Somogyi Néplap, 1951. július (8. évfolyam, 153-176. szám)

1951-07-06 / 155. szám

Péntek, 1951 július 6. SOMOGYI NÉPLAP 3 A munkaverseny kiszélesítésével hozzák be lemaradásukat a Téglagyári Egyesülés dolgozói Május, június hónap folyama» a hosszabb esőzések nemcsak köz" -vétlenül a nyerskészletben okoztak károkai a Somogymegyei Téglagyá­ri Egyesülésnek,' hanem jelentős mértékben visszavetették a termelő munkát is> s akadályozták a telepek tervteljesílését. A 4. kaposvári telepen például májusban 8 volt az átlagosan ki" esett munkanapok száma. Ez körül­belül .10 százalékos tervkiesési je­lent a vállalatnak. Meg nagyobb volt a visszaesés június hó elején­A károk és lemaradások ellenére -a telepek dolgozói mindent elkövet­tek a tervteljesítés érdekében, bár nem rendelkeztek a Szükséges szak" munkás létszámmal. Napi átlagos teljesítményük eléri a terv 90 szá­zalékát. A nyerstermelés lemaradása hátráltatja az Egyesülés égetési tér vének teljesítését is. Ezt a lemara­dást a „Duvariov“ égetési eljárás­sal akarják csökkenteni, miután ez az eljárás a tűzsebességet a leg­gyengébb teljesítményű kemencék­nél is 5—10 százalékkal tudja fo­kozni. Jó példa erre a Vörös Had" sereg-úti telep, mely az égetési ter­vét a Duvanov -eljárással 103 szá­zalékra tudta júniusban teljesíteni. Az Egyesülés Szigetvár'úti tele­pét gépesítette. A gépi berendezést május Ire üzembehelyezték, mint Kaposvár egyetlen gépi üzemű tég­lagyárát. Az árvíz ezen a telepen okozott legtöbb kárt, ami nem is csoda, mert a gyár közvetlen köze­lében még házak is összedőltek. A telep megrongált házait az Egyesü­lés dolgozói segítették helyreállítani s az itt elért keresetüket a károsul­tak rendelkezésére bocsátották. A tüskevári telep lemaradása nemcsak az eső és a vízkár» hanem a munkáshiány miatt következett be. Ezt a lemaradást, most vándor" prések beállításával akarják kikü­szöbölni. A vándorpréseket VII- hő 10-ig üzembehelyezik. Ez a telep lesz Kaposvár második gépesített üze­me. bár itt a géppel való gyártás melleit a kézi téglavetés is tovább folyik. A téglagyárak dolgozói a lemara­dások behozása érdekében hosszú- lejáratú versenyszerződéseket kötőt" tek. A kézivetésű és a gépesített üzemek dolgozóinak 70 százaléka van munka versenyben. Az alkot­mány ünnepére vállalták, hogy egyéni tervüket 5 és 10 százalékkal teljesítik túl és a száz százalékon aluli teljesítményeket teljesen kikü­szöbölik. Az üzemek egymás között párosversenyben állnak. A nagyatá­di alsó téglagyár kihívta versenyre az Arany-úti téglagyárat, Nagyatád- pálmajori téglagyár a Vörös Hadse­reg-úti telepet, a kaposmérői telep a tüskevári telepet, a Szigetvári-úti telep a bőszénfai téglagyárat és a tabi telep a köröshegyi téglagyárat hívta versenyre. így a kézi üzemeit a kézi üzemekkel, a gépesíteti üze­mek pedig a gépesített üzemekkel állnak versenyben. A párosverseny- ben a köröshegyi, a Vörös Hadse­reg-úti és a bőszénfai telepek jár­nak az élen, de a többi téglagyár dolgozói is minden erejükkel har­colnak á lemaradások behozásáért. A Somogymegyei Téglagyári Egyesülés telepeire ugyanúgy, mini az or­szág összes téglagyáraira, ötéves tervünk végrehajtása során hatal­mas feladatok várnak. Ezeket a fel­adatokat csak Pártunk útmutatásait követve, a szocialista munkaverseny kiszélesítésével tudják megoldaná- Éppen ezért úgy az Egyesülés mű­szaki vezetősége, mint minden dol­gozója tegyen meg minden!:, hogy a lemaradásokat behozzák, s siker­rel oldják meg ötéves tervünk által reájuk rótt feladatokat. A (Z>ÉKEHARC ^IREI SZOCIALISTA TERMELÉSSEL A BÉKÉÉRT Kijavítja a versenymossgalomban és a munkaszervezésben mutatkozó hibáit a kaposvári Magasépítési Vállalat Vállalatunk, a Magasépítési Vál- I tulaj a kongresszusi verseny során ! jó eredményeket ért el, azonban a párosverseny beindítása óta nagy lazaság mutatkozik úgy a szakszervezet, mint a vállalat ve­zetősége részéről. A hibák kijavítására hatalmas lehetőség áll az alkotmányunk ün­nepére indult: verseny során, a pá. rosversenyek átszervezésénél, A műhelybizottságok, bizalmiak, a műszakiakkal és brigádvezetőkkel közösen vitassák meg a célkitű­zéseket és olyan vállalásokat te­gyenek, amelyek konkrétek és könnyen kiértékelhetők. A hosszú- lejáratú versenyszerzödéseket, me. lyek már lejártak, újból meg kell kötni. Ez szükséges azért, mert a kongresszusi verseny ideje alatt dolgozóink 75 százaléka volt ver senyben, akik miután vállalásukat teljesítették, verseny szerződés; nem kötöttek, s így vállalatunk dolgozóinak jelenleg 30 százaléka áll csak hosszúlejáratú verseny ben. Vállalatunknál a munkafegyelem terén is sok a javítani való. Épít­kezéseinken igen sok az igazolatlan távolmaradás, a munkaidő alatti lógás és a késés. Ezek építkezé­seink határidőre való befejezését hátráltatják. Az anyagpazarlás különösen megmutatkozik a felszerelések és a gépek elégielen kihasználása, a munka helytelen megszervezése és a felelős egyszemélyi vezetés el- mosódottságán. Itt a hiányosság elsősorban a pártszervezet, a szak. szervezet és a vállalat vezetősége részéről áll fen, mert nem foglal­kozik rendszeresen a munkafegye­lem betartásával, nem gyakorol rendszeresen ellenőrzést. Éppen ezért a hosszúlejáratú versenyvállalás terén minden al­kalommal szerepeljenek a munka- fegyelem megszilárdítására irányu­ló célkitűzések, a munkanapok tel­jes kihasználása, az anyagtakaré­kosság, a munka minőségének fo­kozása. A sdiitősi építkezésen a műhelybizottság az épíiésvezető- séggel karöltve jó munkát végez. Foglalkoznak a munkaverseny to­vábbfejlesztésével. Helyes az a kezdeményezésük, hogy a hétfői napot békeműszaknak nyilvánítot­ták, mivel a hétfői napon legtöbb az elmaradás az építkezésekről. A munkafegyelem meglazítok szé­gyentáblára írják ki azzal a cím­mel, hogy „A békeharc gyengítői“. A 22 lakásos építkezést ugyancsak példaképül lehet állíta­ni a többi építkezés elé. Itt jól hajtották végre a Minisztertanács takarékossági határozatát- Sokat foglalkoznak a munkamódszeré t- adással, az élenjáró szovjet mun­kamódszerek elsajátításával és be- A'ezetésével, ami helyes és minden építkezés előtt követendő példa. A munkahelyi átlag és a dolgozók keresete is azt bizonyítja, hogy a munkát jól szervezik meg az épít. kezésen. A kezdeményézeseket felkarolja az építésvezetőség, min; Pál István újítási javaslatát, amit műszakilag kidolgoztak, s hozzá­fogtak a kipróbálásához. A füredi úti építkezésen a munkaminőségéi (ártják elsősor­ban szemelött- Helyes, ha minden építésvezető olyan nagy gondot fordít a munka minőségének meg­javítására, mint azt Osvárt építés- vezető és Lukács János főmunka­vezető teszi, A Sztahánov.munka- módszerrel- dolgozó kőművesek a minőségi munka, végzése mellett állandóan 160—170 százalékot tel­jesítenek. Tanulóinknak a munkafegyelem terén sok a javítanivalója. Nincs meg közöttük a kollektív szellem. Az üzemi DISZ nem tudja még megközelítőleg sem betölteni azt, amire hivatott lenne, hogy az if­júságot a termelés roha.mcsapatává nevelné. Szükséges, hogy a DISZ. vezetősége változtasson a mostani állapoton, mert előttünk álló fel­adatainkat csak fegyelmezett és öntudatos DlSZ-ifjakkal, azok jobb munkájával tudjuk megoldni. Az alkotmány ünnepére indult verseny sikere érdekében eredményeinket fokozni kell, de hibáink ellen még nagyobb harcot kell indítani. Csakis úgy tudunk az alkc-tmány ünnepi verseny alatt jó munkát végezni, és végrehajta­ni azokat a hatalmas feladatokat, melyet 5 éves tervünk szocialista építőiparunk elé állít. Tibold József Magasép. V. üb-titkára. Számolta fel a nagyatádi gépállomás vezetősége' a hanyagságot, a nemtörődömséget a gépállomáson Szocialista nagyüzemi gazdálko­dásunk hatalmas méretű fejlődése, valamint többtermelésünk fokozása egyre nagyobb feladatok elé állítja gépállomásainkat. Nagy jelentőséget tulajdoníthatunk ezeknek a felada­toknak most az aratás, cséplés, tar­lóhántás és a másodnövények vetése minél előbbi elvégzésében. A nagy aládi gépállomás is felkészült ezek­re a nagy munkákra. Erőgépeik tel­jesen ki vannak javítva a cséplő- szekrényekkel együtt, és várják a gabona cséplésének kezdetét. Egyes gépeik állandóan üzemben vannak, végzik az árpa és a repce cséplé- sét. A simongáti termelőcsoportban már 20 kalastzl ralis holdon végezték el a tarló liánt ást, amelyen hamaro­san a másodnövények foglalják el az árpa helyét. M(g a fegyverkezés lázában ver­gődő kapitalista országok bomlott- agyú vezetői, hogy gazdasági életük egyensúlyát visszaszerezhessék, új nyereségekre spekulálnák, addig a népi demokráciák országaiban a szocializmus felé ha'adó dolgozók fokozódó öntudattal építik orszá­gaikat a béke szilárd bástyájává- A dolgozó magyar nép városon és fa­lun egyaránt fokozódó lendülettel és naponta mutatkozó eredmények­kel a szocialista termelés megszer­vezésével építi népünk békés szo­cialista jövőjét. A falu szocialista fejlődésének, a mezőgazdasági termelés szocia­lista megszervezésének fontos ténye­zői a termelőszövetkezeti csoportok. Az ország szántóterületének csak­nem hetedrészén gazdálkodnak már a tszcs-k, s a kezdeti nehézségek ellenére is termelési színvonaluk lényegesen magasabb az egyéni pa­rasztgazdaságnál. Ez a jobb terme­lési színvonal természetesen a jó munka eredménye. Jó munkát vi­szont azért végeznek a csoporUa- gok, mert felfogásukban, gondolat- világukban már közelebb állmak a szocialista embertípushoz, mint a saját kerítésén túl nem látó egyéni gazdálkodó. Nó meg a csoportta­gok öntudatosabbak, szervezetteb­bek is az egyénileg gazdálkodóknál. Megyénk termelőcsoportjai példát mutatnak dolgozó parasztsá­gunknak a békeharc jelenlegi sza­kaszán, az aratás, cséplés, ter- ménvbegyüjtés és a másodvetés fel­adatainak elvégzésében. Tikénak ad­ja meg a választ a csurgói „Zrínyi“ tszcs az aratási munkák befejezésé­vel, a larlóhántás elvégzésével. A balatonlélle.i .,Dózsa“, a kőrös­hegyi „Táncsics“, a balatonszár- szói ,,Béke“ tszcs közvetlenül a géptől adták be árpafeleslegiiket A toponári „Békegalamb“ tszcs tagjai községükben elsőnek adták be árpafeleslegüket. A termésered­mények is igazolják a szocialista gazdálkodás előnyeit- Az osztopáni tszcs 100 négyszögöl területen 260 kg bíbort, az ecsenyi tszcs 5 holdon 38.38 mázsa repcét termelt, ami 7.6 mázsás holdankiníi átlagter- mést jelent. A ráksi I. típusú „Béke” tszcs tagjai megszervezték az arató, brigádokat, s közösen aratják le és csépelik el a gabonájukat. A csoport jó munkája és szép ered­ményei lelkesítették Valter Imre 11 holdas pártonkívüli középpa­rasztot, hogy a szocialista termelés útjára lépjen. „Meggyőződtem ar­ról — mondotta —, hogy a párt célkitűzése, hogy ebben az ország­ban mindem becsületes dolgozó job­ban éljen. Ahhoz, hogy éljünk> töb­bet, jobbat és olcsóbbat kell termel­nünk. Ezt pedig csak úgy tudjuk el­érni, hogy mi, dolgozó parasztok is az ipari munkásokhoz hamfnJóan ősz szefogunk és egy közös cél felé, a jobb és gondtalanabb életei bizto­sító szocialista nagyüzemi gazdál­kodás felé fordulunk és nem célia- lamd, hanem a Párt irányításával a szocializmus útjára lépünk- Ezért elhatároztam, hogy a tavalyi évben is eleget téve a beadási kötelezett­ségemnek, az idén úgy akarom ki­venni részemet a békeharcból, hogy minden felesleges gabonámat a cséplőgéptől m gyűjtőhelyre viszem ás belépek a termelőszövetkezetbe. Valter Imre példáját Kovács János 15 holdas, Fonai Ká­roly 8 ho'd'as és Kovács József 14 holdas középpariasztok is követték, akik a békének igazi harcosakén* gabonafeleslegüket a cséplőgéptől azonnal a begyiijtőhelyre viszik, és ők is belépnek « termelőszövetke­zetbe­Miváló munkát végeznek az aratásban Páva Lajos és Mester Ccyörgy liáromfai traktorosok A vízvári termelőcsoport tagjai már keresztekbe összerakva nézik az aratás nagy munkájának ered­ményé;. A csoport tagjai megelé­gedéssel szemlélik a gazdag (er mést, amelynek learatásához nagy segítsége; nyújtott a háromfai gépállomás két kiváló traktoristá­jának munkája, akik a legnagyobb lelkiismeretességgel kezelték az új aratógépet. Páva Lajos és Mester György traktorosok jó munkája mögött az eredmény sem maradt el. A minő­ségi munka mellet! kivették részü­ket a mennyiségi teljesítésből, 1 mert egy nap alatt 15 holdat arat- ’ tak le és a tarlót szinte leborot­válták. Ezzel a munkával nemcsak a termelőcsoportnak tettek nagy szolgálatot, hanem a háromfai gép­állomásnak is, mert egy új trakto­rost szereztek. Bakocs Katalin cso- pontagnak is megtetszet; a két traktoros jó munkája, amit nagy fi­gyelemmel kísért végig. El is ha­tározta, hogy holnap már ő is je­lentkezik a gépállomáson és trak­toros lesz. Bakocs Katalin nem vá­lasztott rosszul, mert hiszen to­vábbra is a termelőcsoport munká­ját fogja elősegíteni. A Déldunántúli Kavicsbánya dolgozói terveik túlteljesítését vállalták alkotmányunk ünnepének tiszteletére Miért nincsenek kihasználva az aratógépek? Nagy hibát követett el azonban a gépállomás vezetősége -akkor, ami­kor két aratógépet kihasználatlanul hagyott heverni a gépállomáson. Nagy hiba volt ez a vezetőség ré­széről, de könnyelműség volt a me­gyei mezőgazdasági javító vállalat részéről is, akkor, amikor a jó gé­peket egy kisebb feladatok elé állí­tott gépállomásnak adta át és nem gondoskodott a rossz gépek időbeni kijavításáról. Nagy hiba ez most, amikor gépál­lomásaink vannak hivatva arra, hogy az aratást minél előbb be tud­juk fejezni. A legkisebb kiesés is nagy károkat okozhat népgazdasá­gunknak» nem beszélve az ilyen, nagy kiesésekről. A nagyatádi gépállomás vezetősé­gének lazaságához vezet az is, hogy Dezső Mária, a gépállomás raktá­rosa, — mivel elfáradt és pihenni akar, — önkényesen szabadságra megy, minden előzetes engedély nékül. Megérkezésekor a vezetőség semmiféle intézkedést nem telt ön' kényszabadsága miatt, bár tu­datában van iá vezetőség annak, hogy a beütemezett és tervszerűen előkészített munkákban milyen nagy zavarokat idézett elő Dezső Mária az önkényes szabadságával. Persze Dezső Mária a raktáros nem viselkedett öntudatos munkáshoz méltóan. Elfelejtette azt, hogy -min­den dolgozónak meg van a miaga munkaterülete, melyen dolgozik és egy ember kiesése megbontja a munkák jő menetét. Ezért gépállo­másaink vezetői okulva egyes hibá­kon, igyekezzenek azon, hogy ilye­nek elő ne forduljanak, mert csak megfelelő munkaszervezéssel és a munkafegyelem megszilárdításával tudják elvégezni azokat a nagy fel­adatokat, amelyeket Pártunk állított eléjük. A Délegyházai Kavicstermelő Vál­lalat dolgozói szocialista munkaver­senyre hívták ki a Déldunántúli Ka- vicstermelő Vállalat dolgozóit. A Déldunántúli Kavicstermelő Válla­lat dolgozói ezt a versenykihívást elfogadták, s a két vállalat április hó 9-től kezdve párosversenyben áll egymással. A párosverseny pontjai" ban vállaltak teljesítéséhez most nagymértében járni hozzá az alkot" mány ünnepére indult versenymoz­galom. A Déldunántúli Kavicster­melő Vállalat dolgozói újabb válla­lásokat tettek a közelgő augusztus 20 megünneplésére. Gyékélnyesen, Titóék közvetlen szomszédságában folyik a kavicski­termelés. Titóék provokációi, hja,' társértései gyakran akadályozzák a munkát. A kavicstelep dolgozói ha­tárőrségünkkel szorosan együttmű­ködve gyakran megakadályozzák Titóék aljas szándékait. Határ­őreinkkel együtt éberen vigyáznak, s igyekeznek még jobb munkát vé­gezni. Alkotmányunk ünnepére min­den brigád lelkes munkafelajánlást tett. A Béke kavicsrakó brigád vál" lalta, hogy 105 százalékról 115 szá­zalék m, a Petőfi-brigád 103 száza­lékról 111 százalékra, a Vörös zászló-brigád 109 százalékról 120 százalékra, a Hajrá-brigád 115 százalékról 120 százalékra, Benkő- brigád 130 százalékról 135 száza­lékra, Veres-brigád 150 százalékról 155 százalékra és az „MSZT“ föl­delő-brigád 115 százalékról 127 szá­zalékra vállalta, hogy emeli telje" sítményét. A Dózsa'brigád 110 százalékról 121 százalékra, a Matroszov-brigád 109 százalékról 120 százalékra és a vágánygondozó-brigád 109 száza­lékról vállalta, hogy 120 százalékra emeli teljesítményét­A vasas lakato^sműhely dolgozói 5 százalékos anyagmegtakarítást vállaltak. A dolgozók legnagyobb része egyénileg is tett vállalást. Több dol­gozó a lakatosraühelyből vállalta, hogy ócska anyagból fog dolgozni. A lakatosok vállalásai leginkább a Minisztertanács takarékossági ha­tározatának megvalósítására irá­nyulnak. Olvasd a Társadalmi Szemle minden számát!

Next

/
Oldalképek
Tartalom