Somogyi Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-18 / 65. szám

somogyi N&fltp VASARNAP. 1951. MÁRCIUS 18, Sztálin a „spor eitás“ fogalmát is elemezte, meri körülmények késztették erre az elemzésre. A valóságra és a tapasztalatra alapo­zott véleménye még ma, húsz év után is megőrizte teljes súlyát. Sztálin bebizonyította, hogy a szocializmus megteremtése város­ban, nem vonja maga után követ­kezésképpen és okvetlenül a szo­cializmust a falun. — Nem értem — mondotta a fiatal író — hisz a város kapitali- zálódása maga után vonja a falu kapitalizálódását, ez vitathatatlan, nemde? (Miközben beszélgettünk, el-el- vetfünk egy pohárka bort vagy konyakot, egy kis süteményt a tálakról, amelyeket a felszolgáló Személyzet rendkívül elegánsan kö­riilhordott.) — A te ellenvetésed nagyon he­lyes; annyira, hogy Sztálin maga is mérlegelte. Megmagyarázta, hogy a parasztok a magántulajdon ter­mékeinek kiskereskedői, tehát ,,ösztönösen“ alkalmazkodnak a kapitalizmushoz. Ami azonban a szocializmust illeti . .. A fiatal író szemmel láthatóan csupa tiszteletből hallgatott eddig. — Végül is — szakította félbe — más volt a Szovjetunió 1917-ben és más a mai Jugoszlávia. Megenged­hetjük magunknak, hogy felülvizs­gáljuk ezeket a régi módszereket... — Ez nagyon veszélyes út — vetette ellen Cene Logar profesz- szor: a marxizmust nem szükséges felülvizsgálni, a marxizmust gazda­gítva alkalmazni kell a körülmé­nyekhez. Ezekulán csak az a kér­dés, hogy tudjuk-e mi is, és ha Gazdagítani anélkül, hogy elárul­nánk vagy elferdítenénk. Nyuga­ton például egyesek 'beszédei kijen a marxizmusra hivatkoznak, de tet­teikben öntudatlan, derék kispol­gárok maradnak. Ezek az urak, a nyugati szociáldemokrata pártok­ban az hiszik, „hogy túlhaladták a marxizmust“ s nem veszik észre, hogy a marxizmus tudományos módszer, mely alkalmazkodik, gaz­dagodik, de amelyet nem lehet „túlhaladni“. Maga, fiatal elvtár­sam, azt mondja, hogy egy csapás­ra lel akarja „számolni“ a kulá- kot, méghozzá nem minden osz­tályt, megfosztva őket mindattól, ami érdekükké teszi, hogy „kulá- kok“ legyenek, nem a társadalom mezőgazdasági szerkezetének ala­pos megváltozásával, hanem ellen­kezőleg úgy, hogy rendeletekkel támadja meg az egyéíneket. Ez felesleges megrázkódtatásnak tenné ki rendszerünk népszerűségét. A fiatal író remekelni szeretett volna egy idegen nő előtt; most bosszankodva eltávolodott és csat­lakozott egy csoport katonatiszt­hez. Röviddel ezután a t'áijékozta- tásügyi minisztérium egyik tisztvi­selője, Rerg (az volt a feladata hogy a külföldi újságírókkal fog lalkozzék) közeledett hozzánk. Bl- meséltem neki az előbbi beszélge­tést- Ö kétségkívül csillogtatni akarta tudását Zogovics és Logar előtt — így hát nekilendült: — Mit akarnak« kérem, olyan ország, mint a miénk, valóban felülvizsgálhatja a forradalmi ta­nokat, saját tapasztalatával gaz­dagítva azokat. Nálunk például kevés a munkás. Helyes volna tehát, ha vezetőszerepük lenne az országban? Minden bizonnyal szűk ség van a munkás-paraszt szövet­ségre, de pillanatnyilag a munká­sok elég nyomorúságos helyzetben vannak, tehát irigylik a paraszto­kat. A SZOVJET EMBER IIt BARÁTJA: A GÉP Hétfőn a „Kultúrával a művelt Ka­posvárért’1 akció keretében Adám Jenő zeneművészeti főiskolai tanár tartott előadásit a klasszikus zenéről címmel a Latinka Sándor Szakérettségis Kol­légiumban. Érdemes egy kissé foglal­kozni ezzel az előadással. Vájjon meg­felelt.© a „művelt Kaposvárért*’ akció célkit űzésiéinek és általában a kultúr- iorradiataali győzelemre vivő népünk igényeinek? Es nézzük meg azt! is, egyenértékű volt-e ez ez előadás az azit kísérő nagytudiású művészek ma- gasifokú zenei teljesítményével? Az előadáson oltó rollt! a műnk ás­ás parasztifiatalság egyrésze. e jövő új szocialista értelmiségének képvise­lője. Ott voltunk mi szakérettségis kollégisták és azt vártluk volna, hogy az előadó elmondja, milyen fontos az, hogy a klasszikus művek végre azok­hoz juithak el. akik számára megszü­lettek. a dolgozó nép számára. Az előadó ezt nem mondta el. Szóval sem említette, hogy a klasszikus zene ép­pen ihletűjétől és szülőjétől, a. néptől volt elzárva a gyászos múlt alatt De magát a tényt sem említette, hogy „a klasszikus zene forrása'njK a népi ze­neművészetet, ismeri el” (Zsdánov), amiS Glinka mesterien fejezett ki: ,,A zenét ai nép alkotja, mi művészek csak rétdszerezzük azt’ Az előadó nem mondta el. hogy ma végre a nép tulajdonába megy át a klasszikus zene is, A nép a klaez- szakus zen-e egyedüli és jogos tulajdo­nosai Az előadáson résztvevő közönség­nek az a részei, amely szomjasan isz- sza be mindazt, amiiti a haladó tudo­mány adhat számára, azt várta volna, hogy az előadó ei fog mondani min­dent. ami érthetővé teszi számára, mi is az a klasszikus zene? Zsdánov elvltlárs azt mondta: „A klasszikus zene jellemvonásai az igaz­ság kifejezése és a reallz-muisi. a ra­gyogó művészi forma és a mély tar­talom egysége, a legmagasabbfokú mesterségbeli tudás, az egyszerűség és érthetőség egyidejűsége.’! Az előadó erről nem tsizóüi Nem beszélt arról, hogyan fejezi kíi az igaz. ságo:. hogyan ábrázolják a valóságolt: és hogyan foglalnak állásit a klasz- szikus művek. Az előadó nem beszéli a klasszikus művek egész sorának mély. forradalmi tartalmáról. Az elő­adó a formáról beszélt csak. A közön­séggel megismertetni a zenei formá­kat — ez helyes kezdeményezés, — de nem helyes, ha a tonna melltíti elsikkad a lényeg: a forradalmi, népi tartalom. Az előadáson résztvevő közönség salaiban ott volt a tegnapi Kaposvár képviselői ‘mellet a ma harcos építő nemzedéke, a proleiárdiktaltúra- nem­zedéke. amely azt várta- volna, [hogy az előadó a népi demokrácia szelle­mének megfelelően fogja előadását megtartani. Ez a váralkozis sem teljesedéül!’, mert Adám Jenő előadásában bőven kapotft helyet a kispolgári érzelgősség és formaimáda-t, de nem kapott semmi helyet a szocialista bírálati, a kiértéke­lés szelleme. Találóan mondotta va­laki: „ezt az előadást 1935-ben is meg tehetett volna tlarta-ni!*’ Valóban. Több népi szellemet, az építést, a harcot elő­segítő szellemeit! Az előadónak magas itludbmányos és művészi szakképzettségére méltóbban kellett volna az előadást megtartani. összefoglalva: a zenei estéi nem le­het egyoldalúan bírálni, hiszen kifo­gástalan volt a művészek szereplése, amely Kaposvár kuífúréletének jő bi­zonyítványt szerzett. Reméljük, hogy Adám Jenő kikü­szöböli említett .-hibáit, marxistává ké­pezi magái és nagyszerű szaktudásával J építő hatású előadásokat1 fog tartani, Kassai Ferenc Szakérettségis Kollégium DISZ kiitúrfelelőse. A SZOVJETUNIÓ 16 KÖZTÁRSASÁGA • • Az Üzbég Szovjet Szocialista Köztársaság r Üzbég Szovjet Szocialista Köztársaság, amely egyike■ a Szovjetunió kötelékébe tartozó 16 szuverén és egyenjogú köztársa­ságnak, 1925 elején alakult meg. Eddig az időpontig az iizbég nép­nek nem volt önálló állama. Csak a Nagy Októberi Forradalom telte lehetővé az üzbég nép által lakott területek egyesítését egy egységes nemzeti államba. Usbekisztán a szovjet hatalom évei ólait hatalmas fejlődésen ment keresztül. Többek között 900 nagy ipari vállalatot helyeztek üzembe. Uzbekisztánban jelenleg több mint 150 textil- és Selyemszövő vállalat, valamint ruházati gyár működik. A szovjet hatalom évei alatt meg­teremtett iizbég vegyészeti ipar élén a gigantikus c. sir csíki Sztálin elektrokémiai-kombinát áll. Üzbe- kisztán nagy gépipari központ: számos gépgyárral rendelkezik. Munkagépeket, motorokat, exkavá­torokat, útépítőgépekot és külön­böző mezőgazdasági gépeket állíta­nak elő CzbekiSztán gyáraiban. 09 V zbekisztánnak régebben egy­általában nem volt szen­es kohászati ipara, olajipara is igen kezdetleges volt. Az angarai szénmedence feltárása hatalmas ko­hászati üzemek létrehozását tette lehetővé. Uzbekisztánban számos nagy olajvállalatot helyeztek üzem be. Komoly sikereket értek el a köztársaság villamosítása terén. Mintegy 800 kisebb és nagyobb villanytelep működik. A farhadi villanytelep, a köztársaság büszke­sége, a Szovjetunió egyik legna- , gyobb villamoser&műve. í A kolhozrendszer, ttz élenjáró ; agrotechnika és zootechnika alkcd- í mazásy teljes fordulatot idézett ! elő a mezőgazdaságban. A szovjet halálom évei alatt mintegy három és félszeresére emelkedett a köz­társaság gyapottermése. A hektá- íonkénU átlagtermés 30—35 má­zsás, de egyes helyeken elérj a 90—100 mázsát. Uzbekisztán rém délkezik Szovjetunió tiszta fajú ka­rakul-állományúnak mintegy 60 százalékával. Itt termelik a Szov­jetunióban a legtöbb rizst, gyü­mölcsöt és szőlőt. szovjet hatalom évei alatt Uzbekisztánban több mint 20 nagy öntözőcsatornát építettek. ! Ezek közé tartozik a nagy Fcrgáni- i csatorna Uzbekisziánra eső része, I amely lehetővé tette nemcsak a meglévő gyapotföldek fokozott ön­tözését, hanem mintegy 800 ezer hektár eddig puszta földterület tér melővétételét. A Turkmen Főcsap­tól na, melynek építését a Párt és a kormány elhatározta, óriási ha- 'ással lese Üzbekisztán számom körzetére. üzbekisztán dolgozói óriási örömmel és lelkesedéssel fo­gadták a Turkmen főcsatorna fel­építésének hírét és sokezer kolhoz- tag, munkás és szakember jelent­kezett máris az építkezésekhez-. A szovjet hatalom évei alatt igazi kultúr forradalom ment végbe Uzbekisztánban. A múltban az űz- bég nép 98 százaléka nem tilésti I írni-ojvasni. Ma már itt sincsen véli írástudatlanok. Az iizbég nép életében óriási vívmány volt, hogy ! sikerült megteremtenie nemzeti ér­telmiségéi. 3 í főiskola és 92 kö­zépfokú szakiskola működik Uzbe­kisztánban. Csupán a főiskolákon 26 ezer ifjú és leány tanul. Sokan a Szovjetunió más köztársaságai­nak főiskoláin folytatják tanulmá­nyaikat. WJárome-zer .kultúrotthon és klub, 1.315 könyvtár, 16 múzeum, 27 színház és egy kon­zervatórium áll a köztársaság pol­gárainak rendelkezésére. A múlt egyetlen üzbégnyelvü újságjával' Szemben, ma 116 újságot adnak ki és az üzbégnyelvü poliUkair, gazdasági és kultúráiig tárgyú könyvek sokmilliós példányban je­lennek meg. Az egykor teljesen jog nélkül élő üzbég nők a szovjet hatalom évei alatt teljes egyenjogúságot kaptak. -.4 köztársaság összes ipari munkásainak 44.3 százaléka\ nő, 1.700 nő kolhozelnök és brigádve­zető és a kolhozokban mintegy 40 ezer női munkacsapat-vezető mű­ködik. Mintegy 15 ezer női peda­gógus tanít az üzbég iskolákban. A legkiválóbb iizbé.i nők hely el­foglalnak a Szovjetunió Legfelső Tanácsában és több mint 13 ezer nőt találunk a helyi tanácsok híg­jai között. Jgy éli boldog éleiét és így építi még boldogabb jövőjét *z ümhéo nép. t 1 Szovjetunió kolhozföldjein százé zerszámra dolgoznak a kombájnok, [traktorok és egyéb mezőgazdasági gépek. A szovjet hatalom idején . mintegy 30 ezer gép- és traktor állomást létesítettek. A mezőgazdasági .munkálatok hatalmas méretű gépesítése és az élenjáró szovjet agro- < technikai tudomány eredményei biztosították többek között a szovjet falu jelenlegi jómódú és kultúrált életét. A képen látható, amint az 1 Altáj-vidéki Molotov-kolhoz földjeit iraktorvonlatású tárcsás boronák- _ _____ kai művelik meg. A Szovjetunióban úgy a földművelés, mint az állati mg észt ét a lf§- fejlettebb technika segítséget használja fel, A koSzfromoi szovhoz fejőnöi régen elfelejtették a kécifejést. A szovhozbam a fejőnők már háromütemű villamos fejőgépekkel dolgoznak. A képünkön a mtdern fejőgépeket látjuk. Észak-Oszitia egyik magnemesitö állmásán a tavasai vetés «litt f#o- . öeskeúnuk a kitűnő minőségű vetőmagról. Hatalmas ütemben folyik a VoJgcrDoni hajózható csatorna építőse. A munkálatok gyorsan haladnak előve, hiszen a legfejlettebb techni­kát használják fel a nagyarányú építkezéshez. A képünkön M urak nyárban készített hatalmas exkavátort látjuk munka kesbm. Zenei esi a Latinka Sándor Szakérettségis Képéi Adóm Jenő előadása TITÓÉK ARCA ÉS ÁLARCA XIII. _ . - . - ■ I, . r ' n —-1.. . Ai I 1- — — U 1 . . . —— — - 1 - „ «—. A rt V rtlrllr A

Next

/
Oldalképek
Tartalom