Somogyi Néplap, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-25 / 95. szám

SOMOGYI WILÁ& PMm&MWÁ&JAi MGXmÜLJETEKf NÉPLAP r MAI SZAMBÁN: Az nktivák szerepe a járási pártbizottságok munká­jában. — Leplezzük le békénk ellenségeinek, a ká­lók oknak kártevéseit. — Meg kell változtatni a Im- káshivatalnak eddigi munkáját. — Jól szerepltek « város ku! hírcsoportjai a vasárnapi kultúrversengcn. Montenegro Titoék fasiszta jármában. M DP SOMOGYMEGYEI PÄPTBI70TTSAGÁNAK LAPJA van. ÉVFOLYAM, 96. SZÁM. ARA: 50 PILLÉR SZERDA, 196il. ÁPRILIS 2». A tervjelentés után Három napja, hogy a Központi Statisztikai Hivatal jelentése meg­jelent a felemelt ötéves terv máso­dik érének első negyedévi végre' hajtásáról. A jelentés adatai, szá­mai sorozatos győzelmekről, diadal­mas csatákról beszélnek. Azokról az eredményekről, melyet a ma­gyar munkásosztály a Párt, a ma' gyár kommunisták vezetésével fel­emelt ötéves tervünk második évé­nek első negyedévében elért. Há- rojm hónappal ezelőtt sokan kétel" kedtek az új, feszített tervnek si­keres végrehajtásában, az ötéves terv második évének sikeres befe­jezéséiben,, Kételkedtek, mert hi­szen az 195l'es tervév feladatai jó­val nagyobbak a múlt évinél, s ez­zel a kételkedéssel alábecsülték a magyar kommunisták, a magyar dolgozók erejét. Ezt az erőt min­dennél jobban bizonyítja a Statisz­tikai Hivatal három nappal ezelőtt közzétett jelentése, a diadalmas szá­mok. Gerő elvtárs mondotta a Párt II. Kongresszusán: „Az ötéves terv el­ső évéiben elért eredményeink is azt mutatják, hogy bizonyos tekiír tettjen lebecsültük saját lehetősé­geinket, a népi demokráciának, mint a kapitalizmusból a szocializ­musba vezető gazdaságának a lehe­tőségeit. Nem láttuk világosan a rejtett tartalékok nagyságát nép­gazdaságunkban, melyekéi az utób­bi év folyamán népgazdaságunk alaposabb felmérésével, tervezésünk megjavításával, helyesebb szerve­zéssel, a szocialista munka verseny és a Sztahán ov-mozgalom segítse' gével az addiginál nagyobb mére­tekben sikerült feltárnunk. De ezek a rejtett tartalékok még távolról sem merültek ki, s nem is egyszer- smin den korra adottak, hanem fej­lődésünk folyamán, a népgazdaság szocialista építése folyamán újra és újra termelődnék.“ Ötéves tervünk első évének ered­ményei szükségessé tették ötéves tervünknek átdolgozását olyan irányban, hogy szocialista építésün­ket meggyorsítsuk, hogy ötéves ter­vünket az eredetileg kiszabott idő előtt sokkal előbb teljesítsük. Ez az áidolüQzás, a feszített terv fel' emelt feladatok elé állította a ma­gyar dolgozót, aki, mint a Sta- tisztikai Hivatal jelentése és az eredmények bizonyítják, megfelelt az eléje állított követelményeknek, vagyis az eléje állított feladatokat, melyek ötéves tervünk első évének feladatainál jóval nagyobbak vol­tak — sikerrel végrehajtotta. Nyil­vánvaló tehát, hejgy dolgozó né­pünk ötéves tervünk csatálját győ­zelemre fogja vinni, s továbbra is megállja a helyét az elkövetkezen­dő időkben. Bizonyíték erre a Sta' tisztikai Hivatal jelentése, melyből mindenki világosan láthatja, hogy ötéves tervünk győzelmesen halad előre. Bizonyíték erre, hogy az egész gyáripar 100.8 százalékra, a nehézipar 102.3 százalékra teljesí­tette ötéves tervünk második évé­nek első negyedévi tervét. „Az eredményekhez hozzájárult a Magyar Dolgozók Pártja II. Kon­gresszusának, valamint hazánk fel- szabadulása ünnepének, április 4- nek tiszteletére kialakult szocialista munkaverseny“ — állapítja meg a Statisztikai Hivatal jelentése. És éppen aibban a hatalmas egységben bízott Pártunk és kormányunk, mikor a magyar munkásosztályt ilyen nagy feladatok elé állította, mely ez alatt a két verseny alatt jött létre, alakult ki a magyar dol­gozók között. Munkásosztályunk, műszaki értelmiségünk és dolgozó parasztjaink alkotó erejében, a magyar dqlgozó nép összefogásában , bízott a Párt és a magyar munkás- osztály sikerrel oldotta meg a nagy és merész feladatokat a második év első negyedében. Mint a Statisztikai Hivatal jelen­tése is megállapítja — a kongresz- sz'usi verseny sikerei nagymérték­ben hozzájárultak a negyedévi terv sikeres túlteljesítéséhez. A kon­gresszusi verseny, mely a dolgozók kezdeményezéséből jött létre, s szülte napróbnapra hat héten ke­resztül a szebbnél-szebb eredmé­nyeket, bizonyítja, hogy a Párt iránti szeretet adott erőt dolgozó népünknek, hogy a megnövekedett feladatokat is sikerrel megoldja. A Párt és Rákosi eVtárs iránti sze­retet volt az. mely párttagokat és pártonkívülieket szoros egységbe kovácsolt a kongresszusi verseny ideje alatt. És erről a versenyről mindig úgy fogunk megemlékezni, mint fejlődésünk egyik fő mozgató erejének, szocialista munkaverseny- mozgalmunk fejlődésének egyik ki­magasló, fényes állomásáról. Itt nem valami lezárt fejlődésről volt szó Napról-napra tanúi lehettünk a munkásosztályon belül végbemenő változásoknak. A kongresszusi ver­seny hatalmas teljesítményei, az eredmények mind ennek a változás­nak egyik kifejezői. És ebben a versenyhien, melyben a magyar dol­gozók Széles tömege bekapcsolódott s sikert sikerre halmozott, nemcsak ötéves tervünk második éve első ne­gyedéve sikeres teljesítésének fel­tételei születtek meg. Ebben a ver­senyben születtek meg ötéves ter­vünk, s szocialista építésünk sike­reinek feltételei is. Sikereink méltatása közben nem szabad megfeledkeznünk arról a baráti segítségről, melyben a Szov­jetunió részesített bennünket. „A magyar népi demokrácia sikereinek egyik összetevője ... az a baráti segítség, amelyért nem lehetünk eléggé hálásak a Szovjetuniónak és akitől ez a segítség nem egyszer kiindult, magának Sztálin elvtárs­nak. Előrelátható, hogy a támoga­tás a következő években még nö­vekedni fog és ötéves tervünk jó végrehajtásának, egész jövőnk épí­tésének ez a segítség a legbiztosabb záloga“ —- mondotta Rákosi elv- fárs a Párt II. Kongresszusán. És negyedévi tervünk sikeres végre­hajtásában erőt adott nekünk a Szovjetunió állandó támogatása, segítsége. Elküldte hozzánk sztahá- notvistáit. legkorszerűbb gépeit. I Hogy másról ne is beszéljünk, a városunkban épülni kezdő hatalmas fonoda a legkorszerűbb szovjet gé­pekkel lesz felszerelve. Ez a hatal­mas segítség adott erőt, hogy a győzelmek útján halad ötéves ter­vünk. a béke terve. És ezért a se­gítségért — Rákosi elvtárs szavait ismételve — »nem lehetünk eléggé hálásak a minket felszabadító, s most baráti segítséget nyújtó Szov­jetuniónak és Sztálin elvtársnak. Mikor háro/m hónappal ezelőtt a tervet ismertették dolgozóinkkal, merész célkitűzésnek, számított, hogy azt túl is teljesítik dolgozó­ink. A Statisztikai Hivatal jelentése és számai azonban bizonyítják, hogy rohamosan fejlődünk. Vissza­tükröződik ez a fejlődés gyáripari termelésünk adataiban is. A múlt év első negyedévéhez viszonyítva egyetlen év alatt 32.6 százalékkal emeltük ipari termelésünket, s ha messzebbre megyünk az összehason­lítással, gazdasági fölényünk hor- thyék gazdasági helyzetével szem­ben még élesebben kitűnik. Míg nálunk egy év alatt 32.6 százalék­kal, addig horthyiék idejében — 1926-tól 1938-ig csak 10b »záza I Termelőcsoportok az élen a tavaszi munkálatokban Megyénk dolgozó parasztsága a miniszteri anács határozata után nagy lendülettel látott hozzá a ta­vaszi vetések minél előbbi elvég­zéséhez és a megyei vetési tervet április 21-ig 76 százalékban telje­sítette. A tabi járás jár még mindig az élen a tavaszi munkákban és veté­sekben 95 százalékos teljesítéssel. Jó eredményeket ért el a fonyódi és siófoki járás is, melyek 88 szá­zalékban végezték idáig a tavaszi vetéseket. A kaposvári járás 81 szá­zalékot ért el eddig a tavaszi veté­sekben, d:‘ ízzel az eredménnyel még az első járások között halad. Le van maradva a barcsi járás, marcali, nagyatádi, legutolsó he­lyen van a csurgói járás 51 száza­lékos vetési teljesítéssel. A lemaradások oka az, hogy egyes tanácsok nem végeztek jó leJvilágosíló munkát a dolgozó pa­rasztság közölt. Ezért van az, hogy a lemaradásban a burgonya, kuko­rica, napraforgó vetése szerepel. A 1. ) n»csoluiak a vetések lemaradásá­nak behozására fokozatosabb fel- világosító munkát kiéli, hogy vé­gezzenek. AzQkban a községekben, ahol a tániívs, a pái tszervezet jó politikai felvilágosító munkát vég­zett, ott a dolgozó parasztság már teljesen elvégezte a tavaszi szántás- vetési munkálatokat- Pl. a barcsi járásban Vízvár község, ahol a dol­gozó parasztság a gyapot, ricinus, édescsilliasfiirt k; vételt vei a vetési munkálatokat április 21-re befejez­te. Ugyanerre az időm befejezte a csurgói járásban lévő Csurgónagy- marlcjn község dolgozó parasztsága is a tavaszi veiéseket. A kaposvári járásiban Magygjr- atád és Nagyberki községek fejez­ték be a tavaszi vetéseket. A fonyó­di járásban öreglak község. Balatonszemes az élen a siófoki járásban A siófoki járásban élenjárnák a kukorica vetésében Balatonszemes, 112 százalékban, Teleki 100 száza­lékban, BalaíonkiÜti 97, és Jut, ahol 96 százalékosan vetették el a kukoricát. A barcsi járásban- a leg­rosszabb munkát végzett iSzentbor- bás község, mert a burgonyavetést csak (20 százalékban végezték el és a kukorica vetést még csak most kezdték meg. Uajy^nfgyi van Somogy- aracs község is. »Megyénk összes községeiben jó példamutatással cica járnak a ter­melőszövetkezeti csoportok a tava­szi szántás-vetési munkálatokban, mert eddig 95 százalékban teljesí­tették a vetési tervet. Ezzel szem­ben az egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztság csak 75 százalékig teljesítette. Ezekben az eredményekben meg­lékkal nőtt az ipar termelése. A mi ipari termelésünk tehát körül­belül negyvenszer olyan gyorsan nőtt, mint a múlt rendszeré. A tervejlentés rámutat arra is, hogy gazdasági eredményeinkkel — mint ahogy ennek lenni is kell — hogyan emelkedett a dolgozó nép életszínvonala. Egy év alatt az ál­lami nagykereskedelem forgalma 34.5 százalékkal nőtt a múlt év hasc;nló időszakához viszonyítva. „A kereskedelem a tervidőszakban 21.6 százalékkal több tejet, 8-1 szá­zalékkal több kenyeret, 2.3 száza­lékkal több »finomlisztet és 6.5 szá­zalékkal több cukrot hozott forga­lomba, mint 1950 első negyedévé­ben“. Szociális és kulturális téren elért eredményeink is azt bizonyít­ják, hogy munkánk gyümölcsét a dolgozó nép élvezi. Eredményeink eléréséért vívott mutatkozik a nagyüzemi szocialis­ta gazdálkodás fölénye az egyéni gadálkcjiással szemben, mert a nagyüzemi gazdálkodásban a nagy munkákat a gépállomás gépei vég­zik el. A dolgozók így könnyebben többet, jobbat tudnak termelni, mint az egyéni gazdák, ezzel maga­sabb is »a termelőcsoporttagok élet­színvonala és következetesebben tudnak harcolni és helytállni a nép ellenségeivel szemben. A barcsi járásban élenjáró ter­Maszikva. Súlyos nyomorban van a jugoszláv nép. Az ínséges lél után m»ég ínségesebb tavasz kö­szöntött be. A paraszib/k nem ve­tik be a földet, mert nincs vető­mag. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy a városokban és falvakban az éhségtől pusztulnak el az embe­rek. Az egész dolgozó lakosság szenved, de különösen súlyos meg­próbáltatás jut osztályrészül a munkásságnak. Az amerikai monopolisták, mi­után kezükbe. kaparintqtták Jugo Szlávia gazdaságát, még több ércet, fát, rezet, ólmot,' alumíniumot, cin­ket követelnek belgrádi lakájaiktól. Az, hogy Jugoszlávia az imperializ­mustól egyre nagyobb függőségbe kerül, a munkásosztály kizsákmá­nyolásának fokozására és anyagi helyzetének erős leromlására vezet — hangoztatja a továbbiakban a mqszkvai rádió, majd rámutat, harcban sqk nehézség volt, s ezt az »ellénség sietett kihasznáiüni. Mindennél jobban bizonyítja ezt az a felvásárlási láz, sorbanállások, melyei az ellenség szervezett s ne­hézségeket okozott közellátásunk területén. Kormányunk és Pártunk intézkedései azonban ezt idejében megakadályozták. Ebben a negyedévben 63.2 száza­lékkal többet ruháztunk be, mint egy évvel ezelőtt. Ebből új üzemek, iskolák és közcélú intézmények épülnek. S mindez azt bizonyítja, hojgy a most végzett munkánk gyü­mölcsét későbben is élvezni fogjuk. Feladataink ötéves tervünk má­sodik évében sokkal nagyobbak, mint 1950-ben. Éppen ■ ezért nincs okunk az elért eredmények fölött elbízni magunkat- A harc nem állt meg. hanem mindinkább fokozódik. Mint Gerő elv társ mondotta: „Nép­melőcsoportqk a kálmáncsai „Sza­badság“, amely teljes egészében be­fejezte a tavaszi vetéseket. Hasonló eredményeket ért el a csurgói já­rásban a csurgói „Zrínyi“ tszcs, a kaposvári járásban a répáspusztai, magyaratádi, patalomi, somcgvasza­lói lszcs-k. A siófoki járásban a k.u- korieavetésben élenjáró csoportok a zamárdi, amelyik előirányzatát 156 százalékban, balatoni szárszói, amely 157 százalékban teljesítette a kukorica vetési előirányzatát. hogy a fasiszta Tito'klikk az úgy­nevezett munkástanácsok .segítsé­gével folytatja támadásai! a. mun­kásosztály ellen. Az úgynevezett munkádaná­cs ok Zágrábban egyetlen hó­nap alatt 30 ezer munkást bo­csa jtottak el. A jugoszláv dolgozók kizsákmá­nyolásának egyik módszere a va­sárnapi úgynevezett „önkéntes“ munkára való mozgósítás, amit széles körben alkalmaznak. Aki nem dolgozott vasárnap ingyen, an­nak nem fizetik meg a következő munkanapot. A Tito-klikk el akarja nyomni a munkásosztály ellenállását és ere­jét meghaladó munkára akarja kényszeríteni a dolgozókat az ame- rikaiango] imperialisták javára —• fejeződik be a moszkvai rádió kejm- mentára. gazdaságunk szocialista építésében megvalósított sikereink egyben az imperialista háborús gyujtejgatók, a béke megvédéséért folytatott har­cunk eredmébyei is. Elmondhat­juk. ha szerény méretekben is, de gazdasági eredményeinkkel mi is hozzájárultunk a béke tábor világot átfogó hatalmas erejének gyarapo­dásához», a világbéke-front megerő­sítéséhez, melynek vezetője s egy­ben legszilárdabb bástyája: a szó címlista Szovjetunió.“ Feladatunk most, hogy ezt a harcot gazdasági és politikai téren egyaránt továbbvigyük ötéves ter­vünk, a béke terve, győzelme érde­kében, „hogy az ötéves tervtör­vényben előírt összes feladatokat, tehát egész ötéves tervünket négy év alatt, vagy ennél is rövidebb idő alatt megvalósítsuk“. N. T. Ä UEajjyar Pártja Mözipoudi Vezetfíség’ének május elsejei jelszavai Éljen május 1 — a munkásosztály, a békéért harcoló népek nem­zetközi seregszemléje! Éljen a tartós béke szilárd erődje, a kommunizmust diadalma­san építő Szovjetunió! Forró üdvözlet a baráti népi demokráciáknak, a világ minden szabadságáért, békéért harcoló népének! Dicsőség Sztálinnak, a legyőzhetetlen béketábor vezérének, a ma­gyar nép nagy barátjának! Harcos üdvözletünk az imperialisták ellen küzdő hős koreai nép­nek és a kínai önkénteseknek! Éljen népünk vezetője, a Magyar Dolgozók Partja! Éljen a ma­gyar nép első békeharcosa, szeretett vezérünk, Rákosi Mátyás! Magyar dolgozók! »Munkával, fegyelemmel, éberséggel erősítsétek drága hazánkat, védjetek a békét! Éljen a magyar néphadsereg, függetlenségünk, szabadságunk, bé­kénk védelmezője! Előre az MDP II. Kongresszusa határozatainak végrehajtásáért,, új ötéves tervünk — a béke tervének magvalósításáért! Munkások! Munkásnők! Harcoljatok ezévi tervünk sikeréért! Ta­karékoskodjatok anyaggal, idővel! Dolgozó parasztok! Jó munkával, többtermeléssel Segítsétek öt­éves tervünket, hazánk erősítését, a béke védelmét! Magyar asszonyok, magyar anyák! Gyermekeitek boldog jövőjé­ért dolgozzatok az ötéves terv győzelméért, védjetek a békét! Üdvözöljük a gyárakban, a földeken, iskolákban hazánk békés, boldog jövőjét építő ifjúságot! A Titi-klikk bestiális módszerei a jugoszláv munkásuk kizsákmányalására

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom