Somogyi Néplap, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-20 / 91. szám

PÉNTEK, lflöil. ÁPRISjIiS 20. SOMOGYI NÉPLAP 3 kell az üzemi kádereket. El kell azt érni, hogy az üzemi káderek után­pótlásának biztosításában megyénk -önellátó legyen. Hogy az üzemek vezetői elrejtik a jó kádereket és nem gondolkod­nak műszaki, szakmai továbbkép­zésükről, arra elég, ha egy példát felhozok. Pártunk Megyei Bizottsága és a SZOT megyei bizottsága felhívással fordult az üzemeink felé, hogy hoz­zanak javaslatba értelmes, fejlődő­képes, becsületes, egyszerű munká­sokat, akiket művezetői tanfolyam­ra viszünk, hogy biztosítani tudjuk a Kaposváron épülő, Közép-Európa legmodernebb üzeméhez a kádere­ket. Egy sor üzem ezt nem szívlelte meg (Villamosmű, Vasöntöde stb.) .(ampereket, lógósokat, olyanokat, akiknek büdös a munka, küldtek el művezetői tanfolyamra az elvtár" sak. Biztos az a cél vezérelte a vál­lalatvezető elvtársakat, hogy „na végre itt a lehetősége, hogy mégsz'a baduljunk tőle“. És azt már nem látták, hogy lényegében kárt okoz­nak Pártunknak, népgazdaságunk­nak és egyben saját maguknak is. Komoly veszélyt jelent az is az üzemi kádermunka számára, mely egyben megyénkben ötéves tervünk megvalósításának gátjává válhat, hogy m üzemen belül nem elég bát­ran áUíitmfhk be munkásokat nezetü funkciókba és aggéinak- . kor eltűrik hosszú ideig maguk melleit az ellenség szabadon való garázdálkodását. így például a feketebézsenyi tőzeg­üzemnél Porkoláb Lajos vendéglő- tulajdonos, horthysta főhadnagy, emelett 'a nyilaspárt tagja volt, vagy Hausz Lajos sütőmester, any­jának Kaposváron szintén sütödéje volt, amely túllépte a kisipar kere­teit, a muH esztendőben a fonyódi ÜlSZ-táborban üdülő ifik elől a lisztet elhozta és el’feketézte, a Pártból kizárták. Ugyanígy eltűrik az ellenség ga­rázdálkodását a többi üzemek ve­zetői is. Például Csurgón hosszú ideig hagyták a Tejért kaposvári vezetőit, hogy a tejüzem élén egy Szabolcs Géza nevű nyugatos hor íhysta katonatiszt legyen az 'üzem vezetője. Nagyatádon a Konzervipari Váíl- lalatnál dolgozik mint munkaerö- gazdálkodás-vezető tíojlor Sándor, aki Bur sits nevezetű konzervgyáros Rak volt bizalmi embere, jobboldali szociáldemokrata, nem helyeselte a gyár államosítását, azzal a kijelen­téssel, hogy neki a múltban sokkal jobb volt:- A járási bizottság több­ször felhívta Langveil elvtárs, a ve­zérigazgató figyelmét erre a „tu­datos“ ellenségre és Langveil elv- társ arra való hivatkozással, hogy „nélkülözhetetlen szakember“ hagy­ja, hogy tovább uszítson és agitál­jon népi demokráciánk ellen. Ugyanez a véleménye Langveil elv­társnak a többi ellenséges elemek­ről is. Igen sokszor előfordul, hogy az üzemek vezetői nemhogy eltávo­lítanák magul: mellől az ellenr séget, inkább mentegetik. Ezt tette a Barcsi Fűrészüzem ve­zetője is, mivel az üzemi pártszer­vezet javaslatára eltávolították Grujber Károly jobboldali szociál­demokratát, aki izgatott a munka­verseny ellen és lazította a munka­fegyelmet. Igyekezett a Pártot be­folyásolni, hogy visszatartsa ezt az ellenséges elemet azon a címen, hogy „jó szakember“. Nem látják sokszor a felelős vezető elvtársak, hogy az ellenség emberei igyekez nek beférkőzni a vezető funkciókba, hogy majd ,,ia kellő pillanatban pánikot kelthessenek, robbantsanak és gátolják építő munkánkat. Raff a István a csurgói Lenüzem vezetője körülvette magát volt nyilas, csend­őr. kulák és B-listás jegyzővel, fel­duzzasztottá a munkáslétszámot, emelelt szabotálták a termelést. M'egrohaSztották a lent és működé­se alatt egymásután kétszer kigyul­ladt a Lenüzem. Ezek azok az ele­mek, akik támadják Pártunk és kormányunk határozatát, igyeksze­nek sok helyen a munkásokat a Páirt és a kormány határozatai el­len hangolni. Pedig üzemeinkben dől el az, hogy hogyan sikerül öt­éves tervünket a szocializmus épí­tését a gyakorlatban megvalósíta­ni. leendő fokozódása ás a nemzel~ közi helyzet állandó éleződése közben rendkívül nagy éberség­re van szüksége, az ellenség nem adja meg magát könnyen, minél nagyobbak az épí­tés frontján sikereink, minél re­ménytelenebb az ellenségeinknek a helyzete, annál dühödtebbek a szét­zúzott, kizsákmányoló osztályok ma­radványai. A káderesek és személyzeti elő­adók azok, akiknek nagy figyelmet kell tulajdonítani üzemeink védelmi és elhárító munkájában. Pártunk a meghúzódott ellenséget a közigaz­gatásból, az államapparátus fontos szerveiből következeteken eltávolít­ja és az tapasztalható, hogy ezek az elemek volt katonatisztek, fi­lls tások, csendőrök, deklaszáins ele­mek, jobboldali szociáldemokraták, igyekeznek bejutni üzemeinkbe és nem egy esetben ez sikerült is ne­kik. Igyekeznek úgy is bejutni, hogy először, mint segédmunká­sokként dolgozzanak, szerényeknek tüntetik fel magukat, meghúzódr nak, később betanított munkásokká válnak. Jól dolgoznak, majd fel­figyelnek rájuk, a hasonszőrű mű­vezetők, üzemvezetők és javasolják őket szakmunkás átképzésibe, el­küldik szakiskolára, sőt nem egv esetben pártiskolára és utána mint jó kádereket vezető funkcióba he­lyeznek. így vedlenek át elvtársakká a katonatisztek, csendőrök és B-lis- tások, proletárokká. Ennél a kérdésnél üzemeink vezetőinek feltétlenül gondolni kall példaképünkre, a hatat" más Szovjetunióra, arra, hogy az ötéves tervet ai szocializmus> megvalósításúdért folytatott harcban hogyan igyekezett az ellenség meggátolni. Gondoljanak megyénk üzemeinek kommunista vezetői a Sachti-iigy leleplezésére és felszámolására. Vagy a trockislták, zinovjevisták perére, akik a fasizmus hű kiszol­gálói lettek, kémkedtek, kártevő tevékenységet fejtettek ki, terro* risztikus és diverziós tevékenységet hajtottak végre. A szovjet hatalom keményen sújtott le ezekre az el­vetemült, lezüllött banditákra mint a nép ellenségeire és a haza árulóira. Nálunk is akadt ilyen példa ép­pen elég. (MAÖRT, Standard-ügy) Legyünk kíméletlenek az ellen' A vezetőknek és a személyügyi előadóknak aa osztályhanc új­ságol szemben, ezt megköveteli tő­lünk a bel- és külpolitikai hely­zet.1 Vegyék az elv társak nyilván­tartásba az üzemekbe behúzódott kétes elemeket, katonatiszteket, joboldali szociáldemokratákat és egyebeket és éberen, figyelemmel kell kísérni munkájukat, hogy idő­tlen meg tudják akadályozni rom­boló tevékenységüket. És éppen ezért mégegyszer alá­húzom elvtársak, a Megyei Pártbi­zottság nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a munkásokat sokkal bátrabban, mint eddig, állítsák be felelős funkciókba a vállalatveze­tők. Sokkal többet (kell foglalkozni a jól dolgozó munkásokkal, szíu- hánovist'ákkal, mint eddig,. Sok kiváló munkás került fel­színre a Pártunk II. Kongress?" szusa tiszteletére beindított mimkdverstenyben és meg kelt szervezni ezeknek a kiváló munkásaiknak továbbképzését, el kell velük beszélgetni egyéni problémáikról, olyan feltétele­ket kell teremteni számukra, amely munkájukat feltétlen előbbre viszi. Előre kell látni azt, amit Sztálin elvtárs mondott a gazdasági funk cionáriusok moszkvai értekezletén, 1931-ben. „A munkásosztály mérnöki és technikus értelmisége nemcsak a főiskolát végzettekből fog kiala­kulni, hanem üzemeink gyakorlati munkásaiból, — majd tovább foly­tatva a következőket mondotta — a feladat az, hogy ne szorítsuk hát­térbe ezeket a kezdeményező elv­társakat, merészebben léptessük őket elő, vezető állásokba, adjunk nekik lehetőséget arra, hogy szer­vező képességüket kifejtsék, hogy tudásukat gyarapítsák, és teremt­sük meg számukra a szükséges feltételeket.“ A kongresszusi versenyben me­gyénkben is világosan kibontako­zott, hogy a sztahanovisták, újítók mellett százszámra vannak még| szerény, becsületes munkások/ szor­galmas káderek, akik nem hangos­kodnak, de állandóan 110—130 Százalék között termelnek. Ezekét a kádereket állandóan tanulmá­nyozni kell és segítséget kell adni nekik az üzemen belül politikai és műszaki képzésük továbbfejleszté­sére, hogy lépést tudjanak tartani szocialista építésünk valamint ter­melési technikánk fejlődésével. Üzemi kádermunkÚRik jelentősége megnő és ez továbbra is fokozódni fog azért is mert a mun­kásosztálynak a mezőgazdaság szocialista átszervezésében nagy feladatai vannak sőt nem is lehet megvalósítani ezt a nagy átszerve­zést a munkászosztá'ly jelenléte és bevonása nélkül, ezért fokozottab­ban több kádert kell adni az ipari üzemeknek a mezőgazdaság számá­ra. IV. Rákosi elvtárs Pártunk II. Kon­gresszusán rávilágított arra, hogy mi a tanácsokat a legszélesebb- körű demokrácia alapján választot­tuk meg. Megyénkben is tudvalévő, hogy a több mint 13 ezer tanács tag kétharmada pártonkívüli, hogy a több mint 8 ezer paraszt tanács­tag többsége egyénileg dolgozó pa­raszt. A demokráciának ilyen bá tor és széles alkalmazása még nem biztosíték arra, hogy a tanácsokat Szocialista tartalommal tudjuk megtölteni, hogy a tanácsok már tagjaik demokratikus összetételé­ből kifolyólag meg fognak felelni azoknak a feladatoknak, melyek a szocializmus építésében rájuk vár­nak. Sztálin elvtárs a szovjet ta­pasztalatok alapján megmutatta, hogy a szovjetek, melyekhez a mi tanácsaink hasonlóak, nem egyszer az ellenség eszközévé váltak, ha a Párt nem volt elég éber. Ez a veszély meg van megyénk­ben is. De nemcsak a veszély van meg, hanem egyes tények azt mu­tatják, hogy az ellenség bizonyos fokig jobban beépült, -mint a tané' csők előtti közigazgatásban, ahol ez megyénkben élesen megmutatko­zik, az a tanács mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi, pénzügyi, terv és statisztikai osztálya. Ezeken az osztályokon sok a Horthy-hadse regben aktív katonai szolgálatot teljesített tiszt, kupec, kulák és volt nagykereskedő, spekuláns ele­mek. A kereskedelmi osztályon például már hosszú ideig zavarja megyénk közellátását egy kadar- kuli kulák, hentesmester, nagyvágó Sfadler. Ennek eltávolítása érde­kében még semmit sem tettek és a kereskedelmi osztály vezetője azt várja, hogy majd a kádercsoport •eltávolítja, de az értekezleten je­lenlévő osztályvezető eMársak sem tesznek valami sokat annak érdekében, hogy az ellenséges ele­meket, kik jelenleg a munkatársa­ik, eltávolítsák, elvárják azt, hogy a kádercsoport miajd megválogassa munkatársaikat, hogy ezáltal az egyéni felelősséget a maga részéről elhárítsa. Azonkívül egyénileg nem foglalkoznak káderszempontlból, azokkal a vállalatokkal sem, ame­lyek megfelelő segítséget és támo­gatást nyújtanának ezeknek a ve­zetőknek. Egy néhány példa arra vonatko' zóan, hogy. kik dolgoztak hosszú ideig ellenséges elemek egyik vagy másik osztályon. Pénzügyi osztály: Dr. Harangozó József horthysta főhadnagy, az ap­ját, bátyját a felszabadulás után népellenes tevékenységért internál­ták, egv testvére most is nyugaton van. .Baráth György a felszabadulás elölt nyomozó rendőrfőhadnagy volt. Egészségügyi osztály: Dr. Henci Miklós, a felszabadulás előtt fő­bíró volt, majd a felszabadulás után Vidovics titkára lett, a fele­sége kulák. A községi tanácsok megalakulá­sával Szaporodott az önálló igaz­gatással rendelkező községek száma addig míg a tanácsválasztások előtt 114 körjegyzőség volt, ma a ta­nácsválasztások után 243 önálló közigazgatással bíró község van megyénkben, ugyanennyi tanács- titkár. És most, hogy alaposan vizsgáljuk a tanács igazgatási háló­zatát kiderül, hogy azon a címen, hogy biztosítani kell a közigazga­tás zökkenőmentes folytatását és A <2>ÉKEHARC ^[rei KQMLÚSDON IS KÖVETELIK AZ ÖT NAGYHATALOM BÉKEEGYEZMÉNYÉT Nagy megütközéssel hallgatta a kis: yy üléseken Keuritósd község dolgozo népe az imperialisták bérencének, Tito bundájának kihívó merényletét a ma­gyar ügyvivő elten, a Béke Világfa- mécs ipórtósi iróniájának működését be­tiltó francia kormányrendeletet, de örömmel veitek tmlmnáslt a berlini m unkásértekeHelen kiiallaiknl.lt nemzet­közi békeharc újabb nagyszerű meg- nyíivámiMsúról, mely a becsületes em­bereiket szólítja harcba a béke megvé­désére az imperialisták mesterkedései eliten. Jól enitékeseCübbe vésték a nép- nt velük Sztálin elvtárs minden háborús cselszövést leleplező ős a béke erőit csmtiaisomba állító nyilatkozatát is, hogy erős fegyverként alkalmlctzhassnk -a há­boríts uszítok Jtazai ügynökei ellen. Megértették Rcmilósdon, az ö\t nagy hatalom Mheie'gyzményét követ elő alá- írságymjtés jélenlötségét és a jól elő­készített dolgozói öntudatos aláírásai gyűlnek a békeívekre. Nem felejtkeztek azonban arról sem el a népnevelők, hogy nincs a: a kis- gyűlés, amely felérne a: egyéni be­szélgetéseik .erejével, s ezért a jó elő­készítés biztos utálatában sem intéztek rohamot az aláír ásóként. Valóságos szemináriummá 'nolle ki irrtagál az alá­írásgyűjtés Komiásdon, s a község la­kóinak eddig 60 százaléka érett meg az ■aláírásra. Kiss József népnevelő különösen jó munkál végez, meri első­rendű kötelességének ismerte fel a kö­zömbösek felvilágosítását, az ellenséges elemek befolyása alatt álló félreveze­tett dolgozók bevonását a becsületes emberek biketábórába. Nem elégedett meg iKfsis József azzal, hogy egy ttíka- lommttl .hosszmi elbeszélgetett Szeke­res Jánossal, hanem két estét szánt 'ar­ra, hogy a kálóknál munkát vállaló és természetesen a kalál: befolyása alatt álló, különbe:n jóravedó Szekerest meg­győzze a békétől)or erejéről, mely n\em más, mint a becsületes, bélre szerető em­berek egyesített ereje. Szekeres János, »kinek az elmúlt háborúi egyetlen fiát vette el, megértette, hogy a nép erejé­nek összefogása alkalmas eszköz 'arra, hoigy meggátolja a háború megszállott­jait újabb merényletük bégre hajításá­ban és kierőszakolja az emberiség bé­kéjét. ,,-Békét akarok, ezért dolgozni is idUaro'k és elítélek mindenkit, aki há­borúra spekulál“ — mondotta Szeke­res János, amikor aláírta n békeívet. Az ellenség hangját szólaltatta meg Oéih József és felesége, amihóé a nép­nevelők felkeresték a békéimét. Céh a múltban hálákul: cselédje volt, s most is eljár dolgozni a hulákokjmz. — „M'aguk h békéről beszélnek — mondotta Céh József —, de a hábo­rúra készülnek.“ Kiss József népnevelő azonnal ráis­meri a hangra. — ,,Persze tudjuk jól — iinálas-ziohta —, hogy vannak, akik szívesen vennék, lia ölhetett kézzel vár­nánk, amíg fejünkre gyújtják a házat. Mi neun .háborúra készülünk, hanem unnak elhárítására erősítjük -népgazda­ságunkat és néphadseregünket. Mi az életünket és az eddigi eredményeinket védjük meg a háborús uszítólctól. Ma­gának a múltban ’nein volt semmije, másak cselédje volt. Most öt hold föl­dön gazdálkodhat, amit a népi demo­kráciától kapóit, lova, kocsija ban. Azért kell a hadsereg, hogy a maiga föidjél is, lovát is, békés oMvonút is megvédje a háború pusztulásától. Az­tán jobban tenné, ha saját földjét job­ban művelné, a több termelésért, u ju­talomért, ia béke megerősítéséért, —• ahelyett, hogy a kulák hasznát szapo­rítja.“ Céh József értett az okos szóból. Akarását ágy akarta megerősíteni, hogy ígéretet Mii, hogy április lí-ig befejezi a trágyuhomMst. ígéretét a szakadó ■eső ellenére is megtartotta.­SzcneMe válna aMlvnni a béke ívet K o­vács Lajos 29 holdas kulák is, hogy pár Mtv-Onásstal kiengesztelje a népet, amely ellen óig sokat vételt. Nem játszihaitha azonban ki a népnevelők éberségét a béke ellensége, s neve nem kerülhetett a becsületes emberek békét követelő nevei mellé. Pisztolyt rejtegető, szabotáló és kártevő kuhí- kok. fasiiszta bnto'naiti'S.zlek éis egyéb elíenséges elemek neve csók rombolná, s nem építené a bébe bástyáját. Kom­ló sdo-n jól harcolnak a békéért. támogatni kell a közigazgatási ta­pasztalattal nem rendelkező- ta­nácselnököt, ugrásszerűen megsza­porodott a horthysta tisztviselők Száma is a tanácsok apparátusá­ban. Ezekre a, tanácstitkárokra van ezután bízva a gabona és az élelem begyűjtése, tehát nem véletlen, hogy nehézségeink vannak. A tanács vezetők apparátusában dolgozó kommuinsta elvtársaknak sokkal erőteljesebben mint eddig kell vinni a harcot, hogy tanácscr ink, kezdve a megyéiül, Ie> a tanácsokig, az ellenséges hor­thysta elemektől minél hama­rabb megszabaduljanak. A kongresszus utáni feladataink a kádermunkában Legfontosabbnak tartjuk a káde­rekkel való 'egyéni foglalkozálst, ez az, ami munkánkban a jelenlegi szakaszban nagy segítségünkre van. A kádereket .csak igazán az egyéni foglalkozáson, beszélgetésen keresztül lehet alaposan megismer­ni és nevelni. Az egyéni foglalkozá son keresztül le tudjuk leplezni az ellenséget is. Fontos az, hogy a káderek ál­landóan váljanak a terület specia­listáivá, olvassanak rendszeresen a kádermunkáival kapcsolatos irodal­mat és szépirodalmat. A káderes harcoljon a régi szokások, előítéle­tek és hagyományok, az ellenség ideológiai befolyásának leküzdésé­ért. Harcoljon a tömegek marxista- leninista szellemben való álneve- léséért és az új generációnak a szo­cialista Szellemben való neveléséért. Biztosítsa a kádertartalékok gyűjtését, azoknak yieveljfsét ös; munkában való segítségét. Fokozzák a munkásifjúság, női káderek felszínre hozását. Harcoljanak a kádereknél az el­bizakodottság, a Ibürokrácia és a tömegektől való elszakadás veszé­lye ellen. Egyben harcoljanak azért, hogy a kádermunka is éppúgy, mint a többi munka, megfelelő megbecsü­lést nyerjen a Szocializmus építé­sében. Az a fontos, hogy a káderes ne riadjon vissza a nehézségektől, harcoljon azért, hogy a kádermun­ka terén behozzuk megyénkben is az elmaradottságot. A jó kádermunka biztosítja az előttünk áldó feladatok sikeres megvalósítását. Azonban világos, hogy a kádernmnka nemcsak a ká­deresnek a magánügye. ügye ez minden kommunistának, minden vehetőnek. Az osztályharcnak ez a fontos szakasza nemcsak egy-egy őrtálló harcost kíván, hanem az egész párt­tagság résen állását, harcos kiállá­sát, közreműködését. De természe­tesen elsősorban a pártszervezetek, az állami és gazdasági szervek ve­zetőinek az ügye ez. Ha a vezetők rossz kádermunkát végeznek, ha nem éberek, akkor visszatartják, fejlődésiünket, megakadályozzák ia feladatok elvégzését. De ha a veze­tők harcolnak azért, hogy kiszorít­sák minden tisztségből a kétes, megbízhatatlan elemeket, az osz- tályhü, áldozatkész, harcos káde­rekkel szilárdítsák meg a vezetést, ezzel biz[osítják a Kongresszus ál­tal kitűzött feladatok sikeres meg­valósítását, hozzájárulnak az el­lenség vereségéhez, nagy ügyiink győzelméhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom