Somogyi Néplap, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-01 / 76. szám

2 SOMOGYI N£PLAP VASÁRNAP, 1951. ABROTjES d. Gyorslista az Ötéves Tervkölcsön II. nyeremény- sorsoiásának harmadik (március 31.) napján kihúzott nyereményeiről 5«. 000 FORINTOT NYERT: 190« 0129 2553 0050 3073 0684 10.000 FORINTOT NYERT: 03:53 0745 »48« 0980 1396 0333 154« 01146 21)60 06116 2938 0430 3043 0493 5.000 FORINTOT NYiERT: 0121 0056 04152 0479 0543 0242 0650 0822 0779 084:1 0800 0290 »804 08411 .1027 04-70 11310 06:10 •1373 0364 14)70 0822 4402 0134 11705 0098 1028 048« 11956 0468 1079 0477 3137 0946 2279 0727 2372 06113 2801 0459 2304 02114 3704 0457 2945 0569 2080 0143 3041 0685 3t4G 0563 3172 0333 1.000 FORINTOT (NYERT (Isoroaiait­iházláisSait): 0023 « 0030 4 4434 9 08112 6 1383 6 1926 2 3240 7 2506 8 21564 6 2578 a 2654 8 2693 4 3796 1 500 FORINTOT 'NYERT (isioirozát­Itá-znlsalallj: 0035 2 0068 9 0(598 6 0468 9 0207 6 0683 11 0692 6 070« 7 07 55 0 0816 6 082-8 5 0833 9 0915 6 0977 0 4047 7 1064 8 41188 9 41193 8 4-258 4 1396 6 44-58 7 1619 9 4527 2 1785 3 4597 6 1854 9 1939 4 2045 7 3102 9 2307 4 2403 7 2415 7 2401 4 2447 7 2601 4 2647 6 2657 • 2754 6 3089 1 3416 1 300 FORINTOT NYERT: 0044 7 00116 6 0020 4 0023 9 0033 3 0040 4 0044 3 0058 9 0059 5 0076 2 «125 9 0141 4 0169 2 0250 3 0254 5 0254 5 0267 3 0276 9 02-77 3 0282 / 0288 3 0309 4 03.14 0 0329 5 0342 8 0351 4 0358 6 0385 4 0407 2 0439 1 0449 5 0470 7 04-81 5 0508 4 0516 7 0523 9 0534 0 05412 7 0582 6 0599 0 0604 0 06)16 11 0035 7 0660 6 074,3 2 0721 9 0725 9 0733 7 0757 7 0769 7 0779 4 0785 9 0806 7 0830 6 0832 3 0909 4 0913 9 0945 2 0915 8 0023 4 0936 9 0045 7 0934 8 0056 3 0970 7 0072 8 0987 4 0090 8 1003 9 1005 6 1016 8 .1018 5 1027 4 1040 7 ■1093 8 . 1006 1 .1097 0 110(2 3 1446 8 41133 4 1456 0* 1460 6 1010 8 1234 6 1235 9 4260 0 4279 4 1281 1' 1.295 2 1344 4 1360 4 1864 3 4368 4 , 1.374 2 4376 4 1308 4 1401 6 1404 7 1437 1 1448 9 148-6 8 111506 4 1549 8 4531 0 .1557 8 1569 5 1588 4 1590 3 1603-2 1607 6 1609 0 10115 4 1654 8 1753 5 1809 i 18110 0 1835 2 1843 9 1845 4 1874 8 188.1 1 1900 3 1905 9 1049 3 1953 3 1953 7 1982 4 1083 1-1987 1 2014 8 2019 0 20126 9 2074 0 2086 9 2087 5 2099 9 21104 8 2)110 2 2144 9 214« 1 2153 5 2156 8 2)161 7 2)163 1: 2178 9 2)170 6 2-18.1 4 21819 5 2106 5 2314 7 2.235 0 2374 7 2275 2 2289 2 2297 3 2326 6 2345 5 2356 1 2396 5 2403 4 2420 4 2429 8 2410 8 2443 7 2458 7 2460 7 2479 3 2490 9 2492 2 2498 ■9 251« 0 2521 3 2526 4 2549 6 2563 7 26-70 9 2597 4 2646 6 265!) 1 2653 2 2673 2 2677 5 2683 1 27011 4 2701 9 2724 0 2736 0 2768 4 2784 7 2784 1 2805 6 2837 2 2851 2 2856 8 2890 5 290)1 4 2949 7 2928 9 2932 1 2932 3 2958 9 .3015 2 3033 4 ,30.35 6 3049 3 3068 9 3063 0 3075 9 3413 9 31(15 3 3147 8 3121 2 3123 7 3127 0 3135 9 3409 4 3142-8 3.154 6 31156 3 »160 9 .3)161 4 3161 5 »164 0 3167 2 3171 3178 3 6 3477 5 Magyar írók és művészek békegyűlése A művészeti Szövetségek Házában pénteken íróink, művészeink békegyű­lésre jöttek össze. A gyűlést Kodály Zoltán, Kossuth7 díjas zeneszerző nyitotta meg. Veres Péter, Kossuth-dijas író fel­szólalásában hangsúlyozta, hogy min­den magyar írónak, művésznek, egyik kezével az új hazát kelt építenie, a másikkal a barátok és szövetségesek kezét kell fognia, mert csak így tud­juk megóvni mindnyájunk közös ér­dekét, az építő békét. ,,Mindannyian magunkénak imtlju és minden erőnkkel támogatjuk a Beik Világtanács berlini határozatát“ - mondotta Szabolcsi Bence, Kossieti díjas zenetörténész. Tolnay Klári, Kossulh-díj/is, a Ab gyár Népköztársaság érdemes művész. Sztálin szavait idézte: „Mi a béke h vei vagy mik, a békéért harcolunk, 0 készek vagyunk arra. hogy a hóhoz gyújt ogat óinak csapásaira, csapass* feleljünk.“ TANULJUNK A SZOVJETUNIÓTÓL A kommunisták élenjáró szerepe a termelésben Ha megvizsgálj uk bármelyik sziryjet gyár, üzem, vagy kollektíva munkáját, azt látjuk; hogy egész tevékenységét, egész életét egy köz” pont irányítja. Olyan erő hat rá, mely lelkesíti, összeforrasztja, moz­gósítja az embereket. Ez az erő a Kommunista Párt! A SzK(b)P szervezeti szabályza­ta kimondja, hogy a Párt tagja köteles minden vonalon példamu­tató magatartást tanúsítani. Elsajá­títani munkájának technikáját és állandóan továbbfejleszteni Szak~ képzettségét. A szovjet vállalatok­nál dolgozó kommunistáik mara­déktalanul betartják a szervezeti szabályzatnak ezt az előírását. Pél­dát mutatnak a pártonkívülieknek, teljesítik és túlteljesítik a terveket, ők a szocialista munkaverseny szer­vezői, harcolnak a munkafegyelem megszilárdításáért, támogatnak és továbbfejlesztenek minden újat, mely a szovjet haza javára végzett lelkes munka közben születik. Kommunisták a termelés döntő területein A n o voszib i rszk i kámforgyár a város élenjáró vállalata. Sikerei el­szakíthatatlan kapcsolatban állanak a pártszervezet munkájávl. — Mikor megbízást kaptam a pártszervezet vezetésére — mondja a gyár pártbizottságának titkára — igyekeztem, hogy biztosítsam a Párt befolyását a termelés minden dön­tő részlegénél. A pártszervezet tag­jainak több mint kétharmadát át­helyeztük műhelymunkáira. A kom­munistáiknak ott a helyük, ahol a munka sikerét eldöntik, ahol sze­mélyes páldamutastáissal lehet a munkásukat vezetni, megmutatni a tömegeknek, hogyan kell a nehéz­ségeket legyőzni. A gyárban a legfontosabb és leg­nehezebb szakma a készülék kezelő szakmája. Az ő munkájától függ A kommunisták a teeh Leningrad mindig az élenjáró technika egyik legnagyobb központ­ja volt. Ezt a szerepét továbbra is teljes mértékben megőrizte. A le ningrádi bolsevikok előtl természe­tesen ma is az a feladat áll, hogy megtalálják az eszközeit annak, mi­képpen lehet a kommunizmust épí­tő technika fejlesztésével minél gyorsabban előmozdítani. ‘ Leningrad kommunistáinak kez­deményezésére a tudomány, techni­ka művelői és a munkások, mérnö­kök és technikusok között, mintegy tízezer alkotó együttműködési szer­ződést kötöttek. A kommunisták irá­nyításával és vezetésével komplex- brigádok alakultak a vállalatoknál. sok tekintetben a terv' teljesítése, a gyártmány minősége, a nyersanyag- megtakarítás, a gyár munkájának ütemessége. A készülékek munká­jának irányításához a pártvezetőség nagy csoport kommunistáit küldött, s így megteremtette a vállalat döntő részlegénél a Párt befolyásának feltételeit. A párt vezetőség ezen fe­lül gondoskodott arról, hogy min­den párttag és tagjelölt élharcos szerepet játsszék. A kommunisták elé azt a feladatot tűzték, hogy munkájukkal, kötelezettségük túl­teljesítésével példát mutassanak és magukkal ragadják az egész kol­lektívát. A gyár ettől az időtől kezdve hónapról-hónapra túltelje­síti tervét — mondja a novoszibii- szki kámforgyár titkára. vikai haladás harcosai melyeknek kötelékében helyet fog­lalnak a termelés újítói, sztahano­visták, mérnökök, technikusok és tudományos dolgozók. A komplex- brigádok kidolgozzák az új techni­ka és technológia bevezetésével kap­csolatos gyakorlati kérdéseket. Leningrad alapfokú pívtrszervexe- tei a szakszervezetek és Komszomo]- szervezetek segítségével széles kör­ben népszerűsítik a termelési újí~ tők módszereit. I. P. Kartasev az „Ekonomajzer“-gyúr szerszámkészí­tő lakatosa egéSz sor újítással tö­kéletesítette a forgácsológépeket, s a gyár pártszervezete elérte, hogy Kartasev találmányát átvették a gyár összes műhelyei. A kommunista a szocialista munka élharcosa A Moszkva-területi Pavlovo'Po- szad városának 15 ezer textilgyári munkása résztvesz a Szocialista munkaiversenyben. A verseny első soraiban a kommunisták haladnak, akik magukkal vonják a dolgozók Széles tömegeit. A leningrádi <,Szkorohod“ cipő­gyárban Olga Muskutova szabásznő a NzK(b)P tagja bevezette brigád­jában a megtakarított bőrcmycgok Személyes számláját. Újítását so­kan követték, mintegy kétezer szta- hánovista nyitott egyéni megtaka­rítási számlát. Ezzel a muU év fo­lyamán több mint 2 millió rubel tervcnfelüli megtakarítást értek el. A kommunisták aktivitása és pél­damutatása nyomán egyre terjed­nek az élenjáró módszerek a dol­gozók között. A SzK(b)P termelés­ben kiváló tagjait nemcsak a Szov­jetunióban, hanem külföldön is jól ismerik. Nyikoláj Rowsttvjszkij, Alekszandr Csutkih, Pável Bikov, Fjodor Kimerijov, Vaszilij Amvvzvv és még sokan mások újításaikkal, módszereikkel hozzájárultak ahhoz, hogy a népi demokráciák országai is az élenjáró szovjet módszerek­kel építhessék a szocializmust. A munkának ezek a kommunista hősei a szovjet nép új fiai, ait a célt tűzték ki maguk elé, hogy minden igyekezetükkel és erejükkel a kommunizmusért folyó karcot szolgálják. A SZOVJETUNIÓ 16 KÖZTÁRSASÁGA Az Azerbajdzsán Szovjet Szocialista Köztársaság A zerbajdzsán a szov jet hata- lom évei alatt elmaradott országból élenjáró ipari köztársa­sággá alakult át. Azerbajdzsán egész ipari termelésének 95 száza­lékát olyan üzemek adják, amelye­ket a szovjet hatalom évei alatt építettek, vagy pedig gyökeresen átépítettek. Azerbajdzsán legfőbb kincse az olaj.Ma már azonban az olaj mel­lett nagy gépgyártó ipara is van Azerbajdzsánnak. A szovjet hatalom évei alatt gyö­keresen megváltozott Azerbajdzsán jöldraja. A köztársaságban gyönyö­rű, rendezett, villannyal ellátott vá­rosok épültek, melyek büszkén hír detik a nép alkotó erejét. J^agy sikerei vannak a köztár­saságnak a mezőgazdaság terén. A köztársaság kolhoz- és szovhózföldjein több, mint 5 ezer traktor, 600 kombájn és 77 ezer más mezőgazdaságii gép dolgozik. — Azerbajdzsán mezőgazdaságának legfőbb terménye a gyapot, de emel­lett szépen fejlődik a gyümölcs, a dohánytermelés és selyemhemyó- tenyésztéis. Szüntelenül emelkednek a kolhozok jövedelmei és ezidősze­rint már százával vannak a köztár­saságban mil\omo<s-kolhozok. As utóbbi öt év alatt as azerbajdzsáni gyapottermelő kolhózparasztok jö­vedelme négy-ötszörösen megnövt- j kedett. A szovjet hatalom évei alatt Azerbajdzsán felnevelte saját értel­miségét. A forradalom előtt a köz­társaságban mindössze 12 ezer bojdzsáni mérnök volt. Áfa már többezer azerbajdzsán mérnök van. A forradalom alatt az azerjabdzsán orvosok száma 45 volt, ma pedig 2583. j^zerbajdzsánban az iskolák, tudományos intézetek, főis- i kólák, színházak és kultúrházak széles hálózatát teremtették meg. Azerbajdzsánban az 1914—15-ös tanévben például összesen 73 gyer~ *mek tanult, ma pedig a növendékek száma 616 ezer. A forradalom előtt Azerbajdzsánban nem volt egyetlen főiskola sem, ma pedig 98 főiskola és technikum működik. 30 színház, 2550 kultúrpalota és klub, 26 mú­zeum és 1500 könyvtár szolgálja a nép kuk úr ál is felemelkedését. j Az azerbajdzsán nép büszkesége a tea. Ezt a növényi elsőízben 1932- ben ültették el itt. A teatermeléssel foglalkozó azerbajdzsáni kolhózpar rasztoknak az első időben szívós harcot kellett folytatniuk a ter­mészet ellen. Az azerbajdzsáni tea- termelőknek a szovjet tudósak is segítségükre siettek és olyan terü­leteket kutattak fel, amelyek alkal­masak e növény termelésére. Az állami gép- és 'rukiorállornásnk segítségével gondosan megmunkál­ták a talajt, az élenjáró agrotech­nikát alkalmazták és hamarosan dús terméseredményeket értek el ott is, ahol nemrégiben lehetetlen­nek tartották ennek a növénynek a termelését. A lenkorani körzet .,Pravda“-kolhoza például 1950-ben hektáronként átlag 800 kg. tealeve­let szüretelt le. A köztársaságban a teaültetvények területe 1958-ban eléri a 20 ezer hektárt. természetet átalakító szov­jet emberek az Azerbajdzsán Szovjet Szocialista Köztársa­ságot Grúzia után m ország máso­dik nagy szubtrópikus bázisává vál­toztatják és munkájuk nyomán most éppúgy átalakul a természet, mint ahogy átalakult a szovjet ha­talom évei alatt az azerbajdzsán nép élete. Megkezdődött a Magyar Szabadságharcos Szövetség II. Országos Kongresszusa Szombaton délelőtt ünnepélyes ke­retek között kezdődött meg a Magyar Szabadságharcos Szövetség II. Orszá­gos Kongreszusa. A MÉMOSZ-székház kongresszusi termében gyűltek össze az ország minden részéből érkezett küldöttek. Nógrádi Sándor, s Szövetség elnöke nyitotta meg a kemgreszust s tolmá­csolta a Párt Központi Vezetősége és Rákosi Mátyás üdvözletét. Megnyitó szavaiban mondotta: A Párt és Rákosi elvtárs elvárja a kongresszustól, hogy fordulatot jelentsen Szövetségünk éle­tében, s hogy a Kongresszus után Szö­vetségünk hatalmas, a nép által sze­retett és támogatott sokszázezer dol­gozót magábcmfogtaló tömegszervezetté váljék. A díszclnötcség megválasztása után Kenéz István, a Magyar Szabadság- harcos Szövetség főtitkára tartotta meg beszámolóiját. Szövetségünk a szocializmus diadal­mas építésének, ötéves tervünk megva­lósításának második esztendejében tartja II. Országos Kongresszusát. Ab­ban az időben, amikor minden magyar dolgozóra és soraikban a magyar sza­badságharcosokra is még sok fontos feladat valóra váltása vár. — Tudjuk: Hazafinak lenni lm* *zt jelenti, hogy védjük a dolgozó nép ha­talmát, átalakulásunk nagy vívmá­nyait, békés, szocialista építőmunkánk lehetőségeit. — Kongresszusunk jelentsen m'.iden téren fordulatot. A szabadságharcosok soraiban bajtársi szeretettel várunk pártállásra való tekintet nélkül minden becsületes dolgozót. Az új bajtársaik felvételénél az a döntő szempont, hogy a termelő munkában helytálló, igaz hazafiasságtól áthatott dolgozók legyenek. Azt akarjuk, hogy az ifjúság legyen a szabadságharcos munka mo­torja és lendítő ereje. Ugyanakkor « nők tíz- és tízezreit hívjuk sorainkba, mozgósítjuk a békeharcra. A mi fel­adatunk az is, hogy erősítsük azt a ha­talmas, egész világot átfogó béketá­bori, amelynek élén a világbéhe őre, « mi drága Sztálin elvtársunk áll. A főtitkári beszámoló után Gains Ádám, a szövetség szervezeti kérdéseit, eredményeit és hibáit ismertette. A bizottságok megválasztása után számos hozzászólás hangzott el. A Kongresszus első napi munkáját a Vá­rosi Színházban rendezett ünnepi mű­sor fejezte be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom