Somogyi Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-11 / 59. szám

4 SOMOGYI NÉPLAP VASARNAP, 1951. MÁRCIUS II. Desanti: Titóék arca és álarca XI. Még Tigrist, a festők által hal­hatatlanná lett kutyát sem lát­tam. Meg kellett elégednem egy jól reprezenáló marsallal, aki ve­lünk még csak nem is csodáltaltta meg — mint barátai közül egy amerikai riporicrrol — kék selyem­ingeit, amelyekre egy „T“ volt hí­mezve. Abban az időben, a tjtoista „T“ még nem érte el az újságírói legendában a napóleoni „N“-et. Ez­zel szemben tiszteletreméltó távol­ságban hallgattam, hogy sztraté- giáról, politiáról, protokolról, ün­nepekről, brionszigeti kastélyáról, sőt — Radolph Churchülről be­szél. — A vezérkaromhoz küldött an­gol, amerikai összekötő tisztekre mély benyomást tett partizánjaim harca. Nagy barátai maradtak Jugoszláviának — mondotta. Abban az időben már tudtam, hogy az angolok és ameriakiak Vis szigetén gyakran találkoztak Tijoval. És hogy Tito csak akkor tért. vissza az ország belsejét0, amikor. a Vörös Hadsereg már előrehaladt. Mindezt Basil Davin- son, Tito volt brit összekötő tisztje, a „Partisan Picture“ Jugo­szláviát rendkívül kedvedö színben beállító könyv) szerzője és a Ti­mes tudósitója beszélte el nekem. Mindennek semmiféle fontosságot nem tulajdonítottam .Azt hittem, hogy Davidsont és a többieket í vonzza a partizánharcok romanti- f kaja és attól tartottam, hogy rövi- i desen hátat fordítanak annak a j Jugoszláviának, amely a fejükre nőtt és csatlakozik az általuk annyira rettegett „szocialista tá- 1 borhoz“. i i ) „Pillanatnyilag — gondoltam— még tévednek. Azt remélik, hogy Jugoszlávia megáll valamiféle szövetkezeti munkásmozgalomnál, afféle középútnál Anglia és Dánia között-.. Majd ha látjuk, hogy a proletáriátus diktatúrájáról, nem pedjg valami államkapitalizmus­ról van szó, alábbhagy elragadta­tásuk. . Sajnos! Kinevettem Basil Da­vidsont. pedig ö egyáltalában nem tévedett. (Most már értem: nem tévedett, mert birtokában volt az Intelligence Service, ké­sőbb pedig a Gestapo irattárá­nak.) De én... Párizsban a Békekongresszuson láttam, hogy a jugoszláv küldött­séget a sajtó bizonyos körültekin­téssel kezeli és előjogokat bizto­sít neki. Ezt a tényt is a „partizán i idők emlékének“ tulajdonítottam. Most, ha felidézem a Fehér Pa- lora-beli jelenetet és Tito kérdé­sét, Brankovnak, Tito Magyaror­szági ügynökének kijelentéseire gondolok, amelyeket a Rajk-per során tett. (Ez a per egyúttal Tito pere is volt). Ha a nevelőtestület, a kispajtások és a Szülői Munkaközösség megtalálja az egymáshoz vezető utat, akkor a jó tanulás, a rend biztosítva van Megötszörözte a Szülők Iskolájának látogatottságát a ladi iskola Tito angol-amerikai „felszabadítást" kért Brankov kijelentette, hogy az angolok és amerikaiak (ennek az időszaknak minden nyugati és szovjet tanúja egyaránt megerő­sítheti ezt az állítást) először Kardeljjel, Rankovicscsal és Gyi- lasszal tárgyaltak. (Ne feledjük, hogy 1943 óta Davidson Ranko- vicsot „bizalmi emberének“ tekin- tjette.) Maclean angol tábornok­nak és Randolph Churchillnak si­került meggyőzni őket, hogy Ti- tot Via szigetére szállítsák. „Ve­szélyen kívül“ óhajtották helyezni öt egy brit hadihajón. (Az ango­loknak van történelmi képzelőte­hetségük és nincs lelkiismeretfur- dalásuk, ha arról van szó. hogy „megismételjék a napóleoni csínyt.“) A Legelső Szovjet Parancsnok­ság közbelépésére volt szükség, hogy megakadályozzák Titot en­nek a tervnek a végrehajtásában. Tito és környezete nagyon is jól tudták, hogy egyedül a Vörös Hadsereg képes Jugoszláviát fel­szabadítani, engedtek hát. Chur­chill ekkor azt ajánlotta, hogy az angol-amerikai csapatok a „há­ború tartamára“ szállják meg az Adria-tenger partjait- Maclean tá­bornoknak ismét sikerült meg­I győznie a három szárnysegédet. I Tito beleegyezett és kijelentette: „Jugoszlávia nemzeti érdeke szem- j pontjából jobb, ha az angol és i amerikai csapatok szabadítják . fel.“ De a Legfelső Szovjet Pa- i ramcsnokság ezt a tervet is meg­hiúsította 1944-ben annak ellené- ! re, hogy az angolok és amerikai- | aik láiták, hogy Tito képtelen sa- j ját erejéből felszabadítani a fövá- | rost. arra kérték, hogy ne folya- ! modjék a Szovjetunióhoz. De a j Vörös Hadsereg ekkor már Bul- ! gáriába és Romániába volt. Tito habozott, sokat vitatkozott cin­kostársaival, aztán mégis csak se­gítségért kiáltott. Mindezt; azonban ebben az idő­ben még nem tudtuk és bíztunk azokban, akik a Fehér Palotában a szocializmus és a forradalom ne­vében fogadtak bennünket. Azt sem tudtuk, hogy a jugoszláv kormány, sölt a jugoszláv kom­munista párt felelős vezetői a há­ború óta állandó kapcsolatokat tartanak fenn az angol és ameri­kai kémszervezefekkel. (Folytatása következik.) A laidd iskola a Szülőik] Iskolájának megindulásaikor igein nagy neházség- j gél küzdött a látogatottsággal kapcso­latiban. A nevelőtestület! és a Szülői Munkaközösség mindent megtei'll, de a látogatottság át,'aga atz első 8 szülőik tok diáján csak 21 fő vol)t( amely Ikéjíj. ; ségbeejtően kevés az idejáró 189 gyer- ; mek után. A nevelőteJüleh és a Szülői Munkaközösség megértve a Pánt mu­tatta irányt és- a Pártnak a Szülők Is­kolájára ról It. hatalmas f-elaidai láb |ércfe_ kés ikezdemémye-zést tett. Vándbrzászíót készített, amelyet min­den héten az az oazüály nyer meg, amelyik a legtöbb szülőit vagy érdeklői- dőfc szervezi be. Vándorzászló, meghívók, úttörő népnevelők A kis pajtások meghívókat ikészítet- • tele és elvitték azokhoz, akiikelI meg. agi): altiak. Valóságos is népnevelő gaida alakult a kis pajzsokból. Az első pró­bálkozás január 17-éra volt és meglepő eredményt hozott, mer* a látogatok s-zárna ugrásszerűen emelkedett A 82 látogatóból a 7-ik osztály agi­tálta a legtöbbéit. Az eredménnyel azonban nem elégedhetünk meg, hanem Pártunk II. Kongresszusára a nevelő- -estület és a Szülői Munkaközösség felajánlást teilt, hogy a látogatottsá­got 7) százaléknál fogja -emelni. Feb­ruár 21-én már a látogatók száma 76.7 százalék volt De Pár-lumlkat sokkal jobban szüreti­jük annál, m-i-nttisem ezt az eredményt kielégítőnek tartottak volna. A kis pajtások közölt is versenyt indít«. Iiumk „legjobb -népnevelő1’ címért és így március 7-re eléiltlük azt, hogy nem­csak mindén szülő, hanem még olyanok is megjelentek, akiknek iskolába járó gyermekük nincs. A látogatók száma aVkis népnevelők munkája nyomán 215 fő-re nőj\ ai kez­deti 21-el szemben, ami 113.9 száza­lékos szülői látogatottságnak felel meg. A január 17--tő5 -március 7-ig Ha-rtolit Szülő iskolájának • látogató állag® 131 fő lett, amely az első átlaggal szentben 624 százalékos emelkedésnek felel meg. A vándorzászló:] már ötízben nyeri me-g az öltödik osztály, amelynek t«- nullói büszke ön-tudattal tekintenek a vá-nidorzáselóra, amelyről „Szeretet és munka” felirati mosolyog feléjük. öntudatos arcukéit nézve kíilolvashaltó csillogó szeműikből, hogy értik a fel­irat jelenj őségét: szeretni a szocializ­must és dolgozni érte. így dolgozik a ladi kis népnevelő gárda szelbb szoci®. lista jövőjéért. A legjobb „népnevelő“ lilt ülök a tanuló szobában és várom a kis pajtásokat!, hogy felügyeljek rá, ju-k. Épp most lép be Német ih Etel ötö­dik osztályos kis’pajtás. Szeme csillog az örömről, mert mellét díszíllÜ a „Leg­jobb népneveSő’‘ feliratú piros szalag, ö maga hált látogatót szervezeti be a III. számú Szülők Iskolájára és az- örömtől, csillogó szeme azlt aiz ígéreteit is fejezi ki hogy jövő szerdára nem hét de 10 látogató -lesz munkájának eredménye. Elnézem a könyv fölé hajló fejeket és látom a bennük égő elszánt akara­tot, amellyel moslt már nemcsak a Szü_ lőik Iskolájának vánd-orzászlóját, hanem a jóíliaoulási vándonzászlót is -meg akarják nyerni márciusi tanulmányi eredményeikkel. Folyik a tanulási verseny Ez a zás-zló -most a 8-i-k osztály asztalá-t díszíti, mert a februári 4.4-es á la-gga-1 ők lelitek az éüoszitály. így a -felső tagozat-beli k-ils (pajtások telje­sítették a kongresszusi felajánlásu­kat, -mert 3.7-ről 3.9-re emelték az átlagot. A szocializmus -épülése éts a Párt1 szerelteiére való nevelés folyik minden iskolában-, A -munka eredímé- nyétől függ, hogyan, ilaláll egymásraV a nevelőtestületi, a kis pajtások és a Szülői Munkaközösség. Ha a Párt irányításával az iskoláit alkotó -három szerv megtalálja egymásig a itan-uL -m-ányii szí-nvorral e-melése, a rend és fegyelem erősíi ése biztosítva van. • Loíiok Bétáné Szülői Munkaközösség elnöke. Alaposaliban készüljenek fel pedagógusaink a következő egyéni tanulási konferenciákra Minden dolgozónak határozott út­mutatást, nagy segítséget ad mun­kájához Pártunk Kongresszusa. A Kongresszus a pédagógusok számára ; is világosan megszabta a célt. Révai | elv társ azt mondta: „A Szocializ­mus győzelmes felépítés-e lehetetlen V! kait úr forradalom feladatainak A tudomány, amely nélkül s Ezt a célt szolgálja a pedagógu- j sok továbbképzése. ! A szaktanárképzés, a kétéves egyéni tanulás keretében, megta­nulják pedagógusaink annak a tu­dománynak az alapelemeit, amely­ről Szitálin elvtárs azt mondta: „ Van egy tudományág, melynek ismerete feltétlenül kötelező min­den tudományág nevelője számára. Ez a marxsita-leninista társada­lomtudomány , a társadalomfejlődés törvényeinek, a protetánforradaiom Ifejlődése [örvényeiről, a szocialista Iépítés fejlődése és a kommunizmus győzelméről szóló tudomány.’“ Megtanulják ezeken a tanfolya­mokon pedagógusaink a szocialista pedagógia alapelveit, módszereit és — Pártunk gondoskodása, segítsége révén — rendelkezésünkre állnak a legkiválóbb szovjet pedagógiai müvek. A szervezett továbbképzés keretében sajátítják el és kapják meg pedagógusaink azokat az alap­fokú természettudományi, szak­tárgyi ismereteket is, amelyeknek birtokában a fenntiekkel együtt mag tudják javítani az iskola ok­tatás színvonalát az általános isko­láktól a főiskoláikig. A továbbképzés a múltban nem ismert új lehetőségeket nyit meg pedagógusaink előtt. Jelenti ez egy­ben népi demokráciánk részéről a megbecsülést, a kitüntetést. Azon­ban még mindig akadnak pedagó­gusok, akik elhanyagolják ovább- képzésiiket, nem készülnek fel a konzultációkra, konferenciákra. Ezek a hosszú oldalakra terjedő „elfogadható kifogások“ összegyűj­tésén fáradoznak, ahelyett, hogy - — — — — — — — — — — —— — — — ' — — ■ megoldása nélkül“. Arra is rámu­tatott, hogy mit jelent népünk"szo­cialista álnevelése és mik a leiada­taink. A pedagógusok ezeket a fel­adatokat az iskolában csak akkor tudják megvalósítani, ha egész világnézetüket, szaktudásukat új alapokra helyezik. ;nki sem lehet jó pedagógus kijegyzetelnék, vagy megtanulnák eZ idő alatt a tanulmányi anyagot Főként az ilyen típusú pedagógus saját könyvtárából hiányoznék a legfontosabb pedagógiai müvek :s, a legtöbbször csak az.ní, hogy le­gyen a tanulás elhanyagol jsara ,,elfogadható kifogás“. Ezeknek a pedagógusoknak külö­nösen meg kell szívlelniük Révai elvtárs szavait: „mi a szocializmust építjük. Az. új magyu: kul-twa — szocialista kultúra lesz, tehát első. sorban és döntően, orvak az or­szágnak a kultúrájából meríthetünk, amelyben a szocltlizmur már győ­zelmesen felépült és amely a kom­munizmusba való « menetnél tart.“ Ezt a célkitűzést és tervet csak azok a pedagógusok tudják meg­valósítani, akik rendszeres jó mun­kával megtanulják a marxizmus- leninizmus, a pedagógia és a szak­tárgyak anyagát, akik mindazt bele js viszik mindennapi munká­jukba és a tanultakat megvalósít­ják a gyakorlatban. Ilyen szellem­ben készüljenek a kétéves egyéni tanulók március 8-tól 18-ig- tartó konferenciákra. Az a megbecsülés, amit a pedagó­gusok kapnak népi demokráciánk­tól és Pártunktól, kötelezi a tudo­mány munkásait, hogy el is végez­zék a maguk szakaszán rájuk há­ruló feladatokat. Pártunk által megszabott feladatok minél mara­déktalanabb elvégzése pedig köte­lezi pedagógusainkat munkájukhoz való jó felkészültségre és az ala­pos önképzésre. Czeglédi Ixrjo's oktatási előadó. A A A A. A. A. A.-------­Az Ukrán Szovjet Szocia­lista Köztársaság egyesíti magában az egész ukrán földet. Ukrajna a szovjethataom évei alatt élenjáró köztársasággá lett, mely hatalmas iparral, a Szovjetunió egyik legfontosabb szén- és kohá­szati bázisával és nagyüzemi gé­pesített mezőgazdasággal rendel­kezik. Óriási iramban növekedett Szovjet-Ukrajna nehézipara. A gépgyártó és fémfeldogozó ipar 1941-ig a forradalom előtti színvo­nal 34-szeresrre emelkedett. A há-t borúelóttx 1940-es évben Ukrajna kohászati üzemei több mint 9 mii. lió tonna öntötvasat és 8.6 millió tonna acélt termeltek. Ukrajna ércbányái ugyanebben az évben 19 millió tonna ércet, s a Donyec- szénmedence naponta 280 ezer ton­na szenet termelt. Ukrajnában 27.742 kolhoz volt, melyet 1221 gép- és traktorállo­mást látott el. Ezeknek gépparkja 90 ezer traktorból, 31 ezer kom­bájnból és sokezer más mezőgaz­dasági gépből állott. WJkrajna az elsők között szenvedte át a német-fa- aisata rablók betörését. A fasiszta hordák barbár módon elpuszfitot­A SZOVJETUNIÓ 16 KÖZTÁRSASÁGA Is Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság iák Ukrajna gyárait és üzemeit, romhalmazzá váltóztatfak 16.150 iparvállalatot, áramfejlesztő állo­mást, köztük Európa legnagyobb vizierőművét, a Dnyeprogeszt. A fasiszták lerombolták és po­rig égettek 714 ukrán várost és több mint 28 ezer falut. 28 ezer kolhozt, 872 szovhozt kiraboltak, s elhajtották Németországba az egész állatállományt. Az ukrán nép hősi harcot foly­tatott a fasiszta megszállók ellen. A hős partizánok és az ukrán ka­tonák tízezreit tüntették ki hős­tetteikért a Szovjetunió rendjelei­vel, 544-en nyerték el a Szovjet­unió Hőse kitüntető elmet. A fasiszta Németország felett aratott győzelem után az ukrán nép, a Szovjetunió népeinek egé­szével együtt, hozzálátott népgaz­dasága újjépftéséhez. Páratlanul rövid idő alatt helyreállították a Donyec-szénmedencit, s az elmúlt rövid idő alatt Wkrajnában több mint 60 új bányát nyitottak. A Donyec-medence most sokezer ton­nával több szenet ad, mint a há­ború előtt. Az ukrán szénmedence minden bányáját felszerelték a legújabb gépi technikával és már közel van a? az idő, amikor befe­jeződik a szénkitermelés összes 'folyamatainak teljes gépesítése. háborúutáni ötéves tervet az ukrán nép ragyogó si­kerekkel teljesítette túl. Nemcsak, hogy felépítette háborúelőtti ipa­rát. hanem qz új vállatlatok szá­zait teremtette meg. Ukrajna vál­lalatainak össztermelése 1950-ben 15 százalékkal haladta túl a há­borúelőtti színvonalat, a gépgyár­tás tevén pedig 25 százalékkal. Gyönyörű sikereket ért el az ukrán dolgozó nép a szocialista mezőgazdaság területén is. A há- borúelölti gép- és traktorállomá­sok helyreállításával egyidejűleg számos új gép- és traktorállomást alapítottak, melyeknek gépparkját egyre hatalmasabb arányokban egészítik ki az új tökéletesített gé­pi technikával. Ennek eredménye­képpen Ukrajna kolhozai a ta­valyi 1950-es évben csak búzából 1.2 millió tonnával termeljek töb­bet a szovjet államnak, mint az előző évben. A szocialista mező- gazdaság fellendítése során a szántóföldi termelés és áHatte. nyésztés mestereinek százezrei nőttek fel, s több mint 35 ezer kolhozparasztot, gép- és traktor- állomási dolgozót tüntetlek ki a Szovjetunió rendjeleivel. {^yors ütemben építették újjá a megszállók által terom­bolt városokat és falvakat. Több mint 21 millió négyzetkilométernyi lakásteret építettek fel, s a köz­társaságban nincs város vagy fa­lu, ahol ne építenének lakóháza­kat. kultúrális, társadalmi, vagy egyéb célokat szoláló intézménye­Evról-évre növekszik az ukrán népgazdaság energiaellátása. Csak ezév kezdete, óta a falvakban 339 áramfejlesztőállomást építettek, kétszerannyit, mint a múlt év ugyaezen időszakában. Gyönyörűen virágzik Szovjet- Ukrajna formájában nemzeti, tar­talmában szocialista kultúrája. Példátlanul rövid idő alatt állí­tották helyre és szélesítették ki az iskolák és kultúrintézmények szé­les hálózatát Az új iskolai tan­évben 7 millió tanuló iratkozott be az iskolákba, 314 ezerrel több, mint előző évben. Lendiietesen fejlődik az ukrán nemzeti irodalom. Szélesedik a könyvkiadás és árusítás hálózata. A köztársaság városaiban és fal­vaiban múlt évben 420 új könyv­bolt nyílt meg, mely az idén to­vábbi 550-el bővült. Szédületes iramban fejlődik a nyugati terüle­tek gazdasága és kultúrája. Ezek. nek a területeknek lakossága ti­zenegy évvel ezelőtt valósította meg évszázados álmát, egységes állam­ban egyesült Szovjet-Ukrajnával. j^z egységes Ukrán Szovjet Szociaista Köztársaság dol­gozói a Párt, s a nagy Sztálin ve­zetésével harcolnak a békéért, « kommunista társadalom felépítésé­ért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom