látják a jugo" szláv nép elnyomását, a kuMkura'l- mat, a robotot és a kényszermun­kát. Csurgó község dolgozói tudják azt is, hogy Tito és magyar ku- lákbarátai azon fáradoznak, hogy a magyar dolgozókat is hasonló el­nyomásban részesítsék, hogy újra visszaállítsák Horthy-ék, a nagy" tőkések, grófok uralmát, hogy is­mét úgy éljenek, mint ezelojtt 10 évvel — a dolgozók munkájának gyümölcséből. A CSURGÓIAK nem akarnak a jugoszláv nép smsár'a jutni, ezért, végzik minden erővel a begyűjtést, hogy annak minél előbbi befejezé­sével is csapásakat mérjenek Tito fasizmusára és emellett jó begyűj­téssel fejezik ki hálájukat Pártunk iráni. Csurgó dolgozó parasztsága a gyors begyűjtés minél előbbi befe­jezése érdekében versenyre hívta ki Gyékényes községiét. Ebben a versenyben ezideig nagyon lénia' radtak a gyékényesnek. Az eredmé­nyek azt mutatják, hogy jobb mun­kát végez a csurgói pártszervezet. Csurgón a tanács íurponta többször is hangszórón ismerteti a begyűj­tés eredményeit, dicséri a jól telje­sítőket- A beadásban lemaradó gaz" dákhoz pedig naponta elmennek a népnevelők és megmagyarázzák a gyors beadás jelentőségét. A cséplőgépeknél is állandó fel- világosító munkát végeznek a nép­nevelők. Kondor József, a VB el­nökhelyettese pedig állandóan el­lenőrzi a cséplést és segíti a csép" lőmunkásokat munkájukban. A JÓ FELVILÁGOSÍTÓ MUNKA jó eredménnyel jár. Szabd Ferenc- né 390 százalékra, Horváth István 254 százalékra. Takács Ferenc 250 százalékra, Bélaváiri János 200 szá­zalékra teljesítették kenyérgabona- beadási kötelezettségüket. A községben 44 dolgozó paraszt áll egymással párosversenyben. A tanács felismerte, hogy a verseny­szellem kiszélesítésével sokkal jobb és nagyobb eredményeket érnek el. A versenyben élenjárnak a tanács" tagok. Kondor József, a VB elnök- helyettese például Varga István ta­nácstagot hívta ki versenyre. A dolgozó parasztság lelkesen fo­gadta és magáévá tette a verseny jelentőségét, ami elsősorban a be­gyűjtésben látszik meg. Augusztus 7~én 120 mázsa, augusztus 8-án 110 mázsa, augusztus 9-én Hl má­zsa, augusztus 10-én 250 mázsa ga­bonáival erősítették a béketábor ere' jét Korosa. Gyorsítsuk meg a cséplés ütemét! Megyénkben számos cséplőgép van, am^Iy tervének túlteljesítésé­vel hrrcol a cséplés gyors befeje­zéséért. Ezek a cséplőgépek és azok felelős vezetői a gép gondos áDolásával, a munka jó megszerve­zésével elő-egjíík megyénk begyűj­tési tervének sikeres végrehaj iá­sál. Azz2l, bogy nap, mint nap főbb gabonát adnak a hazának, ki­veszik részüket az ötéves tervért, a békéérj folyó harcból. Akik élenjárnak a csépiésben Felelős vezető: DISZ-brigád, Nagyberki Hám János, mernyei gépállomás Orbán János, Szentgáloskér Porrpgszen(király, ..Jobb éle;" termelőszöve'keze-i c-sopori Ticz László, fonói gépállomás DISZ-brigád, Zimány Holota János, Tengőd Nagy Lajos, fonói gépállomás Akik hátul gép. nagys.: napi telj.: százalék: Rácz József, háromfai gépállomás Sala János, nagybajomi gépállomás Zso-ik- Ferenc, naövbajemi gépáll. - Sándor, háromfai gépállomás 1200-as 200 q 180 1070.es 185 q 190 1370-es 180 q 175 1270-es 170 q 180 1070-es 165 q 167 1070-es 150 q 180 1370-es 150 q 140 1070-es 135 q 152 kullognak gép. nagys.: napi telj.: százaiéi 1070-es 35 q 7 1200-as 80 q 28 1070-es 80 q 28 800-as 20 q 10 Lakócsa megelőzte Szentborbást a begyűjtési párosversenyben Lakócsa határszéli község dől" gozó parasztjai nagy lendülettel végzik valamennyi munkájukat. Most azon igyekeznek, hogy a cséplést és vele együtt a termény- begyűjtést is minél előbb elvégez­zék. nehogy a Szentborbásiak meg­előzzék őket. Ugyanis párosver- senvben állnak a két község dől" gozó parasztjai egymással­A lakócsaiak az idén jobban meg­fogták a munkát, mint azelőtt. Az aratálst 4 és fél nap alatt befejez­ték. Ebben a munkában mégis meg­előzték őket a Szentborbásiak né­hány órával.-V gabona összehordásában azon­ban már a lakócsaiak kerültek az élre és az elsőséget a cséplésben és a gabona behordásában is tart­ják. A gabona cséplését ezen a hé­ten teljesen befejezik, amíg a szentborbásiak -egy-két nappal ez­zel is később végeznek. A gabona-bordásában azonban jó­val nagyobb lemaradás mutatkozik vSzeutborbáson. A lakócsaiak a ga­bonabeadásukat már 65 százalékra “teljesítették, amíg a szentborbásiak még csak 40 százalékra állnak a begyűjtéssel. A verseny eredményét minden héten kiértékelik és airról a dolgozó parasztokat dobszó útján tudósít­ják és a versenytáblá'ra is kiírják a verseny eredményét. Ezáltal a dolgozó parasztok még nagyobb lendülettel látnak hozzá a hazával szembeni kötelesség teljesítéséhez. A két község tanácselnöke gyak­ran összeül és megbeszélik az ed­dig elért eredményeket, hiányossá­gokat! és ugyanakkor le is ellen őr­zik egymás munkáját, hogy a való­ságnak megfelelő -adatokat jelentet­tek-e. Most, hogy a lakócsaiak a cséplés végefeié járnak, a szentkor" hasi tanácselnök bejelentette., hogy majd ő meg fogja vizsgálni, igaz-e- Mindkét határszéli délszláv köz­ségben azon igyekeznek, hogy a be­gyűjtés és a versenymozgalom ki- szélesítésével minél hamarabb tud" ják teljesíteni hazafias kötelességü­ket és méltóképpen tudjanak vála­szolni a közvetlen szomszédságuk­ban ólálkodó fasiszta Tito-bandá" nak. 200 mázsa helyett — 400 mázsát csépelünk naponta f?n sokat gondolkodtam azon, hogy munkámmal hogyan tudnám elősegíteni a begyűjtési terv teljesítését. Tudtam, hagy ránk, gépállomások dolgozóira nagy feladat hárul most, a cséplés háté je uta t- Tudatában voltam és vagyak, most fis, hogy nekünk sokat kell adni a hazának, hogy vissza tud­juk hálálni az‘i a gondoskodást, megbecsüléstt amelyben Pártunk, kormányzatunk részesít bennünket. En talán még soha ilyen boldog­nak nem éreztem magamat mint most, amikor új cséplési módsze­remmel elértem, hogy ’200 mázsa helyeit 400 mázsát miok a haza' nak. Igaz, sokat kellett harcolni, hogy megdöntsem a régit és meg­honosítsam az újat. Maguk a mun­kások is idegenkedve jogiadták és gátolták az új módszer bevezeté­sét. Ma már azonban elértem azt, hogy állandóan kél etetővel csépe­lünk. Ezzel a módszerrel elértük, hogy a gépet teljesen kihasznál' jak- így ritkábbon fordul elő üzem­zavar, kevesebb a törés is, mert a gép úlhwdó kihasználása folytán a csavarok sem lazulnak meg. De ha megnézzük, hogy ezzel a módszer­rel mennyi időt takarítunk meg, ak­kor megállapíthatjuk, hogyha így kezdi ük volna el a cséplést, akkor már tervünket 200 százalékoson is teljesítettük volna. yj munkások napi keresete is jóval több, mert naponta 60 -65 kiló gabonát kevernek. Ma már a munkások is rájöttek, hogy nein mindegy, hogy naponta 20' 25 forintot, vagy 50—60 forintot keresnek. De a dolgozók ma már megértették azt is, hogy nem mind*- egy az, hogy megyénk a H■ helyen lesz a begyűjtésében, vagy az elsők között. A munkások és érzék már, hogy a Pártnak teli ígéretet valóra is kell váltani. Es hogy ezt biztosí­totté tudjuk, nekünk a cséplőgép­nél is sokkal többet kell dolgozni, hogy valóban biztosítsuk a be­gyűjtés győzelmét. Ezt a mo<zgal~ mat szélesítsük ki megyénk összes gépállomásán és járuljunk hozzá jó munkánkkal a béke megvédésé­hez. Nyári András igali traktoros.

Next

/
Oldalképek
Tartalom