Somogyi Néplap, 1951. augusztus (8. évfolyam, 177-202 szám)

1951-08-08 / 183. szám

VILÁG PBLOJL&TÁMJAi EGYESÜL JETEK! Mai számban: SOMOGYI NEP1AP I A világ ifjúságának tisztelgése a szovjet hő­sök berlini emlékművénél, — A termelőszö­vetkezeti és III. típusú fszcs-íagok beteg­ségbiztosítása. — Akik élenjárnak az alkot­mány-ünnepi felajánlások teljesí lésében. — Jól dolgozik az ihsrosi DISZ cséplőbrigád. — A tarlóhántás és az őszi mélyszántás meg­növeli a terméseredményeket. J 1 M DP SOM! mm EGY El PÁRT Ü3 tv 1 'O TT SAG •ÁN AK LAPJA y | VIII. ÉVFOLYAM, 183. SZÁM. Ára 50 fillér. SZERDA, 1951 AUGUSZTUS 8. A Szovjetunióban járt parasztkiildöttség egyénileg gazdálkodó tagjainak felhívása a dolgozó parasztsághoz Versenyben as ország kenyeréért! Már csak 12 nap Tan augusztus 20-ig, a kenyérgabona 100 százalékos begyűjtésének batáridejéig fíoigozó Parasztok, Parasztasz- szonyak! Mi, egyénileg dcdgozó gazdálko­dók, akik a harmadik paraszt kül­döttséggel a Szovjetunióban jár­tunk, szólunk húzzátok. Pártunk, kormányunk bizalmából, a szovjet kormány segítségével, négy héten keresztüt tanulmányoztuk a világ legfejlettebb mezőgazdaságát', a Szovjetunió kolhozait, szovhozcmt, gépállomásait, Mk'elcYj elindultunk, kértetek: nézzük meg, hogyan élnek és dói' goznak a kolhoz parasztok? Mennyi a jövedelmük? Mekkora termése­ket érnek el? Milyen a házuk? Van-e saját tehenük és disznójuk? Mi leső a megöregedett kolhozpa­rasztokkal? Hogyan vesznek részt az asszonyok a közös munkában? Tanul mán y utunk során saját sze­münkkel láttuk éis tapasztaltuk, hogy a kolhozokban a mi mostam jobbrafurduit életünknél is sokkal jobb élete van a parasztoknak. Be' jártuk u dagesztáni, kubánit, uk­rajnai, gruziai kolhozokat és lát­tuk, hogy a legkorszerűbb gépek, s a mezőgazdasági tudomány vív­mányának segítségével mindenütt bőséges terméseredményeket ér­nek el. Ezekben a kolhozokban gtr hónából a holdamkénti 20—25 má­zsás termés sem ritkaság. Meggyőződtünk róla, hogy ki­váló terméseredményeiket és az állattenyésztésben elért nagy ered­ményeiket a kolhozparasztok an­nak köszönhetik, hogy annakidején bátran szaki tokák a régimódi gaz' dálkodásvxtl ás rátértek a föld kö­zös megművelésére, mert csuk így lehet eredménye sen felhasználni a gépek erejét és alkalmazni a tu­dományt a mezőgazdaságban. Lé luk és tapasztaltuk, hogy a kolhozparasztok elvégzett munká­juk arányában bőséges, gondtalan, emberi megélhetést biztosító jő* védelemiben részesülnek a közös gazdaságból. Jártunk házaikban és mindenütt sok ágyneműt, rádiót, villanyvilágítást találtunk. Meg' néztük éléskamrájukat, amely tel­ve volt liszttel, burgonyával, zsír­ral, szalonnával. Láttuk, hogy az asszonyok el végzet munkájuk után éppen úgy részesednek a közös jö­vedelemből, mint a férfiak, jó munkájukért kitüntetéseket kapnak a szovjet kormánytól. Láttuk, hogy öreg kolhoizparasztok gondtalanul dolgozhatnak a háziakhoz íartozó kiskertben és családjuk körében békésien, derűsen töltik el napjenir kát. Az öreg kolhoz tag okát, mert azok már nem tudnak vagy csak igen keveset tudnak dolgozni, nem nézi senki sem ferde szemmel. El­lenkezőleg, szeretettel és megbecsü­léssel veszik őket körül és a kol­hoz gondtalan megélhetési biztosít nekik a szociális alapból . mert mindenki tudja, hogy az öreg kol­hozparasztok megérdemlik a bot dog, gondtalan öregséget. Miinél több kolhozt látogattunk meg, annál jobban erősödött meg bennünk az a felismerés, hogy előttünk, magyar dolgozó parasz­tok előtt is nyitva áll a lehetőség a boldogabb jövő érdekében, ne­künk is a nagyüzemi szövetkezeti' gazdálkodás útjára kell lépnünk. Elgondoltuk, hogy a kulákok és a reakciós />upok és társaik mennyi rágalmat szórtak a kolhozokra, ho­gyan rémítették és so<kan rémítge- tvk ma is a falu népét a termelő' szövetkezeti gazdálkodástól. Sokan hoz aj övei visszaemi’ékeztiink, hogy gyakran magunk is elhitt ük ezeket az ostoba, rosszindulatú hazugsá­gokat. Most már mindent másképpen látunk, ügy látjuk magunk élő t a kolhozokat és a kolhozpnrosztok életét, ahogy n valóságban van Es most, hogy láttuk és tapasztattuk az igazságot a kolhozokról, elha­tároztuk, hogy mi, egyénileg dol­gozó parasiztkiildöttek belépünk a ; érmei ö c so port ha. Elhatározásun­kat megkönnyítette, hogy a mi tér' melőcsoiportjcdnk többsége jóval magosabb termést aratoif, mint a velük szomszédos egyénileg gaz­dálkodók. Mi, egyénileg gazdSkodó dolgo­zó parnszitküldöttck aláírásiunkkal fogadjuk, hogy tagjai leszünk a falunkban lévő termelőcsapoirtnak, vagy ha nincs termelőszövetkezeti csoport, alakítását kezdeményez­zük­Dologzó parasztok! Parasztasz- szonyok! Kövessétek ti is a pél' dónkat, lépjetek be a termelőszö­vetkezeti csoportokba. Ezzel a lé­péssel nemcsak saját magatok, gyermekeitek, unokáitok derűs életének alapját teremtitek meg, hanem hozzájárultok hazánk me­zőgazdasági fe luirágoztat ásáho z, békénp megvédéséhez. Harmadik parasztkiildöttség egyé' nil eg gazdálkodó tagjai: Budapest, 1951. augusztus hó. Zobor Zsigmond Tata. Forgany Antal Badacsony, özv. Fehér Ist­vánná Zaránk, Kovács János Nyír­tass, Bálint Mihály Gyöngyösfalu, Füiöp Is1; vám Jászberény, Mészár Károly Zsadány, Virág Mihályné Kelebia, Fási Bálin né Nagymá- gocs, ifj. Bernát'h József Perkáta, Kolozsvári Ignác, Soroksár, Bene Jánosné Jánoshida. Czeglédi La­jos Hajdúszoboszló, Gonda József Sándorfalva, Horváth Jenőné Szany, Ördög István Pusztamérges, Táji József Cered, Sász Simon Ib- rány, Zsellér Józsefné, Akasztó, Móger Vendel Hoszjót, Hódosi ls(ván Kenderes, Bukmann Sándor Mernye, özv. Palkó Jánosné Hegy­hátsál. ifj. Szilágyi Jánosné Szen- tetornya, ifj. Vass Józsefné Kémes, Sajkovi'ís Imréné Kapuvár, ifi. Nagy Istvánná Somogytarnóca, Ba­lassa József Becsdhely, Végh György Fonó, Illés Antal Zomba, Benkő István Lebeny, Benkő György Bánokszentgyörgy, Papp József Mezőkövesd, Szabó András Nagydorog, Sümegi János Szé- csény, Bereczki Lajos Mezőbe- rény, Lantfos Jánosné Csépa, Vá- radi János Vál, Nagy Károlyné Lónya,, Gsugány József Báj, Pam- mer Lajos Bakony1, amási, Boíla De­zső Mezőlak, özv. Kiss Gáborné Balmazújváros, Pintér Károly Pi­lis, Polgár István Tiszapüspöki, Bakó Lászlóné Keléd, Vajda János Lábod, Liliom Mátyás Tompa, Mi- lánk'ovics János Gara, ifj. Nemes Pétier Biharnagybajom, Szűcs Lász­ló, Benke Istvánná Pátka, Kiss Mi­hályné Királyhegyes, Dudás Ilona Máríapócs, Király Miklós Üllés, Pintér István Jászfelsőszentgyörgy; Kert, ész János Fadd, Grafik Pál Szarvas, Bagdi Károly Nagyrábé, Varga Géza Nyim. Pcpovícs Sán­dor Homrogd, Benczik László Ba- konysárkány, Pa.lcsó István Tápió- szele, Silye Mihály Ujszász, Sajno- vics Mária Olasz, Halász Lajos Po­roszló, Kómár Lajos Szent györgy- vár, Kosa Kálmán Töröcske, Sző­ke Sándor Koppányszántó, Vad­kerti Tóth Kálmán Kiskunhalas, Gyökér Lajos Győrzámoly, Király István Per Int (Szombathely). Jó Mihály Gyoma, Langó János Csány, Gyúró Mária Magyarbán- hegyes, Darabos József Ukk. • Már csak 12 nap van augusztus 20-ig amikorra megyénk ígéretet tett Rákosi elvfársnak, hogy a ke­nyérgabona begyűjtési előirányza­tát' 100 százalékig begyűjti. Még jobban kell fokozni a versenyt, mert a verseny legbiztosabb lendí- főkereke minden munkának, a be­gyűjtés sikerének is. Minden járás versenyez a terv mielőbb: túlteljesítéséért és csak elvétve akad község, amely nem kapcsolódott- volna még e nemes mozgalomhoz. A községek verse­nyén belül párosverseny alakult, minden becsületes, hazáját szere- ő dolgozó paraszt igyekszik túl­szárnyalni versenytársát. Ezek a példák követésre méltók és a köz­ségi pár1! szervezetnek, tanácsnak minden erejét összpontosítania kell, hogy a verseny még jobban elmélyüljön, a példamutatók min­denütt népszerűségre tegyenek szert, ezáltal meggyőzzék az inga­dozókat a begyűjtési terv mielőb­bi teljesítésének fontosságáról. Megyénkben eddig 6.Í27 dolgozó paraszt vett részt a párosverseny- mozgaiomban, aminek eredménye­képp eddig négyszázhuszonöien A gyors begyűjtés végrehajtásá­nak egyik döntő előfeltétele a cséplés meggyorsítása, a cséplés mielőbbi befejezése. Megyénkben éppen a lassú cséplés miatt mu- ta;kozik lemaradás a begyűjtés­ben. Nyári András, az igali gépál­lomás (raktoristája idejében felis­merte a begyűjtés jelentőségét. Nyári elvtárs, mint mindenkor, úgy most is a cséplés ideje alatt bát­ran nyu’l: az újhoz és szakított a régivel. Uj cséplési módszert veze­tett be, amelynek alkalmazásával ugyanazzal a géppel magasan túl­szárnyalta a naPt cséplési tervé'. Az az egyszerű, d jelentőségében mégis rendkívüli előnyös módszer a kéteteltős cséplés, mellyel na­ponta 300—350 mázsás cséplési eredmény is elérhető. A gépállomás megyeközpontja tapasztalatcserét rendezett, hogy megvitassák Nyári elvtárs újítását és azt széles körben alkalmazzák megyénk összes gépállomásai. A tapasztalatcserén részivettek a. Megyei Párgbizoítág tagjai is. A gépállomás dolgozói közül eleinte számosán idegenkedve fo­gadják és nem egy esetben a ká­kán is csomót kerestek» De Nyári elvtárs a gyakorlat­ban bebizonyította, hogy ez a módszer helyes és megvalósítható, csupán az szükséges hozzá — amint mondotta —. hogy szívós harcot folyhassunk a rég.vei szemben, el­sősorban saját, magunkkal. A itapasztalatcsere résztvevői hosszasan tanulmány ózták ezt a módszert- Még a íörekkazáls is megnézték, hogy vájjon nem ma­radt-e benn szem. — ,,Mert hál ilyen gyors cséplésnél előfordul" — mondották többen. Göndör elvtárs meg is jegyzi, hogy bizony ö nem tartja helyes­nek, mert ő 25 éve dolgozik gép­pel és van tapasztala.a. Aztt igyekszik bebizonyítani, hogy ,,ez a gép nem bir el többet" és az ilyen etetés mellett tönkre­megy" a gép. Erre Milkovics elvtárs adta teljesítették beadási előirányzatu­kat 200 százalékon felül. Még jobbén ki kell szélesítem a pátosversc iiy mozgalmat, mert ígéretünket be kell vál­tanunk. A verseny nap, mint, nap szüli az új győzelmeket, a tegnapi élenjá­rókat ma már újak győzik le, vagy csatlakoznak hozzájuk. Bálát onszabadi eredményét is nagymértékben fokozza a verseny- mozgalom. Bodó János 8 holdas gazda 226 százalékos teljesítmé­nyét Lehner Imréné 7 holdas már 241 százalékig szárnyalta túl, is­mét több lett a község élenjáró­ja. Heneséröl is egyre több gazda kerül Somogy büszkeségei közé. Szabó István 400 százalékra telje­sítette beadását, és versenyre hív- la a község valamennyi gazdáját. Eddig Kigyósi József 270 és Pingel József 200 százalékos teljesítésük­kel haladnak a nyomában. Kőkuton a verseny, a tanácsta­gok jó példája ismét újabb ered- ménveket szült. Pírja Sándorné 7 holdas paraszt) asszony 400, Fodor Lajos 370, Gulyás Gáborné 440 és meg a választ, aki az ellenkezőjét bizonyította be azzal, hogy 'üres­járat jobban tönkreteszi a gépeit, mint ha az egyenletes etetéssel tel­jesen ki van használva. Szalai Ferenc, a, tapsonyi gépállo­más traktorosa megvalósíthatatlan nak tartotta, mert nem rendelkez­nek munkaerővel. Ezenkívül azonban számos részt­vevő értékes javaslatokat is tett, amivel még gyorsabbá lehet fenni a cséplést. Milkovics elvlárs a törekrázó meghosszabbítását javasolta. Ez az eljárás a föreket egyenesen a szalmarázóba vinné, amivel 2 mun­kaerőt: takarítanánk meg. Nyári elvlárs részletesebben is­mertette az általa bevezetett mód­szer jelentőségét. Elmondotta, hogy emelni kell a traktor fordulatszámút, melynek folytán meggyorsul a cséplőgép munkája. — Ezzel az egyszerű módszerrel — mondotta Nyári elvtárs — na­ponta 400 mázsát csépeltünk el. Ezt folyamatossá lehet tenni — mondotta a továbbiakban —, de enngk. alapvető feltétele a munka­erő megszervezése. A résztvevők hosszan tanu'má nyozfák az e;eités módszerét is. Miközben megállapították, hogy az etetés módszere nem egészen helyes, mert az egyik etető nem szedi szeg a kévét, hanem csak egészben beleeresztí a dobba és eztáljfal nem tökéletes a cséplés. De megállapították a2! is, hogy amíg a vo!(t cséplőgéptulajdonos etefi- a gépet, addig nem mehet rendben a cséplés. A gépállomás küldöttei a gép munkájának megtekintése után rö" vid kiértékelést tartottak. Nagy La­jos elvtárs, a Megyei Pártbizott­ság agitációs propagandatitkára megállapította, hogy a tapasztalat- csere rendkívül értékes volt. Nyá­ri András traktoros vezetésével be" bizonyították, hogy meg lehet dön­teni a régit. Igaz az — mondotta —, hogy minden újnak a tbeveze-' tése harc a régivel szemben, amit Nemes János szintén 440 százalé­kos teljesítéssel bizonyították be, hogy ők sem «karnak lemaradni ötéves tervünkért vívotit harcból. A községek közöf.i versenyben elsők között van Nyim 67 száza­lékos kenyérgabona és 141 száza­lékos árpabegyüjlési eredményé­vel. Jól halad Pusztaszemes is, mert a kenyérgabona 70 és a takarmány- gabona 38 százalékát begyűjtötte. Barcs dolgozó parasztjai ismét az elsők közölt vannak. Az elmúlt héten a keayérgabonbegyüjtéssel 43, a takarmánnyal 81 százalékig jutottak, mintegy bizonyításkép­pen, hogy tudják: a ha’lármenién még jobban kel] harcolni a ter­ménybeadás sikeréért. A fonyódi járás eredményét na­gyon visszahúzza Vörs község la­za munkája, a^pl a kenyérgaboná­nak csak 9 százalékát gyűjtötték be. Sokkal jobban meg kel! szer­vezni a csépiésf, a gépiől a be- gyűjtőhelyre mozgalmait és a ver­senyt, a jó felvilágosító munkát mindennek érdekében, hogy mi­előbb behozza a lemaradás; Vörs tapasztalunk ennél a cséplőgépnél is. Nem effy dolgozó ahelyett, hogy támogatná azt a mozgalmat — mi­vel néni ismeri még ennek rend­kívüli nagy nemzetgazdasági je­lentőségét — akadályozza azt. Hogy ma megyénk 11. helyre ke­rült u begyűjtésben, nem kis mér­tékben azon mull ott, hogy a csáp- lés rendkívül lassú ütemben fo­lyik. Alig 400 vagont csépelünk el naponta, holott a napi begyűjtés' nek kellene ennyinek lenni. Megyénk gépállomásainak mondotta a továbbiakban — a cséplés 40 százalékát kell elvégez­ni, ami azt jelenti, hogy az ed­digi lemaradást — amely nagy mértékben fennáll még a gépállo­másoknál — csak akkor tudják behozni, ha szívós miunkát folytat­nak a gyorscséplést módszernek a megvalósításáért és minél széles' sebb köriben való alkalmazásáért. Le kell küzdeni a munkások ma- radiságát. A cséplőgépmunkások- n>ak sein mindegy, hogy mennyit keresnek. Nyári elvlárs például 128 forintot keres naponta. Kö­vetni kell a gépállomásoknak Nyá­ri András példáját. A kommunistáknak meg kell ta lálni a módját, hogy ezt a mozgal­mat elterjesszék, elsősorban a gép­állomásokon, de mind szélesebb körben a falvakban is. Ahol jól szervezték meg már eddig is a. cséplést, mint például a fonói gépállomáson, oíif a cséplési terv teljesítésében komoly ered­ményeket értek el. A fonói gépál­lomáson már három olyan trakto­ros van, aki 150—160 százalékra teljesítette cséplési iervéf. Pór Jó­zsef a fonói gépállomás tnaktoris. fája most az éjjeli cséplés szerve­zésén dolgozik. Ilyen szervezés mellett a fonói gépállomás (tizedikére 100 száza­lékra lelj esi ii cséplési tervét. Hogy ez; a módszert mindenhol meg tudjuk honosítani, arra van szükség, hogy elsősorban a kom­munisták lelkesedjenek az új iránt és (tegyék magukévá ezt a moz­galmat — mondoia befejezésül Nagy elvtárs. község is. 300-350 mázsát csépel naponta Nyári András Gyorscséplési bemutató Somogyszilban T

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom