Somogyi Néplap, 1951. augusztus (8. évfolyam, 177-202 szám)

1951-08-08 / 183. szám

3 SZERDA. 1951 AUGUSZTUS 8. _______________________________________SOMOGYI WtPtAF Ak ik élenjárnak az alkotmány-ünnepi felajánlások teljesítésében A KAPOSVÁRI NAGYMALOMBAN Cseke Kálmánrié, Szűcs Józsefné, Szarka Mária 151 százalékos ered­ményeikkel harcolnak a klerikális reakció próbálkozásaival szemben. A CUKORGYÁRBAN Nagy József, Takács Lajos, Gye- nes József értek el kiváló eredmé­nyeket, normájukat 150 százalék­ra teljesítették. De nemcsak a fizikai munkavál­lalók, hanem műszaki értelmisé­günk is jobb munkával hálálja visz- sza a munkásosztály állmának szerető gondoskodását. Ezért szer­vezik mintaszerűen a munkát a Kaposvári Magasépítő Vállalat Fű. (ŐZZEL ÉRVELJ HELYES... ... hogy Druzsín István a patos- fai I. típusú termelőszövetkezet pártiítkára 465 kg. beadási elő­irányzata helyett 695 kilót adott be. :j: * * rfc • . . . hogy a homokszenígyör- gyi földművesszöveí kezet a cséplőgéphez kiík.üDdi a boltost, hogy a dolgozók ott a gépnél vásárolhatják meg a hűsítő ita­lokat. « * ... hogy az íharosi termeíőszö- vetkezet cséplőgépén kétetetős módszerrel dolgoznak, amivel a teljesítményüket növelik. 60 százalékkal KALAPOS JÁNOS KÉT ÉLETE Akikre büszke Somogy megye Üdvözöljük a begyűjtésben élenjáró dolgosó parasztokat Dávid József 8 holdas (Edde) 362 százalék Pozdoraí Lajos 6 holdas (Somogyegres) 1.600 százalék Sárközi Lajosné 4 ho/lidas (Andocs) 1.282 százalék Illés Ferenc 5 holdas (Lad) 460 százalék Genhardt József 8 holdas (Somogyvár) 285 százalék Rest György 8 holdas (Somogyvár) 289 százalék Danauj Mihály 8 holdas (Öreglak) 215 százalék Dobos Mária 4 holdas (Kaposszerdahely) 378 százalék Rezi István 2 holdas (Balatonkilíti) 1.300 százalék Hegyi Mária 4 holdas (Mezőcsokonya) 2.090 százalék Jól dolgozik az iharosiDISZ cséplőbrigád Munkásosztályunk, dolgozó né­pünk saját sorsuk javulásán, élet- színvonaluk emelkedésén keresztül tapasztalja, hogy az alkotmány­ban lefektetett elvek, megállapí­tások élő valósággá váltak. Ezért tettek a somogymegyei üzemek dolgozói is értékes mun- kaielajánillásokac alkotmányunk nagy ünnepére, augusztus 20-ra. A MARCALI ORLAK ÉPÍTKEZÉS dolgozói is, hogy alkotmányunk, államunk védi szabadságukat, a dolgozó nép hatalmát, az ország függetlenségéit, azzal válaszol­nak défÜ határainkon acsarkodó, a jugoszláv népet gyilkoló, aljas áruló Ti tónak, hogy napró 1-napra emelik munkájuk termelékenysé­géi. Takarékoskodnak az anyag­gal, harcolnak a munkafegye­lemért és így elérték, hogy az építkezés a második negyedévben élüzem lett­• A NAGYATÁDI FONALGYÁR dolgozói azzal válaszcfifak a haza­áruló Grősz püspök és társai ösz_ szesküvésére, hogy az olyan nagy­üzemek elöl is, mint az Újpesti Pamutfonó, elhozták a büszke és megtisztelő „élüzem" címet. Ezért teljesít például a fonal­gyárban Vas Györgyné sztaháno- vísta csomagolónő 209 százalé­kot Szél József kazánfűtő fehé­rítő 189 százalékot, Kárász Gi­zella 156 százalékot, Szabadkai Árpádné, Baltics Magda ifjúmun­kások 143 százalékot. Ők egyben így ünneplik a Hl. Világifjúságí Találkozói is. Bőd s Ilona ifjúmun­kás sztahánovista is ezért teljesí­tette augusztus 20-ra szeptember 20-í tervét. A KAPOSVÁRI ÖNTÖDE üzemben is kiváló eredmények születnek. Természetesen a magas teljesítményekkel párhuzamosan emelkedik a dolgozók keresete is. Horváth Lajos esztergályosnak például a legutóbbi havi keresete 1084 forint volü. A KAPOSVÁRI HÚSÜZEM munkásainak 60 százaléka tett ed­dig felajánlást. A Ferenci-brigád 222 százalékot, Farkas Kálilmán 161 százalékot, Szabó Árpád ifjú­munkás 152 százalékot érj el a felajánlás teljesítésében. A BARCSI FŰRÉSZÜZEM dolgozói is élenjáró munkával vá­laszolnak a Tito-féle provokációk­nak és igyekeznek behozni az ár­víz következtében előállott 10 na­pos lemaradásukat, sőt még továb­bi 10 napot is akarnak „nyerni". Erre minden eshetőség megvan. Kapocsi György gatteros sztaháno­vista például július 20-ra már 13 napot behozott1, illetőleg a 10 na­pos lemaradás lehozatalán túl már 3 napos előnyt is szerzett. De igyekszik utolérni őt Pálfi Imre sztahánovista körfűrészes, Gösi Zolíánné, Molnár János rönkbe- hordó és az üzem többi munkása. A KAPOSVÁRI ARANY-UTCAI TÉGLAGYÁR dolgozói közül az utolsó 10 nap­ban Barcza Anna 2.780, Bors Mag. dolna 1.370, Bors Ferencné 1.930, Takács Istvánná 2.720, Györkő Já- nosné 2.720, Nagy Rozália 3.010 darab nyerstégla vetésével telje­sítették lúl egyéni tervüket. A KAPOSVÁRI KEFEÜZEMBEN Tóka Ilona 145 százalékot, Pauker Zoltánné 143 százalékot teljesített- Példájukat kövessék a lemaradók, Szabó Irén, aki csak 49 és Kovács Magda is, aki csak 59 százalékos eredményt ért el. A KAPOSVÁRI VASÚT De nem akarnak lemaradni va­sutasaink sem, akik nemcsak augusztus 20-ra, hanem a vasutas napra, augusztus 12-re is jó munká­val készülnek. Ezért teljesítették Kántás Sándor és Horváth I. Jó­zsef munkájukat 168 százalékban. Rékelyi Pál kocsivizsgáztató szltahánovikta eddigi eredményei­nek túlszárnyalásával készül a Vasutas Napra és alkotmányunk ünnepére. yj felszabadulás előtt Jugoszlá­viában élt Kalapos János, a látrányi termelőcsopart tagja. Élete az egyszerű proletárgyerme- kék élete volt. Korán dolgozni kel­lett mennie, mert öregedő szülei nem tudták volna eltartani és ru­házni. Tizenhétéves korában már a saját bőrén érezte a földesurak ki­zsákmányolását. Két bátyja ekko­riban a jugoszláv hadseregben szol­gált, íny teljesen ráhárult saját és öreg szüleinek eltartása. Ebben az időiben mindinkább fel­kerekedő nacionalizmus a végső­kig kiélezte a Jugoszláviában élő nemzetiségiek közötti ellentéteket. Az uralmon lévő osztály üldözni kezdte a magyar nemzetiségieket, Teljes jogf osztottságban tartotta ölcet. Az anyanyelvűk gyakorlását is eltiltott magyarok nem tűrték a kormány ellenséges magatartását és különböző formákban küzdöttek jógánkért■ fia azonban valakit jogainak követelése közben elfogtak, szigorúan elítélték vagy kiutasítot­ták az országból. p',3 telén, a népellenes ki­rályi kormány utasítására Kalapost Jánost és öreg anyját és ve­lük együtt sokszáz magyar csalá­dot kiutasítottak Jugoszláviából. A nincstelen proletárcsalád szegé­nyes holmiját batyuba kötve, hideg tél idején elindult új hazát keresni, ahol talán másként folyik az élet. Még ugyanez év őszén a mai lakó­helyükön, Kátrányban telepedtek meg. Hogy mennyire nem különbözött az élet abban az időben Magyaror­szágon, azt akkor vette észre Kala­pos János, amikor a szomszédos Sárközyrbiritokon a nehéz cselédsor- svt vette vállárrá- A szegényeknek itt is az elnyomás, a szegénység és a nyomár jutott osztályrészül. A fiatal Kalapos János Sár­ka zy földbirtokán akarta biztosí­tani önmaga és szülei számára a mindennapi beievöjalatoi. Reggel­től késő estig dolgozott. Fiatalságát a nehéz cselédsors megtörte, még­is éppen, hogy éltek, a kevés kere­set csak a legsizükséyessiebbre, a kenyérre futotta- A hiányos étkezés a sokszor ehetetlen étel rendkívül megviselte egészségét. Orvosi keze­lésre nem gondolhatott, keués ke­resete erre már nem volt elég. Sokszor olyan reggelit kaptunk — mondja —, hogy a megsaványo- dott tejben százával feketedtek a beledöglött legyek. redí-utcai építkezésén Lukács Já­nos főmunkavezető. Munkahelyén a legtöbben vannak versenyben és kiváló eredményeket érnek el az gnyag takarék osságban. Az épít­kezésen rend, tisztaság és fegyelem van. Kormányzatunk Lukács Já­nos főmunkavezetőt a Magyar Köztársasági Érdemrend bronz fo­kozatával1 tüntette ki és az azzal járó 1600 forimtal jutalmazta. Somogy megye munkásai, mű­szaki vezetői vegyenek példát az élenjáróktól,' igyekezzenek őket utolérni és túlszárnyalni. Ezzel bi- zonyúhalják be /legjobban, hogy méltóképpen készülnek népünk szabad életét, békés fejlődését törvénybe rögzítő alkotmányunk ünnepére. ]\ E M HELYES.. . . . . hogy Drávagárdony köz­ségben sem a DÉFOSZ-titkár, sem a íszcs-elnök nem mutat jó példát s ezért gyengén megy a begyűjtés. * * .... hogy Potony község szövet­kezeti boltkezelője különböző ipar­cikkeket tojásért ad el és cserél. Ezzel a tojásbegyüjtés menetét gá­tolja­... hogy az inkei* DÉFOSZ- tifkár nem jelenik meg a társa­dalmi bizottsági üléseken és ki­vonja magát a társadalmi bizottság munkájából. J\Jem tudta tovább viselni ezt az Sletet és a községben lakó Kiss János kulákhoz szegődött napszámosnak. Azh hitte, hogy ta­lán más lesz a helyzet, itt talán ruhát is vehet magának. Valóban más lett a helyzet. Reg­gel három óra helyett kéé, órakor keltették, este tíz óra helyett ti­zenegykor tette le a szerszámot- Ez mellett a legnagyobb munkák idején is aludttejet, szárazkenyeret és avasszalonnát kapott enni. Az a terve, hogy új ruhái vásárol ,ma­gának, szertefoszlott. Keresete 'ép­pen arra volt elég, hogy az éhen- hal-ást elkerülték. J^siténkimt, amikor a nehéz munkából hazatért, nem igen beszélt, sokszor csak elnyúlt az ágyon és maga elé meredt- Öreg anyja, akinek az egyik lába már a sír szélén volt, egyre csak azt mondogatta a fiának: „A nyo­morúság az isten rendeltetése és ez ellen nem lehet tenni semmit“. Igu élte az öreg mama és Kalapos János életét. Már azt hitte, hogy valóban igaz az, amit öreg anyja mondogatott neki, amikor feltámadt a szabad Kelet népe és elűzte a földről a he­nyélő urakat. 1945-ben a népi lett az ország gazdája. Kalapos János élete is ebben a felszabadult hazá­ban lehetett csak boldog. Jugoszláviában élő testvérei to­vábbra is rabok maradtak. A fel- szabadulás utáni- átmeneti állapot végével Tito és janicsárjai újból szolgaságba taszították a dolgozó népet■ A fö-ldesurak, mint annak idején, amikor még Kalapos János is ott dolgozott, újra visszaállítot­ták a tűrhetetlen cselédkor sót. yj felszabadult magyar földön megtörtént a magyar élet újjászületése. Eltűnt az évezredes szolgaság, mint a köd egy új nap reggelén. Eljött az idő, amikor Ka­lapos János is levethette szennyes öltönyét, a rongyos, foltos ruhát, a dróttal erősített bakancsot és tiszta ingei, új ruhát, szép cipőt öUhetett magára. A Pártba való belépése után az egyre erősödő termelőszövetkezeti mozgalom kibontakozása jelentette maga és családja számára az új élet kezdetét. Nemcsak Kalapos Já­nost, de a község többi újgazdáit is foglalkoztatta az, hogy termelö- csöpöri,ot alakítanak. A hiányos gazdasági felszerelés és igaerő hiá­A brigád tagjai már kora reggel 4—5 órakor o-’tt vannak valameny- nyien a cséplőgépnél és délben is csak annyi ebédidőt tartanak, hogy megebédelnek s máris meg­indítják a gépet. Este ugyancsak egész későn állnak le, hogy minél többet tudjanak elcsépelni. Tud­ják, hogy az ország érdeke mel­lett saját érdekük is, hogy minél többet elcsépeljenek, mert így sokkal töhbet keresnek és több kerül ruhára is. A DISZ cséplő­brigád párosversenyre hívta ki az idősebb csépiőbrigádot. A ver­senyben az elsőséget a DISZ cséplőbrigád szerezte meg és azt továbbra is meg akarják tartani. Napi 100 mázsát csépelnek el egy 720-as géppel, amíg a másik bri­gád egy jóval nagyobb géppel 80 mázsát csépel el. A DISZ brigád a jó verseny­munka mellett nem feledkez.k nya ezt mindinkább szükségessé is tette. 1950 augusztus 10-én, a jóhírben lévő vvtyxd termelő csoport látogatá­sát határoztálc el. A látogatáson ott volt Kalapos János újgyzda is. Amit a termelőcsoportnál látott, azt örökre emlékezetébe véste. Eszebejutott a Párt útmutatása, hogy a dogozó parasztság számára egyedüli út a nagyüzemi gazdálko­dás, megvalósítóm, amely a jólét és boldog élet záloga­J útig, az újjáépített istállóban a kitűnően gondozott álla­tokat, a termeifícsopgrt jól öltö­zött tagjait. És meggyőződött áriról is, hogy a jó élet minden tag szá­mára biztosítva van. Mint ahogy a később megalakult látrányi termelőcsoport elnöke mondotta: „Három dolog érdiekéi bennünket. Először, hogy milyen ruhában járnak, másodszor, hogy milyenek az állataik, harmadszor pedig az, hogy van-e mindenkinek kenyere.“ A látogatók elégedetten távoztak. És augusztus 20-án, a látogatás után eltelt tizedik napra megalakult az új termelőcsoport. A nagy ünnep emlékére az ,„Alkotmány“ nevet vette fel. Ezzel kezdődőit meg az igazi élet Kalapos Jánois és a csoportba belépett dolgozó parasztok ás csa­ládjaik számúra. Jj]z a megváltozóit életöröm sugárzott most vasárnap is a csoport tagjainak arcáról, ami­kor vörös zászló alatt vonultok fel a falunapra. Büszkén meneteltek, mint akik a holnapot éph'jk, a jö­vőt alakítják szorgalmas munkával. Kint a réten, a lengedező szél­től tarajozó halastó közelében mű­soros délutánt rendezett a község. A fiatalság röplabda-bemutatót rendezett, másut távdobással szó­rakoztak. Itt találtuk Kalapos elv­társat is, amint nagy érdeklődéssel nézte a 1 öplabdázókat. Tekintete tiszta örömöt, a jelen és a jövő irántf boldog lelkesedést tükrözte. Arról beszélt, hogy rádiót, könyvet akar vásárolni. Tervei megvalósul­nak, hisz már eddig is 180 munka­egysége van, ami harminc forint­jával számítva is 5400 forint kész­pénzt jelent. Ezenkívül a kenyere is dupla fejadaggal biztosítva van. Jgy lett a múltban kisemmi­zett, lenézett egyszerű pro­letárgyermekből jövőbetekintő, ön­tudatos, boldog csoporttag. Walter. meg a népnevelő munkáról sem és a dolgozó parasztokat mindjárt a cséplőgép mellett felvilágosítják a beadás fontosságáról. A népnevelők ismertetik a dol­gozó parasztokkal, hogy amíg mi nyugodtan csépelhetünk és arat­hatunk, addig a koreai népet az amerikai gyilkosok bombázzák és lövöldözik. Ezért kell nekünk még becsületesebben dolgozni és minden szem felesleges gabonát beadni, hogy ezzel is segítsük a koreai nép igazságos harcát és a fasiszta bandára egy csapást mér­jünk. A DISZ cséplőbrigád eredmé­nyes népnevelő munkája meg is látszik a begyűjtésben, mert amerre ők csépelnek, vala­mennyi dolgozó paraszt mindjárt a cséplőgép mellől viszi a gabo­nát a szövetkezet raktárába. Van­nak dolgozó parasztok, akik be­adásukat jóval túl is (teljesítik. így Nagy István 6 holdas dolgozó pa­rasztot is felvilágosította az ifi DISZ cséplőbrigád a beadás fon­tosságáról és 128 százalékban tel­jesítette beadását- Nagy Imre 8 holdas dolgozó paraszt sem akart az utolsók közt lenni és a nép­nevelőkkel való beszélgetés után 141 százalékban teljesítette ke­nyérgabona beadási tervét. Az élenjáró dolgozó paraszto­kat a legtöbb gazda társuk is kö­vette a jó beadásban. Ez nagy- részben a DISZ cséplöbrigád ered­ményes népnevelő munkájának tudható be, de a tanács munkája is elősegítette ezt Iharos község­ben. Különösen szép eredményt ér el valamennyi munkában Beke József 6 holdas dolgozó paraszt, aki már 1949 óta párosverseny­ben áll Kalamár József 5 holdas dolgozó paraszt gazdatársával. Ezek a dolgozó parasztok már végeztek a tarlóhántással, másod- növényvetéssel és a gabona össze­hordásával. Moslt mindketten a cséplést várják, hogy a gabonát is minél előbb be tudják adni, mert ezen keresztül is a béketá­bort akarják erősíteni. As ENSZ-hüldöttség hétfon sem jelent meg a kessoni értekezleten Phenjan (Uj-Kína). A koreai arvonal főhadiszállásán közölték, az Uj-Kína tudósítójával, hogy az ENSZ-erők küldöttsége hétfőn sem jelent meg Keszonban és így hét­főn sem folytatódtak a koreai fegyverszüneti tárgyalások. A kínai önkéntesek hőstettei A kínai önkéntesek 7. százada dicsérő elismerésiben részesült ki­váló magatartásáért, mert Hua- csontól északra túlerőben lévő el­lenséges csapatokat tartóztatott fel. Az egyik század öt ellenséges század katonái közül öt nap alatt több mint 300 ellenséges katonát tett harcképtelenné. Egy másik század Uuancsontól északra egy magaslatot védett, köz­ben az ellenség három oldalról be­kerítette, A négy napi}} tartó csata során az ellenség öt támadást in­dított és több mint 200 fő veszte­séget szenvedett- j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom