Somogyi Néplap, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-26 / 96. szám

4 SOMOGYI NÉPLAP CSÜTÖRTÖK, 1950. ÁPRILIS M, Desanti: 41 TITÓÉK ARCA ÉS ÁLARCA RANDOLPH CHURCHILL ISMÉT MEGJELENIK Vissza kell térnünk Tito külö­nös kapcsolatához, Wintsoil Chur­chill fiával, Randolph Churchillel. Előttem fekszik az 1947 június 26-i lausaiinei LTUustré. Randolph Churchill, hazatérőben az auszt­riai brit csapatoknál végrehajtott felügyeleti kőrútról, átutazott Lau- saime-on. Meglátogatta Titófc Bled- ben. röviddel azután, hqgy a bol- gár-jugoszláv egyezményeket -— a Balkáni Szövetség előjátékait — aláírták. E látogatás mögött „mely és teljes titok“ rejlik — jegyzi meg az újságíró. Tizennyolc hónapos állandó kapcsolat a háború 'alatt; Tito hírhedt utazása Vis szigetére; Winston Churchill fiának ez a meg­jelenése Blediben... Ugyanaznap a Schweizer Il­lustrierte Zeitung egy térképet és egv cikket közöl „Uj balkáni, szö­vetség a láthatáron“ — címmel, amelyből kiemelem ezt a rnc/uki- tot: „Tito arra törekszik, hogy Dél-Európa történetébe új fejezetei írjon“. És tovább: „Az új balkáni Szövetség politikai központja Bel­grad lesz... sőt, Belgrad kezében lesz a sztratégiai kérdések irányí­tása is...“ 1948 július 21-én, három héttel a Tájékoztató Iroda határozata után ezt írja a Weltwoche: „Tito kezdettől fogva cs<ak személyi ha­talmának megerősítésére törekedett. Tito már akkor paktSt a>z angolok­kal, amikor ta Szovjet Hadsereg még a Dontól keletre és Moszkva előtt harcolt a németek ellen. Csak akkor változtatta meg magatartár sát, amikor a Szovjet Hadsereg a Balkánhoz közeledett“. A Welt­woche (amely sohasem számított kommunista lapnak) megemlíti még. hogy Tito a kommunista pár­tot a Hazafias Fronttal helyettesí­tette, amelyben a nacionalista ele­mek voltak túlsúlyban és kihar­colta. hogy ö nevezte ki a köz­ponti vezetőség tagjait. Minderről a Balkánon bizonyos körökben célzások formájában be­szélgettek. Nem akartuk hinni, de íme, itt vannak a tények. A nagy példányszámú svájci hetilap, a Sie und Ér (1948 július 9-i számában) ugyancsak Titóra vonatkqzó lelep­lezéseket közöl (igaz, hogy Svájc tele volt jugoszláv emigránsokkal). Tito — a lap szerint — Pavelics usztasáival vette körül miagát, sőt, 1930 táján ő maga is ott volt a müncheni és udinói táborokban, amelyekben az usztasákat kiképez­ték. Ez a családi hetilap, amelynek hasábjain általában a „vörösöktől való féleleméről qlvashatuiik, meg- jegyzi még: „A Tájékoztató Iroda megállapítása, amely szerint Jugo­szláviát a gyakorlatban sooimsziék és nacionalisták vezetik, megfelel a valóságnak“. Nem mondhatnám, hogy külö­nösebben kedvelem a svájci sajtót. Általában a céljait szolgáló hazug­ságokat közli. A kommunisták által eltaszított Tito az ő embere lett. De ezalatt a rövid idő alatt, amíg a felsőid) hatóságok nem adtak Ti­tóra vonatkozó utasításokat, mégis kiszivárogtak az igazság morzsái. Dolgok, amelyeket most már nem lenne jó hangoztatni. Hiszen egy úrnak, aki Rockefellerek pénzéből egy komplett acélgyárat kap, épp­úgy joga van a tiszteletre, a festői leírásokra, a nőknél elért sikerei­vel és kedvenc ételeivel kapcsola­tos, szeretetreméltó kis pletykákra, mint Trumannak, Bing Crosbynak és a többi „hírességeknek“. A GRAMMOSZ HEGYÉRŐL NÉZVE A Grammosz hegyéről nézve, Tito és kegyenceinek ábrázata a maga meztelen valóságában mutat­kozik meg. Itt lelepleződik az ,,ideológiai ellenség“ szemfényvesz­tő fortélya. Eszmei vitából becsü­letes ellenfelek között esetleg vi­szály is lehet; de ha gyilkossággá fajul, akkor már nemcsak ideoló­giai véleményeltérés vqlt, hanem a bosszú vagy a pénz is szerepet ját­szott a dolgban. A görög ügy leleplezte Tpo ha­zugságát. Utolsó, titkos találkozá­sukkor Rankovics ezt mondta Rajknak: „Nincs már értelme annak, hogy lepleztük a jugoszláv politikát Gö­rögország felé. A jugoszláv érdek azt kívánja, hogy az Egyesült Álla­mok, Titóékkal egyetértésben, minél hamarabb megszilárdítsa a maga bázisát... Jugoszlávia egyre nyíltab­ban irányt jog venni a demokrai- tikus Görögország elszigetelésére a népi demokrácia többi országai­tól...“* Görögországra vonatkozóan ugyan­azt mondom, amit a Manchester Guardian belgrádi tudósítója. —- Alexander Werth (akit eddig még senki sem tekintett a kommunis­ták barátjának) mondott Tito szov­jetéit, nes propagandájáról: „A jugoszláv helyzet kialakulása valóban rendkívül hasonlít ahhoz a képhez, amelyet a fíajk-per során festettek róla.“ (F oJytatjuk.) A Tito-klikk bűncselekményei a nemzetiségi kisebbségek ellen A jugoszláv politikai emigránsok „A szocialista Jugoszláviáért“ című Moszkvában megjelenő lapjában Zsarko Ljubejev részleteket közöl azokról a bűncselekményekről, ame­lyeket a Tito-klikk 1944-ben és 1945-ben a Vajdaságban elkövetett. Számos tény bizonyítja, hogy a Titoklikknek már a népi felszaba­dító háború idején sem volt szán­dékában, hogy a Vajdaságban élő nemzetiségi kisebbségeket megnyer­je a megszállók elleni harcra, ha­nem — a nagyszerb burzsoázia pél­dájára bizalmatlanságot, gyűlöletet keltett és sovinizmust szított a ma­gyarok és románok között. Titóista ügynökök 1944-ben és 10dó-ben Tito és Rankovics közvet- let utasítására az OZN (az UDB elődje segítségévéi borzalmas ke­gyetlenségeket hajtottak végre a nemzetiségi kisebbségek ellen. A hóhér Rankovics bizalmas pa­rancsa a Tito-kük számára ..meg­bízhatatlan“ magyarok és rejmánok felszámolására, a következőképpen hangzott: „Ha magyar az illető, háborús bűnösnek, horthysiának, vagy nyilasnak, ha pedig román, akkor háborún bűnösnek, Ántonescu pártinak, vagy hitlerista ügynöknek kell nyilvánítani.“ Ha «gy sovi- niszita szerb, vagy horvát feljelen­tett egy magyart, vagy románt, az OZN azcy.inal letartóztatta, majd minden kihallgatás vagy bírósági ítélet nélkül agyonlőtte, vagy ki­utasította az országból. Mindazokat, akik a legkisebb je­lét is mutatták annak, hogy nem értenek egyet a Tito-klikk eme bűnös politikájával, szigorúan meg­büntették, vagy pedig titokban meg­ölték. 1945 második felében a meggyil­kolt miagyarok és rejmánok barátai és hozzátartozói érdeklődtek sor-1 suk iránt. Radovics őrnagy, a vaj­dasági OZN parancsnok utasítására azt a választ adta a meggyilkolt magyarok és románok hozzátarto­zóinak, hogy a letartóztatottakat „átneveíés“ céljából a Szovjetunió­ba küldték. A jugoszláv belügyminiszter 1945-ben kiadott különleges rende­letével az OZN feladatává tette, hogy Magyarország ás Románia ha tárvidékein sűrű kémhálózatqt épít­sen ki. Több határmenti helység csakhamar e,gy-egy kémközponttá változott. Innen küldte az OZN a kémek százait Magyarországra és Romániába. A belgrádi halahnonlévők bűnös politikáját már eddig számos bíró­sági tárgyaláson leplezték le. A jugoszláv kormány mai hábo­rús uszító politikája pedig még jobban leleplezi a Tito-kükk impe­rialista arculatát. A Vajdaságban élő nemzetiségi kisebbségekhez tar­tozó dolgozó tömegek a közelmúlt és a mai helyzet szomorú tapasz­talataiból győződtek meg arról, hogy a Tito-klikk szabadságuk és boldogabb jövőjük legfőbb ellen­sége. ÉN TANÁR ÉN MÉRNÖK én mezői;, tzn tsz AKAROK LENNI. Röi>gryu&és a Közgazdasági Ginmáziiiiiihuii /A Közgazdasági gimnázium folyo­sóján jókedvű diákok zajonga- nak a tanulással eltöltött óra után jólesik tíz perc pihenés. Tréfálnunk cg y\n lássál, majd közös problémákat beszélnek meg mindnyájan vidámak, hiszen N épköztársaságunk mindent megtett unnak érdekében, hogy gond­talanul és vidáman tanulhassanak. .4 negyedik osztály hiányzik csupán n folyosóról. Azok rö-pgyü-lést tartanak, inert mindnyájan elolvasták a felhívást a t oivá'bh Ixmui ásni és most. ezen a gyűlésen döntenek jövőjükről. hőnek Virág Péter szólalt jel — Nagy kérdés a pályaválasz­tás — kezdi, — hiszen nemcsak ma­gunknak, hanem egész népünknek fontos, lroyy helyesen válasszunk. .4: «i egy biztos, hogy nem állhatunk -meg a: érettséginél. Az eddig lezárt iskolakapuk- mind megnyitottak• előttünk. Nekünk kötelességünk, hogy növeljük tudásun­kat ötéves tervünk sikeréért, a bé­kéért. az egész népért. Az egyetemekre, főiskolákra ötéves tervünk második évében az első évfolyamoknak köze' 15.000 hallgatóra van szükség. Vannak ellenségeink, akik nem akarják, hogy tovább tanuljunk, de mi megismertük az igazi tudományt megtanultunk gon­dolkodni, minket már nem tudnak félrevezetni. .4 harminckét IV. b-s diák mozdulat tanul, gondolkodva ,ül helyén. Diál:- társuk szavai nyomán a jövőre gondol­nak. Tanulni mindig érdemes volt de moist különösen érdemes, mikor az egész emberiség boldogabb jövőjéért harcolunk, — csengenek a felszólalás utolsó szavai fülükben. Jgaza van Virág elvtársnak — áll fel Németh Rózsa, aki eddig gondolkodva ült helyén. Tovább kell lanultUtnk. Mii már előttünk, lányok előtt is nyitva áll minden pálya. Le­hetünk mérnökök, orvosok, vegyészek, tudások, ránk is szükség van a kép­zett emberek sorában. Én is tovább tanulok, vegyész akarok lenni, hogy iparunkat friss tudásommal segítsem elő. Németh Rózsi miinkáscsaládból szár­mazik, osztályának éltanulója. Osztály­társaik bizalmuk jeléül osztály titkárrá választották. Elmondja, hogy miért akar vegyész lenni. — .1 felszabadulás előtti években a vegyiipart teljesen kiszolgáltatták a német tőkéseknek, ezért nem fejlő­dött iparunk, ezért voltunk agrár-or­szág. A felszabadulás és az ötéves terv azonban a vegyészek été is nagy célt tűzött ki, de a cél megvalósítására jó vegyészekre van . szükség. Ezek közé akarok tartozni én is, mert tudom, hogy ha a mi vegyiiparunk az életet szolgálja, nem úgy mint az imperial is- ’áké, akik minden eszközt a halál, u rombolás szolgálatába állítanak. Mi nem rombolni, mi építem akarunk. r En is tovább tanulok ■— vág diák­társa szavába László Ferenc. — A felszabadulás előtt nem is gondol­hattam a tanulásra. Dolgozni akartam, hogy segíthessek szüleimnek. De most, hogy a Párt felhívást intézett hozzánk, már tudom, hogy tovább tanulok. Nem leszek egyedül, mert ott áll mellettem a Párt, egész dolgozó népünk és ösz­töndíjjal könyvekkel \segít előre. Ta­nár akarok lenni, mert szép feladatnak látom tanítani a dolgozók gyermekeit, segíteni őket előre, hogy elérjék céljai­kat. Egymásutás szólalnak fel a diákok. — Én mérnök, én tanár, én mezőgaz­dász akarok tenni. Egymásután hang­zanak ei erős akarattal -a jövő tervei és mindenik szemében ott tükröződik a bizalom, melyet a Párt és a dolgozó nép iránt érez. ^Megkezdődik a tízperc végét jel­ző csengő, véget ér a röpgyü- lés, de 10 perc elég volt ahhoz, hogy a 32 létszámú osztály tanulói közük 28 határozzon a jövője felől. Érzik. hogy nem állnak egyedül, mellettük van a Párt és a dolgozó nép. minidp akik a békéért harcolnak. ^5írek S d őj ár á s A Meteorológiai Intézet jelenti ápri­lis 25-én, szerdán délben: Várható időjárás csütörtök estig: Tovább tart a meleg idő. iMa derült, száraz idő, holnap változó felhőzet, a délnyugati megyékben esetleg kisebb eső, keleten zivatar lehet. Mérsékelt szét. a meleg idő tovább tart. Várható hőmérsékleti értékek az or­szág területére csütörtök reggel: általá­ban 5 fok felett, déliben általában 20 fok körül. Megkezdődött a választási hadjárat Olaszországban Róma. (MTI) Május 27-én lesz az olaszországi községi választások első fordulója. Vasárnap a válasz­tási hadjárat országszerte megkez­dődött. Scuccimarre szenáíqr, az Olasz Kommunista Párt központi bizottságának tagja. genovai be­szédében szembeállította a demo­kratikus vezetés alatt ál’ó közsé­gek és városok fejlődő életét a kle­rikális vezetés alatt álló városok és községek elmaradottságával.. Scelba belügyminiszter azzal vádol­ja a kommunista pártot — mon­dotta Scoccimarrc szenátor —- hogy „titkos utasításokkal“ látta el a kommunista városi és községi ta­nácsokat. A kommunista párt való­ban közölte irányelveit a kommu­nista tanácsosokkal és ezek az irányelvek így hangzanak: közélelí tisztaság, a magánérdekek aláren­delése a közérdeknek, a dolgozók érdekeinek védelme, minden világ­nézeti és vallási meggyőződés tisz­teletben tartása. (R J — TALÁLT TÁRGY. Egy darab órát találtak. Igazolt tulajdonosa a rendőr- kapitányságon átveheti. —- SZENYÉR község dolgozó pa­rasztsága úgy a tavaszi kalászosok, mint a kapós növények vetését teljes egészében elvégezte. — LÁBOD KÖZSÉG dolgozó paraszt­sága párosversenyre hívta ki Háromfa község dolgozó parasztságát a tavaszi mezőgazdasági munkák elvégzése érde­kében. A párosversenyben Lábod köz­ség 8 százalékkal vezet. — A TAVASZI MUNKÁK elvégzése érdekében Pélerhida község dolgozó parasztsága versenyre hívta ki Komlósd és Drávaszentes község termelő-csoport­jait. Pélerhida dolgozó parasztsága vál­lalta, hogy 50 százalékkal magasabb terméseredményt ér el, mint a mull évben. — KÉT DARAB DISZNÓT vágott engedély nélkül Schuller János 32 hol. das j-utai kuiák. A kaposvári kapitány­ság bűnvádi eljárást indított e’ilene. — A MARCALI KAPITÁNYSÁG bűn­vádi eljárást indított Stcpanics Lajos, volt A4 holdas, jelenleg 11 holdas pusz­takovácsi kuiák ellen, aki földjén úgy az őszi mélyszántás, mint a tavaszi szántás elvégzését szabotálta. — REJTEGETÉSÉRT a marcali ka­pitányság bűnvádi eljárást indítóit Horváth János 34 holdas somogyfajszi kutak elten, aki lakásán egy darab pisz­tolyt és 130 méter honvédségi kábelt rejtegetett. — A NAGYATÁDI KAPITÁNYSÁG bűnvádi eljárást indított Széchenyi Pál, volt grófi nagybirtokos, 100 holdas lábodi kuiák ellen, aki alkalmazottjait 1045 óta nem fizette és az OTJ-ba sem jelentette be őket, — BALATONSZÁRSZÓ szocialista községben az ország kétezredik nép­könyvtárát avatják -vasárnap, április 29-én délután 5 órakor. A megnyitó be­szédet Jánosi Ferenc, a népművelési miniszter els-ő helyettese tartja meg. A kultúrműsort a siófoki üzemi kultúr- cso-portok szolgáltatják. Az új 500 kö­tetes népkönyvtár anyagát egésznapos kiállítás keretében nyitják -meg. A labdarúgó megyei bajnokság a 8. forduló után 1. Barcsi Építők S 7 1 — 34:9 15 2. K. Vasas 7 7 —• — 27:6 14 3. B boglár 8 5 1 2 16:13 11 4. Siófoki Építők 6 5 — 1 25:5 10 5. K. Kinizsi 7 5 — 2 37:15 10 fi. Nagyatád 8 5 — 3 31:16 ,10 7. Nagybajom 8 3 — 13:18 7 8. Marcali 8 3 1 14:20 7 9. Csurgó 8 3 1 4 14:26 7 10. K. Építők 8 2 1 5 19:3 7 5 11. Böhönye 7 2 — 5 8:21 4 12. Fonyód 7 1 — fi 12:27 2 13. Gyékényes 8 1 — 7 5:22 9 U. Zamárdi 8 1 — 7 8:28 2 Csak a K. Vasas nem vesztett pontot az eddigi mérkőzésein. Sze­replésük nagy meglepetést okozott az egész megyében. Csapatuk az alapfokú bajnokságban indult és tervszerű munkájuk eredménye a bajnokságban elért szép eredmény. Egységes csapatmunka, fegyelme­zettség, minden mérkőzésre ko­moly előkészület gyümölcse a Ki­nizsi ellen elért győzelem is. Spor­tolói nemcsak a sportban, hanem az építő munkában is kiválóak. Mindent sportolója élenjár a mun­kaversenyben is. Turista-hírek Kaposvári Lokomotív SE turista szakosztálya megkezdte tereptanfo­lyamát. Természetbarátok heti tan­folyamokon beszélik meg a soron" következő nagyobb természetjárá­sok munkatervét a Vasutas-kör he­lyiségében. Nagyobb túrára május 12 én in­dulnak Aggtelekre, amely egyúttal vizsga is lesz természetjárásból. A túrát a küldött vezeti. Érdeklődő­ket szívesen lát a vezetőség. Felhívás a város összes sportolóihoz A városi TSB elnöke felhívja az egyesületek vezetőinek, sportolói­nak figyelmét arra, hogy május 1- én reggel fél 8 órakor a fiúgimná- zium udvarán gyülekező. Ott öltöz­ni lehet és Sportöltözetben egysé­ges felvonuláson vesznek részt- Az egyesületek vezetői úgy intézzék a sportolók felvonulását, hogy min­den sportoló rendesen, tiszta fel­szerelésben vehessen részt a fel vq- nuláson. Tegyenek meg mindent,, hogy minél színesebbé és' nagyobbá tegyék a sportolók békeakaratuk kifejezését. A május 1-re kitűzött Siófok— Kinizsi mérkőzés a hétfőre halasz­tott bajnoki forduló miatt elmarad. VÁROSI FILMSZÍNHÁZ Telefon: 7-00. Április 21—27-ig Magyarul beszélő szovjet film! Szembesítés Figyelem ! Új előadások kezdése ! Köznap fél 6 és 3fi 8 órakot. Vasárnap 4, egynegyed 7 és fél 9 órakor Pénztárnyitás előadás előtt 1 órával, vasárnap 11—12-ig SOMOGYI NÉPLAP Felelős szerkesztő: BOGNÁR ILONA Felelős kiadó: ÁCS LAJOS Szerkesztőség: Kaposvár, Lafinka Sámdor.u. 6., I. em. Telefon: 904. Posteiakptári csekkszlasz.: 51.371. Kiadóiba va’l&l: Kaposvár. Fő-u. 21. Teflefon: 999. Előfizetési díj: havi 11.— Fi Üj-Somogy nyomda, Kaposvár, Laűlnka Sándor.u. 6, ez. Teltei an: 8-28. A nyomdáért felel: MOJZER ISTVÁN.

Next

/
Oldalképek
Tartalom