Somogyi Néplap, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-17 / 88. szám

I 1 SOMOGYI VILÁG PRmhMTÁSUAl EGYESÜLJETEK! NÉPLAP V. MÁI SZÁMBAN: ttsgjmlrrtt Lenin: Az m.grárkérdésr&J Hl. kötete. — — A kenyérjegy fegyver « spekulánsak ellen. — ß.ito-banda terroruralma. — A nemzetközi béke-hare hírei. — Képek Szovjetre szágb ól. — Véres össze­ütközés Hladán iráni városban. — A munkaver­seny kiszélesítésével, új felajánlásukkal készülnek « balmlonboglárd állami gazdaság dolgozói május í-re. — Jól szerepeltek a városi döntőn résztvevő kultúrcso portok. M DP SO MO GYM EGY EI PAPTB17 OTIS A GAN AK LAPJA VIII. ÉVFOLYAM, 88. SZÁM iraiiiiii ■■■«"«■■ iphiimi ABA: SO FILLER KEDD. 1951. ÁPRILIS 37. Még több termelőcsop A Pártkongresszus határozata megállapítja, hogy az előttünk álló döntő stratégiai feladat a mező- gazdaság szocialista átszervezése. A Kongresszus a stratégiai feliadat mellett rámutatott arra is: melyek a most előttünk álló közvetlen te­endők termelőszövetkezeti mozgal­munk fejiesztésében. ,,Pártunk és ál­lamunk egyik fontos feladata, hogy őszié) segítsék megszilárdítani az. új szövetkezeteket, lássák el őket meg­felelő párt káderekkel, szakemberek­kel, gépekkel és így biztosítsák, hogy utána egészségesen folytatód­jék a falu szocialista ált épít éne“ — mondotta kongresszusi zárszavában Rákosi elvtárs. A Kongresszus ha­tározata világosan és félreérthetet­lenül meghatározza a termelőoso“ portok megszilárdításáért folytatott munka feladatait. A Kongresszus óta eltolt hat hétben sokat tettünk a termelőcsoportok megszilárdításá­ért. Ezt bizonyítja, hogy régi és új termelftcsóport-jaink a tavaszi mun­kában általában, komoly sikereket értek el és jó, idejében végzett mun­kájukkal megelőzték az egyénileg dolgozó parasztokat. Mégis meg keli mondani, hogy ma is érvényes Rá­kosi elvtárs megállapítása: „Az utolsó hetek gyors fejlődésié e téren azt eredményezte, hogy helyenként, megszédüllek a sikerektől ás elfeled­keztek róla, hogy a munka neheze a termelő::zövelkezetek megalakulá­sa után kezdődik“. Pártszerveze­teink egy része nem szívlelte meg eléggé Rákosi elvtársnak a Kon­gresszuson elhangzott intelmét és nem mindén pártszervezetünk dol­gozik kellő eredménnyel a kong rész“ Szusi határozatok végrehajtásáért, termelőszövetkezeteink megszilárdí­tásáért, jó termelő munkáink bizto­sításáért. Az első és legszembeötlőbb fo­gyatékosság az, hogy bár az újon­nan alakult termelőcsoportokban (és azokban a régiekben, ahol hiá­nyoztak) , megindult a pártszerveze­tek létrehozása, de távolról sem ki­elégítő ütemben és eredménnyel. Még mindig az a helyzet, hogy ösz- szes termelőcsoport jóinknak mint­egy felében nincs pártszervezet. Igaz, számos termelőcsoportunkban nincs elegendő párttag ahhoz, hogy pártszervezetet lehessen alakítani. De számtalan példa van arra, hogy a tárgyi feltételek megvannak a pártszervezetek megalakításához és ez mégsem történt meg. Somogy megye kaposvári járásában, a kis Attalla községben a falusi párttag­ság zöme, mintegy 15—20 fő be­lépett a B éke “-t erm el ö cs op o r tb a. A járási pártbizottság mégsem gondoskodott a csoport