Somogyi Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-02 / 51. szám

PÉNTEK. 1951 MÁRCIUS 2.

SOMOGYI NÉPLAP

3

éves terv utolsó évében, az egész ipái termelési értékének körülbelül egyhar. madát fogja szolgálta) (ni, szemben a há ómé vés (terv utolsó évével, amikor a gépipar termelése az egész ipar (termelési érteikének keréken egyötöde vo\

A mezőgazdaságii 'termelés értékének ötéves tervünk végére, Í954.re, legalább 50—55 százalékkal kell meghaladni az 1949. évi mezőgazdasági termelés értékét szemben az ötéves terv- törvényünkben megállapított., 42 száza, iékos növekedéssel. A növényfjermeiés és az állafcteriyészllós termelési értékének növekedését körülbelül egyforma éatékbeci irányozzuk elő. noha mindem al kell követnünk, hogy az álíaittenyész- iés i termelési érékének növekedése túl. naítad'ja a nő vény termeléséi.

Uj ötéves tervünk sikeres megváló, stoás® s egész népgezdaságunk sz<> cialisita építése szempontjából különös jelen őségű a munka termelékenységének eme'ése.

Az ötéves népgazdasági líierv- 51 szóló törvényünk nagyiparunk számára, ö év alatt a munka termelé)kenyi£|égén.eK 50 százalékos emelkedésé) írja elő. Do mi már az ötéves terv első évében 20 százalékkal emeltük a termelékeny, séget. Vagyis egy év alatt megvalósítottuk az ötéves tervre szóló ‘terv[óladat 40 százaékát. Az ötéves terv első évében, a termelékenység terén elért eredmény, .ovábbá a berházások igen nagymértékű megemelése, a ver melés jobb inogsze .vezése sí egy sói más körülmény lehetővé teszi, hogy új. módosrdjt ö lé vés '.érvünkben a termélékenység növekedésé:1 ne az eredéi! 50 százalékban^ hanem mintegy 90—100 százalékban irányozzuk elő. Ugyanekkor az ötéves terv utolsó évére azt kell elérnünk, hogy ipari termékeinkéit kö üübeuüi egynegyeddel o3 csóbban álíílsuk elő, iránt amennyibe ugyanezen termékek a báioméves terv utolsó évében. 1949-ben' kerültek.

Az ötéves tervről szóló liörvény elő írja, hogy 5 év aíatt iparunkban 480 ezer új munkást és alkalma zotta'j kell munlkábaállí tani).

A slzá milliósok azt mutatják, hogy iparunknak — s ezt Rákosi elvtárs mar említette — az ötéves tervidőszakban ténylegesen körűibe! 01

600.000—650.000 új munkásra és alkalmazottira lesz szüksége.

A ha öt más változást, melyet új, mó. dós colit ötéves tervünk jelenít népgaz daságunk fejődésében, az egyes fontosabb termelési ágak 'fejlődésén keresztül is világosan érzékeibe) tjük. így pl. szarvasmarhatenyésztésünknok az 1949. évi 398.000 tonnáról 1954.ben, mintegy 1.300.000 ormára jketil növekednie, acéltermelésünknek pedig megfelelően 7860.000 tonnáról közei

2.200.000 tonnára keflU »emelkednie.

1938-ban mindössze 648 000 tonna acélt termeltek. Tehát 1954_beni az ország minden lakosára az évi termelésből átlagosan 70 (kitoignairmn acél! jutott. 1954-ben pedig 236 kilogramm acél fog jui Ind. Az új ötéves terv ered méniyekéntt hazánk a vas és acél országává. ipart országgá, iá gépék országává válik. (Hosszantartó, nagy aps.) !

Nehéziparunk termeflési értékének 1954-ben eü kell érnie az 55—60 mil- liá’d forintot), vagyis-kereken kétszer akkora értéke* i, miin'i amekkaráti eredeti ötéves tervünk erre az évre előtt ányoz. ötéves ‘.érvünk szerint 1954-ben 18.5 millió tonna szenet ikefllefth volna termelnünk. Az új, módosítót; ötéves tervben azt javasoljuk. hogy 1954-re 27.5mi'ü0 onna szén 'termelését irányozzuk eíö. Ami a vállaimosenei gla termelését; illeti, ötéves tervünk azC a feladatott tűzi te ki. hogy 1954-re 4.2 milliárd kilowattóra energiát termeljünk. Mi pedig moisd azt javasoljuk, hogy az ö éves tervidőszak utolsó evere villamoiser.eTgiaterm,elésünket 6—6.5 milliárd kilowattórában állapítsuk meg, amd azt jeüartii. hogy a villamosenergiai termelésünket 1949-hez képest cstaiknem megháromszorozzuk.

A mezőgazdaságnak nyujtondó segítségről némi képet ad, ha megem- tíijjük, hogy az öteves itervtörvényben előirányzott 22.800 traktor helyűi: a mezőgazdaságnak 26.000—28.000 traktort kívánunk juntatná és az öntöző tei literét, a szovjefe tapasztalaitok tet- haszná.ásával, ne ml 18.000 kát. hold- dail akarjuk megnövelni, minit ahogy erzr íí ötéves tervről szóló törvény, meg- álUapí'ja. hanem 328.000 kát. ‘holddal, minek folytán az egész önltözcüit terü- W-ünk mintegy 370.000 kát. holdra növekszik: az 1949-ben Öntözői: terültei nyolcszorosára. Míg 1939-ben 1 kai. hold szántóterületre mindössze 6 kilogramm műtrágya jutott és a hároméves tervünk ullioOsó évében. 1949-ben 12 kilogramm, addig ötéves tervünk utolsó évében. 1954-ben minden kát. holdszánióteriiletre 73 kilogramm mii. tragya fog jutni,

Az ötéves tervről szóló törvény az'í a felada ot tűzte ki, hogy inemzcri jövedelmünk öt év alapi elérje al z94y. évi nemz éti jövedelem 163 százalékán Azt javaraijuk, hogy 1954-re, az ötéves terv utolsó évére, nemző 1 jőve. deJmünikati mintegy 120—140 százalékkal magasabbra tervezzük az 1949. évinél. Emellett, az ipar részesedése a wmaett jövedelemben; iaz 1949. évi

51 százalékról! 64—65 százalékra emel.' ke:. És biztosak vagyunk abban is.

kedik. A tőkés steteikitor részesedése pedig a nemzeiti jövedelemben az 1949. évi 20 százalékról 1—2 százalékra zsugorodik össze. (Nagy taps.)

Országunk nemzeti jövedelmén-eí. ilyen sizenkezeti megváltozása egyrészt azé tükrözi, hogy ipari fejlődésünk jeferuékeny mértékben meggyorsul, másrészt pedig azt imultetja, hogy az ötéves uerv végére hazánkban lényegileg megszűniik az embernek ember ellen való kizsákmányolása a népgazdaság minden 'terüleitén. (Viharos taps.)

Módosí lód, új ötéves tervünkben' a mintegy 65—70 százalékkal megnövelt beiuházások, a munka termelékenységének csaknem kétszeresére való emelkedése és az eredetihez képesít igen jeiemtősen megnövekedő nemzeti jőve. delem révén, népünk életszínvonalának emelkedésé mindegy 50—55 százalékkal javasoljuk megálfiapíctni. Ez azt jeleníti, hogy az ötéves tervidőszak alaki népünk életszínvonala legalább a máislfélisizetesére emelkedik.

így az 1950. évi fogyasztásihoz viszonyt va az 1 főre jutó áltagos fogyasztás 1954-re tejben 45 százalékkar.. cukorban 30—35 százalékkal, zsírban 25 százalékkal, cipőben 50—60 százatokkal lesz magasabb. Az 1 főre jutó könyvfogyaszíás ugyanezen idő »lallt a kétszeresére emelkedik.'

Óriási mérílókbein íog fejlődni ha. zánk'ban új ötéves 'tervünk eredmén- nye'kánlt a szocíálisi biztosítás és » népegészségügy. A biztosításba bénítok száma megduplázódik. Ez azt leni!, hogy ország-uruk lakosságának imi egy 70 százaléka fogja élvezni a odál'is biztosítás előnyeit. A mező- izdasággal fogtoil'kozök aránya a szó. kis biztosításba bevontjaik között az 49 évi 3 százalékról 37 sízáziaTékra iyekszik. A bilzj osí lásba bevontak ámának haülaáima-s megnövekedése egköveiteüi. hogy a rendtelőtni ézefá házalót is igein nagy mértékben fej- sszük. It 1954-re, 1949-bez képes--) initegy 90—95 száziaúékos emélkedésf ányzunik eíő. A mezőgaz-d'aoági lakos. ;g egészség ügyi ellátásának javítóira mintegy 350—360 új falusi orvosi iBikrendelő.imitézeite'j1 építünk. Az üzemi Úgozók egészséges munkaviszonyaink biztosítása énjeikében iaz üzemi osdők, zuhanyozók, öltözők és egyél '.emegészségügyi létesítmények telje, ők épességéi | .mínliiegy 400 millió forint j beruházással az 1949. évinek a á.szeresére emeÜjük. A. bölcsődei rőhelyeik száma 1954-ben kereken) au tszöröse lesz annak, mimft ami voll 149-ben.

Kultúrál!« felemcíkedésüink üteménei leggyor sutására jellemző, hogy új ódosítorí, ö éves 'tervünk értelméber gyere méh, főskolá'k, ipart és mező- azdasági technikumok, középiskolák és iari taniu'.áiinitézméniyek építésére és ^les-zl! érére aa ö éves ítervidőszal ölt 1.7 miíliérd forimtot ruházunk be sokszorosát annak, amilt az ötévé; uvről szóló 'örvényünk erre a célrí egál lapított. (Taps.) Négy új műgyet em mellett új nagy mezőgazda ági egyetemet is épíünk Gödöiőn udomániyos kutatásra, öt év alaitit ősz zesen 1.7 milliárd fori.nfot íordíiunl ebből a hataímas összegből) csaknen OG millió fontot a beruházás. Az öt vés 'tervidőszak végére hazákban ke jken 2500 kultúrotthon fog működűi agyss körülbelül ö-szőlőse annak, ami ei 1950-ben rendelkezi ünk.

A falusi lakosság számára rendkívü >ii:os úthálózatunk gyökeres megjaví ísa ha aumas útépítési programún! íegvalósiTiása. Uj. módosítói ötéve érvünk ért,elmében aiz ö'éves terv-idő zak blatt 2600 kilométer . hosszúsági j ú; hálózatott építünk. Gazdasági vas i iainkart az új ötéves terv szerin, rsizágosan egységes 'hálózattá épít'jü i és szervesen összekapcsoljuk ; agy vasúti hálózattal. Mindez lehe'őv BStZü. hogy ,a falusi lakossá gaz év bár iely idősz,aikáb:in könnyen eljuthassa városoíklha és meg fogja könnyíter város és a falu köziöífcS áruíorgaf. nait is.

Az ötéves tervről szőlő törvényűn 80 000 új lakás építését írja ele Helyből 90.000 a városokra és 90 00 falvakra j-Ut. Uj, módosüícíi;: ötévé érvünkben 220 000 új lakás építésé avasaljuk azzal, hogy a város és aiu között az arány váíitozaittan ma ad tora.

Az etmondóflalk. azít hiszem, Ikézzetl oghatóan mutal ,ják, hogy új. módosí art ötéves il.ervünk ihazánikall gazdia tabbá ás erősebbé, népünket jiknó íúbbá és műveltebbé, országunkat fej e/th ipart országgá és ugyanakkor írágzó mezőgazdaság országává ate tílija át. (Nagy taps,.) De az elmon lottak aztí is mulnatják, hogy új. mc losí'iott ö'éves Hervünik még ^pkozo1 abb mértékben, minit eddigi ö'éves ei lünk vollt, a béke építésének e. terv; i békefront magyarországi szakasz íiegszilárdíásának a 'terve. Az ú nódosirtoé ötéves tervünik'ben meghati ozoltt nagyszerű célokért, e .magas: los. egész népünk gyorsabb felemel ledérét, a béke erősítését szolgáló hr iáimas feladtatok megvalóeításáér, érdle nes megfeszített, erővel', dolgozni, kü: leni és áldozni is. Ezért biztosa lágyunk benne, hogy kongresszusom iöváhagyja új, felemelt öéves tervür

kér. És biztosak vagyunk abban is,

hogy az új ötéves terv megvalósításában munkásosztáyunk, ddlgozó 1 parasztságunk, értelrriirégüinlk még na>- gyobb odaadással fog résztivenni. mint amilyen szorgalommal és odaadással vett. részit! eddig az országépítő munkában. Meg vagyunk győződve erről azért is, mert ahogyan Sztálin elvára mondotta, a -terv mi vagyunk, » munkások. a dolgozó -parasztok, népünk milliós tömegei, akik a tervéi magúié'mák tekintik s Pártunk vezetésévé!, Rákosi elvi árs veaétésévél bidiositani

iicjf-jjaiK uj oiicvcs lucrvuniK majraaeiaa* lan megvalósítását. (Viharos tops.)

Ötéves tervünk második évére Pár. Ittunk Központi Vezetősége és Népköz- 'társaságunk Minisztertanácsa a feladatokat úgy állapította meg, hogy ez íik megféleljenék az új.’ módosított őtí ves'terv most előttünk kibon akozó kői vonalainak. Erre azért kell felhívni Pártunk, muinkásoiszt'ályunk, dolgozó né,)ünik íigyelmé, hogy világosan te(- -sák a folyó évben megvalósí-tandá fél. adatok nagyságát. Az ötéves tervidiő.

évre megállapított terv megvalósítás* .sokkal nagyobb erőfeszítésül, magasabb1! okú szervezelttséget, az összes rendelkezésre álló eszközök céltudatosabb, tervszerűbb felhasználását köveseik meg, minit amit az elmúlt évben MjesíieSiünk. Megköveteli a szociális, ta muinikaverseiny, az újító- a Sztahá- nov.rnozgalom ’további kifejlesztését. Megköveteld hogy a mi nagy Pártunk, Pártunk szervezetei az eddiginél is határozottabban forduljanak a termelés felé s az 1951. évre kitűzőül népgazdasági terv 'teljesítésének és túliteljeazík második évére, t eh ált a folyó < s:, és érsek mqtorjai legyenek,

III.

A népgazdaság szocialista építésének

új feltételei

Módosított, felfelé javított ötéves népgazdasági tervünket sok tekintetben új feltételek között kell megvalósítanunk.

Az egyik legfontosabb új feladat, amellyel meg kell birkóznunk, a népgazdaságunk fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges munkaerő kérdésié. Ilyen kérdés nem létezik a tőkés országokban és ismeretlen volt .természetesen a uagytükésbirtokos Magyarországon is.

i Hároméves tervünk idején, de 1 még ötéves tervünk első félévében az volt a kérdés számunkra miként fogla'koziassuk teljes mértékben a rendelkezésre álló munkaerőt.

'• Jelenleg pedig és a további években az lesz egyik legnehezebben megoldható kérdésünk hogy miképpen biztosítsuk ipari üzemeink, építkezéseink, közlekedésünk és az idénymunkák torló- ! dásakor,, mezőgazdaságunk szá- ! mára a szükséges munkaerőt. Ötéves tervünk kezdetekor még- alig volt kérdés számunkra a munkaerővel való tervszerű gaz! dálkodás. mert a munkaerő magától jelentkezett az ‘"zenieknél gyáraknál, épí’.kezéseknt. stb.

! Jelen’eg azonban és a további i években szervezett, tervszerű céltudatos munkaerögazdálkodás j nélkül nem tudjuk megvalósítani az előttünk álló megnővekede i feladatokat, mert visszavonhatat fanul megszüntettük országunkban a lökés rendszer átkos örök ségét: a munkanélküliséget.

) Az új helyzetben tehát át kel térnünk a szervezett munkaerő , toborzásra és a munkaerő terv- i j szerű elosztására. Ez nem könuyi feladat a jelenlegi helyzetben Nem könnyül a többi között azéri

* mert a mezőgazdaság, amelyber 1 még igen jelentékeny munkaerő

, artalékok vannak, szétorgácsolt . mert a mezőgazdaságunk terme

* lésének színvonala még alacsony- mert a mezőgazdasági termelés

■ nek azok a folyamatai, amelyeke . aránylag rövid idő alatt kell elvé

gezni, s amelyek erősen munka 1 igényesek, pl. az aratás munkája s nálunk még csak kis mér ékbei > vannak gépesítve. Emellett hely ' tanácsaink, amelyekre a munka

■ erötoborzás feladata nagyrész ‘ hárul, még fiatalok, s nem rendel j keznek tapasztalattal ezen a té 5 ren.

A munkaerő kérdése már telje; 5 súllyal jelentkezik a folyó 1951

* évben, mert már ebben az évbet ' mintegy negyedmillió új munka

erőt kell biztosítanunk népgazda ' | ságunk számára.

3 A munkaerő szervezett tobor 5 zása mellett fokozott gondot kel 1 fordítanunk a szakmunkáskép ä zésre részint a fiatalokból, ré szint azonban átképzés és a tech nikai minimumok rendszeréne . bevezetése útján.

Ami a fiatalokból való szak

■ munkásképzést illeti, 1951-be:

* már 57.000 ipari tanulónk lesz - . valamennyit ellátjuk egyenruha- va-1 — s ebből 22.000 tanulómii- helvben és mintegy 20.000 tanult- otthonban nyer elhelyezést. Si- kereink mellett nem szabad e! ’ hallgatnunk egy komoly hiányos -1 ságot: ipari tanulóink között ke l vés a leánytanuló. Az 1950-re a- elsévesekre előirányzott 30 száza -' lékot nem értük el, csak 22 száza -! lékig jutottunk s ezen a téré

* különösen jelentős a lemaradás £ vasiparban.

k A segédmunkások és a bétán, . tott munkások átképzése szál

munkásokká viszonylag jelentős mentekben indult meg országunkban. A baj azonban az, hogy termelő minisztériumaink nem fordítanak kellő gondot erre a kérdésre.

A technikai ' minisztériumok rendszerét ez évben kezdjük bevezetni. Ennek lényege az, hogy aki a szakmai ismeretek bizonyos meghatározott minimumából vizsgát tesz, az jogot szerez a magasabb besorolásra, tehát a magasabb keresetre is.

Arra is ügyelnünk kell, hogy o szakmunkáslétszám gyorsabban emelkedjék, mint az összmunkás- létszám.

Fokozott figyelmet kell fordítanunk újonnan épülő üzemeink ben a szükséges munkaerővel való ellátására.

Népgazdaságunk növekvő mun- kaerőszükségletének biztosítására lényegileg a következő források állanak rendelkezésünkre.- 1. A termelésben lépő fiatalok, 2. a falu munkaerőiartalékai, 3. a

nőknek a terme'ésbe, való tömeges bevonása, 4. munkaerő átirányítása a magánkisiparból és a magánkereskedelemből a szocialista iparba, 5. a már foglalkoztatott munkaerővel való helyesebb gazdálkodás f 6. a különösen munka- igényes terme1 ő folyamatok fokozott gépesítése.

A nninkaeröszükséglet fedezésében igen komoly segítséget jelent az is, hogy az eredeti ötéves tervben előirányzottnál sokkal fokozottabb ménekben fogjuk gépesíteni népgazdaságunkban az erősen munkaigényes munkafolyamatokat: a földmunkákat, a bányászatban a fejtést, a rakodást, a szállítást, s általában egész népgazdaságunkban a szállítófolyamatokat, valamint a mezőgazdaságban az aratást, a terményeknek a földből való kiszedését és erdögazdaságútikai is. mert ilymódon a dolgozók tízezreit szabadíthatjuk fel más munkára s egyben a gépeknél, magasabb, nagyobb szakképzettséget igénylő munkára állíthatjuk be őket.

Bár ez nem kizáróan nuinka- erögazdálkodási kérdés, itt kell megemlítenünk, hogy a k1 zsákmányoló osztályok kiszorítása é? részbeni elszámolása városainkban, nem utolsósorban Budapes ten, létrehozott bizonyos rétege' amely nem aka-r becsületes mun kával bekapcsolódni a termelésbe építésbe.

Nyilvánvaló, hogy ennek az állapotnak határozót intézkedé sekkel véget kell vetnünk és biztosítanunk kell. hogy az említet1 elemek a spekuláció teréről a, termelőmunkába kerüljenek.

A termelésben hiányzó munkaerő fedezésének kiapadhat at1 an forrása a munka terme’ékenységé- nek tervszerű emelkedése, ami szocializmust építő népi demokráciánk állandóan ható törvénye.

A másik fonws kérdés, ame’yr» a népgazdaság fejlődését jellemző új feltételek szemvontjából rá kell irányítani a figyelmet: a munkabér kérdésére. Ez a kérdés szorosan összefügg az előbbivel, a munkaerő kérdésével.

Pártunk Kezdeményezésére már az elmúlt évben jelentős reformokat valósítottunk meg a munkabér kérdésében. Bevezettük a könnyebben áttekinthe'ö, a termelést jobban ösztönző darabbér- rendszert. Normarendezést és egyúttal alapbéremelést hajtottunk végre. Megváltoztattuk az egyes

iparágakban dolgozók bérszínvonala között addig fennállott egészségtelen és igazságtalan arányt.

Az említettek mellette tovább kell fokoznunk a bérek terén a szakmunka és a nem szakképzett munka díjazása közötti különbséget, fel kell számolnunk a bérrendszerünkben az egyenlősdi minden maradványátEgyéb intézkedések mellett bérrendszerünk, illetve bérpolitikánk segítségével is oda kell hatnunk, hogy megszüntessük, vagy legalább a minimumra csökkentsük a munkaerő ide-oda vándorlását, ami, mió'.a országunkban megszűnt a munkanélküliség, m i nd- inkább zavarja termelésünket.

Jelenleg és az elkövetkező években döntően az a feladat, hogy új, hatalmas üzemeket hozzunk létre, ezeket munkába állítsuk, a bennük rejlő műszaki lehetőségeket teljes mértékben felhasználjuk, s emellett, újjáalakítsuk nagyüzemeink, elsősorban kohászati üzemeink, gépgyáraink, vil- 1 lamos erőmüveink, bányáink egész sorát, s hogy a részben még most is kézmüvesjellegü építőipar helyett, igazi nagyipari jellegű, gépesített, teljesen korszerű építőipart hozzunk lé're.

Ezeknek az új feladatoknak a megoldása megköveteli, hogy új módon vessük fel a műszaki és qazdasági káderek kérdését, műszaki és gazdasági kádereink tudásának, színvonalának és létszámának a kérdését is.

Uj kádereink, munkáskádereink, azt a feladatot, amelyet azelőtt a burzsoázia végzett, jól megoldották, sőt ennél sokkal többet teu tek, Mos-t a'Zonban és az elkövetkező években munkáskádereinknek olyan feladatokat kell és fog kelleni megoldaniok, amilyenek a burzsoázia előtt sohasem állottak.

Mit kell hát tennünk? Ha az új, nagyobb feladatokat meg akarjuk valósítani, s mi természetesen ezt akarjuk, akkor minden rendelkezésre álló eszközzel emelnünk kell vezető munkáskádereink s általában gazdasági kádereink tudását, szakmai színvonalát, természetesen politikai színvonalát s — m.eq kell javítanunk a vezetés minőségét.

Azonban, elvtársak, a műszaki és gazdasági káderek kérdése nem korlátozódik és nem is korlátozható az ipart, a termelést, a népgazdaságot iránví ó felső káderekre. Népgazdaságunk mind na- gvobb és nagyobb igényekkel lép fel szakképzett kádedek tekintetében s ezeket az igényeket je- 'e-ileg csak kis részben tudjuk kielégíteni. Különösen nagy a hiány mérnökökben, technikusokban, agronómusokbnn, képzett gazdasági és statisztikai szakemberekben.

A munkáslétszám igen nagymértékű emelkedése mellett a mérnöklétszám viszonylagos csökkenését a termelésben részben az is okozza, hogy a mérnökök egy részét adminisztrációs munkára használják fel, ami teljesen helytelen. Okozza részben az is. hogy fjervezöintézpteinkben, tudományos intézményeinkben többezer mérnököt foglalkoztatunk, amire a régi rendszer idején nem volt szükség, mert a burzsoázia nem épített tucatjával új üzemeket, alig épített új vasutakat, útakat, hidakat, stb.

A felemelt, új ötéves népgazdasági terv szerint 1954-ig bezárj-