Somogyi Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)
1951-03-22 / 68. szám
CSÜTÖRTÖK, 1951. MÁRCIUS 22, «•M06YI WFPLÄ9» A minisztertanács határozatot hozott az energiával való takarékosságról és az energiagazdálkodás fejlesztéséről A' Magyar Népköiziíiáirisaiság Mftüsz- teiüoiniáa'a taláiroaultot hom’.fc aiz ötflérves ■terv «WiaányEBiíaÓnUlk ra&we&éae éb a« ipar egyre nöglyiolblb fokú giótpesíSláse, -ViOtimiiíSítiáisia miatt íolfcoizódíó emargiia- «HiikBégCet hirtiosíl/áisára,. A. taláinoizai, » MSmiisizIllerl'.lainiáos SüíkairiéJfloistsŐgS Ihtaliá- ikwMi'tóilih'n megadott arámiéi'iveiket tovább naéfiyiítvie, rtösizlielttes te'lőiMboklat, ad az emerg'il&va) vaóó toikiainélkoL-slágjria’ éte tójcföii az ciiiiemgliagamdüi fcotdlás fejfeisE- fcésjnek úij dijait. 'A Mönfctóleirt'.tainá'cs határozata a szén, fcotaz, glíiz,, villlaimjai-lenieirgia léis Iffc/.Vé- ävoniy üeeimniniyaigioík (bieinizi'in ef.lb.) fel-. tasMiláfláiaáinlál az 1954. évii tieirtvlbem engedi ijyeBeillt m-e nin yilsiéigöiől! iszülkiniáiiíkicinll vátooizichln fiaanlkiélt 'SíziázufléMg l'ieinjrxlo megllaikiarifiálst ír telő. Az teKSíirtt anieg'.aikasríitáisiofc e1 érése e-i- deköben a Miiniilsztentlamlács halllánoznía a!’,'apján ki heti dolgozni és széles körben be kél vezetni az en ergiahaiszn t í - lási normákat egyes termduémgekre, aiho! pedig ez nem lehetséges, a termelési értékre vonahkoziiatva — a vií- ilalme'ieTiieirgii a togyiaisizl'Jálsiáinak egyeni é- tezebbtó (tiéfilel«,, faiEßnöWe» a icsíúlcaifiolng-a 1 - mi áld!láaztafkibtaiiT vaíió csökikemitíése érde- fdéhen a foigiynisizitió tói tálatok osiács- csölklkicmflétsi tewvwt dolgoznak (k:i az ös>j»eis úelhte'iöiségieík fiefilátóiséiviall) (Imíí- szník üillhte’j-lesilílsétvei!,, a fogylalsiztó be- rendeaéseik kairtamtairtáisáiniik a cssies—* y. — cv súcscsökkentsi tervet lúlMpő vátta- í csúcsterhelési időben et&áfió ösz- fogyasztása ötszörösével bünstelhe- tö, a felelős személyt pedig rcndbir- sdgffnl lehet sújtani. Aiz efniengtüatterfmiel'lő íls flogiyiaRrfó gépegységeik .jó feaTtbainflaírtltálsálviaíl ('bőlsKÍIge- tó’tés, stfo.) fci íkcTH küisaöMM a gépik ie>sét«ik‘eit éts eniemgtaivesdtó'iégfakieft. A íia;jitáuM>’io(noik’iait a imlunikaigöpiülk W’ljeisít- miányVjízliilkísláigi’leClóvief1 alkikénlt kiélt ösisizie- hatiigioírt. hogy a 'ketffllő Ikiöizlöttli eTI'örés 20 '?má:#arléíkmál maigiyioiblb ne 1‘legyta. A helyiségek fűtéséin bilMnwsárwnot használni neun szabad. A itíafálraztait létníe'miábm: Az energiatakarékosság érvényesítésére a minisztériumok iparági főosztályainál, az ipari központok^ nál (egyesüléseknél) és a nagyfogyasztó vállalatoknál energiagazdálkodási előadókat (energetikusokat) kell kijelölni. Az országos munkabér bizottság széleskörű jutalmazási rendszert dolgoz ki mindazoknak a fizikai dolgozóknak, energetikusoknak, műszaki vezetőknek, igzgatóknak jutalmazására, akik az energiafelhasználás csökkentése terén eredményeket érnek el. Az energiagazdálkodás terén a mozdítása, valamint az energiatakarékosság széleskörű tudatosítása érdekében az energetikusok, mérnökök és az energia felhasználásában különösen érdekelt dolgozók részére tan folyamokat kell szervezni, továbbá szakkönyvek, cikkek, brosúrák útján kell gondoskodni az energia kérdések széleskörű ismertet őséről. Az energiagazdálkodás operativ irányítása, különösein pedig az energiafelhasználás racionalizálása a Bánya- és Energiaügyi miniszter feladata, aki ebből a szempontból valamennyi vállalatra kötelező előírásokat adhat és azok betartását ellenőrzi. > A minisztertanács határozata felhívja az újítók figyelmét az ener^ giagazdálkodás központi kérdéseinek (helyes széntárolás, hulladék- melegek hasznosítása, szigetelöbe- redezések stb.) megoldására. Elrendelte továbbél, hogy ki kell dolgozni az energiagazdálkodás tízéves, 1959 december 31-ig terjedő tervét, amelynek során a szénfelhasználás vonalán negyven Százalékos, az alapsztnf elhasználásnál pedig öt éven belül húsz százalékos csökkentést kell elérni. Új szovjet javaslatok a kii 1 iigym i aiiszteeliel vettesek értekezletén PÁRIZS. (TiAlSZSZ.) A külügiyímciniiisEltleirhfiiliyeitíielsielk; mcur- cius 20-u üEéslén Qromiiko, a Szlolvljiei- uniió Ikláprviiiseliője az érfclk'eiztet kiélt hét 'atäaiüt végzellit mrankláját ösiszlegtezve nnegláilOapSMt'av hogy eddig mindössze egyelilcin napirendi pontban sikerült <rz egységet megtalálni. Eninleik a pontinak az e’nptvieizlése: ,,A n'énnelt legyslég hiel!|yne- á’li'íláaá'viail és a iNiétmieiioirszáigiglaE Iklölleu- dő 'bélkiaszierzíő'délsse'l: ikíapcisoClatios pirob- fióm'áik.“ Gnamllkó eimflélkieziteteitlt anriai, hogy a SKOvijiet Ikündölítség eredietli íjavnisílaíálban «nmek a pointmaik megifiogafimiazása ma- gáthíain ifoglhííla a NömalioirisziággaS kö- iBindiő béiieiszeírzudlés meggyonsíílás'áirót és iá miegiszáOlló ősapáitok (kiivD.ndsönöl «zótló javaslatot, A szovjet küldöttség csak az egység mielőbbi megteremtésének kedvéért óflíí el ettől a megfogalmazástól. Qromiiko megállapította, hogy m. aki őszintén törekedik a békekötés meggyorsítására, nem szállhat szembe ezekkel a javaslatokkal. A sz<xv(jieitf fcülidölflisóg inerni tartja: kí- váwaS»lsn:aik, hogy az láilUaíO javasoffll aflapvahö klérdféiseikielt tavéislbhlé font»)S kéirdiéselkíket 'háttérbe szioiríflsállt. Azoin- bam, hogy a «mpiirlelmdi (kérdléisekhen meg itiudjainak egyiernlj, új megfogalmazásban terjeszti tlő javaislatiainak ént pontját. A* új megtf ogiaillmaizáis %jy szói: „Európában jelenleg fennálló nemzetközi feszültség okainak, valamint a Szovjetunió, az USA, •N'agyibrítannia és Franciaország kapcsolatai valódi és tartós megjavításához szükséges intézkedések megtárgyalása, beleértve az USA, a Szovjetunió, Nagybcitíamnia és Franciaország fegyveres erői csökkentésének. a fegyveres erők csökkentése nemzetközi ellenőrzésének kérdéséi, valamint a háborús veszély és az agressziótól való félelem elhárítását szolgáló egyéb intézekdésekeí, továbbá a négg hatalom fennálló szerződéses kötelezettségei és megálldpodásai teljesítésének kérdését.“ Gnoimilkio tyamgisútyioalla, hogy az új, mlegfogiaflmiaaáisblain mlelimtoalk a ’fetgyrve- nes ©nőik csölkkiandiéséröl, blamám a ds/ölk- üceJiii'l&s végrietliiaijltláisáwak. lelfielniöinzléisárőí is szó vám. A iháirom hiatialloan kúpviSieCiöli feCSzó- Mlásailklbain nieim érit ették az új szovjet jarvasflat iényegét, mindösistzie eddiigi allapítaflain ikiifogliiaaiikiat tiiainigiozilafUák. FeJlsizió’aCöslaűkíből vdiáigoisain; knkJerüt, hogy olyan napirendet akarnak összeállítani, amely kizárná a létfontosságú kérdések, mint Németország deműita- rizülása és a fegyveres erők csökkentébe megit'árgycd'ásdt, Parodi emílkiuis nyikí.lságigiaíl vaffloltita be, hogy .a ííriaimcca: kormány „szlükisié- gesmdk tlaíűOjia bC'zioinyois. emőlfeseftiélsieket tenni a fegyivieirlkieiztéls llieirüíblllán“. OBzér-t k«rieimlE|T)e'n Friainiciiiaioiriszág 'smálmáirla, hagy a négy hiaitiaűoim iküiiiiigyimírnószlte- reá tiainláicislkioizláisiaiiinialk iniaipiiranidQón ,szie- nepeíjjen :a fegyveirlkieiziéis .csölkekmltiéisé- nok kiéndé-se. Az üllé'S viégíln, Jessup, Davies és Parodi ,kijeileiníieffiélk, hoigy tauiuillniiáinyoz- ni fogdáik az ülj .sízo.vjldt javlaistUlllokait'. A Bailaííonmelléki Magasépítési VáltaT lat dolgozói megértettték az Országos Béke tanács felhívását, hogy „Egyetlen napot sem tölthettünk tétlenül, amikor az imperialisták háborús uszításától fegyvercsörtetésétől hangos a világ, amikor a nemzetközi egyezményeket sárbatiporva, fegyvert adnak a német és japán fasiszták kezébe, amikor a hajdani szolgaság és pusztulás földjén, boldog hazává épült országunk határán gyilkosságra és pusztításra készen talpig fegyverben leselkedik az áruló Tito banda. Ezért határozták el, nogy előkészítet it békegyűiéisen beszéljék meg azokat a feladatokat, amelyek nem általánosságban mozgó szólamokban, vagy irányelvekben merüli-' nek ki, hanem éppen azokat a lehűlő- i légeiket onupaíijólk. meg, áimletyidkleít & Bala lonmeliéki Magasépítő Vállalat bé keharcosai haszmálhataalk ki a bébe megvédése érdekéiben.. A békegyűlés nagyon, helyes, eredeti kezdeményezés volt,, hogy az együk felszólaló. miután .rámullatöllí! arra, hogy a békéért vívott harcot nem álalánosságokibatp 'hanem a mindeni- napi élet tehetőséig« közt gyakorlatilag kell megvívni:, előre ejtik észtté® kérdőíveket osztott szét- a megjeleni tek közölt, meelyinek szövege a kövekiező volt: „Kedves Szaktárs! Kérünk, hogy az alábbi három kérdésre adott válaszodat rövid időn belül juttasd el hozzánk. I. Mi a véleményed a békeharcról? 2 Mit tettél eddig a békéért? 3. Mit szándékozol ezután tenni a békéért? Békebizottság.” Tömegesen érkeztek a békebizo ósághoz a válaszok. Balogh Hona az első kérdésre ezt válaszolta.: ,,A békeharc haíadószellemű és szabadságszerető népek jogos harca az imperialista elnyomás és háborús uszítás ellen.“ A kérdőív második pontjára adotl: válaszokból kitűnik, hogy a Balatoni- metlcki Magasépítő békeharcosai eddig sem voltaik resiiek, hanem, munkájukká^ eitméleti tudásuk fejlesztésével, a szociálisba embertípus kialakííjáislának munkálásávall, az ellenség elleni harcHja Erenburg cikke a Pravdában MOSZKVA. (TASZSZ.) A ,Pto»vld!ai ikleddii szánnia Kja. iBremburg csikkéit iközlli „Solha!“ cíiitmelli. Viaijjon imtegieingeidii-te az 'eimtoiíislélg — írj)a firenlbiuirig — la sízöinnyű uuöszülrClälst,, évsiziáziaidiols aflkotló miuinlkájáinlaik dllpu'Sz- liítáisiáit, aiz eimlbereik mQIÍIiióOmak ipusz- tus'.iáisáit ? ,ySotba!“— váliasaPIjálk a népek. Ez a iseió „Soha!” »beijálrjla, az wg&sz viillágpt. 'Még kiét érvet íezsto'tt a WaiU- Sltlreieit 'szédeClgiöit kíiisaoSgáfiö njisálgok lagyo'nlhiáifgiailllláik a párizsi kongreslsiziuist. Ma hiaingioiswn aizlt száirnioC'gatjálk, mleomyi kaíio.nlá't ludiraalk össizieisizedinli, magulkhan ipedig ladt, mienmyá híve Vatn a bűké- niek aiz egásiz vpliágon. iA Wlai'lli—Sdineieft vérsizoimjiais isp»kur/áin- sai maguk iis kteeysaerüónek lefiísmeimi, hogy már n(»cs ilámaKzulk AzisÉláblaln, s Euróipiáibiain, is kevés ihiívtüik miairüldt. Az ameriikhi •áiZiampoCgár is kinyfitja már a aziúijlált. )Az egyszer íí eimherelk az egász vif'á- go«i kiövateíl'lk: „Cíljen/elk öts/sze, legywz- zomeik meg. Klössé'k meg a ihélkieegyoz- luénytt. fJJig voll!! a nyiugtlaílaln lépzlalkák- bóit. Az leimhemiiség .sízenvediúsidiivctJ k,i- vívlüa ,a jogot ia blékiéine.“ Tudóim — Jiol'ypaijla Erenbumg — a szédelgőik tovább fogják ifoClyflafflnii csaló íoinidloir!'ial!laí:|klalt, mlégiis há ■fogják kényszleinítonli őlklelt, ibojgy mVoindlják meg egyen,asm, miit alkanimak: ímegldgyiezlélst-e vagy 'kial'.iaisizhróiflált. Majjioin liegyőizihieiS -e te wmlberílsiégeit az őrüútelk éis giomoszilievőlk máiuolkinyi osapori'ja- — Tlesizii fel la kérdést Eren- buirg éis meg Ijis adja rá a iviáűaigzi: Ntím, soha! A nemzetközi békemozgalom hírei HÁGA. H'O'lSáinidiia több Uláinsiaidaülmfi saemeze- lie IhialÜáinozlaHlhan ítéfllte dl a ifegyivieirlkezié- si veiuseinyt és Nyuigialt-lNléimetoriszálg új- ipafieílfegyverizióséit. A Hol'Claind-Sizioívjelt Tánigaiaáig 'kövalieCIte a hoffilaind ikiarmiäny- tóil, hölgy 'tegyen fépéseket NyugahNémietonszág, remdillilHamiziáliásánialk meg- | ösisze(jöivelle”liilkiet. atedáfy/oizátsa érdekében. BRÜSSZEL. Március lil-ión .faisiszila imBrényflölk 6 •kéziigrá'niátoit dlototeik arna a heSySIsligre, »holl a iNemizeílkiöai Niőniaip ladlkiailímlá/bő:! iá ba’ga műik iliairltolítá/k voQaa orsizfágois ban megalkuvást nem ismerő lendülettel igyekeztek a békejiáfoor őri ludaitos katonáa Lenini. A harmadik pontra adbtPj válaszok nem hagynak kétségben Eienktt sem, begy kőmüvesikalapáccsal, gyalúval, körzővel és állványozással, a munka ezerféle formájával eredményesem, lehet küzdeni a békéért. Farkas látván és brigádja március első felében tartott 210 százalékos munkateljesítményét kívánja megtartani sőt fokozni a béke megvédése érdekében. Tölgyesi Is ván ácsibrigádja a 160 százalékos teljesítményt. Béri Imre segédmunkás brigiádjával a 200 százalékos, Nemed József és Viioa József kőművesek 190 százalékos teljesítményüket állítják a békeharcba. Nem akarnak elmaradni a férfierőktől a mumkával a békééib küzdő női brigádok sem. Kocsis Margit és Vátti Mária brigádjai tartami, sőt Iokozni akarják a 160 .százalékos teljcsitményüket, üónczöl Imre vasbetonszerelő 190 százalékos teljesítménye, vagy Bakos Imrei .Gyuriczia János és. Pallag József rakodóbrigádja 165 százalékos teljesítménye a békeharc győzelmiéi ígérő küzdelme csakúgy. mini a számtalan elhatározás, az elméleti tudás fojHes'Zi- tése, a felvilágosító munka fokozásai, az ellenség mindennemű mester kedésednek leleplezése, a fizikai és szellemi dolgozók egységének megszilárdítása a jeten/tkező nehézségek áühidaláisia és a békeharc fokozása lehetőségeinek kihaszmlásla érdiekéiben. A béketábor erői napról-napraz növekszenek, de az- impel ialteilia háborús uszítok háborúi előkészítő mesterkedései nem szünetelnek. Erői: ad a ibékeharc fokozásához minden becsületes embernek Sztálin elv.árs nyilatkozata: ,,A béke fennmarad és tarlós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét és végig kitartanak mellette.’' A Balalónmeltéki Magasépítő Válla, lat dolgozói békét akarnak, s a. béke megvédése érdekében, minden erejüket kifejtük, de ne felej (sék el, hogy jó munkát csak akkor végezhetnek a béke érdekében, ha nem csupán hangulatos fellobbanás, hanem végig kitartó szívós küzdelem jellemzi békeharcukat! József Attila Irodalmi Pályázat A Népművelési Minisztérium, a Ma- I ség keretein belül működő Fiatal Írók gyár írók Szövetsége és a Szdlpszerve- zetek Országos Tanáesa ,,József Attila“ pályázatot hirdet regényre, ifjúsági regényre, novelláira, egyfelvonásosdxi, jelenetre és versre. A pályázat célja elsősorban az, hogy elősegítse az új tehetségek jelentkezését munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk és értelmiségünk soraiból. A pályázaton bárki résztvehet nyom- tatsában meg nem jelent müvével. A pályázatok éllbirálásánni külön figyelemben részesülnek azok a művek, amelyek mod harcunkat, a magyar nép fel szabadulás utáni éleiének és történelmiünk hősi küzdelmeinek ábrázolásával szolgálják. A feltűnt fiatal írók további fejlődését az írószövetség elősegíti. A tehetséges pályázók beléphetnek az frószövetM urtkakö zö sségébe. Gondoskodás történik a kiemelendő művek kiadásúról is. RÉSZLETES FELTÉTELEK 1. Bielkliii’ldésd hialtiáirddő miniden műfajinál! í,9&l lauguiszltuis 15, eredlmiéniylhir- defes hlaítlálriidleje 195.1 diedeimtar 2:1. 2. A vemen ypáO.yá zaton Pészitiviettim' tegadlálbib 5 vers beiküilldiésiévie1! SleTueft,. 3. A pálllyiaiműveket itetisziés .sízlea-ínt jelügiéiveH, TOgy 'tleüjjes nélv ‘fleflllüinltteútéis'é- vei Jleíhjelt ihöklülUdeni. 4. Páliyiaicl/íjialk müftiyloinkänf: REGÉNY 1. diíj l'O.OOO floiriilnlt, 2. dsjj 6.000 forint, 3. díj 3.000 forlilnit, 4. díj 1.500 fo*- riinlt, 5. díj 1.000 fiorinE IFJÚSÁGI REGÉNY 1. dílj 10.000, 2. díj 6.000, 3. díj 3.000, Az elmúlt hónap második felében megindult szervezett munka- erőtoborzás eredményeként a falvakból már több mint hétezren jelenkeztek ipari munkára. Legtöbben építkezéshez kötöttek szerződést, közülük csaknem ezerkétszá- zan a Dunai Vasmű építkezéséhez mentek. Az állami gazdaságokba mintegy kettőezer új munkás jelentkezett, míg a közlekedés területére, különösen az út- és vasútépítésekhez ezerötszáz munkást toboroztak. A bányák eddig több mint négyszáz új bányász munkába állítását biztosították. A toborzás legjobban Szabolcs megyében folyik, ahonnan eddig összesen csaknem ezeriiétszáz főt toboroztak. Bosszul kéz ítélt ék elő a toborzást és nem fektettek kellő súlyt az új munkások meafelelö elhelyezésére a zalamcgyei, tolnamegyei és bara- nyamegyei vállalatok. Most már azonban ilt is hozzáláttak a hibák kijavításához és ez jeleniős mértékben meg is mutatikozki a toborzás eredményének növekedésében. Tovább terjed a francia és olasz sstrájkmosgalom Frainaifaországiban kedden miég jobbam klitarijieldlb a szltráljlklmiolzgiadomii. A reggelű óráikban telijiasislé Viliit la sztrájk a Gáz- :éis ViiililamiosmííivelklbHn is. A viais- és MmiiipiaTbam több M akozó miuinik/aibesaülnlte'tésit tiaaitotltelk. A ,CGT. fieöhívllla aiz építőmmnlkiáisiolkiait,, llépijeinieik' fiiigyieílmieatető sízltnáijklba bérköivieMélseilk iiáimiogjalliáisia érdekében. Az oäaisiz fém- és gépipari d-olgozók is tovább iharcoílnaik a lierrméCéls csök- kenltlése és a miunikiásolk eüboiosiáHiásia eil- ürln. Az autóibíuisizíláirsiaiságok tiölbíb imliint tíze,zier dioögoizióij'a 24 ótóis sziltóijlkOJa lépteit. Töretten egységben folyik az újzi- landi dokkmunkások egy hómrp óta tartó sztrájkja is. Az imdliiaá Kampiur válraslblatni 2700 munkás sztrájkol amiiuHlt, hogy 2 tex- tiiilgyáirtat a itluJajdxMiiosok ,beaámt!ak. Somo^yssitfa élenjár a burgornyaheggyüjtéshen Somogyzsitfa doilgozó parasztjai megértették a burgonyabegyüjtés nagy jelentőségé: és ezért vállalták, hogy a községükre előirányzott 122 mázsa burgonyát április 4-re, hazánk felszabadulásának 6-ik évfordulójára 100 szá-1 zalékosan teljesítik. Ennek elvégzése érdekében kihívták a marcali járás összes szövetkezeteit versenyre. Somogyzsitfa dolgozó parasztjai ezt a vállalásukat már március 16..ra, 20 nappal a vállalat határidő előtti teljesítették és1 a burgonyabegyüjtésben az elsők lettek a marcali járásban. Eredményes munkájukat annak kö- szöhetik, hogy a helyi pártszervezet és a tanács jó mukát végzett. A pártszervezet és a tanács tagjai veltak az cflsiök akik személyes példamuita- fcássaí jártak élen a begyűjtésben és elsőknek adták le a felesleges burgo. nyájukat. Felosztották egymás között a falut és jó népnevelőmunkával elérték azt, hogy meggyőztek minden dolgozó parasztot a burgonyabegyüjtés' fontosságáról. A párttagok és a tanácstagok jó példája és a felvilágosító munka eredménye abban mutatkozik meg, hogy ma Somogyzsitfa község a járásban elsőnek teljesített burgonyabeadásii kötelezettségét és az elsők közöt ált megyei viszonylatban is, Eddig1 több mint 7000 új ipari munkást toboroztak ___ii . ___ _ ,ii. í.i- . , ,, .í !. dpj il.őOO, 5. díj 1.000 forint. NOVELLA 1. díj ,2.000, 2. díj 1.500, 3. diíij 1.000, J l. díj 800, 5. díj 500 forint. VlEiRiS 1. díj 1.000, 2. díj 800, 3. díj 600, t. díj 400, '5-tőT 10-ág (6 díjj, á 200 fo- únit) 1.200 forint, EGYiFELVONÁSOS JELENET 1. díj 3.000 forint, 2. díj 2.500 fo- wnlt, 3. díj 2.000 forint, 4. díj 1.000 órimlt, ő-H,5l 10-iiig (6 diíj„ á 500 forint) i.000 foriimt. A pályamű veiket a Magyar í rók Sizö- I 'eltislége Leikltloirlátusia cSmléine (Biuidiafpest, \ ÓI., Wlrqa klilrálliyniő-úit 10.) beüt helkiiMí- j leni. A hoiríHéfcna kívül rá kiéül vezetni, I iiogy „József Aitltiika“ piáillyázlalt. ‘ A BÉKÉMARC HÍREI A Balatonmelléki Magasépítők békeharcosai