pártszerve­zetének megalakításáról. Nemcsak az új Szervezetek megalakításánál, de a meglévők támogatásánál, irá­nyításánál is sok a hiba. A buda­keszi „Elöre“-ternxeiőcsoport egyik tagja például a minap hívta fel a figyelmet a Szabad Néphez intézett levelében arra, hogy a csoport üzemi pártszervezete felvette a tag­jelöltek sorába Weber János kulá- kot és ezenkívül is még négy kulák tagja van a csoportnak. Ezek el­riasztják a csoporttól a kizsákmá" nyolókat gyűlölő, öntudatos dol­gozó parasztokat. A termelőcsoportok pártszerveze­teinek elhanyagolása azt mutatja, hogy járási pártbizottságaink, de inég megyei pártbizottságaink kö­zött is vannak olyanok, amelyek nem dolgozták fel kellőképpen a Kongresszus határozatait, nem ér­tették meg maradéktalanul azokat, nem látják világosan a teendőket. Hogyan is lehet elképzelni, hogy a csoportok megszilárdítása sike­segítséget ónjainknak résén haladhat pártszervezetek nél­kül? Pártszervezeteink munkája mindenütt legfontosabb fdetele a fejlődésnek, a közvetlen termelési feladatok megoldásának, a csoport- tagok nevelésének, hajtóereje, mo­torja a csoportok egészséges mű­ködésének. Szűklátókörű gyakorla­tiasság lenne azt gondolni, hogy huzamosabb ideig jól meg lehel oldani bármely látszólag csupán gazdasági természetű kérdést is, ha nem érvényesül kellő mértékben a kommunisták szervezett, egyön­tetű. céltudatos és lelkes munkája. Természetesen pártszervezeteink, járóisi és megyei pártbizottságaink nemcsak a parképítésért felelősek. Szemmel kell tartaniok, irányiíta- nio'k, ellenőrizniük kell a tanácsok­nak és egyben más tömegszer­vezeteknek és gazdasági szerveze­teknek, intézményeknek a termelű- csoportokkal összefüggő munkáját. Számos példa mulatja, hogy itt is sok a tennivaló. Keztyüs István ; tszcs-tag Lengyel[ótibóf például így ír levelében: „A járási tanács me­zőgazdasági osztályának nehézkes intézkedései hátráltatják a csoport munkáját. Az egyik tag'beadott ál­lataiért és gazdasági felszereléséért járó résdeire hónapokig kellett várni. Kölcsönt ígértek szarvas- marha- és anyakoca-vásárlásra. Nem jött meg. A tanács kezelje odaadó b- b'ói ügyeinket“. Amit a levél felvet, látszólag egyszerű, nem túl jelen- lös, kifejeztten gazdasági kérdés. De elég alaposan tanulmányozni a kongresszusi határozatot, amely hangsúlyozza a háztáji gazdaság je­lentőségéi, hogy lássuk, milyen fon­tos politikai kérdés az, amiben a járási tanács elmulasztotta köteles­ségét, kihasználatlanul hagyta az állam segítségét. A háztáji gazdaság biztosítása és fejlesztése olyan, a Kongresszuson hangsúlyozott, alap­vető elvi kérdéssel függ össze, mint a íokozatosság kérdése. Hiszen a háztáji gazdaság azt jelenti, hogy fenntartjuk és fejlesztjük a csoport- tagok saját közvetlen szükségleteit szolgáló házkörüli termelést, ^ter- mészetesen úgy, hogy az ne men­jen a közös munka rovására. Ez megkönnyíti a dolgozó parasztság számára az átmenetet a szövetke­zeti gazdálkodás felé és emellett lényeges az ország ellátása szem­pontjából is. És ez az eset, a ház­táji gazdaság kérdésének elhanya­golása nem elszigetelt jelenség: or­szágszerte sok helyen elmaradás van a házkörüli veteményeskertek kiosztásában és a háztáji gazda­ság fejlesztését szolgáló állami köl­csönök biztosításában. Ez a kérdés csak egy a sok „gazdasági“ kérdés közül, amely sokszor kiesik pártszervezeteink lá­tóköréből. Hasonlóképpen fel le­hetne vetni azt a másik elterjedt panaszt, amit Bereczki János, a kenderesi ..11 a 1 adás‘‘-termelőcsopor( elnöke ír meg: a kunhegyesi járási tanács mezőgazdasági osztálya öt­szöri írásbeli sürgetésre sem folyó­sította a termelőcsoportnak a pénz­ügyi tervében előirányzott építési kölcsön 10 Százalékát sem. Ez sem ritka eset. A bürokrácia sok helyen akadályozz/a a tszcs”k építkezését. Gyakori, hogy egy-egy kisebb épít­kezéshez szükséges engedély is he­tekig ténfereg a bürokrácia útvesz­tőjében — a helyi tanácstól a já­rásig, onnan a megyéig, majd a be­ruházási vállalatig —- közben pedig a termelőcsoportban már el is vé­gezhették volna a munkát. Ezek a különböző hibáik összefüggenek az­zal is, hogy megyei és járási párt- bizottságaink még mindig nem el­ÜZEMI HÍREK KAPOSVÁRI PÁLYAFENNTARTÁS dolgozóinak 98.9 százaléka tett felaján­lást május 1-re. 189 dolgozó telt egyéni felajánlást. A felajánlások a MjéMí- mény fokozására é,s az anyagtakorSkos- súlyra irányulnak. A felajánlások jo- rim épébe 25.110 forint. A vonlallás- núi dolgozók is megtették felajánlásu­kat 99 százalékban. A vontatásnál dol­gozók felajánl ásónak forint értéke 89 ezer forint. KAPOSVARÍ KÖZSÉGI KENYÉRGYÁR dolgozói válla.lók, hogy az MDF ti. Kongresszusára telt feiajáiiMsaikM túl­szárnyalják és megkötik ki hosszúlejá­ratú versen y szerződ őst. Továhbá vál­lalták, hogy 100 százalékos minőségi munkát végeznek és a zsákkötöző zsi­negeket összegyűjtik nagyobb szóim­ban. hagy ezzel is jelentős megtakarí­tást érjenek el. A KAPOSVÁRI VASÉTÁLLOMÁS dolgozói vállalták, hogy a villanyáram- fogyasztásnál 20 százalékos megtakarí­tást érnek el. Továbbá a >tüzelőanya­goknál 15 százalékos anyagtakarékos- súg és 40 szúzalélMis olajimegiaknri- ■íiást vállalták. Valamint a faj tagos ko- csrmozdítás’ eggsé.gidö 30 százalékon cső ki- enlését vük. 'alt óik. A NAGYATÁDI FONALGYÁR dolgozóinálaz eddig megtörtént má­jus l-j fekejánlám, —• amit jelentősen túlszárnyalt némely dolgozó — fo­rint értékben kiszámított értéke 480 ezer forint. Á KAPOSVÁRI TEJÜZEM dolgozói május 1 tiszteletére megindí­tott mnukaversenylben 305 különböző felajánlás történt. Az üzem 151 szerve­zett dolgozója közül 148 dolgozó meg­kötötte a hosszúlejáratú versenyszerző­dést. Az eddigi felajánlások forint ér­téke több mint 22.000 forint. a kaposvári vágóhíd Es Ili’SE ELDOLGOZÓ VÁLLALAT brigádjai május 1 tiszteletére versengi indítóiak egymásközt. Eddig a ver­seny állása a kö-velkező: Magyar zsír­olvasztó-brigád, amely a kongresszusi és *z április 4-i munkaiversemjben efoiő helyezést ért el, a most indult munka- versenyben az első. A brigád legutóbbi teljesítménye 189.5 százalék. A máso­dik a Károlyi vágó csoport 176 szára­lenőrzik eléggé a megyei és járási tanácsok mezőgazdasági osztályai­nak munkáját és nem fordulnak eléggé a termelőcsoportök gazdasági kérdései felé, nem mérték fel teljes jelentőségét e gazdasági kérdések rendkívüli politikai horderejűnek. Ezért mutatkoznak lazaságok és hibák más gazdasági és szervezési kérdésekben is, ezért mutatkoznak nehézségek sok új termelőcsoport­ban a munkaszervezésnél, a munka­egységgel való elszámolásnál, a nők és fiatalok bevonásában. Mi a teendő? Haladéktalanul meg kell gyorsítani a termelőcsotportok pártszervezeteinek létrehozását és ott. ahol nincs meg az ehhez szük­séges három párttag, a tagjelöltek bevonásával pártcsoportokat kell létesíteni. A DISZ szervezeteknek nagy szerepük van az ifjúság moz­gósításában a csoportok feladatai­nak megoldására — de különösen lékkai, harmadik a füstölő-brigád 165 százalékos teljesítménnyel, a negyedik Szemló töltő-brigád 130 százalékos tel­jesítménnyel. Az egyéni versenyzők köziül kiemel­kedő teljesítményt érlek el a követke­zők: Erdélyi 221 százalék, Magyar 171 százalék, ifi. Lőréi ISO százalék. Az üzem át tagt e lje-s ítmínye 150.4 százmfék- rót 156.8 százalékra emelkedett. Kiemelkedő eredmények a barcsi fűrészüzemben E hét folyamán üzemünkben megtörtént a békéinek aláírás,u. amelyre már az előkészületeket, — röpgyüléseket — már a múlt héten nvegiarM- luk. Üzemünk valamennyi dolgozóija telkesen aláírta a bél;elveket. Dáfgö- zóiak az aláírásuk ulátántuszlására >mmnJc:ifrlajánlásoikat lellek május 1-re, a dolgozók nuyy ünnepének tiszteletére. .4 békeműszakot a tegnapi nKtpon tar­tottak meg és a jelenleg folyó kiértékelésnél megmutatkozik, hogy dolgo­zóink nemcsak óhajtják a beikét, hanem n: unkáid je sílmémjük fokozásával erősítik a bébetábort és ezzel mérnek csapást a háborús uszítókm. Kiemelkedő teljesítményt értek el dolgozóink a fűrészcsarnok műhely- részében, ahol Korán szol agfíí részelő - brigád 205 százalékot, Harvcih István anyagiéról;ó-brigád 204, Pálfi sztahanovista könfürészcs brigádja 187, Eder József brigádja 152, Borojnkai angaglerakó brigádja 155 százalékot ért el. Rörtk téren Hartman József rünkbeho rdó-brigád 236 százaiéiról, Pót a - rönk- behordó-brigád 209, MisJeó János rörtkkimká brigád 149 százalékot ért el. A parkattaüzemben Cink András 'parkettakuctíló 157 százalékot. Angyal Fe­renc sziahtínovisla gyalus 152, Dragodánné jelölő-brigádja 139 száza'ókol ért ál. FViz-llérm Kos-Ivedinné máylffázó brigádja 156, SzulanMimé válogató 150 százalék, Mohács válogató 144, Tornát Júlia válogató 144, Doni E. szortírozó 144 százalékot értek el. Üzemünk parketta-részlegéi a budapesti fűrészek pankelt-aüziemie kihívta páros versenyre, amelyet a dolgozók t rogy örömmel! fogdátok. .4 verseny pontok ban szerepel az anyag jó kihasználása, a Nazarova mozgalom jó kifejlesztése. 100 forint termelési érték envriése, munkamódsc-eirátadás és egy teljesített munkaórára eső termelési érték eme­lése. Fűrész-részlegünk az Eszakmagy[írországi Fűrészek Vállalattal áll pá- roisvcrsemjben. Párosvcrsenybcn van az üzeni normása is az Eszakmayyar- orszngi és a Budapesti Fűrészek IWrmásv'va] -j peljesíimiSmyib,érben dolgozók emelése, a béralap 100 százalékos betartása szempontjából, valamin! u munkamódszerek kialakítása terén, üzemünk a tervszerűség terén a két utóbbi hémtpban 100 százalékos eredményt ért el. FORRÓ JÓZSEF igazgató. Böhönye kuitúrparkoL épíí Társadalmi munkádat megindította a böhöngei dolgozó parasztság e kai!árpánk felépítését.. Hatalmas szabadtéri színpad (15x12 méteres) és egy nagy tánctér. azonkívül gyermek-játszó tér készül. A társadalmi munkát áJhavnunk 50.000 forintos költséggel támoystj». hogy a szocialista nagyüzemi gazdálkodás útjára tért község megnövel-e- deli kulturális igényeit kielégítse. A Beruházási Vátidlat dolgozói vasárnap, 22-én, önkéntes vállalással segítséget adnak a szocialista köztiéig dolgozó,iriak. Junkling igazgató, 2 mér­nök, 2 gcs, 13 műszaki dolgozó és a gépírók mennek ki Böhönyére társadal­mi munkában segítenek a >szövetkezeti község dolgozó parasztságának m h*' talmas szabadtéri színpad építési munkájában, hogy május 1-én, a nemzet­közi prolrfáriálus nagy ünnepén felavathassák. A városi dolgozók lelkes támogat ása, a város és m falu dolgozói közötti kapcsolat elmélyítésének szép példája mutatkozik meg abban is, hogy a Megyei Tanács Oktatási é-s Népművelési osztályánál; dolgozói, élükön mz osztályvezetőkkel, alosztályvezetőkkel, április 29-én szintén kimennek Dö­fi önjére, hogy segítséget mdjtmak Böhönye dolgozóinak e lelkes társs-,dalim épvtlő munkájukhoz. Május 1-én este Böhönye dolgozói már az új, maguk építette szabadtéri színpadon akarják ünnepi műsorukat ‘bemutatni és reméljük,hogy ezt mz igyekezetüket valóban örömteljes siker fogja koronázni. elengedhetetlen a DISZ szervezet megalakítása ott, ahol még nincs pártszervezet, vagy pártcsoport. Megyei és járási pártbizottságaink fordítsanak nagy gondot az új párt­szervezetek megalakítása mellett az összes tszcs pártszervezetek segíté­sére, irányítására. Gondoskodjanak arról, hogy létrejöjjenek a munka- szervezethez kapcsolt, a brigádok­ban. munkacsapatokban működő pártcsoportok is, bog}' így biztosít­sák a pártszervezettől hosszabb idei­ig távol dolgozók politikai nevelését. Segíteni kell a terme1 öszövetkezetek pártszervezeteit abban is, hogy él­jenek jogaikkal, ellenőrizzék, támo­gassák a vezetőség munkáját, moz­gósítsák a csoport pártbeli és :pár- tonkíviili tagjait egyaránt a termei lőfeladatok jó megoldására, szervez­zék. lelkesítsék a kibontakozó szo­cialista munkaversenyt. És végül; pártszervezeteink a megyei bizott­ságoktól a járási bizottságokon ke­resztül az alapszervez'etekig, foglal­kozzanak behatóan, alapos gond­dal, elvi színvonalon a gyakorlati gazdasági kérdésekkel. Tűzzék napi­rendre a munkaszervezés, a munka- egységelszámiolás, a verseny problé­máit. Vigyék ezeket a taggyűlések elé, tegyék a népnevelők segítségé­vel a termelőcsoportok gazdasági kérdéseit a széles tömegek ügyévé. Pártszervezeteink .érvényesítsék a Kongresszus útmutatását, határoza­tait, gondoskodjanak róla, hogy ter­melőcsoportjaink a tavaszi munká­ban és a későbbi gazdasági fel­adatok megoldásában megerősödve bizonyítsák a szövetkezés fölényét és ezzel a dolgozó parasztok újabb tíz- és százezreit nyerjék meg öszr* a szövetkezés ügyének. (A Szabad Nép 1950 április 15-i számából.) I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom