Somogyi Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)
1951-03-11 / 59. szám
TASARNAP, 1951. MÁRCIUS 11. SOMOGYI NÉPLAP A Somogymegyei Tanács Végrehajtó Bizottsága II. Terv- és Statisztikai Osztályának jelentése az ötéves terv első évének, a Megyei Tanács hatásköre alá tartozó beruházásairól Aa ötéves népgazdasági terv fő feladata, hogy lerakjuk a szocializmus alapjait egész népgazdaságunkban, nemcsak a városban, hanem falun is, hogy lényegében győzelemre vigyük a szocializmus ügyét, az egész magyar yépgazdaság- ban■ Terv szerint dolgozni annyit jelent, hogy tudjuk, mit kell tenni és milyen cél érdekében. Az ötéves terv biztosítja a szocialista rend megszilárdítását és megakadályozza a kapitalista elemek újjáéledését. Biztosítja tervgazdaságunk országunk szocialista építését, nehéziparunk megteremtéséi, mely az előfeltétele a nagyüzemi mezőgazdálkodásnak, az életszínvonal további emelkedésének. Somogy megyében is, mint a többi megyénkben , hatalmas fejlődésnek indult úgy az ipar és a kereskedelem, mind a mezőgazdaság. Az elmúlt évben, a« 1950-es tervév folyamán történt gyarapo- rás mezögazsasági vonalon Somogy megyében a következő: A mezőgazdaság fejlődése Állami gazdaságok Az elmúlt évben állami gazdaságaink száma — figyelembevéve, *z időközi lecsatolásokat is — öt gazdasággal gyarapodott. Vagyis 19-el szemben 24 állami gazdaság létesült és ezenkívül az országos jellegű Nagyberki Állami Gazdaság, mint önálló üzem. Az állami gazdaságok kebelében beruházások során 38 szarvasmarha istálló 2.000 férőhellyel, 5 lóistálló 6 férőhellyel, 14 darab sertésfiaztató 800 férőhellyel. 10 sertéshizlalda és süldöszállás 5.000 férőhellyel. 7 juhisfálló 3.000 férőhellyel, 10 tyúkszállás 8.000 férőhellyel és egy munkásszállás 60 férőhellyel. Ezen túlmenően több sertésfiaztató és süldöszállás építkezése nyert megkezdést, azonban ezek befejezése csak az 1951. év folyamán fog bekövetkezni. Gépesítés Állami gazdaságaink .23 darab traktort, 18 darab pótkocsit. 89 darab igáskocsit, 3 fészekvetögé- pet, 4 eukorrépavetögépet, 6 darab morzsolót, 6 silótöltöft, 16 darab kévekötő araitógépet, 7 ben- einmotort, 16 darab fogatos fükaszálógépet, 18 darab 32 soros boltot, 5 tejboltot és egy mozibüf- fét létesítettA Somogymegyei Népbolt 6 népboltot, 1 textilboltot, két ruházati boltot, 1 vegyesboltot és két kantint létesített. A Szálloda Ipar két népbüffét létesítettA Kaposvári Kertészetet teljesen újjáépítettük és így a legkorszerűbb kertészetté létesítettük. A helyi ipar fejlődése már nem mutat olyan kiemelkedő erenményt,, bár itt is van, de nem olyan mértékben, mint azt az ötéves terv első éve megkövetelte volna. tásnak lettek okozói és megállapít" hatólag az üzemein belüli munka- nélkiiliséget növelitek. Ezt az aka- -. , „ dályt a Megyei Tanács az üzemnek Aem használtuk ki a megyeben egy helyre való telepítésével és lévő összes adottságokat. A somogymegyei helyi ipar idomul a megye mezőgazdasági jellegéhez. Tekintettel arra, hogy Somogy megyében elenyészően kevés modernizálásával telni. Szesz fogja megszün" ipar A dolgozó parasztság óhajának a ; eleget téve, több helven, mint péJ- nagyipari vállalat, a helyi ipar dául Marcaliban beindította a Mesém tudott eddig olyan mértékben gyei Tanács a gyümölcs és szesz" főzeléket. Ezzel egyrészt olyan kifejlődni, mint olyan helyeken, ahol a nagyipari melléktermékekből és hullalékokból a helyi ipar kifejlődésének lehetősége meg volt adva. Ezzel szemben az 1949 évhez arányítva jelentős eredményeket értünk el. Építőipar terén a fejlődés a következő: A Megyei mogymegyei vetögépet, 6 darab Szelektort, 18 löi 9 téglagyárat. Az átvett tégla" kultivátort, 2 darab herefejtöt, 19 gyárak ugyan nem 100 százalékos darab traktortárcsát, 13 darab termelökép.ej.,égüek, d a Megyei traktorekét és 13 cséplő garnitúrát Tanács irányítása alatt képesek kap'ak. lesznek arra, hogy a megye beruÉzek a számok azt mutatják, házásához és a magánszektor felé hogy Állami Gazdaságaink hatal- mutatkozó száka-gletuek ekget te" mns lendülettel indultak neki az gvenek és így az országos jeíen- agrotechnika vívmányai alkalma- tőségü beruházások felé üzemelő zásával az ötéves terv végrehajtá- téglagyárakat a helyi szükséglet kielégítésével mentesítsék, sőt még bár itt is fejlődés Építőipar fejlődése Tanács átvett a So-, környék hússal való ellátása aka- Téglagyári Egyesi! kv,sának. Állattenyésztés Etéren szintén hatalmas gyarapodás mutatkozik az 1950-es év folyamán. Ugyanis 151 darab tenyészbika. 2.702 darab szarvasmarha, 500 darab hízómarha, 270 larab ló, 35.750 darab sertés, támogatást is nyújtsanak részükre. A Magasépítő Vállalatok túlterhe" lése miatt, kik a beruházásokat és egyéb építkezéseket csak a legnagyobb erőfeszítéssel tudták végrehajtani, a Megyei Tanács létrehozott Somogymegyei Tatarozó" és Építő Vállalatok feladata a megye összes nem országos jelentőségű 11.000 darab juh gyarapodás mii- építkezéseinek és tatarozásainak minden beruházástól . végrehajtása. Az 1950-es tervév IV. [negyedében hívták csak létre, de villamosítá- fejlődése mégis rohamos volt. tatkozott, mentesen. Felsöbogát-pu szfa sát befejezték. Alakult egy városellátó gazdaság és két Balaton-ellátó gazda- A MegyeiTnnácS irányítása au “!<g. , került a Kaposvári Hústeldolgozó A gazdaságok területe 30.000 t)zem ,,s a vágóhíd. Az üzem álla* holdról 34.000 holdra gyarapodott. \ mosítása’ előtt a hírhedt Graumann Húsipar Ezenkívül megalakult még az önálló Nagyberki gazdaság 12.000 holddal. TermelőszövefkezeH csoportok A termelőszövetkezeti csoportoknál 23 fiaziató. 64 isiálló és 17 hizlalda felépítése, illetve kijavítása történt meg. Ezenkívül 6 darab siló épült fel új beruházástól. Állattenyésztés 500 darab szarvasmarha, 800 Marab tenyészjuh, 900 darab te- nyészsertés és 30.000 darab baromfilétszámmal gyarapodott az 1950 január 1-i létszám. Gépesítés Mllesztö. 17 borona, 9 hen>állomások ger, 3 centrifugál szivattyú, 26 darab daráló, 7 darab villanymotor, 5 szecskavágó, 5 répavágó, 8 darab benzinmotor, 12 darab híd- és tizedesmérleg, 2 szeparátor, 1 szelektor és 8 kalmárrostával gyarapodott a tszcs eszköz-leltáraVillamosítás a magyaratádi tszcs-nél történt. Ezenkívül figyelembe kell venni, hogy tszcs-ink által müveit területen nemesített vetőmagot alkalmaztak és a megfelelő mennyiségű műtrágyát használták fel. tulajdonát képezte. Nagy feladató" kát képezett a tőkés maradványok kiirtása aí üzemből és az üzemnek olyan módon való üzemeltetése, hogy az valóban szociális üzemjel- legű legyen. A nyári hónapokban a balaton" anyagok' felhasználását tette lehetővé, melyek kárba vesztek volna, másrészt általános közóhájnalk tett eleget. Ruházati kisipar Ez az iparág Somogymegyóben a Kisipari Termelőszövetkezetek kezében van. Három cipész, egy férfi és egy női KTSZ működik. Működé" sükre jellemző, hogy a kezdeti szervezési nehézségek legyőzése után a termelésük úgy minőségben, mint mennyiségben egyre jobban fejlődik és ez a felfejlődés az 1951- dályokba ütközött. Ennek leayőzése es évben szükségessé teszi a KTSZ- végett Ralat'onlellén is vágóhidat nek nagyméretű kifejlesztését, létesített a Megyei Tanács és ezzel a balatonvidék sttotta. húsellátását biztoVasipar Ide sorolható az államosított üzemekből kialakított Somogymer gyei Autójavító Üzem, melyeit oly. módon fejlesztettünk fel, hogy a megye területén mutatkozó ilyen szükségletnek eleget tudjon tenni. A Somogymegyei Vasöntő és Gépjavító Vállalatot szintén az államosított magánüzemeklből hozta Létre a Megyei Tanács. Az üzem fejlődésének nagy» akadálya volt, hogy üzemrészlegei nem egy helyen üzemeltek és így az önköltséget növelték. Felesleges anyagmozga* Sütőipar Megalakult Kaposváron a városi sütöde, Tennelvényeit jellemzi, hogy minőségi árút termel és így egyre jobbatn háttérbe szorítja a magánszektort. Megalakítása után Szántén szervezési nehézségekkel küzdött, de ezek legyőzése után tovább fejlődött. Szikvízipar A megye területén a helyi tanácsok irányítása alatt 3 szikvizüzem működik. Működésükre jelien— * hogy a termelvényeik iránt mutat* kozó keresletnek csak feszített tervvel tudnak eleget tenni és szükségessé válik felfejlesztésük. Az 1950. év folyamán arról ta-1 nuskodnak, hogy a falut minél közelebb hozzuk a városhoz, úgy, mint ezt látjuk az alábbiakban is. Az 1950-es évben útépítés történt Gamáis, Nagycsapéig, Nemesdéd, Gálosfa, Nagyatád, Szentlászlópuszr ta. Kadarkút, Lengyeltóti községekben, Kaposváron a Gyár-utcában és a Pázmány Péter utcában. Közületi beruházások Új községházát építettünk három községben. Községház helyreállítása hét községben, jegyzőlakás helyreállítása hat községben, községház bővítése egy községben. Parkosítás történt a Balaton partján 10 községben. Híd)- és járdaépítés 12 községben, dögkút épír- tés 2 községben, nyilvános WC három községben, ravatalozó két községben és egyéb épület két községben. A megye kulturális fejlődése Gépe Az ötéves tervben teljesen felszámoljuk a falu elmaradottságát. Ezt bizonyítja az is, hogy községeink 34.6 százaléka rendelkezik kultúrházzal, 46.8 százaléka könyvtárral, 34.6 százalékúiban van villany, 19.4 százalékúban van mozi. A megye kulturális fejlődésének bizonyítéka, hogy 315 jólmüködő kultúrcSoportunk van közel 7000 taggal. Új kultúrház létesült az 1950-es évben 3 községben, átalakítása 15 községben. Uj iskola épült 4 községben, átalakítással 3 kollégium létesült. Iskola helyreállítás 22 községvf.i történt. Sport Négy sportpálya került újjáépítésre, illetve korszerűsítésre Egészségügy terén részben átalakítás, részben bővítés formájában a következők létesültek: Kár ház 5 községben, szülőotthon egy községben, orvoslakás két községben, mentőállomás két községben, egészségház két községben, napköziül thon Kaposváron, óvoda egy községben és gyógyfürdő ugyancsak egy községben. Ezek az eredmények mutatják, hogy megyénk ötéves tervének első évét minden részletében megvalósította és ezen keresztül elindult a szocializmus felé. A» 1950. év folyamán a megyében 10 új gépállomás létesült. Az év folyamán gépállományunk, illetve traktoraink száma 22-vel gyarapodott. 22 szelektorral lett több. Cséplőgépeinknél a gyarapodás •7 garnitúra, beutalással 56 garnitúra. Építkezések során az új gépállomásokon belül épült 12 gépszín, 12 traktorszín és 12 lakás. Villanybekötést kapott 8 gép- Ezen fontosabb tételeken kívül egyéb kisebb jelentőségű és használatú gép és eszköz felszerelést is kaptak gépállomásaink. Erdészeti Egyesülés Építkezések 1® ardei lakás felújítása, egy igazgatósági épület elkészítése, egy lakóépület felújítása, 3 darab fürgagáp, konyhafelszerelés, 80 1 pár lószerszám, 20 kocsi gyarapodás történt- i Erdősítés 440 kát. holdon történt. Uj csemetekertet 317 kát. holdon létesítettek. Kereskedelem A kereskedelmi beruházások jelentős fejlődést mutatnak 1950- ben, ami az alábbiakban megmutatkozik : A földművesszövetkezetek hz alábbi hálózatot létesítették: 66 szövetkezeti boltot, 1 textil- szaküzlefet, 36 hentesboltot, 98 kocsmát, 5 péküzletet, 4 egyéb üzletet. összesen 210 boltot létesítettek. Ebből 24 áruházjellegü, 17 pedig vegyes üzlet. A Kaposvári Kiskereskedelmi Vállalat egy Népboltot, egy ruházati boltot, egy rövidáru boltot, egy játék- és papírboltot, egy illatszerboltot létesített. A Kaposvári Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállualat két húsbolA tetanuszról és az ellene való védekezésről A Megyei Tanács Közegészségügyi osztályának tájékoztatója Magyarországon, mezőgazdasági jellege miatt mindig több beflamusai (rrue- revgörcs) fertőzés fordult elő. mint más. ipari jellegű Örszágokban. Ezi a betegség, mely egyike a legsúlyo- 1 ä~ háziállatoknak, saibb emberi betegségeknek, ma mar j szarvasmarhának földünk felületén mindenütt megtalálható. Lakott és művelt földterületek I elsőbb rétegeiben fordul elő legma*- gyóbb számban, aminek oka az, hogy főleg a lónak és béiesa t-omájában könnyen megelőzhető és gyógyítható, j szaporodik ás ezek ürülékével kerül P7Pff mindíxml'iiv-iaaiL' líomtonní lb-io.1T «1 ; „ A \7 ml, Xn Ezért mindenkinek ismerni kell a fertőzés, a megelőzés és a gyógyítás llehet'Jőségeit. A tetanusz kórokozója a külvilágra^ Városok utcai pora és a trágyázott szántóföldek a legfertőzöttebbek. A betegség okozója Kórokozója rendkívül ellenálló. 100 fok hőmérsékletet több, mink egynegyed óráig kibír. Több, mint 10 évig képes fertőzőképességét megőrizni. A tesit bármely részében keletkezeit sérülés kapuja leheli a tetemes zieh tűzésnek. Falusi embereknél a láb, illetőleg a talpbőrön van a legtöbb kórokozó, ezért ennek a sérülései veszedelmesek. Különösen veszedelmesek a mélyre- hatoló szúrt sebek, amilyenekért; szö- I gek, faszálkák okoznak. Áltálában a tot, 3 fűszeres boltot, 1 csemege, mezőgazdasági munkával, kertészéttel, csanornafisztílíássai fogdáik őzök, földmunkások, köztisztasági laÜkalmaziot- tak. épitőmumlkások, tőzegmunlkájsok, sportolók, közlekedési alkalmazóiak, ‘kei ékpár és motorkerékpárosok sérülései alkalmasak tetemiuszfortőzéste. A tetanusz betegség megelőzése Fontos tehát ennek a szörnyű ‘betegségnek a megelőzése, ami elsősorban a sérülések megakadályozásában áll. Ka pedig valaki vigyázatlanságból, vagy önhibáján kívül, de mégiis megsérül, ne bízza a seb gyógyulását a jószerencsére, hanem menjen mi. előbb orvoshoz. Igen sokszor látszólag kis sérülések után akkor, amikor ezek. már régen begyógyultak, tfejlődik kií a merevgörcs. Mind tudjuk, ilyen sérüléskor az orvosok az idejekorá* adtait aZássa-1 a betgség kifejlődésé* meg 'áldják akadályozni. Megindul a védőoltás A Egészségügyi Minisztérium azoak ban most tömeges védőoltásokkal a mezőgazdásági jellegű megyék lakosságát végérvényesen meg kívánja menteni a tetanusz veszélyétől, ezért a közeljövőben a megye területén minden 10—60 éves korú egyént be fogunk te'anusz ellen oltani, a város-, ban pedig mindazokat, akik foglalkozásuk révén tetanuszfertőzést kaphatnak. így természetesen beoltásra kerülnek a k erékpá huta jdonosok és sportolók is többek közölt. A védőoltás, amely kötelező lesz mindazokra nézve, aíkfiket. annakSdején az olltan- dók csoportjába besorolnak, két 1 hónapos időközben adott oltásból fog áj- lani. A tetanusz,védőoljáa a fejlődő orvosrltudamány egy újabb rendkívül nagyjelentőségű eredménye és kormányzatunk gondoskodásának agy újabb megnyilvánulása.
