Somogyi Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-11 / 59. szám

SOMOGYI NÉPLAP VASÁRNAP, 1951 MÁRCIUS 11. i ................ in I-—.. - ... ,1 A nyugati hatalmak képviselői makacsul ellenzik, hogy napirendre tűzzék a 4 nagyhatalom fegyveres erői csökkentésének kérdését A külügyminiszterhelyettesek értekezletének pénteki ülése Piámias. (TASZSZ.) A mégy líagyibtataloin flaüClülgymíinlilszilier helyet Wsninek Ua-Bácskoizáisiáin, pénte­ken eisÁnek Porod/, Pj'jwcÖaiÓrfiSg fcépvöwiliője szóílall fej. í-iníóí klijélen- tqii'.e. (hogy u Szovjetunió Jíiü'jdiölBi' 6Wal5 javasul#' itatpinmiid a .három wvu- gjafl! iltóteaoan' sriÜiiáíu'teßfloigaiciNtt'.Wlan. Á3izü,l a 'szovjet javmrthifloí 'kíjpeMllhlbö- áain, íhogy a Mtüigymiinibizf'..rínak: kantáéi« vtílliísse» *neg a mégy hotel «»nt fegyveres erői esdkikioittiédenek 'kérdűivíi!., Plairocii loejoileantelille, hogy ,.ezll a 'kjér'dlés't mein ■keli éntaUenli“. Dimes. 'fílagy-Birttemin'lti Ttópwtilser.'fítfe laxaail a jíefieiraHé-'asael k*ed!e DeffettÖJalláisá!, hogy ,,jelen p'í'lninaiflb'jin níimös lítíniimi komlkiité! javlaiílalta“. En.n«k elleniére e3ég hosszú (beadédet mondott ti 1 ráíró in nyargalt! * habaifoiÄ 'kdiCd ö'Tisc'gje állód «16- 4 erjesztett jftv.ifsíait éiet'wlf. „.Az a imó'd. ahogy ti iklétrdiélsekie't a szovjet ífapízeiKÜ jamasl'atfáain megszer- kjeOTJ'iátt'ék — mondotiüa ftoviiüs1-h“- szá- fmmklrla rfíotgáidlha/fail'lain.“ De az angol küldőül további .szavai imigmutti'tWálk, hogy ilényegShen az ki- fogi'isoflji, Jrogy b'saovjkf mtapftneindi }a- rtart’lsit (ofiyain kérdéseket Its itairfal'inaz, a me/yekrrek megkáirgylanáHált N|a|gy-- Buúlhnnki. az USA és l'r< :.u<’ií:Kyr';l7,jg nténdenfipan el olknirja kleirülmii. Crwnilto. la Szovjetunió/ ikiéipviisd'ííje fdVaö'i í'lásiáUain kijietentale: Teljesen el- foyadhntatlnn, hogy az a .napirend,me­lyei a kódnyipmiirszterhclycttcseik ta­nácséinak üfésszükárű elöklészítüok, ne tártul mázzá a legégetőbb és n legfonto­sabb problémákat. Ha valóban Vala­mennyien egyetértünk azzal, hogy meg kell vitatni Németország demilitorizálá- »árirtlc és remiiitarizáfásának hatalmas jelentőségű kérdését, akkor milyen ala­pon tiltakoznak' az ellen, hogy ez a kérdés önálló pontként szerepeljen a napirendenf A to'ná.ciSkozús résztvevői között jól- i amiért 'tény: A .szovjeit tkonmláiny nagy jelenti űtségot tiihydoiiMt amm'alk, hagy N émrúboirsZág deniiKtlairizlánáiSálnl.i'k ikér- déséí a kill ügviniiinii szil erek líaitóicsá- bam miegeijaisnáík. Mii — fldjyl'laltftai a iSzavjefefniiö képviselője — IpmLili va­gyunk nimuiik, hagy eat a ifortlcvs 'kér­dési háttérbe próbálják szorítani, ál­talános, semmitmondó meg fogat maizá­sok mögé próbálják rejteni. Gromiiko hangsúlyozna. hogy a Saov- jdtun'ió kormánya — 'aimlln't mláír jiegv- Zókiüi.lxein föíbbiiaben nármui.Iial'iol'it —■ 'a NÓmatoinSzágri:i. vonai'.ikozö Piatsidlaoni Egyezmény durva nnégíséliüléiséiiiek lián ltja a nyugati halíailmlaik NI/inM’itonsizlá.g iriemá- HtflIiunlizáMíla. terén itle'lt űnl!lóak«fás«3l és azoklíilt a 'kí'iór’ietei'k'ét, hogy Nyuigat- Niérrtátolrésájgat btIkiapasoöjáik a* aignasz- szív '&szatalllla'niHi osopónltoisaifkásbi. lús mögt az jaivalsoi'ljiálk nekiülök — moradoälte Gromikio — fogaid!jlák él, hogy imH'nidezek laiz Lnlliózikitídlések „Védel­mi je'iegűok“ és hogy aizo'k áiz embe­reik, kéket Ny.ugait-Nénreílor'SZáighain a hároin hal'aifam po-iilBkláljártaik Végnehtij- fimná fdlh'aiszhiálnalk — aiz Adienamerek. Ki’iippok és Hl.jllller egyk'ib Qalklájiaii — cSaik nem 'hökiea'ngyiailiak. Gronulilko kieijei'lanitalite bogy a iszov- Jert tóiiíldölihslég' az ®B&níál®iit Aieggán dóiáisotk altaipjáin nem 'teklimllhäl któi'égí- itően Plxiajn hapiirendal, latmiely illem tfcvr- taj’imtuzza Niám'atansziág demliiita.rizáüásá- noik iés remiiljithaimzáilláísa ímeg.iíkadiiinyo- zásáiníaík kérdését. A nyugati hatalmak ellenzik a fegyveres erők csökken­tését iMiaflálltepflhtlia taváihbó Gnonilik.o, hogy a nyugati hatalmak képviselői tndkaosu ellenzik, hogy napirendre tűz­zék a nérfy hatalom fegyveres erői} csökkentésének kérdését. Jessup, az USA iklépvSíSéjőijfi .tegnap: már odáig mienlt — míanldatitá Grölmliko —, hogy bejelentetik': ia imépeik nytugta- ltian.3á'ga növeklsziik, ha a i'egyviarkazést, miegálítjulk. MtióJa main laiz, Ibogy ‘a ilegy- vtenknzés csöktkenidése fotkiozzia 'a iniópek fiBad/alllmjáf és myiigtialain'slágált ? —' kér­dez lie a Szovjetunió 'kjépvliiseflőije. ■MeóíBapítaltíta Gramiilko, hogy ih Nié- «netariszlágigBll köliendő ibiékesiziorzöiiós meggyorsífcásárál szóló szovjet jaWaisíat, a uyuigiani haitullmlaik 'képvtiisieflőiihte'k né- szíór3(l «Ojmdésbe iiHlkiözEIk ifis hiainigsú- lyoatta, hogy ez az láiíláiápanil iel'iefiniliállben áSl míind laiz európai hélkie miagszüllárdif- lásáu'iitk órdekeiivej. miiinid padiig a né- mint nép öi'dielkeilvel'. Gramiiko ezízieft kaip- o&oiWCían errt'iélkiezítailt a Német Dtamo- knatltiilcTM Köztláirsaislág .népi iktairmartája elu/ikisAgAaek a négy hatallomíhoz inté­zett fe.'.hmíeúira. A lei hívásban többek között' ez ált': „Mivel a Németországgal megkötendő békeszerződés az egész, vénért nép legfontosabb kérdése, a Né­met Demokrat ikus Köztársaság népi ktiimarájénak elnöksége ózza a kérés- só’ fordul az Amerikai Egyesült Ál­lamok, Szovjetunió.1 Nagy-Iiritarmia 'és E'rcutciamszág kormányához, otásltsak a külügyminiszterek tanáesáimlr napi­rendjét megállapító, párizsi előaétes értekezletén résztvevő képviselőiket, hogy vegyék fel a külügyminiszterek tarnácsáüttJt napirendjére a Nénretor- szággui még 1051 ben megkötendő bé­keszerződés előkészítésének és befejezé­sének kérdését’ rs.“ — A négy hatalom joüí5ügym(iinisz­bukarest A Románia Libera „A Szov­jetunió állami költségvetése —- a béke költségvetésé“ című vezér­cikkében hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió 1951. évi költségve­tése visszatükrözi a szocialista rendszer győzelmét, ugyanakkor amikor a kapitalista államok költ - ségva’ése gazdasági rendszerük rothadtságát bizonyítja­PRÁGA A csehszlovák közvélemény a legélénkebb érdeklődéssel kíséri a Szovjetunió Legfelső Tanácsa ülésszakának munkáját. A pén­teki lapok részletes szemelvénye­ket közöltek Zverjev pénzügymi­niszternek a Szovjetunió 1951. óvj állami költségve’éséröl tartott beszámolójából és cikkeik címében hangsúlyozzák a szovjet költség- vetés békés alkotó jellegét. VA R S Ó A lapok cikkeik címében hang­súlyozzák, hogy7 a Szovjetunió költségvetése, a gazdasági fellen­dülés és alkotó munka költségve­tése, a Szovjetunió békepolitikájá­nak újabb nagyjelentőségű bizo­nyítéka. BERLIN A Neues Deutschland „A béke költségvetése“ című cikkében eze­ket irja‘- --------------------------------------------­Iw iű tanácsa mapirendijéinieic «íökészítré- belk'Orr fáttfáillemií figyiel'iSmihe ifceil ven­nünk -a Níémb't D«m«knai|ífkuis KöziKirsa- Ság imápi kaimaiiájánialk eCihökisóge' í’ol- tfh’ái'íái'-l ‘— niondaVia GraniÜko. A"Serbv- jefunió ikőpviise'/ajie befejezésül! fellklénte a iinntgiili h^toimMik lUtwiseŰöBt, közöl­jék áUáspaftíljuk'ait a szovjet irHaiptimen d: jáTla'>riait m'árelius 8-án" új ímegliogálllmia- zátstínn eJWianjéciBÍCilit második poinll)á- vá! ki i.posa'lallasaai. M'iiiit' i'.vm'efplties, ez a 'pantt iaiz új ímeg- fogilHra/aáisBaih a köveiikfezáilk éppen szóT: . V'éméUánsziág egységáhiek luefitre- iWítái»,i. a Némétamazáigglll! valló Ibélte- f-j/érzödiés' miiiefiútibi ímeg'koih’jse és en- nrk mingfelkhÖen a miegszáltíó cNapalök Vi'vanlása N’émei'.országbc.S“ ,,A Szovjetunió állami költség- vetésének nagy jelentősége ' van, nemcsak' a1 Szovjetunió'* népei, ha­nem az egész világ dolgozói szá­mára is. Ez a k öl'ség vetés meg­mutatja annak az országnak óriási sikerét, amely nem ismer munkanélküliséget, válságokat és amely szilárdan halad a kommu­nizmus felél LONDON A Daily Worker „Békeköltség­vetés“ című cikkében többek kö­zött a következőket írja: Az új szovjet költségvetés legkiemelke­dőbb vonasd az, hogy óriási ösz- szegeket irányoz elő az ipar bé­kés fejlesztésére. Anglia fegyver­kezési kiadásai ezzel szemben a legközelebbi három évben éven­ként átlag száz százalékkal lesz­nek magasabbak, mint. az 1950- 51. évi előirányzat. RÓMA Az Units összehasonlítja a Szovjetunió békepolitikáját a nyu­gati országokban [erjesztett há­borús hisztériával és hangsú­lyozza : Mig a kapitalista világ orszá­gainak .parlamentjeiben a kor­mánypártok soraiból nyilatkoza­tok hangzanak el az újabb hábo­rús kiadásokról, addig a Szovjet­unió kormánya újabb hatalmas békés alkotásokat irányoz elő. A Lityeraturuaja Gazetta — a koreai hadműveletekről Movzíkva. <P. Krajnov ja liátycratiuiiiilaija GfweM- han a köretei hadrrüivételiekről! szőlő sttnmOéljlfibeiti intézi a Reuillar-öiigynöiks'ég máncfni.s 8ii jelönit ésett: ,.Ma minden front szakaszon csata kezdődött, amely legnagyobb a koreai háború kezdett óta.“ VWjbtan, iaiz aimen:iklajl3ik ós Lli-:Sizm- iMain esapaíliai újból kíse.ri’le'tet tieiszinieik ar. ölönenyamutásra. Hót laimieffliklali és öt fiiszlmmiaíuiiistia hadosallálliyit, hláiroui datndlárt (laz lamgoit, a török és az lauSztliiláiriai daindárt), lováhbá laiz Egve- Eiiiijt ÁiHam'ak rniáis cisaltíósaiualk KMareiá- lwin liévő esapatiaiilt veletiliéik .hiarcbhi. Kiir.önö'-on eiTteseredlott harcokra ke- inülllt raar az u,többi mapokiban Höngszom- Jwniphsn Sziaiklaizon. Igen heves liairrok iöfylniäk ia Ham. folyó alsó fa"!yá,Sáiv.ik •körzúíiéibán.' A koreai népi csapatok és a kínai önkéntesek rllentánradása szű- ktbb területre szorította a beavatkozó- kait. Jöngszontól keletre a koreai csa­patok és a kínai önkéntesek áttörtél; az ellenség állásait. A beavatkozók csapatai óriási vesz­teségeket szenvednek. A Koreából ér­kező jelentések elmondják, hogy tovább hanyatlott az amerikai katonák harci szelleme. A francia nemzetgyűlés jobboldali többsége felhatalmazta Queuillet a kormány meg­alakítására Párizs. (MTI.) I Iiaitszázötveniki&einc sziaivoizalliliail két­százöt te'llmében a Falaimén iNemizirlIgyü- tós jobboádialTi (töíbihslégie feftol'.iaJmiaelta Qttouj'Üe, kjjejöjt mEiniisizitiere.'.niöíköt, hogy .kormánvált nrega likiiilisa. A vOta sorláin Frumdcias Billoux a FramaVa Komimamr-ün Párt mevéitea éle­sen bírfraa a krj.eflöllt miinE®zl'.ereClniököt és progna.mjált. — Queuille. a mostani nemzetgyűlés működését felszámolót kormányt akar alakítani és valóságos ,,végeladást“ kí­ván rendezni, amin Franciaország, a köztársaságai, és a békét szeretnék árubabocsátani — momidloltia többek kö­zött. iBJItoux a tlotyálhbSiaíkb'ain kEimiulDaitta, a választási „reform“ és az alkotmány módosításának az a célja, hogy csök­kentsék Kommunista Párt parlamenti képviseletét és előkészítsék De Gaulle ural ómra jutását. Az új momizel/gyűtésá iváljatsztáisaklalt júniusra szieirétmlélk 'kitűz­ni/ de iaz új nemizetgyűiiéEé, csak őMrtwll Uklainjálk összeliívui. így bas&zú hóna­pokig ia 'kormány 'tejjhiailüf-lolmlniia1! rem- d'eflikie.zihlatinélk. Lussy a szociiaSiúlla pánit kiípvlsefiőlje ezután ifclejeóeniíiate, hogy púrlijia Queuitie mléfi'látit sZnivtaiz. Quenislíe mánSszHeircftoöik vláCIamzlálb-in célteo'it latira,, hogy a viá'liaisztáisoik kórdé- séhem kiomiproimlisszumlos ll.eirv á/fl ki- dolgozá.s ial!h(tlt. A neiplzieilgyííl'.és ezuit'áin hioizizáijiáruOt QueuiJte komm ányáüalkftásáhioz." Lemondott a török kormány A török kormány pénteken le­mondott. Bajar elnök elfogadta a lemondást. A Szovjetunió állami költségvetéséről benyújtott jelentés világvisszhangja A Magyar Dolgozók Pártja Somogy- megyei Bizottsága március 15-én délelőtt 11-órakor a következő helyeken tart kongresszusi Nagygyűlést BARCSI JÁRÁS: Csokonyavisonta, lstvándi, Darány. KAPOSVÁRI JÁRÁS: Nagybajom, Kaposfő. MARCALI JÁRÁS: Marcali, Bőhönye. Pusztakovácsi, Kérthely. NÁGYÁTÁDÍ JÁRÁS:'Nagyatád. Tárany, Nagykorpád, LJábod. CSURGÓI JÁRÁS: Csurgó, Inke Ifiairosberény; TABI JÁRÁS: Bonnya, Karád, Andocs. ' . • , SIÓFOKI JÁRÁS: Siófoki Balaton szabadi, Ádánd, „Ilyen szegénységben sohasem voltam, mint most.. — Levél Jugoszláviából — . ki ■{ ; ■' t > L i. ■> i v A jugo&zláv nép nyomorát mSnden- i nél f ényosebbein bizonyítljáik aztík a levelek, melyek az' erőis. cenzúra el­lenére Magyarországra kerülnék.. A levelek miniden sar:£ál megtudhatjuk, h'jgy Tito rémuralma -aSatit milyen le- hete.Jenül mofi.oha az éleit, mekkora ejnyoma iádban élnek a dolgozók. Az üzleti k üresek, sem ruhát, .élel- misaed'-', sem pedig egyéb köizlfogyasz- tási cikke: nem -tudnak vásároM. A fiatalokat napotíía szedik össze Tito pribékjei és hurcoüják el őket badiir [lámasizpon'.bk létesí jégére,, nehéz testi munkára, melyeket, ■ egyébkérit sertki nem volna hajlandó megcsinálni. Az öregebbek Eebéigednek, mert nem bírják cíviseim á nélkülözést, a bánatot, amit' fiaik elhurcolása, a vagyonukiból való kifosztás miatt érez- n.ak. A nagy drágatságcl(, amii Jugo­1 szláv.iábain van., mindt-nm'l jobban ka. fejezésre jutúf.ija aa a kivé!, melyben ezk ír iák: ,.az Idén éhenhatunk, mert nincs rpunka és nagyon nagy a drár gaság". Lisztet nem lehet venni, kor­pával rántanak be, a hízúkaft rrjirjd «JL sziedfÁ a gazdáktól, a marhákat ugyan­csak e'.buncolják. írják, hogy jnilyeh boldogok, amikor M,agyaronszágTc| tevóipapírt, tűi; cérnáit kapnak a noiko- nokl*<il, A betegekkiel cVft nem tör6<Hí senki, minden' betegségre egyiforma. oivoí<ságot kapnak, rnettt neues má$k. így néz ki Tito Jüigorzláviájábarr az élet. amelyet az alábbi levél is jfia- nusi'.. 7 Ez a lévé’ leileplezi a „szrvcializ- mus”jt prédikálló fasiszta fTcBiéroltóat és még inkább fokozza népünkben 3a eliha-tározátír,. Minden erőnkkel küz­dünk a békéért, a fasiszta TW* eite»! Kedves Katicám! Tudatom magtárai, hogy levelét megkaptam és nagyvn megörültem, mert régen vártam. Kedves Katicám, amit küldött benne, szalicilt meg lüt, meg­kaptam mindent Ős nagyon örülök kedves katicám, hogy írja, hogy olyan nagyon sokat bevásárolt, ruhaneműt. Még akkor maguknál aranyait M2 élet. hifin tudom, mikor bírunk mi elmenni és bevásárolni. Sóim maffián. Krdicám, minSunk az idén éhen hidunk, mert itííies munka és imgtjvn nagy drágaság Van. Egy kiló krumpli 30 dinár, egy méter búza’ 6.000 Hhtiár és állami munkán két hónap alatt sem lehet megkeresni egy miéter búza árát. Es akkor hol van más holmi. Mikor eső kevés volt és kisüti ’münden, bah nincs még orvosságnak való sem. Egy kiló cukor 600 dinár, nem bírunk soha cukrozni, mert nem lehet semmit megfizetni. Én töbhszr útiján va­gyok, mint aki nem tökéletes, mert mióta élek, ilyen szegénységiben nem írot­tam. mint most, de nemcsak mi, akinek földje van. Ai még nagyobb baj­ban van. akinek nincs semmije. Nekünk semmink sincs az űzhetek mind üresek. egy vég barehet nines, be vászon, de egyáltalában st mmi sin os. Ha egy kis élesztőt stdmtk is, de pa­pírt nekünk kell vinni és így van mindennel. Tavaly még kaptunk Iwoojitu fél kiló lisztet, de most még azt sem kapjuk és nem szabad senkinek sem árulni. Így kínlódunk, korpával rántunk. így van ez -nálunk a Híres Bács­kában.“ Számolják fel a megalkuvást és a bürokráciát a Lakáshivatalban Tiszt élt Szr rkesztöség! Mint Pártunk lap j ej ól szerelném megtudni, liagg a Várost Tanács Lakásügyi Osztályán nem lohéíne-e megszüntetni a megalkuvást, vagyis a valóllainságok állításál. Az ügy úgy kezdődőit, hogy kaptam niég a múlt évben egy társ­bérleti lakást, ami áll 1 szoba, I közöli konyha, közös előszoba, bű­zös fürdőszobai {fürdőszobám most van életemben (Kiszórj, A kímgtbu 3 méter, ‘szélessége 2 méter, társbérlőnk négyédmOgával vonj én Tnásodmayammal. A szobám mellett van egy kisebb savba, ámít a házigazda akkor bútorozott be, amikor én odamentem lakni, addig a,: elődöm használta, albérlőt tartott b'críné." (Éh akkor nem igértfreltem, mert rendőrségilég a házigazda olt van bejelentve i .1 házigazda egy hónapban egyszer, vegg kétszer alszik ott, ezért igényeltem konghatlak. Az első igénylésemet kivizsgálták. .4 kikühtCic megállapítottá, hagy nem lakik ott á házigazda, de elutasították azzal, hogy óit lakik. Majd javasolták, hogy adjak be új<abb igénylést, amit én meglettem. Ujból kivizsgálták, persze a házigazdát nem találták ott, de azért a kérésemet elutasították azzal, hogy a házigazda a kert szobában lakik. ­Most tus a kérdésem, hogy ottlakásnak leh:‘ e .luiaani azt, ha valaki egy szobában egy_ hónapban kétszer alszik és a hónap 2Ü-2H napjában ugyanabban a városban, de más lakásban alszik? Ah rt a Lakáshivatrd vezetője helyszíni vizsgálat alapján azt minősítette Torma József háztulajdonos lakásának, idiot egy hónapban legfel­jebb két éjjelt alszik. lát én először megalkuvásnak nevezem, mert meggyőződtek, hogy nem lakik olt, de mert a háztulajdonos azt mondotta, hogy olt lakik és őzt ti jogadták. Valótlanság pedig azért, mert visszaélnek a nép bi~ zalmaval és hivatali funkcióijukkal, lwgy lejárassák a munkásosztály vívmányát, a Tanácsot, A 1 anács a> miénk ás így az enyém is, szere­tem és tisztelem, éppen ezért kérem, hogy a nem odavalókat távolít­sák el. Elvtársi üdvözlettel: Kádár JMtsZló Kaposvár, Pete ÍJijosru. 1/b. Nagy lendületfel folyik az olaszországi munka- nélküliek mozgalma Róma (TASSjZ). Az olaszor­szági munkanélküliek munkáért és kenyérért küzdő mozgalma az utóbbi hónapokban különösen erős lendületet vett. A harc az utóbbi hónapokban leginkább Róma környékén élező­dött ki. A rendőrség több ízben megtámadta a munkanélkülieket, hogy megakadályozza őket a köz­munkák végzésében. A rendőrség I sok munkanélkülit letartóztatott. Benevento város 5.000 munka- nélkülije a város központjában hatalmas tüntetésen követelte a közmunkák haladéktalan megkez­dését.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom