Somogyi Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-20 / 66. szám

SOMOGYI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! r MDP SOMOGYMEGYEI PART BIZ OTT SAGA N A K MAI SZAMBÁN: J Megalakult a Megyei Szövetkezetek Szövetsége — Hogyan neveljék alapszervezeteink a tagjelölteket? — A látrányi tanács leleplezte az ellenséget — Uj, népi értelmiség nevelkedik a Mezőgazdasági Tech­nikumban — Ahol nincs éberség, ott dolgozik az ellenség A VIII. ÉVFOLYAM 66. SZÁM ARA: SO PILLÉR KEDD 1951. MÁRCIUS 20 Az elsőségért A Megyei Pártbizottság és a Me­gyei Tanács közösen levelet intézett a megye dolgozó parasztságához. Ez a levél elmondja, hogy Somogy megye dolgozó parasztsága becsü­lettel veszi ki részét a tavaszi mun­kákból, mert Bácskiskun megye mögött országosan a második he­lyet foglalja el megyénk a tavaszi mezőgazdasági munkák időbeni és jóminőségű elvégzéséért megindult versenyben. Ez a hír örömmel tölti el megyénk minden becsületes em­berét. Nemcsak az állami gazdasá­gok, termelőszövetkezeti csopor­tok és az egyéni parasztgadzaságofc dolgozó parasztjait, de a munkáso­kat, a néphez hü értelmiségieket is, akik szintén büszkék arra, hogy megyénk dolgozó parasztsága az elsők között haladva veszi ki ré­szét a tavaszi mezőgazdasági mun­kák gyors elvégzésével a béke meg­védéséért, a béketábor erősítéséért folyó harcból. Örül megyénk munkássága, mert azt látja, hogy azokra a hősi erő­feszítésekre, amelyeket az ország- épilés, az ipari termelés emelése, az önköltség csökkentése, a taka­rékosság fokozása érdekében lesz — megyénk dolgozó parasztsága részéröl nem márad visszahálá-lat- lanul, hanem, amint ez megmutat­kozik a tavaszi mezőgazdasági munkáknál is — méltó követésre talál. Ez a tény még inkább növeli munkásságunk jövőbe vetett bitét és újabb munkasikerek elérésére buzdítja, még nagyobb eredmények elérésére serkenti a hétköznapi munka frontján. Azért, mert látja munkásságunk, hogy a közös célt, a szabad haza védelmét és erősí­tését, népünk jólétének további fo­kozását nagymértékben elősegíti becsületes 'munkájával a megye dolgozó parasztsága, amikor az or­szág megyéi között az elsők között járva a tudományos követelmé­nyeknek megfelelően időben és jó- minőségben végzi el a tavaszi mun­kákat. Ezen túlmenően nincs olyan be­csületes dolgozója a megyének, akit ne töltene el büszke örömmel pz a hír, hogy megyénk mind több eset­ben és mind hosszabb időre hagy­ja maga mögött az ország megyéi közt folyó versenyben a szégyen­letes utolsó helyet és mind több ízben és mind hosszíabb időre zár­kózik fel az élenjáró megyék mö­gé. Nemcsak büszkeség ez, hanem a jólvégzett munka láttán érzett öröm, jogos öröm ■—- amely arra ösztönöz bennünket, hogy ezt a sikert újabb sikerrel tetézzük, hogy továbbfejlesszük ezt az eredményt. Arra buzdít bennünket, hogy ne elégedjünk meg a második hellyel sem, hanem indítsunk harcot, fo­kozzuk a versenyt a tavaszi vetés csatájában a legnagyobb kitüntetés elnyeréséért, az egész ország népe tiszteletének és elismerésének ki­vívásáért, az elsőségért! Ezt a fel­adatot a Párt és a Tanács közös levele tűzi dolgozó parasztságunk elé, a célt elérni tehát annyit je­lent, mint megfogadni és követni a Párt és a Tanács útmutatását, népünk vezetoerejének, hatalma megtestesítőjének szavát. Mit kell tehát tennünk, hogy va­lóra válthassuk a Párt és a Tanács útmutatását, mindnyájunk kimon­dott, vagy kimondatlan óhaját, hogy az első helyre küzdjük fel magunkat a megyék versenyében? Mindenekelőtt a pártszervezeteknek és a tanácsoknak kell fokozni mun­kájukat, az irányítást, ellenőrzést, a felvilágosító munkát kell tovább javítani. El kell érnünk, hogy ne legyen egyetlen dolgozó paraszt sem a megyében, aki ne lenne tisztá­ban azzal, hogy több terem és jó­val több terem a földjein, ha ide­jében és jóminőségű munkával te­szi a magot a földbe. Százával le­het minden községből felhozni pél­dákat arra nézve, hogy aki koráb­ban vetett, idejében végzett el va­lamilyen munkát a földjén,, az töb­bet takarított be róla, annak na­gyobb jövedelme volt. Csak ki kell nyitni a kommunistáknak, népnevelőknek a szemüket, meg kell keresni ezeket a példákat és széles körben terjeszteni kell őket — s nem lesz olyan dolgozó pa­raszt, aki ne akarna többet aratni, több gabonát, több ruhát, cipőt ad­ni a családjának, mint amennyit az, elmúlt évben adott. A több ga„ hónából pedig több jut eladásra is, több kerül a város dolgozóinak asztalára és több iparcikk jön érte a falura, megnő a nemzeti jöve­delem, erősödik az ország. Nem minden dolgozó paraszt ér­ti meg azonban első szóra az idő­ben végzett tavaszi munkák jelen­tőségét. az úgynevezett korai vetés előnyeit. Minden községben akaci olyan, aki vagy a dédöregapjának, vagy a kukáknak a Szavait sza jkóz­za, hogy „fagyos szentek előtt nem érdemes a mezőre menni“. Mert csak ez a kettő: a maradiság és az ellenség akadályozza a szántás-ve­tési munkák további gyorsítását és idejében való elvégzését. Úgy az egvik, mind a másik — ellenség. Ellenség, mert kárt okoz magának a dolgozó parasztságnak, aki ké­sőn vet és emiatt kevesebbet arat, és kart okoz a város dolgozóinak, a testvéri szövetséges munkásosz­tálynak — kárára van az egész népnek, a béke egész táborául a k a silányabb termés, -a gyengébb ara­tás.' Éppen ezért úgy az egyik, mind a másik ellen küzdeni kell. Harcosan, bátran, igazságuk tu­datában magyarázzák meg az idő­ben végzett tavaszi munkák elő­nyeit a Párt tagjai, (népnevelői. .'Hitassanak rá, hogy az időben el­végzett tavaszi munkákat csak az ellenség és a maradiság nevezi ko­rainak. Mert nálunk nem korai ve­tésről van szó, hanem álról, hogy most van a tavaszi munkák elvég­zésének legjobb ideje, a legmegfe­lelőbb alkalom arra, hogy meg­vessük az alapját a bőséges nyári aratásnak, őszi betakarításnak. Amikor nálunk jártak a kárpát- ukrajnai kolhozparasztok küldöt­tei, csodálkozva látták, hogy ná­lunk még október végén is vetik a búzát, sőt olyan hely js volt, ahol még ekkor sem került a föld­be. Amikor ők eljöttek hazulról, két héttel azelőtt, akkor már zöi- delö vetéseket lengetett vonatjuk mellett a szél — pedig arrafelé hű­vösebb az időjárás. És ugyanazt mondták a tavaszi munkákról is. Azt is jóval hamarább fejezték be, mint nálunk a dolgozó parasztok. És a géppel végzett munka mel­lett, a műtrágya bőséges alkalma­zásán kívül az időben végzett mun­káknak, a szovjet mezőgazdasági tudománynak is köszönhetik, hogy kétszerié, háromszorta annyit ta­karítanak be földjeikről, mint mi és hét-nyolcszorosát annak, amit most végzett tavaszi munkák nem koraiak, hanem éppen most van azok elvégzésére a legjobb idő £>& inkább igyekeznünk kell, nehogy egyik-másik növény elvetésével kikéssünk az időből. Csak az ellenség, a minden go­noszságra képes kulák, a papi reakció ügynökei, a le vitézlett földbirtokosok és gazdatisztek azok, akik azt hajtogatják, hogy még nem érdemes kimenni a föl­dekre és így akarnak kárt okozni dolgozó népünknek. A maradiság és a lustaság húzhatja csak vissza kívülük a munkától a dolgozó pa­rasztságot a tavaszi munkáktól. Az egyik ellen a törvény szigorá­A komiósdi „Terv“ termelócsoporí versenyfelhívása a drávaszentesi „Törekvéséhez A komiósdi Terv termelőcsoport szocialista munkaversenyre hívja ki a drávaszentesi Törekvés termelő- csoportot az alábbi feltételeké mel­lett. J^A tavaszi munkálatokat a minisztertanács által meg­szabott határidő előtt 5 nappal elvégezzük. 2, A talajművelési munkákat a Szovjetuniótól szerzett fejlett agrotechnikai módszerek­kel, gépi munkával végezzük. Műtrágyából kh-kónt két­szer annyit használunk j fel, mint az elmúlt gazdasági év- ! ben, ^ A növényápolási munkákat kellő időben és annyiszor végezzük, amennyiszer azt a talaj és a növény megkívánja. I ^ Fokozatosan áttérünk a herefii vés vetésforgóra* melyet addig is lucernával és ló­herével pótolunk. A kukoricát négyzetbe vet jük és pófjheporzást al­kalmazunk. A szárt törés után azonnal vágjuk és silózzuk. ^ A tarlót azonnal felszánt­juk aratás után és másod- növényekkel vetjük el. Az alábbi növényekből a következő átlagtermést ér­jük el: búzából kh-ként 13 q, rozs­ból 13 q, árpa 20 q, zab 10 q, ku­korica 35 q, burgonya 100 q, cu­korrépa 200 q, takarmányrépa 250 q, napraforgó 8 q, szója 8 q, rici­nus 8 q, gyapot 8 q, kender 40 q, rostlen 20 q. (|t A takarmány termelésnél ez év ben beállítjuk a „zöld futószalagot­10. A jószágállományt a 2 éves fejlesztési tervlxui 25 szá­zalékkal emeljük. A tejátlagot 8.1- ről 12.-re emeljük fel. 11 * trágyatelepet keszthelyi fedőlappal kezeljük és trá­gyalével öntözzük. 12. A munkaegységei) naponta száimoljuk és bét végén grafikonon tüntetjük fel. 13. A csoporton belül meg­szilárdítjuk a munkafe­gyelmet a pártbizahmiakon keresz­tül kiszélesítjük a munka versenyt és a kommunista példamutatást, 14. Csoportunk taglétszámát 1951 év végére duplájára emeljük fel. Komiósd, 1951 március 16. Elvtársi üdvözlettel: „Terv“ - tszcs intézőbizottsága Dömötör Lajos csoportelnök. A hala tonúj helyi állami gazdaság párosversenyre hívja a kaposvári gazdaságot A BaWouwjihetyi Állami Gazdasáj áltat<teny\étszléSf brigádjának dolgozói e hó 13-ún foglalkoztak az üzemi érte­kezleten a minhsstertianács határozatá­val, mely az állattenyésztés és taúcnr- mcnyteemelés fejlesztéséről szól. .1 szocialista mezőgmd.asúg kiépíté­séhez és ezzel kapcsolatban a 'nagy­üzemi gazdálkodás kifejlesztéséhez szükséges, hogy a minlsztertanács ál­tal jóváhagyott 2 éves iMaiienyésztési tervet rnamééjetniamil Mégrehajlsuk. A minisztertanácsi áNIattenyésztási terv végrehajtása céljából a BalVitonujhelyi Állami Gazdaság dolgozói folyamatos, hosszúié járatú pá-rasversenyre hívták ki a Kaposvári Állami Gázdaséiy 'dol­gozóit az alábbi verseny pontok szem- előtt tartásával: j Az címűit esztendőiben született * csikókat alapulvéve 1951-ben ló százalékkal emeljük az ellesi szá­zalékot. Az elmúlt esztendő folyaméin í l'i kanca után 13 csikó szüleien. A j kanba és a csikók gondos ápolásává, j kezelésével, szakszerű takarmányéza- I sóval fogjuk elérni azt, hogy minden született csikó leválasztásra kerüljön A vemhes kancák éti és előtt 3 hónappal az elletési- időszakra elő lesznek készít­ve 'és úgy az előkészítés, mint a szop­tatás alatt 1.5 kg. abrakot kapnak. O A tehenészetben 100 drb tehén "* után 1951-ben a miirtiszteríkmá- csi határozatban lefektetett élvek alap­ján 72 borjut kell nemlwi. Mi ezzel szemben 80 borjút fogunk 100 drb te­hén után elletni. Ezt úgy fogjak el­érni, hogy teheneink állandó gondos állatorvosi megfigyelés ákttt fognak állni, a legcsekélyebb rendellenességet azonnal kiküszöböljük és az esetleges meddő teheneinknél állatorvosi keze­léssel borjút nyerünk- A tehenek gon­dozásánál a takarmányozásra is nagy súlyt helyezünk és a ?akarmány-taka­rékossági rendeleiek végrehajtása mel­leit is biztosítani fogjuk, hogy 1 liter tej előállításához rendelkezésre álljon a: abrokkevepékben 50 gramm emészt­hető fehérje és 250 gramm keményítő érték. Ezenkívül a pácot gondosan előkészítjük, 24, illetve 36 ém'wal előbb keverjük, hogy a pác kellemes szaga és ízletes takarmányt adjon teheneink O ÍVövendék-állatamk nevelésénél az üszőket 210 kg., a birkáidat 240 kilogrammos választási súllyal fogjuk leválasztani, ezt úgy fogjuk el­érni, hogy a fiatal, fejlődésben lévő növendék-állatokkal fehérjében gazdag pillangós szénát etetünk és ezenkívül fejlődésük, illetve súlygyarapodásuk­nak megfelelően és abraktakarékossági rendelet figyelembevételével fogjuk adagolni az erőitakarmányt. /I A- tejtermelés biztosítása terén * arra fogunk törekedni, hogy a jelenlegi fejési átlagot, mely <azlflésze- rint 11 liter, iá szakszerű és egyedi ta­karmányozáson keresztül lit literre emeljük fel és így az 1951. évben te­heneinknél el fogjak érni átlagban a 3.100 litert. Gondosan fogunik ügyelni arra, hogy az egyedi takarmányozáson keresztül minden tehén a tejtermelés­hez viszonyítva a neki megfelelő erő­takarmányt kaphassa. E? Sertéstenyésztés. Mangalica ser. * léseinknél a hizlalást átlagot az 1951. évben 8 drb-ra fogjuk fel­emelni, melyet úgy fogunk télérni, hogy mangalica tenyésztésünkből a nem megfelelő és fajta-felit get nem mayán viselő egyedekct kiselejetezzük. Ezen­kívül a takarmányozás terén ügyelni fogunk arra, hogy a negyedik hónap­ban lévő vemhes kocák kellőképpen elő legyenek készítve az etlésre és ezen­kívül a szoptatós kocák a malac szá­mának megfelelően kaphassák meg a megfelelő tejtermeléshez szükséges ab- rakmennyiséget. ^ A sertéshízlatás terén a hízó­sertéseinknél a l akarmóji géirté _ kesítési százalékot átlagban 21 száza­lékra emelők és ezt úgy fogjuk elérni, hogy sertéseinket állandóján egyforma időközökben etetjük, az abraktáknr- mányhev érékét megfelelő időközökben és időben beáztatjuk és a hizlalás ide­je alatt állandóan figyeljük a fehérje és a keményítő-érlék arányát. A rétek és legelők terméxlmZa­* mának emelése céljából rét­jeinket és legelőinket mr/jfayasoIfatjuk. k. haldankint 50 kilogramm péti sóval megszórjuk, a legelőinket szakaszosan legeltetjük és így elérhető lesz « kai. holdankénti terméshozamnak 3 mázsá­val való növelése.­O A szántóföldi takarmányt er­* me&ztés döntő fontosságára vil­in tekintettel a szántóföldi takarmány- növények termésterületét az 1950. évi­vel szemben 45 százalékkal fogjuk nö­velni. O Ar állategészségügy Űrén a * meddőségi vizsgálatot negyed­évenként megtartjuk, a legel&rehajtax előtt szarvasmarháinkat 3—4 héttel lépfene ellen bealtiatjuk. Evenként egyszer takonykor és tenyésző értmáy leküzdésére szolgáló vérvizsgálatot meytarjtuk és minden egyes esetben a legnagyobb gonddal és körüttckinté.vsel fogjuk állatainkat gondozni és figyel­ni, hogy állatainknál a betegségeket ícküzdhessük. MARTZY FEÍtEHC párttitkár. FIEDLER OTIÓ gazdasáyvezető. OREVECZ JÓZSEF ÜB-titkár. vqI, az aljas kísérlet leleplezésével, a másik ellen a felvilágosító szó­val kell felvennünk a harcot- Kí­méletlenül le kell rántani a lep­let a dolgozó nép ellenségeiről, akik vagy maguk szabotálják, vagy másokat próbálnak rávenni a ta­vaszi munkák halogatására. Az ingadozókat, tudatlanokat pedig ! meg kell győzni, fel kell világo­sítani. Ez a tavaszi munkák csa­tája győztes megvívásának egyik biztosítéka., A siker, az elsőség elnyerésé­nek másik biztositéka a verseny. Lábad—Háromfa példája bizonyít­ja, hogy milyen nagy eredménye­ket hoz ez az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztság körében is. Ezt a példát kell követni megyénk minden községének. Az állami gaz­daságok a vándorzászló-nyertes balatonújhelyiröl vegyenek példát, a gépállomások a kilijit tekintsék példaképnek, térmelöszövetkezetek Böhönye élenjáró példáját köves­sék. De ne olyan legyen a verseny, mint Toponáron, ahol még az ösz- röl> kintfelejtették a falu szélén a (táblát: „ez a község versenyben van“. Élő, eleven, teremtő és len­dületes legyen a verseny. Az kell, hogy legyen versenytárs és úgy az, mind ez a falu naponta! tud­jon arról, hogy ki az első. Ha jól megszervezzük jaiz irányítást, az ellenőrzést, a jelen­téseket, fokozzuk a népnevelő munkát és az ellenség elleni har­cot, lia kiszélesítjük minden köz­ségre a versei.ymozgalmat, akkor elérhetjük a-zt a célt, amit a Párt és a Tanács legfelsőbb »aegyeá szervei tűztek a dolgozó paraszt­ság elé: kivívhatjuk az elsőségeit a tavaszi munkákban és mint ahogy a levél mondja: „Somogy megye dolgozó parasztsága ezzel kiveszi részét a békéért folyó harcból és megmutatja ragaszko­dását «és szeretetét a Párt, Kákosi elvárs és népköztársaságunk iránt“

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom