Somogyi Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-24 / 70. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP SZOMBAT 1951. MÁRCIUS 24. PÁRT ÉS PÄKIÉPÍTÉS A dolgozó parasztsággal kapcsolatos politikánk és a kulákság elleni harc kérdései Somogy megyében TANULJUNK A SZOVJETUNIÓTÓL Rákosi elvttáirs kongresszusi be­szédében döntő feliadatként hatá­rozta meg, hogy „minél előbb szűn­jön meg a jelenlegi állapot, amikor egyik lábunkkal az iparban már Szocialista talajon állunk, a másik lábunk a falun, a sokszázezer egyé­ni gazdaságon nyugszik.“ Hogy ezt a Pártiunk által kitű­zött feladatot megyénkben is sike­resen végre tudjuk hajtani, szük­séges, hogy a dolgozó tömegek, párttagjaink a falusi osztályharc A legszilárdabb támasz a szegéayparasztság! Ez a réteg érezte legjobban a n'ép- elnyomó-rendszer minden átkát és ez a réteg élt a legnagyobb nyomor­ban. Ezért a leghűségesebb fegy­vertársa a munkásosztálynak, a szegényparasztság. Ezzel kapcsolatiban Sztálin elv­társ a következőket tanítja: „Szabályinak kell tekintenünk, hogy minél jobban és eredmé­nyesebben végezzük munkán­kat a szegény parasztság köré­ben, annál nagyobb a szovjet hatolom tekintélye.“ — Továb­bá azt mondja Sztálin elvtárs: „Ha a Szegény ryara s z> tsógg (rl nincs rendben a Szénánk, ha a szegény parasztság még nem> szervezett támaszpontja a szov­jet hatalomnak, a kútfők erősnek érzi magát, s a közép paraszt­ság a kulákság felé hajlik és ellenkezőleg, ha a Szegénypa­raszt szervezett támaszpontja a szovjet hatalomnak, a kulák ér­zi, hagy őstnomgyűréiben van és a közép parasztság a mun­kásosztály felé hajlik.“ Ez a tanítás ránk is tökéletesen vonatkozik és falusi pártszervezete­ink csak szilárdan a szegénypa­rasztságra támaszkodva képesek az osztályharcot vezetni a kizsákmá­nyolok ellen. A szegényparasztságra való tá­maszkodás terén megyénkben több pártszervezeteinknél hiányosságok mutatkoznak. Többek között Mar­cali községiben, ahol a községi párt- szervezetben a 150 tagból míndösz- sze 3 szegény paraszt van. A nagy­atádi járás Beleg községében a fa­lusi szervezetben a titkár elvtárson kívül egyetlen egy dolgozó paraszt sincs. A 20—25 főnyi taglétszám: iparos, kereskedő és alkalmazottak­ból tevődik össze. A Pártnak ilyen összetétele természetesein erősen ki­hat a tszcs fejlesztésére is és nagy­mértékben gátolja azt. "tisztában kell lenni azzal, hogy a középparaszt mint dolgozó a pro- Ifetáriátushoz húz, mint tulajdonos Viszont fél a forradalmi változások­tól és így könnyen a 'kulákság-befo­lyása alá kerülhet. Fdtídaiuv.k az, hogy a középe paraszt .-.álfát jó politikai mun­kával a kidák befolyása alól teljesen kivonjuk és magunk­kal kell ragadni « kizsákmá- rrucdódc elleni harcunkban. Meg kell velük értetni a Párt, a kormány határozatait, rendeletéit, le kell leplezni előttük a kulákság 6s egyéb ellenséges elemek mester­kedéseit és az ellenség elleni harc­ba he kell őket vonni. A középparasztsággal szemben több esetben még a falusi párt- szervezetek funkcionáriusai körében is helytelen álláspontok honosod­nak meg, melyek alkalmasaik arra, hogy a középparaisztot a kulákság oldalára állítsuk. így például Cso- 1conyaois»nta> községben a párttit­kár elvtársiak olyan elmélete volt, hogy a középparasztok reakciósok. liolhó községiben a párttitkár elv­társ a begyűjtésnél olyan módon nyilatkozott, hogy „a középparaszt rosszabb, mint