Somogyi Néplap, 1951. július (8. évfolyam, 153-176. szám)
1951-07-26 / 172. szám
4 SOMOGYI NÉPLAP CSÜTÖRTÖK, 1951 JULIUS 26. ÜJTIPUSÜ TEHERAUTÓ A KOMMUNIZMUS ÉPÍTKEZÉSEI SZAMARA A kommunizmus hatalmas építkezései számára nagyszerű teherautókat készített a minszki gépkocsigyár Az újtípusiú teherautók száftítófepüle_ tét billentő szerkezet dön'i meg és így az építési anyagok kirakásánál j*I*rrtős emberi munkaerőt takarít meg. Képünk a minszki gépkocsigyár fstéscaiagjárál lekerülő újtípusú teherautókat ábrázolja, melyek a Volga*— doni csatorna építkezései számára készültek. Hétfőn tartja megnyitó előadását a Dunántúli Nagycirkusz A Vidéki Népsaórakoztató Vállalat egyik üzeme, a Dunántúli Nagy [árkusa hétfőtől, folyó hó 30-tól négiy napon keresetül muttatjja be Kaposváron elsőrendű műsornál). A megnyitó díszelőadás hétfőn es(te 82kor kezdődik. Bemutatásra kerül többek közt a 3 Alfa nyújtó‘tornászok mutiait ványai, Pi, cazzó akrobatikus lovas és a ikértl Kerekes drótkötél száma, ,,Zűrzavar ta perondan1' címmel, eJistőrendű revü kerül bemutatásra. Elsőrendű légtor" nászműsor és különböző bohózatok, ,.Janiba megmondja az igazat“’ című hasIbesizéJiő szám ikerül bemúMá&ra. Két és félórás szórakoztató műsor héttőn, kedden, szerdán, és csütörtökön kerül bemutatásra a Kaposvári Vásár* téien. Az üzemek dolgozói kollektív lá;oga3ás esettén’ 20 százalék kedvezményiben részesülnek. A kisiparosok boldogulásának egyetlen útja a Kisipari Termelőszövetkezet Megyénk kisiparosai mind jobban kezdik megérteni, hogy a kis" ipari dolgozóknak egy út van, ami a felemelkedésükhöz vezet, ez pedig a kisipari termelőszövetkezet. Itt a dolgozók közös munkával nagyobb feladatok elvégzésére képesek, mint az egyénileg dolgozó kisiparosok. A KTSZ a termeléshez szükséges anyagokat beszerzi és a közös telephelyeken dolgoznak, ahol biztosítva van minden szövetkezeti tag számára a kollektív bér. Ezenkívül gondoskodik a KTSZ arról is, hogy tagjai közösségi szellemiben [nevelődjenek és megfelelő szaktudást, közgazdasági tájékozottságot szőrözhessenek. Kaposvárott július 2S"ám megalakult egy mezőgazdasági felszereléseket gyártó KTSZ bognár, kovács és kádárműhelyekkel. Alig 1—2 napja, hogy üzemképessé vált ez a szövetkezet és máris arról beszélgetnek a dolgozók, hogy mennyivel jobb közösen dolgozni, többet tudnak így termelni és biztosítva van a mindennapi munkájuk. Igyekezzenek is, hogy minél többet tudja' nak termelni, mert ha többet termelnek, meg is van annak az eredménye- A többtermeléssel ők is ki tudják venni a részüket jobban a békéért vívott harcból, mint gyárakban, bányákban lévő dolgozók. A kovácsműhelyt már az első naptól kezdve felkeresi dolgozó parasztságunk, mert a KTSZ'ben sokkal előbb elvégzik a munkájukat és olcsóbban is dolgoznak nekik. A kádárok máris leszerződtek a Budapesti Mezőgazdasági Beruházási Vállalathoz 300 darab hordó elkészítésére. Nincs mit félniök, hogy elfogy a munka, mert állandóan új munkájuk van. A megalakult KTSZ dolgozóinak lelkes munkáját a város, sőt falvakról jött iparosok is szemmel kísérik. Nap mint nap jönnek érdeklődni a szövetkezet iránt és már vannak újak, akik jeletkeznek, hogy belépnek a szövetkezetbe. Palkovics László kovács szaktárs elmondja, hogy nem is gondolta, hogy ilyen jól menjen a munka már a kezdet-kezdetén. Majd folytatja — boldog vagyok, hogy megalakult a szövetkezet é&s hogy benne dolgozhatok, Mvehetem része" met az ötéves terv mielőbbi megvalósításából. Igyekszem is, hogy a jó munkáimmal segítsem a kezdet nehézségeit leküzdeni szövetkezetünk' ben, hogy rövid időn belül szövetkezetünk egyik legjobb KTSZ lehessen és példát tudjunk mutatni azoknak, akik ma még húzódoznak a szövetkezeti élettől, hogy hamarosan saját meggyőződésükkel szövetkezetünk harcos tagjai legyenek. •3 omokkal éis zúzott kövei megrakott szerelvény gördült végig a nemrégiben lefektetett vasútvonalon. Köröskörül a doni sztyeppe végtelen térsége terült el. Szemjon Petrovics Zelenyin főmozdonyvezető tenyerét ellenzőként emelte a szeme elé és úgy fürkészte az előtte elterülő vonalrészt. A távolban feltűntek a lakótelepek, ipari építmények, láthatóvá váltak az ekszkaváto,raknak egyik oldalról a másikra forduló gémjei. Zelenyin felhívta mindenre a mo<z- dongos brigád figyelmét. — Aki nem látta saját szemével, hogy mindez milyen gyorsan és nagyszerűen nőtt ki a puszta földből ■— mondta — az nehezen tud ilyesmit elképzelni. Nemrégiben még a földet se nagyon szántották fel errefelé. Az év' századok óta megmüveletlenül álló, árvalány hajjal borított szűz földön vadászok kergették a nyalat, meg a rókát. És íme mindössze két vagy három esztendő alatt a sztyeppe életreikelt. megváltozott. Keresztül- kastil villanyvezetékek, vasútvonalak és országutak szelik át, Sztálingrádtól Kakasig magas földtöllés emelkedik■ Mellette új, rendezeti lakótelepek, hatalmas ipari vállalatok tucatjai emelkednek: beton és famegmunkáló gyárak, javítóműhelyek. A tágas sztyeppét betölti a motorok egyenletes zúgása. A mindenféle rendszerű és teljesílöképes- ségü ekszkavútarok, földgyaluk, kotrógépek, földmeymwnkáló felszerelések éjjel-nappal egyfolytában emelik ki a talajt és készítik a csatorna medrét. |'/ajjón, hogyan lehetne el- látogatni a betongyárba, — szólalt meg Zseleznyakov helyettes mozdonyvezető. — Még soha nem láttam önműködő gyárat, ahol mindent a gépek végeznek. — Tényleg, itt aztán mindent a gépek csinálnak, — hagyta helyben a mozdonyvezető. — Hatalmas mennyiségben állítják elő a betont és az egyik csodálatból a másikba esik az ember, hogy a bonyolult A kétlaki ság felszámolásával9 a felvilágosító munka fokozásával megjavítjuk üzemünk eddigi rossz munkáját — ÜZEMÜNK, a Somogymegyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat a szocialista mezőgazdaság fejlesztésére, a mezőgazdasági gépek kijavítására van hivatva. Üzemünk. ■— meg kell állapítani kellő önbírálaital, — hogy ennek a fontos követelményr nek csak igeit kis százalékban tett eleget. Hogy, miért, erre a kérdésre már részben megadta a Somogyi Néplap július U-i száma a választ, megírta, hogy üzemeink becsületes. dolgozói közé az ellenség befurakodott s üzemünkben bomlasztó szabotázs munkát végzett. De nemcsak az üzemben, hanem az üzemi párt- szervezetbe is sikerült az ellenségnek befurakodni, AZ ELLENSÉG LELEPLEZÉSÉ nem volt könnyű munka. Hogy mé' gis sikerrel járt, azt a Megyei és a Városi Pártbizottság segítségének köszönhetjük, melyek nagy segítséget nyújtottak az üzemi pártszervezetnek <az ellenség leleplezésében. Üzemeink becsületes dolgozói felháborodottan vették tudomásul az ellenség kártevő munkáját. De még mindig vannak, akik ara ellenséggel egy követ fújnak, s ezek igyekeznek üzemünk munkáját hátráltatni. Üzemünk a traktorok javítása terén igen le van maradva s mégis megtörténik az, hogy több nmnká' sunk nem hajlandó egy héten többet dolgozni 45 óránál, hogy ezt a fontos munkát határidőre befejezzük. Ennek első oka az, hogy dolgor zóink nagtfrésze ké.iaki életet él. Ilyenkor, amikor a javítások elvégzése a legfontosabb feladat számunkra, ezek a dolgozók kapálni, aratni, behordani és csépelni járnak. Rákosi elvtárs mondotta a bányászért eke zielen, hogy fel kell számolni az ilyen kétlaki életet, mert ez mindkéth úgy a mezőgazdasági, mint az ipari termelés rovására megy. Üzemünkbe ezt a kétlaki életet csak úgy tudjuk felszá' molni. ha pártszervezetünk ős szakszervezetünk az üzemben jó felvilágosító munkát végez. DOLGOZÓINK, akik kél luki életef élnek, fáradtan jönnek az üzembe, mert már otthon, vagy kint a mezőn kidolgozták magukat. Ennek az a következménye, hogy üzemünk úgy mennyiségi, mint minőségi téren lemarad a termelésben. Gépál' lomásumk, állami gazdaságaink igen sokszor jogos panasszal fordulnak üzemünkhöz a rossz munka miatt. Finnek S minőségileg rassz munkának az az oka, hogy párt- szervezetünk igen fiatal és nem vette észre üzemünkben az ellenség romboló munkáját. Olyan elemek furaJcodtak be a pártszervezetbe is, mint Bognár és PavUcs cséplőgéptulajdonos kulákok, akik ellopták az üzem szerszámait és munkájához az igen fontos go li/ ó se smj p ágii a k a t. Szabotálták üzemünk munkáját s a többi dolgozót is arm biztatták, hogy ne dolgozzanak, ne versenyezzenek. így történt meg, hogy gép~ állomásainkra, állami gazdaságainkra kerülő gépek nem voltak kifogástalanul kijavítva. VANNAK OLYANOK IS AZ ÜZEMBEN, akik betegség ürügye alatt távalmaradnak s mikor megA Böhönyei Téglagyár ÍI. negyedévi tervét a nyersgyártásban 59 százalékra, égetési tervét szintén 59 százalékra teljesítette. A lemaradás oka legnagyobbrészt a sok esőzés és a munkaerőhiány volt. Most a téglagyár dolgozói, hogy lemaradá- I sukat behozzák, feltárták a rejtett tartalékokat olyan formában, hogy ha a nyersgyártá'st nem tudnák az eső miatt végezni, úgy segítenek a nyersgyártásnál dolgozók a kemencemunkásoknak. Az égetők vállal" fák, hogy naponta az. égetési munkájukon kívül kihordanak 3000 darab égetett téglát. Bács József brigádjával vállalta, hogy augusztus 20"ra tervüket 59 százalékról 90 százalékra teljesítik. ■Slezák Teréz és Berta István vállalták, hogy normájukat állandóan látogatjuk őket, kiderül, hogy otthon mezőgazdasági munkát végez' nek. Ezekkel szemben vannak olyan jó dolgozóink, akik még vasárnap is dolgoznak, hogy a gépeket, melyek mezőgazdaságunknak sürgősek, minél előbb kijavíthassuk. Hogy munkánkat megjavíthassuk, mindazokat asz egyénekei, akik munkánkat hátráltatják, el fogjuk távolítani az üzemből. A pártszervezet és a szakszervezet okulva a ta' pasziulatakon megjavítja munkáját és megmagyarázza a dolgozóknak, hogy mennyi kára származik népgazdaságunknak és a kétlaki dolgozónak is a kétfelé való munkából, így összefogva a pártszervezettel, a szakszervezettel és m üzem becsületes dolgozóival felszámoljuk a lazaságokat és, hibákat, megszilárdítjuk a munkafegyelmet és üzem műnk az ötéves tervben reánk háruló nagy feladatokat maradéktalanul végre fogja hajtani. HORVÁTH ISTVÁN 120 százalék felett teljesítik. A telepvezető és az adminisztrátor vállalták, hogy az órabéres munkákat megszüntetik és minden időt kihasználva a kiértékeléseket elkészítik- Kövesse a tanácsi téglagyárak minden telepe a Böbönyei Téglagyár kezdeményezését, tárják fel a rejtett tartalékokat, hogy Lehozhassák az eső általi lemaradást. Kedden este még mindig nem alakult meg az új olasz kormány Kedden este De Gasper i még min. dig miem tud|!a megalLakítiani kormánya.!, annak ellenőrei, hogy délben ismét felkeresik Geénaudi iköiztáns|a»ági eöniököi és .közölt© vele, hogy a tárgyalások befejezésihez közelednek. igazgató. Munkafelajánlásokat tettek a Böhönyei Téglagyár dolgozói, hogy behozzák lemaradásukat AZ ÖNMŰKÖDŐ GYÁR berendezést mindössze néhány em~ ben irányítja. A szerelvény begördült a gyár területére és megállt a raktárak közelében. Szinte egyidejűleg ugyanott személygépkocsi állt meg. Alacsony, zömök ember szállt ki a kocsiból: Leonid Alekszandrovics Tarlhancv, a doni építési körzet főnökei. A fő- mozdonyvezető feléje indult. — Egy kérésem volna Önhöz. Szeretnénk megnézni a gyárat — szó' Ut ott a meg. — Tessék. Zelenyin mozdonyvezető brigádját szívesen kalauzolom én magam, — mosolyodéit el Tar- hanov. A mozdonyvezető és az építési körzet főnöke szívélyesen kezet szorítottak. — Hol kezdjük? — Ott, ahol az Önök szerelvénye áll, — válaszolta Tar hanoii. ■ Forduljon csak arrafelé ... mint látja, mint mindig, most is, időben ideszál- Rtolta számunkra a homokot és « zúzott követ, — kezdte beszámoló' jót Tarhanov. ■—• Az anyag billenő- szekrényes kocsikban érkezett, a billenő szekrénye s kocsi tphenspek-i rénye önműködően felemelkedik és a 60 tonna homok vagy zúzott kő beomlik a tartályba, ctmely mindjárt a vasúti kocsik mellett a földbe van ásva a sínek mentén. Lép' jünk most közelebb ... A kis csoport beszélgetve ment egyik helyről a másikra. Azok a tartályok, amelyekhez legelőször léptek oda, földalatti jára- tokkal vannak összekötve egymással. Ott lent a szállítószalagok mozognak és viszik magukkal a homoké': vagy zúzott követ a raktárba. A tágas farekeszekben önműködően eloszlik az anyag: az egyik rekeszbe kerül a nagy zúzott kő, a másikba az apró, a harmadikba a homok, a negyedikbe pedig cement. A homok és a zúzott kő speciális nyíláson keresztül az összekötő árokban mozgó szállítószalagra hullik és onnan az oszlopba rakó gép' hez kerül, amely igen magas gépezet, külsőre és méretre leginkább egy tűzoltó-őrtoronyra emlékeztet. Az egész gépezet irányításával egy ember: az operátor van elfgolol- va. Ott áll a kezelőlap előtt, amelyre több nyomógomb és emeltyű van szerelve. Az operátor lefelé pillantva elmozdítja ciz egyik emelőt és megnyom egy gombát■ A berakógép könnyen megremeg és lassan elin- hil a síneken. Most megáll és az operátor egy másik gombot nyom meg, mire a szállítószalagok jönnek működésbe. Ezek segítségével a berakógép felemeli a főidről a zúzott követ és belefordítja a gyúr főszállító szalagjának gyüjtőlmtályáiba. Innen a homok és a zúzott kő egyenesen a gyárba kerül. a betongyár tulajdonképpen •í-a nem más, mint egy magas, toronyszerű építmény, amely alá a gépkocsik oda tudnak állni. Az egész gyár három egymás fölé he' lyezett részre oszlik. A rézsűi osan haladó főszállító szalagon a homok és a zúzott kő a legfelső emeletre, a berakóosztályra kerül. Ide kerül a raktárból a cement is. Azután, az anyag a második emeletre, az adagoló osztályra jut. Itt ugyanúgy, mint a harmadik emeleten és a berakógépnél mindössze egy ember dolgozik. Ezen az osztályon is kezelőpult látható■ Az operátor előtt ott fekszik a gyár számára szükséges cementfajta receptje éis az úgynevezett mérlegelési adagolás. Beállítja az önműködő mérlegek karját a meghatározott adott súlyra, aztán megnyomja a gombokat és, az adagoló tartályokba belekerül a szükséges .mennyiségű homok, zúzott kő, cement és víz. Ehhez a munkához legfeljebb egy percre van szükség. Ezután az operátor másik gombot nyom meg és az egész anyag az alsó osztályon lévő két betonkeverő gépbe hullik, amelyek egyenként 1200 liter ürturtalmuak. A gépekben megtörténik az önműködő keverés. Néhány pillanat múlva készen van a beton. Lent a gyár alatt már várnak az önbillentő tehergépko' esik. Az automatikuson előállított beton beomlik tartályukba. M csodálatos önműködő gyár, egy nap alatt 600 köbméter kiváló minőiségű betolat Síit elő. Ezt a hatalmas üzemet mindössze 9 operátor irányítja. Egy műszak folyamán a gyárban a karbantartó cis ellátó személyzettel együtt 40 ember van elfoglalva. Nem is, olyan régen ilyen mennyiségű beton elkészítéséhez az emberek ezreire volt szükség. ■—- Van még valami érdekes? — kérdezi Zelenyin főmozdonyvezető. — Perszie, hogy van, — mosolyo- dik el Tarhanov. — Meg lehet nézni, miképpen kerül a beton a zsilipekhez. Elindulnak a csatorna útvonalai felé és hamarosan megállnak egy hatalmas alapgödör meredek fata mellett. A gödör akkora, hogy el lehetne benne helyezni egy nagy háromemeletes házat. Lent a mélységben ponyvával letakart melegítő- kamrák vannak. Ezekben folyik a betonozás. Az önbillentő gépkocsik egymásután állnak odú a betonszivattyúk tartályaihoz és belezúdítják terhüket. A nagyméretű csővezetéken keresztül a beton önműködően a meiegítökamrúba kerül. — Milyen munka marad itt hátra az ember száméra — teszi fel a kérdési Zelenyin. — A gépek igazgatása — felel rá Tarhanov. — Semmi más. Látja, kedves elvtársam, ezek mór a kommunizmus kibontakozó körvonalai. A munka itt még inkább örömteli, érdekes, lebilincselő dologgá vált... nr deny in, és brigádja lelkes " hangulatban tér vissza a mozdonyhoz. Elbúcsúztak a körzet főnökétől, azután az üres szerelvény kigördült a betongyúr kapuján és menetét meggyorsítva nekivágott a végtelen doni sztyeppének, hogy, új teherárui hozzon az épülő kommunizmus hatalmas müvei számlára.
