Somogyi Néplap, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-01 / 76. szám

VASÁRNAP, 1351. ÁPMILlIS 1. SOMOGYI NÉPLAP 5 A% új munkások ezreire van szükség az építőiparban A <2>ékeharc 1ő\rei ÁPRILIS 8-ÁN INDUL MEG Felemelt 5 éves tervünk sikeres megvalósítása, a szocializmus épí­tése, a béke megvédése hatalmas leiadatokat ró egész dolgozó né­pünkre. Az újabb gyárak, üzemek, lakó­házak. iskolák felépítéséhez egyre több munkáskézre van szükségünk. A szocializmust építő Magyarorszá­gon az építőipar hazánk egyik leg­fontosabb kulcs-ipara lett. Ehhez mérten meg is becsülik népi demo­kráciánkban az építőmunkásokat. Pártunk és népköztársaságunk gorr gondoskodása jut kifejezésre abban, hogy építőmunkásainkat korszerű, egészséges munkásszállásokon he" lyezziik el. Az üzemi konyhák tisz­tességes ellátást biztosítanak dol­gozóink részére. Még néhány évvel ezelőtt elkép­zelhetetlen volt, hogy Magyarorszá­gon olyan nagyméretű építkezéshez kezdhettünk volna hozzá, mint a Dunapentelén épülő Dunai Vasmű és a hozzátartozó új, szocialista város. Vagy olyanhoz, mint a kor" szerű, modern gépekkel felszerelt Kaposvári Fonó Üzem, melynek építkezése már a közeli napokban megkezdődik. Az építőipar a múlt szezonjellegű iparából, állandó jellegű, télen- nyáron munkát és kenyerei adó iparrá lett. Az építőipar rohamos fejlődését igazolja az is, hogy egy év alatt megduplázódott az építőipari dol­gozók Száma. A ránkváró feladatokat azonban úgy tudjuk csak megoldani, ha dol­gozó népünk legjobbjai megértik az építőipar jelentőségét és az eddigi­nél is többen jelentkeznek ide munkára a munkaerő toborzás so" rán. Az a dolgozó, aki munkára je­lentkezik, jó kereseti lehetőségét, életszínvonalának emelkedését biz­tosítja: egyben pedig építi szabad, független hazánkat, a béke szilárd bástyáját. A jó kereseti lehetőség mellett a dolgozók sok olyan juttatásban ré­szesülnek, melyek megkönnyítik életüket. A Vállalat biztosítja a dolgozók­nak: a tiszta szállási, díjmentes ágyneműt, napi 5—(5 forintos áron 3'szori étkezéssel az ellátást. A vasút a családos dolgozóknak 82 százalékos, a többieknek pedig őO százalékos engedményt biztosít a haza- és vissza utazásra. Ezenfelül havonta egyszer a Vállalat az egész haza- és visszautazási költséget megtéríti. Gondoskodik a dolgozók ellátásáról és ugyanakkor nem fe­ledkezik meg a kulturális igények kielégítéséről sem. illatosítja a Vállalat a kollektiv szerződésben előírt és a Munka Törvénykönyvében meghatározott szabadságidőt. Azoknak a dolgozók­nak, akik becsületes munkával ele­get tesznek hazafias kötelességük­nek, segítik gyönyörű hazánkat építeni, az építőiparban egy elves Szerződést kötnek, évi szerződés esetén 200 forint előleget kapnak. Biztosítják számukra az ingyenes szakképzést: kőműves, ács állvá­nyozó, vasbetonszerelő, víz, gáz, fű- töszerelő szakmunkássá képezhetik át magukat. ! Kaposváron április 2-ávaI szer­vezett toborzás indul meg az épí­tőiparban 'munkát vállalni aikaró férfiak és nők részére. Jelentkezni a Megyei Tanács XIII. Munkaerőgazdálkodási Osztályán, valamint a Munkaerőnyilvántartó Kirendeltségen lehet minden nap. Arra nézve, hegy milyen ellátás­ban részesülnek a toborzás során jelentkező dolgozók új munkahe­lyükön, közöljük Gálfi Lajos leve­lét, ki Nagyatádról Dunapentelére szerződött munkát vállalni. hazánkban is az a minden becsü­letes embert egy táborba — n béke táborába — tömörítő aláírásgyűjté­si mozgalom, mely a Béke Vitágta" nács berlini határozatának nyomán a népek erejével követeli, hogy az öt nagyhatalom kössön egymással békeegvezmiényt. „A béke fennma­rad és tartós lesz — mondotta Sztá­lin elvtárs — ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét és végig kitartanak mellettié1. Nagyszerű alkalom ez az aláírásgyűjtési mozgalom ar­ra, hogy végre a történelem új kor­szaka kezdődhessék el, melyet nem királyok vagy hadvezérek hiúsága, vagy szeszélye nyomán a dolgozó nép vére fest pirosra, hanem valóra válik, hogy az építő munka, a hol” dog élet és a békés jövő megőrzé­sének és fenntartásának legfőbb le­téteményese a világ legnagyobb ha­talma, maga a nép legyen. „De nem elég aláírni a követelést' — hangzik az Országos Béketanács határozata — hanem hozzunk tá­borunkba minden dolgozni, alkotni vágyó embert, minden gyermekét féltő anyát, minden jövőjéről ál~ modó ifjút, minden becsületes ma­gyart, minden igaz hazafit“. Az öt nagyhatalom békeegyezményét követelő aláírás­gyűjtés tehát nagy fejlődést jelent a stockholmi békefelhívás aláírás­gyűjtése óta. Most már nemcsak aláírt nevekre van szükség, annak tudatában, hogy az aláírókban idő­vel kialakul majd a békeharc szol­gálatának módja is, hanem az el­múlt év békeharc szempontjából nagyjelentőségű eseményei — béke­kölcsön-kampány, magyar békekon­gresszus, Varsói BékekongressznS, Sztálin elvtárs békenyilatkozata, a Béke Világtanács berlini ülése, Pártkongresszus — kell, hogy hatá­saikban is megmutatkozzanak. Az április'8-án induló aláírásgyűj­tés a puszta nevek hitelesítő pe­csétjeként a béke érdekében kifej­tett cselekedeteket kívánja értékel­ni. A békeharciban való tájékozat­lanságról már senki sem beszélhet, j Mindenki tudja már, hogy a békét nemcsak akkor kell védeni, amikor a fegyverek zaja iörömböl a békés otthonok körül, hanem addig kell népünk erejének j levelesével, egységünk biztosításával vezetőink iránt táplált bizalmunk ;rősítésével szolgálnunk a békét, »míg a béke ereje legyőzi a háfoo- ■út. Az április 8-án kezdődő alá­írásgyűjtést egy hónapi felvilágosító nunka előzte meg, s még egy hét ill minden békeharcos rendelkezé'! lére, hogy a békeharc tudatosításé- j vak nagy munkájából kivehesse a •észét. Feladat a felvilágosító műn- [ ca terén, a termelékenység növelé- ! lének fokozása, a munkaversenyek illandó lendületének biztosítása, a avaszi munkák és vetéstervek mi- ilőbbi elvégzése terén bőségesen áll i békeharcosok előtt. ,,Lankadatla~ ml, hűen, erőnket nem kímélve úizdünk tovább a béke frontján s nnidenült ott leszünk, ahol a béke f nagy ügyéért küzdeni és áldozni kell“. Rákosi elvtárs ígéretét keli minden békeharcosnak magáévá tenni, hogy méltóan szerepeljen a neve az öt nagyhatalom békeegyez­ményét követelők között, j Megyénk békebizottságai nem maradhatnak el hazánk döl- ; gozó népének az aláírásgyűjtést ; megelőző és az azt lefolytató hataJ- ' más megmozdulásból. A hét folya­mán rendezett kisgyűlésekröl egyet­len becsületes, békeszeretö ember sem maradhat távol. Az üzemek dolgozói és a dolgozó parasztok mu­lassák meg jólvégzett munkájuk­kal, felszabadulásunk ünnepért tett felajánlásaik túlteljesítésével, a fel- világosító munka kiterjesztésével, hogy nemcsak szép szavakkal védik a békét. Békebizoftságaink helyez­zenek nagy súlyt a Béketáblák dí­szítésére. állandóan friss hírekkel való ellátására. írják ki gyakran a békeharcban kiválók neveit és a. béke bármilyen formában megnyil­vánuló ellenségeit is a községi bé­kefaliújságára, hogy mindenki okul­hasson abból. A pedagógusok beszél­jenek tanítványaiknak az aláírás­gyűjtés nagy fontosságáról s vegye­nek részt az aláírási ívek ízléses dekorálásának munkájában. A tanu­lók fokozott fegyelemmel, tanulási előmenetelükkel, békenapokkal ve­gyék ki részüket a békéért folyó harcból. A békebizottságok titkárai hetenkint kétszer feltétlenül küld­jenek jelentést a megyei Békeirodá- nak az előkészületek és az aláírás­gyűjtési kampány lefolyásáról. Édesanyák, úttörők, dolgozó pa­rasztok. üzemi dolgozók, értelmisé­giek írják meg a megyei Békeirodá­nak (Kaposvár, Fö-u. 10.) rövid nyilatkozat formájában, hogy miért írják alá a követelést s aláírásukat milyen tettekkel támasztják alá. A nyilatkozatokat a hét folyamán s az aláírásgyűjtés alatt a Békeharc Hírei rovatba,n leközöljük. Termé­szetesen ezután is találunk helyet rovatunkban az elrettentő példák, hanyagságok és felületességek köz­lésére is. hogy megyénkben és an­nak határain t úlis, az elköveteti) hibák bátor beismerésével és kija­vításával is szolgáljuk a béke agyét. Semmiféle mesterkedés nem tudja megtörni a francia sztrájkolok egységét Párizs. (MTI.) Pénteken délután IJueuille miniszterelnök fogadta a várizsi közlekedési müvek dolgo­sainak sztrájkbizottságát. A pénteki íap folyamán a kormány folvt&tta í behívóparancsok kézbesítését a íözlekedési vállalat dolgozóinak. A dolgozók a behívóparancsnak íem tettek eleget. A nap folyamán elentősen megerősítették a nietro- lejáratoknál Őrködő rendőrséget, de emmiféle mesterkedéssel sem sike- ült megtörni a sztrájkolok teljes igységét. A Szovjetunióban a mező gazdasági munkákért mindenütt gépekkel el. Képünkön a Grúzia és Azerbajdzsán határán levő siraksztki vöig kolhozának tavaszi szántási munkálatait látjuk. végzik • egyik A verseny mozgalo ni fokozásával, az ellenség elleni harc megjavításával gyorsítsák meg a tavaszi munkákat az állami gazdaságok A smkéves tapasztalatok bebizonyí­tották megyénk dolgozó parasztjai és meíőgmzdasági üzemei efőtt U, hogy • bő tormás egyik alapja: * korai vetés. Bebizonyosodott ez az elmúlt gazda­sági Ívben a termelöcsoportjóinknál és álfarre gazdaságainknál, amelyek a mi­nisztertanács által * jóm! ott rtövényápo- láti eljárások pontos betartása, mel­lett, főképpen a korai vetéseknek kö­szönhetik, hogy ihotdumkinti termésát­lagaink 2—3, némely esetekben pedig több mázsával is felülmúlták az egyé­nileg gazdálkodó dolgozó parasztok termésátlagait. A® Mami gazdaságok azonban eb­ben az évben — ahogy az eddigi mun­kájuk bizonyítja — nem felelnék meg a írójuk váró követeléseknek. Az álla­mi gazdaságoknak példát kellene mu­tatni a dolgozó parasztoknak, süt még a termelőicsoportoknak is a munkák időbeni és jó minőségben való elvég­zésével. Ez pedig éppen fordítva áll. A termetőcsoportok és az egyénileg dolgozó parasztok' mutatnak példát az állami gazda s ág ok nak, mert még az egyénileg dolgozó parasztoknak is ma­gasabb megyei viszonylatban a vetés­terv teljesítése, mint az állami gazda­ságoké. Ha az állami gazdaságok be akarják hozni lemaradásaikat, nem szabad elő­fordulni olyan eseteknek, mint amilyen előfordult a felsőbogáti állami gazda­ságban. Van a gazdaságnak 43 lófoga­ta, de mind a A3 különböző helyen van, minden fogai egyénileg végez vo- Iamilyen munkát. Nem használja ki a gazdaság a tulajdonúban lévő három traktort és vontatót sem. A vetőgépet pedig szín alatt ,,védik a rozsdától“, — a doigotzók pedig kézzel vetik a műtrágyát. így amellett, hogy lassúbb a munka, a műtrágya az ilyen szeles időben mindenhova megy, csak oda nem, ahová a dolgozó szórni akarja. A gazdaság főgépésze a kérdésre, hogy miért nem géppel vetik a műtrá­gyát, azt feleli, hogy „sok időbe tori, amíg beállítják“. így a negyedórás munka helyett négy napig dolgoznak. Az állami gazdaságok gyenge ered­ménye bizonyétjamég azt is, hogy — bár minden gazdaság pármvrrsenybrn ÓH egy másik gazdasággal — a verseny csak iigym evezett papírverseny. Megtet­ték a kihívásokat, mert a töiibbek is megtették — és ezzel elintézettnck vet­ték a versenyt. Az már nem sokat vál­toztat a dolgon, hogy megkapják az Állami Gazdaságok Központ jóitól heten­ként a „kiértékelést“, — és „folyik a munkaver seny‘'. Ez a helyzet nem maradhat meg me­gyénk állami gazdaságaiban. Meg kell javítani gyökeresen eddigi munkáju­kat. Méltónak kell lenniük a szovjet szovhozokihoz, amelyek betöltik felada­taikat. ellátják minőségi vetőmagvak­kal és kiváló tenyészállatokkal a szov­jet kolhozokat, —- elsők minden mun­kában. Énnek érdekében meg kell szervez­ni alaposan a munkát az állalmi gazda­ságokban. S ebben nagy feladat vár az üzemi pártszervezetekre. Meg kell szün- tebni a verseny kannpiínyszeriiségét s ami a versenyben a legfontosabb, biz­tosítani kell unnak nyilvánosságát. Az élenjáró dolgozókat állandóan népsze­rűsíteni kell, ismertetni az eredménye melleit egyben a munkamódszerét is. Így lehet serkenteni a többi dolgozód is a nagyobb eredmények elérésére. A munkaverseny igazi munkover- sennyé való átvált ózta! ásóval, jó mun­kaszervezéssel és a kommunisták pél- damutatásáual el kell érni megyénk állami gazdaságainak, hogy a szovjet szovhozok példájára megfeleljenek an­nak a feladatnak, amely a ímezögazda- ságunk szocialistávói va'ó átszervezé­sében rájuk hárul. Mindez nem hozná meg a kívánt eredményt, ha ugyanakkor nem javit- jótk meg a gazdaságokat belülről rom­boló ellenségek elleni harcot, ha nem lépnek fel keményen és szigoirácm minden hanyagság, kártevés ás nem­törődömség ellen. Csuk a hibák ás a hibák okozói elleni harc megjavításá­val, a megdlakuvás felszámolásával le­het kijavítani azokat a hibákat, ame­lyek az állami gazdaságok lemaradá­sát okozzák. A Szovjetunióban nagy gondot fordítanak a földek megművelésére. Képiün­kön a krasznodári peremvidék „Vörös Győzelem“ kolhozában az ősszel fel­szántott földek kultiv átorozóisa folyik. 1 Nagyatádon toborzás folyt március elején, amikor én is jelentkeztem. Árutok ellenére, hogy a reakció azt ahírt terjesztette, hogy a jelentkezőket a Szovjetunióba viszik. Ennek a rémhírnek én nem ültem fel, leszerződtem a Dunai Vasművek építkezéséhez, Dimapentelére. Március 14-én este meg is érkeztem. Az állomáson autó várt •bennünket, szállásunkra vittek, ahol már ké­szen volt a vacsora számunkra. Lakásunk tiszta és világos. Rádió van mindem szobában. En földmunkán dolgozom jelenleg. Munkahelyünkön is szól a rádió, minden este kultúrmű­sor, mozi szórakoztatja a dolgozókat. Keresetem kb: napi 40 forint. Amikor a munkahelyre értünk, megkaptak a 200 forint előleget is. Nincs számításom visszamenni •Nagyatádra, sőt a családomat is el akarom hozni ide. Rövidesen vízvezetékszerelő leszek, mert ezt a szakmáit választottam. Minden dolgozót hívok Dtmapen telére, aki az ötéves tervünket és bol­dog hazánkat építeni akarja. Elvtársi üdvözlettel:

Next

/
Oldalképek
Tartalom