a kulák“, és ter­mészetesen oitt a pártszervezet a kö- zépparaSztokkal nem is foglalkozik. : Ezeket, a helytelen nézeteket és min­den hasonlót gyökeresen ki kell irtani és a középparasztságot szí­vós politikai munkával a ' kulák- ságtál teljesein leválasztva, szilárd szövetségesünkké keß tennünk. A szegényparasztságra védő tá­maszkodást, a középparnsslSág­gal való szövetség azonban csak úgy lehetséges, ha a ku­lák ellen a legkíméletlenebb harcot folytatjuk. Ezen a téren megyénkben még Súlyos hiányosságok vannak. Dol­gozó parasztságunk még nem teljes egészéiben döbbent rá a kulákság igazi arcára. Hajlamosak pártszer­vezeteink, hogy csak egyes szabo­táló kulákokat leplezzenek le és nem mutatják be azt, hogy minden kulák, kivétel nélkül a legemberte- Icnebbül zsákmányolta ki a dolgo­zókat és hogy jelenleg is valamié ny­ugi kulák újabb világháborúról ál­modozik; ettől remélik kizsákmá­nyoló rendszerük visszaállítását. Ha minden dolgozó tisztán látja a kulákok igazi arculatát, mint ahogy tisztán kell, hogy l'ássa, nem fordul elő, hogy „jó kulák“ elmé­letek kapjanak lábra. Nem fordul­na elő olyan eset, mint Nagyszaká­csi községben is, ahol a Párt és a tanács együtt siránkozik a kulá­kokkal a begyűjtésnél. Ugyanakkor a felsőbb ellenőrző szervek hatal­mas mennyiségű terményt és a dol­gozók elől elvont egyéb iparcikkar két találnak. Vagy nem fordulna elő olyan eset, mint Somogyváron, ahol a párttitkár elvtárs azon si­ránkozott, hogy ,,a kulákok tönkre mennek“ — de ha jobban megnézte Volna, akkor láthatná, hogy 10—15 szegény parasztnak nincsen annyi állata, ruhája, pénze, mint a ku- lákoknak. Tudjuk, hogy a népi demokráci­ánk a kulákokkal szemben fokozó­dó korlátozó intézkedésekeit tesz. Minél erőteljesebbek ezek az intéz­kedések, annál erősebben áll ellent és harcol ellenünk a kulák. Erre tanítanak a Szovjetunió tapasztala­tai is. Oft, amíg szét nem verték a kizsákmányoló osztály maradvá­nyait, a kulákok raboltak, gyilkol­tak, gyújtogattak, igyekeztek be­férkőzni a kolhozokba és ott belül­ről is bomlasztó munkát végeztek. A kulákság ilyen irányú támadá­sa és fokozódó ellenállása Somogy megyében is megmutatkozik és el lehetünk készülve arra, hogy a fo­kozódó osztályharc következtében ellenállásuk még inkább erősödik. Ezt mutatják az utóbbi hónapok eseményei is. A csurgói járásban az ősz fo- jamán két ládák arra bujtatott fel egy dolgozó parasztot, hogy gyújtsa fel a község nagymennyi­ségű szénáját. A kulák nemcsak gyújtogat, hanem már terrorcselekmé­nyek elkövetésére is előkészüle­teket tesz. Fegyvereket rejteget és nagy gondot fordít arra, hogy jól bezsínozott állapotban, könnyen hozzáférhető helyen tárolja. llúromfa községben is az egyik 160 holdas kuláknál pisztolyt ta­lált a rendőri házkutatás, megfelelő töltényekkel együtt. Az egyik berzencei volt malom- bérlő kulák ugyancsak pisztolyt rejtett el töltényekkel együtt. De nemcsak fegyvert rejteget a kulák. Az egyik óidándi kuláknál a házku­tatás rádió adó-vevő készüléket is felszínre hozott, amit ugyancsak rejtegetett. Valószínűleg nem azt a célt szolgálta, hogy szórakoztató zenét hallgasson, illetve közvetítsen a világűrbe. Fejlődésünk jelen szakaszában igen erős támadást igyekszik intéz­ni közellátásunk zavartalansága el­len is. Hihetetlen készleteket és mennyiségeket harácsol össze. El­vonja a dolgozó nép elől a legfon­tosabb árucikkeket, terményeit in­Becsülje meg az elméletet a Siófoki Halászat üzemi párt­szervezete is A NEMZETKÖZI BÉKEMOZGALOM HÍREI PRÁGA. Csehszlovákia lakossága az Or­szágos Béketanács fehlivásám szom­baton déli 12 órakor kétperces csenddel fejezi ki elszántságát a bé­ke megvédésére. Csehszlovákia va­lamennyi városában két percig Szü­netel az utcai közlekedés. BUKAREST. A Román Népköztársaság dolgo­zói lelkesen készülnek a Béke Vi- lágtanács felhívásának aláírására. Az üzemi és mezőgazdasági dol­gozók röpgyűléseket tartanak, ame­lyeken kifejezik elhatározásukat, hogy aláírásukkal harcolnak a bé­ke megvédéséért. BERLIN. A demokratikus német ifjak har talmas béketüntetéssé változtatták azt a gyűlést, amelyet a neofasiszta „Német Ifjúsági Szövetség“ szerve­zett március 18-án Bagreuthban. Amikor Hammacher, a Neofasisz­ta Ifjúsági Szervezet vezelője a gyű­lés kezdetén felhívta az ifjakat, hogy támogasság N y ugat-Német or­~szág felfegyverzését, a tiltakozás vihara tört ki. A gyűlés résztvevői kényszerű et­ték Hammachert, hogy hagyja el a szónoki emelvényt. Ezután a „Sólymok“, a Szabad Német Ifjúság és a Szolt szervezeti Ifjúság képviselői magukhoz ragad­ták a gyűlés vezetését, amelyet az újrafelfegyverzés elleni hatalmas tüntetéssé alakítottak át. Róma. Az ország minden részében a béke hívei aláírásokat gyűjtenek a re- militarizálás elleni tiltakozóívre. kérdéseit jól megismerjék és ezt a? életben alkalmazni is tudják. Döntő fontosságú, hogy a falu­si pár!szervezeteink munkájuk­ban tökéletesen alkalmazni tud­ják a lenini hárma<s< jelszót, melytől Sem jobbra, sem bal­ra nem lehet eltérni. Tisztán kell látni, hogy a mun­kásosztálynak nem egyforma a vi­szonya a parasztság minden rétegé­hez. kálib az állatainak adja, csak-hogy a dolgozó népnek ártani tudjon va­lamilyen formában: A Somogyi Néplapban, nap, mint nap olvashatjuk azokat a hatal­mas mennyiségű készleteket, melye­ket ,a kulákok rejtegettek és egV- egy ilyen leleplezés. alkalmával döbbennek cSalc rá a falusi dolgo­zók, hogy ki is tulajdonképpen a kulák és miből ered közellátásunk nehézségeinek jelentős része. A kulákságnak egy másik támadási módszere az. hogy minden igyekezettel a tszcs-kbe akar befurakodni. Olyan módszerhez folyamodik, hogy le­adja földjének egy részét azzal a céllal, hogy látszólag „középpai rasztnak“ tűnjön fel és igyekszik megszabadulni a kulák jelző alól. Aljas törekvésében igen hű segítő­társa akad egyes volt horthysta jegyzők Személyében, akik jelenleg tanácstitkárok és előszeretettel han­goztatják, hogy egyik vagy másik kulák, miután leadta a földjét „nem tekintendő kutaknak“. Az így közép parasztnak látszó kulák az­tán kéri felvételét a tszcs-be és Sajnos ezen törekvése Sok esetben sikerrel is jár, ami végeredmény­ben a mi elvtársaink ébeptelcnsé- gén és sok esetben iparasjjtpoliti- kánk helytelen értelmezésén .múlik. Az ilyen kulák törekvés igen al­kalmas arra, hogy az osztályharc teljesen ellaposodjon, vagy szüne­teljen egy-egy községben. A kulákság tszcs-be val'ó befura- kodására tipikus példa a fonói eset. Ott magtik a ts‘/c,S szervezői — egy része tudatosan — egyrésze tu­datlanul — nem vették figyelembe hogy Bál is Gyula 48 holdas, Felső- fonai János 29 Holdas, Szánló Imre 31 hnclas. Cséplő Lajos 28 holdas kulákok és még többen, akik íöldje- iket részben már leadták, beléptek a tszcs-be és az egész vezetést a ke­zük közé kaparintották, valamenv- nyien kulákok, a dolgozó nép ádáz ellenségei. Nem véletlen az, hogy amikor még ez a „tszcs " állt, a kulákok közölt ennek a híre őrösén elter­jedt a járásban és egymás között úgy nyilatkoztak Gáfosfán is, hogy leadjál; a földjüket és elmennek Fonóba teszcs-tagnak. Jelenleg is lehet még a kulák' Ság körében olyan törekvéseket ész­lelni. hogy befurakodjanak a tszcs- be. Kadart'úton például az egyik 30 holdas kulák jelenleg is erősen ér­deklődik, hogy milyen módon le­helne belépni a tszcs-be. Más köz­ségekben Pedig, Iharosban is, elv­társaink ébertelensége következté­ben fel is vettek kulákokat a tszcs- be. Az itt felsorolt példákból is ki­tűnik, hogy az elkövetkezendő időkben sok­kod erőteljesebben és fokozot­tabban kell vinni falun a ku­lák sággal szemben az osztály­harcot, hogy módszereiket idejében lelep­lezhessük, bemutathassuk igazi ar­culatukat dolgozó parasztságunk előtt és ezen keresztül falusi dolgo­zóinkat mind szorosabban magunk mellé állíthassuk a középparaszt­sággal együtt. Ennek következmé­nye az lesz, hogy gyorsul a falu szocialista fejlődése és hamarabb elérhetjük, hogy a másik lábunk is szocialista talajon álljon. Kelen György A Somogymegyei Pártbizott­ság tagja. A kerületi Szovjet Végrehajtó Bi­zottsága foglalkozni kezdett azok­nak az iskolasgyerme'keknek a pro­blémájával, akik nyáron a város­ban maradnak. Elhatározták, hogy a kerületben néhány gyermekját­szóteret létesítenek. 'Bevonták a munkába a nagy gyáraik kollektí­váit és a .kerületi népművelési osz­tályt. A küldöttek elmondták a dolgozóknak, mit szándékszik tenni a kerületi Szovjet. Matricások, hi­vatalnokok, háziasszonyok egyaránt szívesen beleegyeztek, hogy szabad­idejükben gyermek játszóterek épí- j lésében segítsenek. • Nagy házuk udvarain, beépített* S len telkeken megfelelő helyet vá­lasztót talk. E helyeket kitakarítot­ták, körülkerítették, a kerítés men­tén bokrokat ültetitek, tarka virág­ágyakkal díszítették. Játszótereket építettek, hintákat és körhintákat szereltek fel. Hatalmas táblákra festett népszerű nieseillusztraciók teszik színessé a tereket. Társasjá­tékokat rendeznek a gyermekek szó­rakoztatására. Egy alkalommal a Nagy Honvé­dő Háború egy rokfcairtja érkezett a Végrehajtó Bizottság fogadószo- báiiába. A városon kívül dolgozik és ezért mindennap megfordult a ..No­vaija“ vasútállomáson. Tudomására hozta Krjiikov elvtársnak, a Végre­hajtó Bizottság elnökének, hogy az állomáson a lépcsők kényelmetle­nek, gondatlanul készítették őket. rozogák és így nehéz rajtuk járni. Krjukav elüt ars méyhal'lgúhta pa- naszát és még aznap a helyszínen nézte meg, hogy lehetne a bajon segíteni.. Az állomás lépcsőit rövi­desen rendbehozták, a perroookai kiszélesítették és kijavították, pa­dokat állítottak a várakozók Szá­mára. A küldöttek igen sokféle kérdés­sel foglalkoznak. 1 Egy fiatal lány, Jevtyéjeva jött a fogadószobába. Elvégezte a hat osz­tályt, szeretne dolgozni és egyide­jűleg tanulni. A nehézséget az okozza, hogy csak a nappali mű­szakban tudna dolgozni, különben haj lesz a tanulással. A Végrehajtó Bizottság kezébe vett® az ügyet. A leányka most már nyomdában dol­gozik és esténként részívesz a tan­folyamon. j Hol1 lakás javítási kéréssel, hol a gyermek óvodába helyezésével, hol nyugdíj-ügyben jönnek a kerület lakói a fogadószobába, néha csalá­di ügyekben kémek tanácsot a Vég­rehajtó Bizottságtól. Mindig szívé­lyesen, figyelmesen fogadják adni-, gőzökért és megértéssel hallgatják panaszaikat. A Szovjetek küldöttei elölt minden ügy fontos és jelen­tékeny, amely a nép életévei, szük­ségleteivel kapcsolatos. A küldöttek mindenütt tekintély­nek örvendenek. Ösztökélik a ke- rületi hivatalokat és szervezeteket, különböző ügyekben sürgetik a dön­tést, harcolnak .a bürokratizmus el­len. Eay év alatt 1556 ember fordult meg a fogadóterembein. Több mint 700 látogató kérését elintézték, 535 pedig kimerítő felvilágosítást ka­pott kérdésére. Azoknak, akiket el­utasítottak a fogadőteremben, rész­letesen megmagyaráztak, hogy miért nem valósíthatók meg javaslataik, vagy miért nem teljesíthetők. (Folytatjuk.} Hogyan dolgozzanak a tanácsok? í. Moncsadszkaja: A Meriileti Szovjet Aég^reteajto Bizottiágának fog^adóterme A középparaszísággal vaió politikánkkal kapcsolatban A Pártunk el’őtt álló nagy feladatok at pá r t s ziervezet e- ink csak okkor tudják végrehajta­ni, ha felvértezik párttagságukat a marxista-leninista elméltettel, mely elmélet elsajátítása nagy segítséget nyújt a párttagságnak a minden­nap» munkájuk sikeres elvégzésé­ihez. 1 Mégis, még ma is vannak olyan i párttagok, akik az film élet elsajátí­tását elhanyagolják, sőt lekicsiny­lők. A Siófoki Halászati V üzemi pártszervezet tagságának nagyrésze között is az a nézet uralkodik, hogy „a marxista-leninista elmélet elsa­játítása nélkül is el tudják húzni a 1 hálót“ és „nem érzik hiányát az elméletnek“. Ezek az elvtársak súlyos hibába estek, nem tették magukévá Pár­tunk Szervezeti Szabályzatát, mely kimondja, hogy a párttag Szaka, daitlanul köteles emelni elméleti színvonalát.’ Ezeken az elvíársakon előbb, vagy utóbb beteljesedik Sztá­lin elvtárs szava: „A gyakorlat vakká lesz, ha nem világosítja meg útját a forradalmi elmélet“. H"}e a Siófoki Halászatnál nem­csak a párttagok hanyagolják el az elmélet elsajátítását, hanem a pártszervezet vezetőségi tagjai között is található olyan élvtárs, aki lebecsüli az elméletet. A gazda­gsági felelőst, Szabó Mária elvtárs- I nőt a pártszervezet pártiskolára akarta küldeni. De ő nem fogadta el ezt a megtiszteltetést azzal, hogy ő nem akar magasabb funkciót be­tölteni, el tudja végezni munkakö­rét, elméleti színvonalának emelé­sét anélkül is. Az a nézete, ha el is végezné a párüiskolát, akkor se tudná jobban elvégezni feladatát. A Siófoki Halászati V üzemi párt­szervezete hasson oda, hogy felszá­molják az ilyen téves nézeteket a marxista-leninista elméletről. Magya­rázzák mega marxista-leninista el­mélet naey jelentőségéit. Tanulmá­nyozzák nagyjaink tanításait az el­mélet jelentőségéről. Rákosi elv­társ úgy határozta meg: „A iriarx- izmus-heninizmus< az a tudomány, mely feli árja a társadalmi fejlődés törvényeit és megtanítja, hogy eze­ket a törvényeket hogyan kell al­kalmazni és felhasználni jelenünk és jövőnk kialakítására.“ j pártszervezeteink vezetősége ! és tagsága nem tud jó mun­kát végezni a marxista-leninista el­mélet nélkül. Annál is inkább, mert felemelt ötéves tervünk nagy fel­adatokat ró ránk és ez parancsoló- lag megköveteli, hogy minden párt­tag fejlessze elméleti színvonalát. Csak így tudjuk az előttünk álló nagy feladatokat sikeresen végre­hajtani. Azonkívül az elmélet elsa­játításával hatalmas fegyvert nye­rünk a békéért vívott harcunkhoz. H. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom