Somogyi Néplap, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)
1951-04-01 / 76. szám
4 somogyi Nép Cap vasárnap, taái. ápaíus i. — --------------------------- ■ - ■ ■ ■ ----- ■ ■ min iszterek, miniszterelnökhelyet- tesek és kommunista felelősök a kapitalizmus kezében tartott árulók lennének, milyen erős a kapitaliz" mus! Valóban, a kapitalista országok kémszolgálatai erősek, mert váltják egymást. Mikor a nácizmus elbukott, az QSS átvette archívumát és ügynökeit. M'ikor Mussolini meghalt, az angolszászok felhasználták a Fascio kémeit. A horthysta rendőrség átadta dossziéit az amerikaiaknak és a régi balkáni rendsze” rek besúgói még ma is szolgálatban vannak. Azt a hálót, amelyet a népi demokrácia államai köré fontak és amely ezenkek erősödésével egyenes arányban foszlik Szét, már évtizedekkel ezelőtt Szőtték. Nem arról van szó, hogy a hatalmon lévő kommunista pártokban hirtelen mindenki áruló lett, hanem arról, hogy megtisztogatják ezeket a pártokat azoktól az elemektől, amelyek a>z illegalitás idején, az ellenőrzés hiánya következtéiben furakodtak a pártba. (Folytatjuk.) iíesanti: TITÓÉK ARCA ÉS ÁLARCA XXII. 1949 január 8"án, a Politkai Bizottság egyik ülésén Georgi Dimitrov (ekkor már nagyon beteg volt) heves szemrehányást tett Kosztov- nak, tevékeny szovjetében ességgel vádolt* és ezt megcáfolhatatlan tényekkel bizonyította. KoSztov úgy dolgozott, hogy határozatairól még csak nem is értesítette a párt titkárságát. Kosztov nem tudta tagadni »tényeket. Kolarov (jelenleg mi" niatterelnök, akkor külügyminiszter) megjegyezte, hogyha Kosztov a Szovjetunióval szemben azokat a módszereket alkalmazza, amelyeket Bulgária volt uraival szemben, Bulgária védelmében alkalmazott, az ország katasztrófába zuhan és gyarmattá Süllyed. — Te a „bonaparüzmuSt“ vezeted be a pártba — állapították meg a Politikai Bizottság tagjai, mikor i felfedezték azokat a fontos gazda" \ sági és politikai intézkedéseket, ( amelyeket Kosztov az egész kom- í munisía párt nevében egyedül ren- ! délt el. Kosztov látszólag önkritikát gya- ’ korolt. Visszavonult, megpróbálta a párt vezetőségét támadni (megismételve háborúelőtti taktikáját), majd a Politikai Bizottságon belül ismét frakcióit próbált szervezni. De a „csoportosulások“, a különböző „irányzatok“, az illegalitás, az el" lenőrzés hiánya, a zsarolások ideje elmúlt. A párt apparátusát nyíltan, a bolgár munkások és parasztok támogatásával alkották meg. A Központi Vezetőség egyik teljes ülésén Kosztov végleg elszigetelődött; mindenki hátat fordított neki. — A párt vezetősége fölé pró" báliad magad helyezni s ezzel magad zártad ki magad a pártból — mondták nyugodtan volt elvtársai. Dimitrov, aki már túlságosan beteg volt ahhoz, hogy a vitákon résztvegyen, szomorúan figyelmeztetett: — Akár akarja Kosztov, akár nem, ezentúl az összes reakciós elemek lobogója lesz. Senki sem akarta Dimitrov utolsó napjait megszamorítani azzal, hogy közölje vele a lesújtó felfede" zést, Kosztov árulását, amely már mindenki előtt nyilvánvalóvá vált. És akárcsak Baj kot, a nyugati sajtó azonnal ártatlan mártírrá kiáltja lei Kosztovot. — Ah! — mondják az irgalmas szamaritánusok — ha nektek igazatok van, ha Tito, akit mindenki mint „kommunista vezetőt“ tekint, valóban az angol-amerikai titkos szolgálat ügynöke, ha mindezek a Miért fegyverzi fel az USA Tito bandáját? Titóék nemrégiben hadgyakorlatot tartottak Bosznia hegyeiben. A hadgyakorlaton résztvettek az amerikai hadügyminisztérium képviselői és az Északatlanti Szövetségiben résztvevő országok katonai attaséi is. Fas a tény is újabb bizonyítéka annak, hogy a belgrádi vezetők ma már nyíltan a* imperialista ragadozók fegyverhordozóinak Szerepében lépnek fel. Jugoszlávia fasiszta diktátora röviddel e hadgyakorlatok befejezése után kijelentette, hogy másfélmilliós hadsereget tud az amerikai támadók rendelkezésére bocsájtani. Tito bandája erőltetetten képezi ki az ágyút ölt eleket és ugyanakkor Jugoszláviát egyre fokozottabban a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen tervezett támadás felvonulni területévé változtatja. Ezért kap egyre nagyobb meny- nyiségű hadfelszerelést az amerikaiaktól. Az USA Nemzetbiztonsági Taná" nácsa 1950. elején elfogadta az úgynevezett „Kelet-Európa számára kidolgozott stratégiai tervet“, mely ÁtHee miniszterelnök a béke hívének tünteti fel magát „ ... Világos, hogy Attlee miniszterelnök nem a béke megóvása, hanem az új, agresszív világháború kirobbantása mellett van.“ (Részlet Sztálin elv- társnak, a Pravda munkatársa kérdéseire adott válaszaiból.) ... Mr. Attlee szónoki emelvénye. nrigymenniségi" hadianyag szállítását irányozza elő az áruló Títo- klikknek. Az elmúlt évben pedig Görögországhoz és Törökországhoz hasonlóan, Jugoszláviáira is kiterjesztette a hírhedt „Tmman~elvet“. Az USA monoipoltőkései már Szállítják is Ny ugat - Nőm eforSzág- bói a hadianyag „felesleget“ a ti- tóisiáknak és a fegyverszállítmányokkal együtt námel katonai szakemberek is érkeztek az országba. A hitlerista szakértők amerikai tisztek ellenőrzése alatt, a „Wehrmacht“ szabályzata alapján átszervezik és kiképezik a Htóisfa csapatokat. Ausztria is szállá hadianyagot Jugoszláviának. A MarshalHerv intézőbizottsága 10 millió dollár hitelt bocsájtott Ausztria rendelkezésére olyan „ipari termékek“ gyártására, amelyeket kizárólag Jugoszláviának adhat át. A ..Tagblatt am Montag“ című haladó bécsi lap nemrégiben részletes tájékoztatást közölt ezeknek az „ipari termékeknek“ jellegéről. Ezeknek az „ipari termékeknek“ egy részét a juden- burgi kohóművek gyártják, amely teljesen átállt katonai gépkocsik és páncélkocsik gyártásúra. A bécsi „Dvorschik“ távíró-huzalgyár pedig katonai rádióberendezést szállít Jugoszláviának és egyúttal közvetíti Tito hadserege felé a repiilőmotor- Szállítást. A legújabb tervek szerint most már Franciaország is fog her di anya goit szállítani Jugoszláviának. Az amerikai külügyminisztérium gondoskodik arról, hogy állig fölfegyverezze a titoista hadseregei. Vájjon miért? Könnyen megérthetjük, ha elolvassuk Trumannak a kongresszusi vezetőkhöz intézett kijelentéseit, amelyekben az elnök a Jugoszláviának nyújtott „különleges“ segítségeit azzal okolja meg, hogy „így kívánják megvédeni Amerika stratégiai és politikai érdekeit ebben a körzetben“, vagyis a Bal- káncm. Az amerikai imperialisták Korea után most új háborús tűzfészket akarnak létrehozni Európában. Ki akarják szélesíteni a támadó célzatú Atlanti Egyezmény kereteit és igyekeznek megteremteni a Földközi-tengeri tömböt. Ebben Jugoszlávia fontos szerepet töltene be. Ma már a háborús gyujtogatók se mtagadhatják azt, hogy a Földközi-tengeri tömbön keresztül Ti- toékat be akarják vonni az Északatlanti Szövetségbe. A Földközitengeri tömböt —■ amelybe Jugoszláviát, Spanyolországot, Görögországot, Törökországot akarják bevonni — mint ezt a londoni „Daily Express“ megállapítja, máris „az Északatlanti Egyezmény fontos elemének tartják“. Bradley amerikai tábornok, a megrögzött háborús gyújtogató a szenátusban kijelentette: „Mi mindent megteszünk, hogy a hatalmas jugoszláv hadsereg a nyugateurópai országok oldalán szálljon harcíha“. így festenek az imperialista támadók tervei. Nyilvánvaló, hogy a titoistáknak óceánontúli gazdáik utasítására folytatott fegyvorkezésí politikája súlyos teherként nehezedik a jugoszláv nép vállára. Elegendő rámutatni arra, hogy a belgrádi kormány ezévben az álkuni költségvetés több mint 70 százalékát irányozta elő kálóijai célokra. Ez a militarista politika rabszolgamunkát, elviselhetetlenül súlyo3 adókat, kolduséleteit jelent Jugoszlávia széles tömegei számára. J Az amerikai monopoltőkések, a (belgrádi fasiszta bandának szállított hadfelszerelés ellenében, minél több értékes stratégiai nyersanyagot igyekeznek kiszipolyozni Jugoszláviából. A titoisták az imperializmus érdekében fokozzák a réz, cink, ón és bauxilicrmelést, amit a lakosság kényszermunkára való hajszolásával akarnak elérni. Jugoszlávia népei jól látják e politika mérhetetlen veszélyét. Egyre erőteljesebben harcolnak ez ellen a politika ellen és szabotázsokkal, a munkából való tömeges távolmaradással hiúsítják meg fasiszta veas- tői kalandor mesterkedéseit. ,,Nem elég kívánni « békét. A békéért harcolni keli!“ — ez a jugoszláv hazaT fiák jelszava. A jugoszláv vasutasok a forgalom megakadályozása céljából két hónap alatt több mint 132 evei stratégiai nyersanyaggal megrakott és a háborús gyujtogatók" iwk küldött vasúti teherkocsit irányítottak holtvágányra. Split kikö' lőmunkásai elszabotállak 220 va- gonnyi hadianyag kirakását. Egyre gyakrabban siklanwk ki a hadianyaggal megrakott szerelvények. A jugoszláv nép egyre fokozódó harcos egysége biztosíték arra, hogy a titoisták és imperialista gazdáik támadó tervei kudarcot fognak vallani. Xfpí'k (Szőojeíon zt'ujhó / clrta: Sőmogiji <J)ál Szabadize refént 'Kaposváron, főként polgári egyének többen kérdezték tőlem, igaz-e, hogy a Szovjetunióban szabadszerelem van, a nő közpréda, ma az enyém, holnap a tiéd, szabad a vásár, szabad a szerelem... Legtermészetesebb, hogy a mun- kós-paraszt-éi leimiségi dolgozók államában a nők teljesen egyenjogúak a férfiakkal. A nő független, önálló ember. A legszentebb emberi érzés, amely elkísér bennünket gyermek-, korunktól halálunkig, melynek következménye létünk; a szeretem, a Szovjetunióban tényleg fel van szabadítva legsúlyosabb bilincsétől, az anyagi érdekektől. Nézzük meg, hogy nálunk ezzel a kérdéssel a kapitalista világban, milyen volt például a szerelmi élet nálunk a „boldog békeidőben“. Nem beszélve a gazdagabb polgári körökről, ahol köztudomású, hogy a házasság adás-vételi üzlet, melyet a szerelem frázisával álcáznak, — maradjunk meg az egyszerű, magunkfajta dolgozó emberek szerelmi éleiénél. Fehér Péter kőművessegéd. Nagy Mariska varrólány halálosan szerelmesek voltak egymásba. A lány hosz- szú lelki vívódás után mégis a „józan ész szavára“ volt kénytelen haH- galni és őszintén megkönnyezve a dolgot, férjhezment Balogh Pál vasutashoz, mert az állami alkalmazott, tehát jobban el tudja tartani, mint Péter, a kőműves, aki csak szezonmunkás... , Ugyancsak őszintén megkönnyezve a dolgot, Petrovics Pál kereskedő házasságot kötött Vastag Júliával egy egész életre, pedig útálta a nőt, de háza és hozomány* vélt... Kt°szkvában nősültem. Feleségem tanítónő volt. Eszembe sem jutott megkérdezni, hogy van-e hozománya, sőt még az>t sem, hogy mennyi a fizetése. Sok mindenről beszéltünk, de anyagiakról soha. Gon dók és lelkitusák nélkül megnősültem. A menyasszonyom szorgalmas volt, jól végezte munkáját, csinos volt, okos volt, jó elvtárs volt, szerettük egymást... Mi kell mégt Gondtalan életmódunk, becsületes munkánkért biztosítva volt. Tiszta, minden anyagiaktól mentes vonzódás kötött össze bennünket. Szabadszerelem ez? Igen, az érdeknélküli, legtisztább, legszabadabb szerelem. A házasodás a Szovjetunióban nem nagy probléma. A tőkés világban igen nagy. Amiért, ahogy házasodunk, az befolyásolja egész életünket. Az elválásoknak az okai is ebben gyökereznek. A kapitalista világban a válás n*- ggon gyakori. A dolgozók kazl ában igen rifle*. tőkésvilág arculatán egyik leg- s zé gye mtelje seb b és legjellemzőbb folt « pénzért vett szevc’em: prostitúció. Ahogy mindennek, így ennek is gazdasági okai varnak. A prostitúció melegágya « nyorr.n’ A nyomor szülőanyja * munkanélküli- ség. A sokmilHó áldozat közül rag tájunk ki egyet, a mi dicstelen múltúnkból. Horthy Miklós a férjet háborúba küldte. Az asszony két -söpp■ sfrpgel itthon maradt. A férj elesett, vagy fogságba került. A fiatal anya munkát vállalt, de nemsokára elbocsátották a munkából, mert gondolatai otthon jártak a szobába zári, az utcára kizárt 'kicsinyeinél, vagy a férjénél. Élni kell. Enni kell. Mibői? A nyomor a nőt kisodorta az utcára, a prostitúció mocsarába... A Szovjetunióban munkánál k :i \í-g nincs. Tehát nincs nyomor és megszűnt az okozója a prostitúciónak. Ha valami még mutatkozik, az nem társadalmi jelenség, csak kórtünet. rßikcnä a kastélyban Q^ijaralóban vagyunk, Moszkvától i0 kilométernyire. A pihenő-otthon 0 dombon, zöld fenyőerdő- vet körülvéve egy háromemeletes, harmincnégy szobás fehér kastély. Reggel madárdal, napsugár és csi- lingelés ébreszti a nyaralókat. Megélénkül a ház, nyüzsgés, mozgás, vidám zaj. Felhangzik a ,Jru!fúrmun- kás“ sípja, amely tornára hívja a társaságot. Nálunk tornatanárt, sportembert, vagy trénert mondanának, de a kultúrmunkás ügyköre túlmegy mindezeken, ö irányit, kezet mindent, ami torna, szórakozás és kultúra. A nyaralók napja programmszerűen van beosztva. Reggel a kultúrmunkás vezetésével torna. A tornázók különböző osztályokba vannak szétosztva. Megérkezésnél ugyanis a nyaraló ügyeletes orvosa megvizsgálja a beutaltat és kora és szívműködése szerinti csoportba osztja. Torna után 9 érakor tibb fogásból álló reggeli. — A mi Natasánk nemcsak tornában, de az evésben is az első! — csipkelődik a komszomot Merkulov Pável az egyik asztalnál.. Mellette Jo- gorov ül, a iő éves kecske szakállas könyvelő. Szemben vele buzgón falatozik a földbarna arcú Korotkov ! Szcmjon, a „Lenin álfa“ nevű kolhóz kocsisa. Az asztalnál mindnyájuk közül legjobb étvággyal fogyasztja a reggelit Nai'asa, a 22 éves, fitosorrú, a ,,Csapajev“-kolhóz szőke fejőnöje, azaz: teheneslánya. CQ. eggeiizés után kisebb-nagyobb csoportba verődik a nyaralók társasága. Egyes csoportok harmonikaszóval kirándulnak az erdőbe, ahol fényképeznek, labdáznak, énekelnek. Sokan a folyóra mennek fürödni, csónakázni, napfürdősni. Egy nagyobb csoport figyelmesen hallgatja Vaszil Taraszovics, a kultúrmunkás előadását: ... ennek a kastélynak ura 28 évvel ezelőtt Filirov, a híres moszkvai pékmester volt, — magyaráz Vaszil és a kastély felé mutat. Nemcsak az üzletéről volt híres Filipav, de arról is, hogy munkásait igen rosszul fizette. Mégis itt kint vidéken nagylelkű ember hírében állott. A pirospozsgás medve-nagy embernek az volt a szokása, hogy mikor Moszkvából csilingelő trojkáján kilátogatott a kastélyba, akkor egykopekos friss zsemlyékéi telt zsákot hozott magával. A fala szegényei, mezítlábas gyerekek, meg a kutyák már jót ismerték prüszkölő, tüzes paripáit. Kiszaladtak az útra: ,/ön a nagyságos pék úri“ Filipav kétkézzel dobta a zsemlyét a falvak éhes szegényei közé és a csaholó kutyafalkának. Emberek és kutyák egymást lökdösve, összekeveredve kapkodták föl a porból a zsemlyét. A nagyságos úr nézte és uszította a kutyát az emberre, az embert a kutyára. El is nevezte őt a környékbeli szegénység „Nagylelkű sintérnek“. Mikor aztán Moszkvában munkások vették át a hatalmat, Filipov kivágtatott a birtokára, fel akarta gyújtani a kastélyt. „Égjen el inkább, semhogy a bolsevikok kezére jusson!“ De a cselédség megakadályozta. Ezután a „Nagylelkű sintért" jobb vidékre költöztették. A harmicnégyszobás kastély nem sokáig állt üresen. A kirándulásból hazatérve, egy órakor ebéd. Ebéd után egy és félórái pihenő, öt órakor uzsonna. A klubhelyiségből zene hallatszik. Éneklik a fiatalok: „Kivirult az alma, Kivirult a körte, Szellő a virágot Utunkra söpörte.“ Ql alasa az első, aki a komszo- molistával táneraperdül. A klubhelyiségben uzsonna után mindennap ingyenes táncoktatás van. Az udvaron teniszeznek, röplabdát játszanak. A fák alatt állő kis asztaloknál sakkoznak. Vacsora után mozielőadás vagy kon. cert, időnként beszámoló a napi politikáról. így folynak a napok a Moszkva melletti kastélyban, ahol évenként több ezer dolgozó tölti a szabadságát.
