Somogyi Néplap, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-11 / 83. szám

'■»**» A. 1*51. ÁPRILIS 11. SOMOGYI NÉPkAP 3 Jugoszláv katonák rabmunkán A jugoszláv dolgozók emfowHor* kiz»ák«inyuilás»naik egyik módszere — *a ingyenes k«n.yi;|ziermurika rend­szere, — 'ha lehet, «z utóbbi időben még jobban fakazádtoltt. A ddígazőikab és az ifjúságot hatalmas ítlömegcikben íasytjáii k^ywaas kmySzanmuinlkláiil*, hqgy a táfoisták eleget ttudljanaik tenni az imper:la(lid'ák irárífi köWeöségűk- *©k, ól tudják látó o'ket stral (égidlag fantos nyensaniyiagokikal. Ma «már mindenki tudj» Jugoszlá­viába«. hogy eizek az ingyenes kényszermunkák az angol-amerikai imperialisták érdekeit szolgálják, egy új háború Idrob-, hántásának lehetőségeit segítik elő és éppen ezért a jugoszláv nép minden eszközt megragad, hogy e kényszermunkák alól kivonja ma­gát. A 'jtóirvta rahtőmunkákról — a hi­vatal«! adatok szerint') is — a rrtuVI év folyamé« az Mjúság és » dolgozóik több. mint 50 százaléka szökött meg. *z7.ei is toániutíiaitva a tilióiat'iai wndezer iráni1* gyűlöiiefát és elszánt kiálUásu- kat a háborúéi gyújtogattok elleni. Miiitón a dolgozók bojkottja folytán a ..kiszabási terv’1, vagyis aizi ilmjpe- risiietáknek s‘rfi1égi*.ilag fonlfloe nyers­anyagokkal történő ikiszoligáításánsik «*rra Mjai bukás előlit állott, a tl'lößs- lák a jugoszláv hadsereg kalterélt kiUdtfk mosfl mái ilyen rábírnunk ár®, külöaöeen bányákba és az erdöitt.á- sokhara. K munkára a jugoszláv had­sereg vezérkar* a ..megbízhat^Tian1’ és ♦,ellenséges’1 magaiiartású katonáik­ból úgynevezett ..muinkásszázadokidt1’ liébosjlltíl't ié* ezzieli egyáddlbém a IStóSulök nagy arányban hívják be a had­seregbe az ifjúságot és az idő­sebb korosztályú dolgozókat is. hogy így kellő számú emberanya­got kapjanak a rabnounkához. E katonai rabmuirlkásókat a legne­hezebb murtkahelyekrev bániyákiba, er- áwríásokhoz sltlraíégiailag fontos újaik é® vasai iáik, katonai repülőterek épít­kezéseihez vezénylik. A dolgozók katcmiaíköpenybe való bújtatására', a ’fitoisták egyrés-zli biz­tosítani akarják a stratégiai nyers­anyagok ki szállodását az im peri í-flilsl ’ la országok felé, másrészltí a i'|zá|giarú íka- Itoniai. fegyelem Alíkalmazásávat1 újabb leibe'físégét találják meg a jugoszláv dolgozók 'kizsákmányolásának. Tito be- ismenó'e szerinií a jugoszláv hadsereg katonái 1950-ben 50 millió ingyenes munkaórát dolgoz'laik le. Ebben azon­ban nincsenek benne azok a' munkák, amelyeket Truman1 utasítására és Ivilsein'hower terved szörr.int végeztek egy új háború előkésztésé céljából. Ezek » ..1egn«|gyobb állami tálkái’1 je­lentik. Ha ezeket a munkákat is be­számította volna Tito, akkor az em- lfjelä 50 millió ingyenes mudkaÓTa legalább hafézorosár* emelkedne. Tito ..parlamenti1’ beszédében úgy próbálta feltüntetné ezt az 50 millió ingyenes munkaórát, min a hadsereg „öttkéri'.*® munkáján-1 a nép „érdeké­ben“’. Rosszul hazudtolt szánban, mert világosain ikirtíM, hqgy kinek az éndíe- kében dolgoznak ezek a katonai .jirnn- kaszázaddk’1. Nem tudta eO i'tlkolni, hogy erdőin'ásón és toányálohsin dol­gozlak, vagyis, hogy mennél több fát és stratégiai nyers­anyagot lehessen az imperialisták­nak kiszállítani. Nem • (ndta eflti'lkoini, hogy a had­sereg építottle a kaljonai, stratégiai objektumok».1, vagyis nőm tudta el- íátkoinii, hogy a. jugarlzláv hadsereg a háború anyagi félté:eledi épíltli ki. A hadseregei'; a múlt év ifölyamán, er- döirfáson u lak é§ vasutak javításán., amelyek a népi demokratikus orszá­gok határai mentén vezettetek, a hi­dak javításánál, kaszárnyák «pitédén és javításán és egyéb katomJaii bázisok építkezéseinél vezették be. A tiflóftflák adatai szerint a katonák kén yl öleinek voltak 3,500.000 ingyené« munkaóráit! ledio[gOKnii kulák ^sizörrtfillktozieilelkliein“ a ikú’.ákok részére». Mindezek a tények azt biizionyiítjálk, hogy a TiiR-band* a: jugqszüáv dolgo­zók mind fokozok lalbb ellenállása kö- vetkflz|íéib»u klényi'.leteu « hadiseirlelgrl kényszermunkára küldeni ás( a krí'anák ilyen nagyfokú kihasználásával pró­bálja mogofarai, hqgy (teljesítsék az imperialistákkal szembeni köUalezd tő­ségeiket. Ma|gi?i az a tény. hogy err* »sorúinak, azt mulla ja, hogy a T'f o- fairiszta rendszer igen súlyos helyzet­ben Visun. A <2>ÉKEHARC ^IREI A BÉKE FENNMARAD ÉS TARTÓS LESZ .. A munka jobb megszervezésével még nagyobb eredményeket fogunk elérni a takarékosság terén Pártunk II. Kongresszusa terögzitet te nöpgazdasáyunkbun aa eddig elért eredményeket az ipar él kereskedelem urinden ágában és kijelölte a feladató kot. így n kereskedelmi vállalatok előtt ti bb feladat között a legfontosabbnak <* takarékosságot állította. Mivel a taka­rékosságot a munka jobb megszerve­zés é:>d fokozhatjuk legjobban, a So- mogymegyei Fűszer- és Edességkeres- kcdeltni Vállalatnál is megindult m stumMa jobb megszervezése a takaré­kosság érdekében. Ez is elején feladatunkat még « ka­pitalista rendszerből visszamaradt ügynöké kérdésen keresztül végeztük W «> óraelosztás munkálataiban. A megfelelő megrendelőlap, «» áru üte­mezett kiszállításával az ügynököké! leállítottuk. Es eitel évente mintegy 48.000 forintos megtakarítást értünk el De ma ütemezett árukiszállítás mel­lett elértük azt is, hogy a félórái ebéd­időt dolgozóink nem a 8 órán felit’. Ann««« m ő órán belül vették ki és ezzel a mimkabérolap nagyot csök­kent. Itt szintén évi 50.000 forintos megtakarítás vált lehetővé. A tervszerű kiszállítás hozzájárult még ahhoz is, hogy január és február hónapban kü­lönböző költségtényezőknél 21.000 fo­rintos megtakarítás vált elérhetővé. A belkereskedelem a női munkaerő fog Udkoztalására biztosit lehetőséget. Valiid álunknál ezt « kérdést m köz­pont cilumyagolta, mert június hó 1-én, a megalakulás napján mindössze i nő dolgozott vállalatunknál. Ezen is javítottunk annyim, hogy a munkavál­lalóknak 20 százaléka női munkaerő. Ezt a számot azonban fokozatosan 'tö­ve! ni kjvá,mnk. Vállalatunknál már elértük azt, hogy hogy mindezt dolgozó politikai oktatás­iam részesül és nagy eredmény mz, hogy közülük néhányat pártiskolára küldtek. Fokozottab gondot fordítunk a dolgozóink szakmai oktatására is, amely növeli munkaképességüket és szintén a takarékosságot segíti elő. Az lenne a javaslatunk ezzel kap­csolatban, hogy havonta egyszer a Me­gyei Tanács kereskedelmi osztálya a megye területén lévő összes kereske­delmi vállalói okkal kiéri ékelő napot tartanának és tájékoztatnák egymást az általuk elért eredményekről és azt is', hogy milyen módszerrel érték el. A takarékossági mozgatom minél nagyobb sikere érdekébenr takarékos- sági versenyre hívja ki a megye ösz- szes nagy- és kiskereskedelmi válla­latait 1951 áprilist 1-i kezdettel. A ver­seny kiértékelésére felkérjük a So- mogymegyei Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezetét és a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának ke­reskedelmi osztályét. CSOIWÁS JÁNOS Somoyymeyyei Fűszer és Ed ességkereskedelmi Vál- Uslat igazgatója. A tabi szociális otthon taharéknmtáfsi reruenyre hívta ki a f>zom»zé<lo9 megyék gzociáiis otthonait A tabi szociális otthon vezetősége a gondozása a bőt lévő 110 taggal egyetértésben takarékossági versenyt ind iott. 10 versenypontot állítottak ösz- s£e és ezek részletezik azokat a mód­szereket, amelyekkel niztosítják, hogy a rendes évi ellátmányukat úgy használják fel, hogy a/, iníe zofben elhelyezettek életszínvonalá­nak ívlandló növelése mellett ä—20 százalékig terjedő megtakarítást ér­jenek el. A verseny ke retet >«n többek kö zött 20 százaléko* viHanyenergia csökkentést vállallak és azt, hogy a napi élelmezés 2000 kalória tar­tása és a dolgozók heti <0 cigaretta és 2 csomag dohányellátá» tartása mellett, az ezekre előirány»crtl költségeket 25 »zúzalékkal csökken­tik. A rersenypontok végrehajtására kihívták versenyre Veszprém, Zala, Tolna, Baranya és Fejér megyék összes szociália otthonait, amelyek a kihívást e! is fogadták. Hatalmas lelkesedés és égő munka- kedv kíséri országszerte azt a példát­lan erejű tömegmozgalmat, mely az öt nagyhatalom béke egyezmény ét kö­vetető aláírásgyűjtéssel jár. Megyénk öntudatos dolgozói büszkén, erejük hír dalában írják alá a követelést, mert átérzik annak felelősségét, hogy az aláíráson túl a mindennapi harcban is meg kell mutatniok « nép erejét. Azok pedig, akik közömbösek, vagy az ingadozók között bizonytalankodtak eddig, az aláírásgyűjtéssel összekap­csolt jó felvilágosító munka nyomán megértik, hogy hol van a helyük. Csók­át örültek és gonoszok, a háborús uszítok hazai csodavárói és bűntársai különülnek most el a becsületes dol­gozók egyre nagyobb erőit jelentő bé- ketábomtál. Gyűlölöm azokat, akik háborút akarnak, vagy háborúra spekulálnak, — mond­ja Kovács Ferencné karáéi dolgozó paraszidsszony. — Nekem kisgyerme­keim vannak, akiket becsületes munkás­életre akarok felnevelni, nem pedig egy véres pusztulás áldozataiként el­siratni. Azért írom alá a békecyyezmény követelését, hogy erősítsem a gyer­mekeiket védő anyák hatalmas bé­ketáborát. Bolháson Lőczi István dolgozó pa­raszt Sztálin elvtárs szavait idézte, amikor kezébe vette a tolla!; En is kezembe akarom venni a béke ügyét és minden erőmmel azt akarom, hogy a béke fennmaradjon és tartós legyen. A háborút csak ez imperialisták és • tőkés arszágo/c imperialistái akarhat­ják, mert nekik « háború mások ki­öntött vére * jót jövedelmező üzlet. Mi magyar dolgozó parasztok azért írjuk aló a békeívet, hogy bizonyságát adjuk elhatározásunk­nak, hogy minden eszközzel. —• igaz ügyünk tudatában, ha rá ke­rül r sor, még fegyverrel is - - • békéért harcolunk. hadirokkant jód tudja, ború. hogy mi a hé­Boldis József S holdas dolgozó pe­rn saját borén tapasztalta « há- megprábá!tatásait. 75 százalékos raszt ború Boldogan írom a nevemet a békét követelő íme, mert tudom, hogy a dolgozó nép egyesült akarata megmentheti a békét'. Aláírásomon kí­vül azonban a terménybeadási kötele­zettségem becsületes teljesítésévé! is megmutatom, hogy erős országra aka­rom bízni a béke védelmét. Nekem csak megaláztatást és keserűséget jelentett az elmuit rend­szer minden napja — mondja Takács Gyula, a kaposvári 118. Ruházati Holt dolgozója. — Gyermekfejjel is mey- érleUem, szüleim és testvéreim küz­delmes éleién keresztül is éreztem m ki­zsákmányolt munkásosztály szörnyű kiszolgáltatottságát. Hiába akartam ta­nulni, a kenyérgmid kiütötte kezemből a könyvet és dolgoznom kellett. A há­ború idegőrlő izgalmát és megpróbál­tatásait nem felejtettem még el. Én nem akarok háborút és mindenütt ott «karok lenni, ahol a béke nagy ügyéért küzdeni és áldozni kell. Két kisgyerme­kem élete, megbecsült munkám nyo­món a nyugodt jelen! és boldog jövőt jelentő béke, felszabadult hazám sah* nem látóit fejlődésnekimlult építő len­dülete engem is, nemcsak az öt nagy­hatalom békeegyzményének aláírására kötelez, hanem arra is, hogy munka- teljesítményem fokozásával, a pultagi- táció jó felhasználásával, önműveléssel és minden rendelkezésemre álló esz- közzzel a béketábort erősítsem. Párizsban « kút ügyimini szlerhe'ye kiesek között Gromiko elvtárs az érvek erejével har­col a békéért. Vele harcol a szövetke­zetbe lé fűi magyar paraszt, a D una,pen- tr! é! és Noiva Hutát éjnítö magyar és lengyel dolgozó, a gépét féltő Nazarova mozgalomban résztvevő munkás. Szov­jetuniótól Albániáig, Győrtől Constcm- zeny, az aláírásával a békéért harcoló becsületes emberek végeláthatatlan so­ra a négy világtáj minden országában. A viliig dolgozó népe nemcsak felfi­gyeli a béketábor nagy vezérének, Sztálin elvtársnak szavaira, hanem va­lóban kezébe is akarja venni az embe­riség legféltettebb kincsének, a béké­nek ügyét. Kössünk híxlnlúsi szerződést nyári hónapokban lensííllítotí hísottserté* után még maganahb feláréit hap a leasersödiitt dolgosó párásat Dalgasó parasztságunk saját tapaszta­latai at'mpján győződött meg arról, hogy milyen előnyös a hizlalód szer­ződés. Különösen előnyöt * hizlalás a nyári hánnpokban. Azok a dolgozó párásítóik, akik április t után kötnek hízlnídsi szerződést azzal, hogy hízó­jukat « nyári hónapokban, tehát 1951 augusztus 51-ig kihívtáljók és átadják, ugyanúgy, mint eddig, 200 forint ka­matmentes előleget, a izercődétkötés- kor 5 méter, a hízott tértét átvétele­kor szintén 5 méter kartont, vagy //«- nellra tzóló utalványt kapnak. Áresés esetén a szerződét kötésekor érvény­ben lévő árat, áremelkedés esetén pe­dig a magasabb árt fizeti at Mlatfor- galmi Vállalat. Hm a sertések 106—120 kilogramm súlyt elérik, a kilogramonkénti 5.80 forintos árra 60 fillér felárat, ha 127— 136 kg. közötti súlyban adják át hízó­jukat. e kg-kénti 5.80 forintot alapárra 1 forint felárat kapnak, ha' 187—156 kilogram közötti súlyban adják át hí­zójukat, a kilogramonkénti 6.20 forin­tos Arra 1.Í0 forintos felárat kapnak, de. ha H>7 kg-on felüli súlyban adják át sertéseiket kg-ként $.80 farintti kap a dolgozó paraszt, melynél a pré­mium kg-ként 2 forint. így tehát a jól kihízott sertésnél kg-ként 8.80 forintot is kaphat a dolgozó paraszt, ha a nyá­ri hónapokra hízlalási szerződést köt a földművesszövetkezettel. A szerződés megkötése után 6—7 hétre át is adhatják hízott sertéseiket a földmüveszövelkezeten keresztül az AHatforgalmi V át tolatnak. A magasabb prémiumot megkapják azok a dolgozó parasztok is. akik a 111. számú hízlalási, vagy a IV. számú hízlalási szerződésben lekötött serté­seiket április 1. és augusztus 51. kö­zött adják át. Azok « szeriődéstkötö dolgozó {fárasztók, akik a IV. számú hízlalási szerződésben a téli hónapok­ra tűzték lei a hízók leszállítását, de ha „ szállítás határidejét megváltoztat­ják és korábban, a nyári hónapokban adják át sertéseiket, szintén megkapják a felemelt prémiumot. Tehát érdemes a nyári hónapokban szerződési kölni, mert jóval magasabb árat kapnak dol­gozó parasztjaink a hízott sertésért. Tudja ezt Máthé József, ötvöskónyi dolgozó paraszt is, aki szerződést kö­tött azzal, hogy hízott sertését ez év áprilisában átadja, mert a következő­ket mondta, amikor megkötötte a szer­ződési: „Ha a sertésem a 157 kg súlyt eléri, akkor 157-szer 6.80 forintot kúpok, ami 1067.60 forintot tesz ki. Ehhez még megkapom a kilogramonkénti 2 forin­tos felárat, azaz 157-szer 2 forintot,, ami Síi forintot jelent, összesen tehát 1.381.60 forintot kapok. Ezen a pén­zen veszek a földmüvesszövetkezet boltjában néprádiót, a ggerm ebei ginek cipőt, kiváltom m kartont és még pén­zem is marad. Ha volna még egy Kül­döm, azt is lekötném, mert arra kap­nék 200 <fo.rint előleget és KJ uréter tex­tilre utalvángt.“ Megyén k főid művesszővé Ékezetei feladataik gyors végrehajtásával harcoljanak a békéért A SZÖVOSZ Országos Küldött­gyűlés határozatának alapján a Me­gyei Küldöttgyűlés határozatokat fogadott el a f ö 1 d m ü v ess z ö v rl k e z * - lek munkájának megjavítására. Megállapította x kfildöttgyűlé«, hogy jobbá kell szervezni a földmű­vesszövetkezeti mozgalmat, a föld- mü vessző vet kezeteknek az egyéni gazdálkodók Segítségére kell lenni társas, szövetkezeti gazdálkodás­ra való áttérésükben. Hogy a föld­művesszövetkezet jó munkát tud­jon végezni a »zövetkezeti tagtobor­zás során fontos, hogy a földműves­szövetkezet vezetői és a tagjai a Párttal szorosan tartsák a kapcso­latot, a Párt irányvonalát és útmu­tatásait következetesen a dolgozó parasztság közé vigyék. A Megyei Küldöttgyűlés után a földművesszövetkezetek jobb mun­kája megmutatkozik a felemelt részvények befizetése terén. Do'gozó parasztságunk nagy rész* tudja, hogy a szövetkezet az övé, a szövet­kezet nagyban elősegíti a dolgozó parasztság jobblétét és azzal, hogy fokozottabban erősítjük a szövetke­zetét, erősítjük országunkat és erő­sítjük. a békéért harcolók táborát. Hibák annál a földmű-, esszövetke- zeinél vannak, ahol az igazgatóság, felügyelőinzottság és maga az ügy­vezető nem mutat jó példát. Oft termé*zetesen nem is lehet eredmé­nyeket várni. így van ez például Memyén. ahol a páirttitkár fizette csupán be a részjegyét. Az igazga­tóság pedig még mindig nem fizet­te be. Eredmények vannak Marcali­ban. Bonnya-pusztán, Babócsán, Ferenctelepen, ahol HM) százalékig befizették az üzletrészeket. A most folyó burgonyaszállítási szerződéskötésnél a kaposvári já­rás mutatott fel szép eredményt. Ezenkívül szorosadi földmüvesszö- vetkezet a szerződéses lapok kiosz­tása után két napra HM, Kára pe­dig 130 százalékos eredményt ért el. Szép eredményt ért el még a niiklósi és a konyái szövetkezet is. A szentgáloskéri állami gazdaság leány­brigádja túlteljesítette április 4-re tett felajánlását A szentgáloskéri állami gazdaságban dolgozó lányok a tavaszi munkák íklezdie- 'téit 12 tagú brigádot szerveztek. A bri­gád április i-re 135 százalékos tel­jesítést vállalt a dugványozásban, i>a ■ lumint a burgonyaültetésben, A felajánlást a brigád állandóan túl­teljesítette s a legutóbbi héten pedig már 175 százalékot ért el. A kiváló eredményt úgy érték el, hogy az egyes munkákat jód begyakorolt kiilön-külön munkacsapatok végezték. Végétért a latinamerikai országok és az USA külügyminiszteri értekezlete WASHINGTON. (TASZSZ.) A latin-amerikai országok és az USA külügyminiszteri értekezletének szom­bati ülésén öt határozatot hozlak, me­lyekben az Egyesült Államok küldött­ségének sikerült elérni, hogyha kissé rnegvóiltoztatolt formában is — vala­mennyi követelését elfogadták. Az egyik határozat jogot ad az Egye­sült Államok számára, hogy u latin- amerikai országok csapatait felhasznál­hassa a kontinensen kívül. Az ,, Amerikai-közi katonai együtt­működés“ -rőt szóló határozat azt kö­veteli a latin-amerikai országoktód, Jrogy „szélesítsék ki katonai lehetőségeiket“ és a latin-amerikai országok „működ­jenek együtt katonai kérdésekben, bogy létrehozzák a kontinens kollektív fegy­veres erőit“. Egy mótsik határozat javasolja, hogy az amerika-közi védelmi tanács ,,dol­gozza ki a közös védelem katonai <ter­veit a lehető legerélyesebben és a je­lenlegi követelményeknek megfele­lően“. A „belső biztonság megszilárdítása“ kérdésében hozott határozat közös in­tézkedéseket ír elő a latin-amerikai ha­ladó mozgalom elleni harcban. .4 „gazdasági együttműködésről“ el- fogmlott határozat célja: az Egyesült Államoknak szállított latin-amerikai nyersanyagszálhtmányok fokozása.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom