Somogyi Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-17 / 64. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP SZOMBAT. 1951. MÁRCIUS 17. A tavaszi munkák időbeni jó elvégzésével a magasabb terméseredményekért A tavaszi mezőgazdasági munkák időbeni jó és gyors végrehajtása annál is inkább fontos, mert mer zdgazdaságunlk szerves tartozéka a felemelt 5 éves népgazdasági terv­nek, a fejlődő iparnak, mely több gépet ad a mezőgazdaságnak, áru­cikket a falunak, több nyers­anyagra van szüksége a faluból a városba menő dolgozó parasztnak, akik az iparban helyezkednek el. Tehát az ipar és a város ellátá­sának kérdése fokozottabb mérték­ben áll Som ogymeííyére, hiszen megyénk döntően mezőgazdasági jellegű megye. A mi megyénknek a tata jszerke- zete és éghajlati viszonya biztosít­ja. ha a minisztertanács határozata szerint végezzük cl a vetést, nö­vényápolást, hogy a múlt évekhez' viszonyítva magasabb termésered­ni Ai veket tudunk elérni. Tehát minden alap megvan ahhoz, hogy Somoigymegye a felemelt 5 éves terv ráeső részét a mezőgazdaság területén végre tudja hajtani. Eh- hez azonban az szükséges, hogy a Párt és állami tömegszervezeti funkcionáriusok, a Járáisi Pártbi­zottságok, mozgósítani tudják fa­lusi pártszervezeteinket, 'aj 'tömeg­szervezeteket, a dolgozó paraszt­ságot a tavaszi munkák időbeni jó elvégzésére, a magasabb termésát­lag elérésének végrehajtására. A tavaszi munka végrehajtása az idén nagyobb feladatok elé állítja a pártszervezeteinket. Ezt részben előidézi a nemzetközi helyzet fe­szültsége és a mezőgazdaság szo­cialista építése, mely még foko­zottabb ellenállásra készíti falun a kulákságot és egyéb kizsákmányoló elemeket. A termelőszövetkezeteink száma megsokszorozód ott, szántót e riile ­tóink hatalmasat növekedett. Ez­előtt egy éve megyénkben a íszes-k száma 82 volt, 1286 családdal és -.1.000 kVi. földdel, amelyben 8264 család, 58.190 kh. Szántón folytat nagyüzemi gazdálkodást. Tszcs-ink már tavaly is magasabb termés­átlagot érlek el pl.: csali kenyér- gabonából másfél mázsával többet, mint az egyénil eg gazdáik odó dol­gozó parasztok. A tavasziakból is többet termeltek. Csak néhányat. említünk meg: Nágocson 5 mázsa, tengerivel több termett holdanként, a tszcs-nek, mint az egyénileg dől- t gozó parasztoknak, Kötésén a tszcs-nek 100 mázsa burgonya ter­mése volt holdanként, míg az egyéni dolgozó parasztoknak 70 mázsa. Hogy tszcs-ink magasabb termést értek el az elsősorban azért1 volt, mert a Párt és a minisztertanács határozatai szerint dolgoztak. A minisztertanács 2 éves növényter­mesztés fejlesztéséről szóló határo­zata előír ja, hogy 2 'év alatt egyé­nileg dolgozó parasztoknál 10 szái- zaV-kka] növelni kell termésered­ményeit, az 1949. évhez -viszonyítva a tszcs 25 százalék, az állami gaz­daságok pedig 35 százalék. Ehhez Pártunk és Népköztársaságunk kormánya minden támogatást meg­ad gépekben, műtrágyában, neme­sített vetőmagvakban. A minisztertanács határozatát eddig csak részben hajtottuk végre. Amíg gabonából ugyan Somogvme- gye dolgozó parasztjai elérték a 10 százalék növekedést, azonban ta­karmány és szerződéses ipari nö­vények átlagtermésében (különö­sen tengeri, burgonya és cukorré­pában) lemaradás volt, pedig szán­tóterületünknek nagyobb százalékát a tavaszi növényféleségek teszik ki. Rárik. Somogy megyére is állanak Gerő elvftáns kongresszusi beszámolói­jában elhangzott szavai, hogy „amíg az iparban egy év alatt az áru'erme- lés 35 százalékra emelkedett, addig a mezőgazdaságban alig 4—5 százalék­ban/’ A termés alacsony színvonalát efcő- sorban nem a 'kedvezőtlen időjárással Tehet magyarázni, bár kétségen ,kívül ez is befoiyáasail vám. Az elmaradás ban; úgy. rtrirtt: az élet -bármely más területén, az ellen­ség -keze is bent. van. Ez a követke­zőkben nyilvánul meg: Somogybán a kulák és egyéb spekuláns, kupeeele- , mek kezén, még mindig a szántóterü­letnek 17—20 százaléka van, ami aztl jelenti, hogy nálunk a kulákgazidlasá- gok még termelésükkel befolyásolni liudják a népgazdasági IServünk végre­hajtását, Nem beszélve arról, hogy a kulákofc a falu rórmhirterjesztői, 'háborús pánik­keltői 'és befolyással tudlna'k lenni még néhol a becsületes dolgozó paraSspijokra Aljas tevékenységüket eflőisegíti me­zőgazdaságunk elmaradottsága is,. Megyénk jefeibllffis llleffliMleilié® üia'vlaK szöatat kiejti 'vetai, Azioiniblaini a klóira! vetipstrlkinléil máris lennairadáis immi'dalllko - izék. Árpia 28 isizíáalaCtélkla, zab Ii2 saánüié- ka rvtam lef.tveflve. IviKlönöSrin nlagy ia Ite- moiraidiás la csurgói járásba®, ahloíi: ll. 10!) kait. told árpátot 15 ik." hoödat vetetitek «1: 1 sziáZilék. —- Mlaircalli já­rj sl mi n 2.500 k. boád árpából! 137 k. ihoMalt vetették el: 6 százta'jéfk. — Nngv- alládi jiámástan 850 k. hold óripúibóSI 47 k toidiait vöSeÜit-elk el: 6 ‘szátz&ilílk. — iBaircsii járásban: 10 százalék. iEiz iá Oelmliirlaidiá's máris veszélyieztfeti a megye első ihetyezéiséili, mami bösizléllve 'arról, hölgy a tavaszi munka, időbeni gyors végrehajtása attól függ, hogy most az elején milyen ütemben végez­zük az árpa. zab és egyéb karai növé­nyek elvetését. TANULJUNK A SZOVJETUNIÓTÓL Hogyan dolgozzanak a tanácsok? A korai vetés, jó talajművelés, a növényápolás jó alapja a többtermésnek Ezit méíháiny példlávtal allálllámft&zltljiuk: Megyiénkiban 10.000 k. ifaoMon miéin végezllétk lei! a dolgozó plainaiszitolk a snélyt&ziáinlljáslt. lEizaeft az őiszi és ,Hédii csa­padék itiavúiszí és iniyá/ra táiroí'.láisu nlimcs biztasítvla, a,mii pH. iliewgariibiőfl lnoí'tóian- üflénlt (miimiümiáilüstan) 5—0 onöBsIa Hteinge- ■rnviel ikiffvlesiablb Ibetrem mtegyieii wnlal'.lko- aálslbaitt 600 vagóinit jeiletn/t, ata'iivöt 10.000 darlaib seirt’éisit, lehiefteílt wot«)» hiz­lalni. Ez Wlbh, mini aoraetnlnyii az egész megye eTIátarítarJnak s-záilkiséigl leHle. Vlaigy hia az't vetsizliilk: a kukroicikt alá az ősszel mlég szántott földieket ta­vasszal nein szántjuk, hanem a gépál­lomás gépéinél tárcsázzuk, vagy Jeni ti- vátorral, ha ez nem áll módunkban, akkor !(»kapával megjárjak és a régi 1—2 kapálás hetijeit háromszor kapál­juk és nem töltögetjük, ahogy ezt a minisztertanács határozata is előírja, akkor holdanként minimálisam) 5—6 mázsa tengerivel több fog teremni. Ez •megyei viszonylatban 5.600 magámmal több termést jelent kukoricából, ásni nmt‘ kevesebbet tesz ki, mint, hogy eb­ből a kukoricahegyiijlési tervét a me­gye 150 százalékban tudta volna tel­jesíteni. Cukorrépából niregyiéaiíkiteii lil.OOO k. hoEdait föginnik vetai. A lltawalya tMrtmfé«- eredimléíiyiüinlk áitöagteti lliiofidanikiilnlt 80 mláizsla votlt. Ha a cukorrépát a minisz­tertanács határozata szerint vetjük cl március végén, április eleijén, rendes sor és tőtávol súgna, időben megegyd- jük és legalább négyszer megkapátju k, akkor a legkevesebb, 20 máz sárnál ma­gasabb termésátlagot tudtunk volna el­érni hoUdánkint. Egy mázsa cukorrépa 15 kg. cukrot jeleni, k. háldankint 6 mázsa cukrot tesz ki, összesen tehát 3.300 mázsa többletet, ami a mtegye egyéves cukoirszükséyletét biztosítja. Megyénkben már az idén is jelentős területen vetünk gyapotot, mintegy 1650 kát. holdat. A gya­pot mázsánként 1200 Ft. A gya- pottermelők megállapították, hogy megfelelő agrotechnikai eljárással az idén 10 mázsa gyapottermést el lehet érni kát. holdanként. Ez kot. holdanként 10 mázsa után 12.000 forintot jelent a dolgozó paraszt­ságnak. Tehát ez a néhány példa is bi­zonyítja, hogy ha megfelelő időben vetünk, a minisztertanács határo­zata szerint járunk el, akkor ezzel a dolgozó parasztság jövedelmei is megnő és nemzetgazdaságunk is gyarapodik, vagyis lényegében több gépet és több árut juttat a dolgozó pa m szí siág hoz. Ezért a falusi pártszervezetek állandóan foglalkozzanak a tava­szi munkával, ezzel kapcsolatos kérdéseket vezetőségi üléseiken, tag­gyűléseken, népnevétől értekezlete­ken vitassák meg. A pártszervezet kísérje figyelemmel a kulákofc vetéstervét, teljesítik-e különösen a vetés és talaj munka, valamint a növényápolás munkáit. Falun a tanácsokon keresztül időnként ellenőrzést végezzen a pártszervezet. A tanács pedig több segítséget nyújtson a gépállomá­soknak a szerződéskötéseikben, mert a jó gépi munka előfeltétele a többtermésnek. Gépállomásaink munkájában, bár van némi javulás, egyesek azonban nagyon lerontják a megye eredmé­nyeit. Pl. Felsősegesd gépállomása 28 százalék. Marcali 50 százalékban teljesítette a szerződéskötést. A Járási Bizottság tölbb segítsé­get nyújtson a területükön lévő gépállomásoknak. A pártszervezetek ellenőrizzék állandóan a terv tel­jesítését. Nagy feladat vár a termelőszö­vetkezetekre, különösen az új ter­melőszövetkezetekre, amely jelen­leg 66 Il-ik és 71 I. típus van. Ezek döntő többsége még nem is­meri a termelőszövetkezetben folyó munkát s ez különösen kihatással van a tavaszi munka elveszésére. A JB. fokozottabb gonddal Segít­se a területén lévő csoportokat a vetésben és a belső életének meg­szilárdításában. Meg kell szervezni a közös gépi munkát az I. típusú termelőszövetkezetben, a géppel vaLó szántást, a közös vetést,. Ha a tavaszi munkákat jól szer­vezzük meg, a falusi pártszerveze­teket mozgósítjuk, elérjük, hogy! megyénk elsők között végzi el a tavaszi munkákat, ami elősegíti a magasabb terméshozamot, gyarapít­sa k népgazdaságunkat. Eleget tu­dunk tenni az állammal szembeni kötelezettségünknek. Megyénkben a dolgozó paraszt­ság ezzel is hozzájárul a békefront' megszilárdításához. Pnnkász Ferenc Megyei Pártbizottság mezőgazd. osztályának Az elnök egész munkájában a kolhoz aktíváira támaszkodott. Gyakran fordult segítségért a bölcs, tapasztalatokkal rendelkező öre­gekhez, tanácskozott a nőkkel és hosszan elbeszélgetett a kolhoz- ifjúsággá,!. A kolhozparasztok közös erőfeszítése következtében ez lett a legjobb kolhoz az egész Alitáj-vidé- ken. Most évről-évre gazdag ter­mést takarít be. E kolhoz dolgozói a közös gazdálkodásban végzett munkájukért nagy juttatásokban részesültek. Mihail -Terosin, Kidy- ma Mítyin, Maxim Szopov, Marja TutuSkova családjai és még sokan mások 200 púd, sőt még ennél is több gabonát kaptak, nem számítva a többi mezőgazdasági termékeket: ! és a fcészioén-zt. A szovjet kormálny : értékeit« Pjotr Hehler munkáját és a közösségi gazdálkodás fejlesztése, lenén elért sikereiért a Lenin-rend- del és a Munka Vörös Zászlaja | rend jellel tüntette ki. ! Xovo-.Je-gorjevka polgárai a fa­lusi Szovjetbe küldték Sztyepau Zjukint, a Kirovról elnevezett ter­melőszövetkezeti rajvezetőjét. Zj-u- kin lekies harcosa a haladó szov­jet gazdasági tudománynak. Az i altá.ji gyakorlati gabonatermelők közül elsőnek szívlelte meg Liszen- | ko akadémikusnak azt a felhívását, | hogy a kolhoztemmeiilés gyakorla­tában vezessék be a magvak lég- fűtéses melegítését vetés előtt. Ez nagymértékben megrövidíti a ga­bona fejlődési idejét, s fokozza csírázóképességét. A falusi Szovjet két tagja, Jev- , ganyi ja Vaslzova és Vera Litvi- I nenko pedagógusok. Azonkívül, I hogy tanítják rt gyermekieket, a i kultúrházban felolvasásokat tarta­nak a lakosságnak és tevékenyen résztvesznek ■ az önképzőkörök mun­kájában. A helyi Szovjet küldötté megválasztották a „Szabadság Fé­nye” nevű kolhoz elnökét, Ivan Szkirdal. Köztiszteletben álló em­ber Növo-Jegorjevkában. Ivan Szkirda azt javasolta a kolhoz tagjainak, hogy 1948-ban az őszi vetések területét 400 hektárral nö­veljék meg és az áltagos termést emeljék fel hektáronbint 23 má­zsára. Nem volt könnyű feladat, de a kolhozparnsztok mégis lelke­sen magukévá tették az elnök ja- : vaslatát. Múlt évben már a gabo­natermelés 35.000 púddal növeke- ' deft, s a kolhoz e")ész bevétele 122.000 rubell’cl meghaladta a fervbevett előirányzott összeget. ! .4 megválasztott küldöttek (jlkolr ják az államhatalom helyi szervét, a falusi Szovjetet. A küldöttek havonként egyszer összeühiek és együttesen döntenek a gazdasági és kultúráliis építiőmunka legkülönbö­zőbb kérdéseiben. Egyszerű szó­többséggel hozzák azokat a hatá­rozatokat, amelyek kötelezőek a falu minden polgárára és intézmé­nyére. Kiosztották az 1951. évi Kossuth-áíjakat Csütörtökön délben osztották ki ün­nepélyes keretek között az 1951. évi KoSsuth-díjakait a parlament kupola­csarnokában. Az ünnepségen megjelentek: Révai József elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége titkársá­gának tagja, népművelési miniszrter, Rónai Sándor elvtárs, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke, Dobi István, a Minisztertanács elnöke, a minisztertanács és az Elnöki Tanács több tagja és a Kossuíh-díj kitünte­tettéi. A díjakat Rónai Sándor elv- társ, az Elnöki Tanács elnöke adta át a kitüntötetóeknek rövid beszéd után. Az idén országunk 86 kiváló tudósa, művésze, írója, munkása és dolgozó parasztja részesült Kossuth-díjban. Tartalmatlan és kétértelmű javaslatokkal akarják a háromhatalmi külügyminiszter- helyettesek a szovjet javaslatokat felcserélni 'Párizs. (TASZSZ.) A miégybatlajl’om 3oiii!lü|gyiin,i!n|iiszlterhe- lyieltffleseineik élőzeites értlelkezH'-eíte már- -cú'uis 15-ión tamtoilltia 10. öltését. íMliint íisjniareites a szlorvijielt külMölitf- ség f'igy,e9eimbe veikbe a miyiugall'i bait al­miak IkápvQsíeiliőiiinék a sízoivjelb nopiire-nd-i Ceinvezelt több tszlalkia<sizíi elten leimeilft ki­fogáséit — mólba -a ivíltia isiotttám rámiultia- t'ott eziellaieik a (kiifoglá'SBlkinlalk a-z -áliaiplíiallain'siágáira és a (tegjnaipá ülésen egész 'sor -m-ódoisítást eszkiöz-öillt avu ;- iliaitaliin^ A máiroiiuls löd ülésein azonban a nyugati hatalmaik képviselői a szovjet javallatok új megfogalmazás t > nl szem­ben is tagadó álláspontra helyezkedtek. Március végén larljál meg a terv Az elmúlt évben megtartott első térvkölesönsorsolás után népi demo­kratikus államunk továbbra is, az elő­re tervezeti ütem szerint fizeti vissza a dolgozóktól kapott kölcsönt. A má­sodik sorsolás március 29-én és áprir tis 1. között lesz. A sorsolással kapcsolatban Olt Ká­roly pénzügyminiszter pénteken dél­ben sajtófogadáson számolt be a nye­reményhúzás előkészületeiről és 'lebo­nyolításáról. Elmondotta ,hogy a terv- lcölösön első sorsolásakor 76.331 nye­reményt 30,613.900 forint értékben húztak ki. A nyeremények í44.777 nyerő között oszlottak meg. Most került sor — folytatta Olt Ká­roly — a temkölcsön másoidik sorso­lására, amikor 30,782.200 forint ösz- szegben 76.816 nyeremény kerül ki­húzásra. A soroslást március 29—30—31 és április 1-én tartják meg a Zeneakadé­mia nagytermében. Napointa mintegy 20.000 nyereményt sorsolunk ki és áp­rilis 1-én, Vasárnap a sorsoiás utolsó napján húzzák ki a 100.000 forintos főny eremén yt. ,Az áhlamk öles ön ök kibocsátása fis jegyzése igen hagy segítséget jelentett népgazdaságunk számára. A tervköl- csön jegyzésének kitűnő eredménye je­lentősen hozzájárult ahhoz, hagy az 5 éves terv első évének terveit és ered­ményeit: út- és lakásépítési propagan­da ját kiszélesíthettük. A békekölcsön lehetővé telte az öt­éves terv célkitűzéseinek még gyor­sabb végrehajtását. A tervklöicsön el­ső húzását is óriási érdeklődéssel fi­gyelte az egész ország és bizonyára ugyanilyen nagy érdeklődéssel fogja kísérni most a második soroslást is. A tcrvkölcsön második húzását ün­nepélyes keretek között rendezzük meg. A nyerőkké! együtt fog örülni egész dolgozó népünk, mert az álhmi- kölcsönök az egész ország felemelkedé­séhez jánrlnmk hozzá. Közös lesz az öröm és még jobban össze forraszt ja majd dolgozóinkat a nép államával, Pártunkkal és szeretett Rákosi ehtár- sunkkal. Az ellenség aknamunkája ellenére mind több dolgozó paraszt ajánlja fel terményfeleslegét Bábonymegyer -k-özsiéglben Kimmel János dolgozó parajt 296 kiló vegyes, termény! adóit be a kötelezettségén felül. Győ-rfi Im-r-e 150 kiló búzát), Pei­ler Zoltán 2 mázsa búzát, Fila János 2 mázsa rozsot és Nemes Ferencnié pe­dig színién 2 mázsa rozisot. A népnevelők mellétül azomlbam a kulákok is ,;dolgoznak“ és rémhírter­jesztéssel. rejtegetéssel gátolják a be­gyűjtésit. Azonban naponta' leplezik le őketí és szedik elő elrejtett készileteti. ket. Bálványoson az ellenőrző tűzoltsájg egy Szalai nevezetű 'kuláknál a pajtá­ban talált 1 zsák mákot, a polyva alatti 2 zsák búzát leöntve, a szalmá­ban elrejt've 1 zsák razsój és) egy zsák feketén vágott sertéshúst. Az istálló. padláson, a széna alaltit elrejtve1 2 köosd épületfát, deszkát és! egy .láda lisztet találtak. Községi 'tanácsaink a felvilágosító munka fokozásával és az ellenség el­leni fokozottabb harccal vigyék győ­zelemre a begyűjtést, hogy megyénk íleljesítieni tudja a betgyüjtési 'tervet. i Jetssiu, az USA képviselője azt p-óh.V- í fa (bizomyigiaitmü, 'hogy neta kell Mvaüú ; a mégy hallaB'otm fegyveres erői oslölk- Icenllléisléinek iklérdiélsléil'. lAz|t ói’.illíitloill'.la, hogy i !a iközpomllli kérdés ,ja tégyivedklanés je- ienfeigli .sziúmvoiniaijáinalk“ 'klérldiéisw te®, hogy Begyein. Grooniko, a Szovjetunió kőprrmsdlöje bírátlln a ínyugtallii hata'tmalk tdepvtiislel&i- nek a isizioiyjelt jflivlnisilHitiolklklail Ikapcsiofla- los kiilfogláiSiait, Kérdezzük — iroorndlolUPa —, miejlly'ilk feladat fcorakirlélliefclb: a líegy- verkieztés iszítnvoiniailámiaik miagáilllajpiíllláBa, vagy padiig a négy ihlai'.aöolm ,fie(gyiavért-a erői dsök'kieinlllése kérdiéiseinlek feilliilMzS- gáC&sa? A szoivjét kiüildlölllllslélg mleggyö- ziődlSse, hogy a négy hatalom fegyvere& erői csökkentése feliilvizsigdilása knnr krét, időszerű és sürgető feladat. Jes- supnhk és Daviesnek a NkänlalnTisz'äg deTni'Mairiizlál’iáisa kérdésiéinelk flellüflvizis- gálülsálrta ii(rlámyiu'’tó szovjet jiaivaeflat elle- iná kiiifogálslaiilti érimlve 'Gramiilko üljból haingsiúlliyioiZlla, hioigy a szioívjielt 'kliii'dlölllteég ■nfcni itielkliimtihieltii kiielógitőrnek a kiiiCliigy- inviinlisiztierelk fiainiáosáinalki oi'jytaln riaipií- i 'rendjét, laimdly eeim fogja terllfüffnlaznii i Némirttorsiziág demiidStörizállláiaálrVak kér- | déliét. j Grömlilko iá Ihiároim haílMloim Jes'sup lá'Ital fel'ló'ivaisio'itt új jlatviaislbltlsiaövieglével kapcisoílaillboin több dHözieitles megjiegy- — zéslt tett. 'MiegtáCIIiaip'Jiioitltia, hogy nem lehet egyetérteni azzal a törekvéssel, amely a Németország demtlitarizálásá- ra vonatkozó Patzdctmi Egyezmény végrehajtására , valamint a négy hata­lom fegyveres erői csökkentésiének kérdésére vonatkozó szovjet javasla­tokat a fenti szöveggel akarja helyet­tesíteni. A Szovjet!mniiő képiviseflöljie megje­gyezte, tagy a bánóim Ihaitnl'lolm jlatvas- Tai'Jánlak úij szövege aura niráiniyuilló Ikfoér- lelt, 'hogy a szovjet küldöttség által felvetett nagy fontosságú kérdéseket tartalmatlan és kétértelmű formulázá- sokkal helyettesítse. Tüntetés Indiában iDzlsalipiur »indiai városba® itültialk'ozó tűnte'tés voll az éJMmiszemhélpizíeit rom­lása eüífen. A tüinlteltésibe® halttvainezter diollgozló vetít részt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom