Somogyi Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-09 / 57. szám

V I PENTEK, 1951. MÁRCIUS 9. SOMOGYI NÉPLAP 3 A külügymmiszterlielyettesek március 7-i értekezlete 'Párás. (.TASZSZ.) Március 7-én a négy hatolom kül­ügym;iiníiis,zterhd!yieitltieseá folytlaMk la­ti áoskouSáisuikiait. Az ülésein A. Gromiko, a Szovjeitiuiniiló képviselője eOnököllt. Gramiiko rámuitajtattt: — Az előző napi iMésrtffi pyiiilvlán ős- ságira került résztelek aizl bizonyítják, hogy az USA Iküíjdölltságie és laiz laimeru- lőni küldöttséget afiiáizailoisain követő francia és brit küldöttség a kiilügymi- nliatzarek 'tanácsára olyan napirendet igyekszik máerösizlakolni, amely .miegke- rüiiü « béke és biztonság főproblámáit. Az USA képviselője lellhlrfitgallUa, hogy az Egyesült Álltaim ok, Nlagybriltiainniia és Franciaország a Potsdami Egyezmény­ben kötelezettségeit! vállai!t a német kerdlás megoMásáfla. Kii jietent ette, hogy ta megszálló ősa­pátok 'kivonása iNtétmiejBoiPszáglhél „fa*" mészétesan tklívtáinlajtiols“, .azonban hozzá­tette, ihoigy ,*az nem aiz legyertfen kér­dés, laimdlydt .Németországgal! kiatpdso- Batlolsiain m|eg kelül) viiizs|gá|’lnli“ és ezétrft erről a .kérdésről — szenilnlte — ,,.n.am keUL beszélni“. Franoiiaoinszág és Anglia iklépvcJsedö je CsaltTJalkazolít az USA kápviisoeltöijéndk felszólalná sához. Gromlílko, a Szavjotuniö képviselője szemhaszál'it a nyugaitti haitafimlaik k.ip- viselőiinek álUMsaávaf és kejalentette, hogy a három hatalom jaivtasllaiüaii nem irányozzák elő azoknak a fontos kér­déseknek a megtárgyalását, aim élvek váltamén nyii békeszerető iriépat, die kii- it&D&aen a thiWlari lagressZiótöl sízanvtaddilt európai népeket nyug tatamitjiáik. Ezek a kérdések: ANémetország demilitarizá- tásának, valamint remvlitarizálása megakadályozásának, a négy nagyha­talom fegyveres erői csökkentésének, a Némelországgaj kötendő békeszerződés meggyorsításának és ezzel kapcsolato­san ,a megszálló csapatok Németország­ból történő kivonásának kérdései. Gromiko hangsúlyozta, hogy a szov­jet javasltat harmadik, az európai hely­zet megjavítására és a négy haltaHoiit fegyveres erői csökken tósón ek hátaid, ék- italüan megkezdésére vonatkozó pontja 'komigrét fetadlaitolkat 'tűz kii, amialyiékniak mtagoldiásáról a kütliigymiinlisz'leirdk kti- szöböraá'Öó ülTésén a mégy batlatomintak dörtt ante Ikeötl. iKiitért Gromiko ómra a Itényre *s, hogy a. három nyugailli háláltam jaiyas- tateibain nem szerepel a nmegszalta csapattok Niénnetloirszágbőt waíló kávoná- sánaík kérdése. ■— Joggal tesszük fel a kérdésit, — mondotljtia — nem azt tartják-e szemelőt't ezek a kormányok, bogy a németországi megszálló csapatok kivonásának kérdése ugyanúgy intéződ­jön el, mint a jtzpáni megszálló csa­patok kivonásának kérdése. Közismert!, hogy alz USA hiviallatas tkiépvlilsef.lői nyíl­tam durva nyomást fejtenek ki ■» ja­pán kiortnlányina alblbóil iá célból,. hogy halltánoizoilU ígénd'lat préseHjemék Ildi atr- rtvvioinaillkioiZóan, hogy az amerikai csa- p.&itiotk a békeszarziődás imtagkiötésie ujttáin iw japáin iteriiMén manadlhatnlaik. Le­het — mondotta Giromiiko —, hogy tol á a Németországgal! ka.pcsuiialtoisian ■is lillyan Valllamire giondoftnlalk ? A SZovjatunió képviselője mlegűálfol- ta Jassuipnalk azt az állításéit, hogy a szovjet jiaiviaislíaltolk nem tűzik kii Né- nieitoinsiZáig egysége kérdésének megvita­táséit. — A békeszerződésről, a béke- szerződés megkötéséről szóló kérdés megoldása egyben Németország egysége problémájának, az egységes, békés ve­rető demokratikus német állam meg­teremtése problémájának megoldását is jelenti a Potsdami Egyezmény ha­tározatainak megfelelően — jeßanltette ki Gromiiikio. Németország egységűnek és a iNí- nvotországgall kötendő békeszerződés­nek ikéndésé.t több miint öl évem ált tár- glyla.lták lés ennek eltenére nem oilldol) tták mlag a kát .felladat semelyikét stem. A NémétaHszáiggaíl vátó békeszerződés megkötésére és ennek .meglfe’leiliolan a megszláfltó ősapátoknak Németországiból való kivonására vonatkozó szovjet ja­vaslat éppen .abban különbözik atőnyö son ia bárom baitatam képyiise’Iőiimek jiaivasflaltlaii'töí. hogy éltől njia a.z emlliftaM szerződés megkötése gyorsításának szükségességét. Gromiko ezután álttlérlt a .szovjet kii.l- dölttslógrae'k .airra a jiavasl’laltiárta, hogy tűzziélk napirendire Németország de- mli'SlIarizáksániaik. vaéam.inl! remiil'IHIairiizá- lása imiegalkadlályozá,sárnak kérdését. A Szovjetunió > képvlilselő'je 'kliijatenltelte. hogy a négy haitiaitom e iliéren hiaitározott kötötezellligéigiót váfflla>tt, amalyelket 'telje­síteni keli!. Ennek eüllanéne N>"ugait-Né- matorsizágbam az egósiz villáig szemie'öt- tára folyik a niémét hadiiipair, a német fegyveres erő újjá'lerero'tése. Újjászü­letik a némát mjliirtiarizmus, azOkmalk az ©raknak aktív részvétel évéi, amelyekre Hitler az agresszív háború kirohban- tiásia poréin támaszkodott. A négy hatalom közötti viszony megjavításának, a nemzetközi béke megszilárdításának és az európai hely­zet rendezésének óhaját hangoztatni és ugyanakkor ellenezni Németország de- militarizálása kérdésének napirmdre- tütéséi, ez azt jelenti, hogy puszta deklarációkkal akarjuk elintézni az ügyet. Gromiko befejezésül kifejezte meg­győződését, hogy a szovjet javaslatok, melyeknek. aéljia a* európai béke meg­szilárdítása, megfelelnek valamennyi beleszerető nép érdekének, mert ezek a favaslaiok világszerte a béke és a biztonság megóivásának legégetőbb es legaktuálisabb problémáit érintik. A mlároius 7-i üdlésan — miinit kőzli'k — Gnamtiko ikijétenitietitie, hogy a szipv jelt .kitifldöllts'ég nem fog itüTJUaikoinni az ebiem, hogy Ausztriával kötendő béke- .szerződésit öná'lló pontként napirendre tűzzék, föltéve, ha 'napirendire itűzil* az Oiiaszországgal költött békeszerziö d'és Trlieszíre vonaitkozó irésze ileiljesíté sr-nek (kérdését. Hozzá'idtLe Gromiiko hogy az VSA, Nagybritánia és Franci® ois zúg megsértet e az Óla szarsz ággá' kötött békeszerződés, mert jogellenesen angol-amerikai katonai támaszponttá változtatta Triesztet. Minthogy a három nyugialtli. hatodom kormánya továbbra is megsérti az Oialszarlsizáiggal köitiötít bélkeszanziőldtós- b&n ViáülaJt kötefaetliségskielt, ineim te- h'étüintk meggyőződve, hogy tieryiesfiik az Ausztriával! kötendő szerzőidéis kö- lietezeWségoit és hogy Ausztriát a szer­ződés miegkö'tlése után nem válltoztlát- ják-e vakmilyen üriiggyeű ainigol-iam'e- r.ikaii kait'oniaii támaiszponlttá, aimlinit ezil már TniiszelUtel: miegtették. JoS'Sup, az USA képviis.efl®jie, követe’- te, hogv csakis Ausztria kérdését tűzzék napirendre és kejetentetite, hogy 'nem órlti ©gyet azzal a javaiSiaitlta'l, hogy egy­idejűleg Trieszt kérdését is napirendre tűzziélk. Bizonyítékok nélkül aizt haj­togatta, hogy a kél .kérdés inem áll kaip- cso’iailtha.n egymássál. Gromfkío válaszolt a nyu'gaitli hlallia1’- malk küldötteinek és tényakiet isoroiltt föl, amelyek bizonyítják, hogy ae oszt­rák szerződés hailiogatása ia myugaltli ha- íálmialk bűne. A vitát március 8-án détatiáin íttartó ütésen folytatják. A jugoszláv bányászok harcolnak a Tito-banda ellen Jugoszlávia bányászai jól tudják, i'oigy a bmiayasiza'iinalk mekkora jelen­tősége van a-z imperialista háború« gyű j oga'.iók FÍ'raíégiai anyaggal való ellátásában. Éppen ezért fokozott har. cot folyt latnaik a jugoszláv nemzeti vlagyon kitfosztásápaik rlliiióási a terve el_ len. Ez a haic része a jugoszláv nép harcának a háborús készülődés ellen, ez a harc a munkásosztály és Jugo­szlávia dolgozó tömegeinek létérdekei. A bányászok ellenállása a Tito-ban. dia i fasiszta rendszere elleni, a töme­gek szervezett harcává fejlődő t ki és nemcsak egyes bányákra, hanem Jugoszlávia összes bányamedencéire is kiterjedt, A bányászok harca Tito rendszere ellen óriási jelentőségű. A legnagyobb bányák, Trepcsa, Bór, Braza, Kákány, Kolubar, Banovát-yi, Bares, Mezsice, stb. a munkásosztály izzó kohójává, a felszabadító harc felszabadító kádereinek gyűjtőhelyévé változtak. Erről tanúskodik a Tito- banda kudarca. A Tito-klikk még a rendőrség terror módszereinek segít, ségé.vel sem tudja elérni azt — a faisisiZ'fl ..Borba” szavaival élve, — hogy „valamennyire rendeznie a hely­zetet 'a bányákban”. j Állandóan csökkentik a termelést A fokozott békeharc jegyében ünnepelték \ az asszonyok világszerte a Nemzetközi Nőnapot FRUNZE. Szovjet Kirgizia asszonyainak min­den lehetőségük megvan arra, hogy a gazdasági és Itullúrália építő munka terén kifejthessék képességeiket. Kir­gizia Legfelső Tanácsának 104 nőtagja vau és több, mint 5300 o3ti válasz.., toltak a helyi szövetkeze ekbe. Kir­gizia több. mint 3000 asszonyéit, és leányát kimagasló munkasikereikéri a Szovjetunió érdemrend és érdem­érem -kidüini atésiben részesítette. BAKU. Szovjet Azerbajdizsán városiasban és falvaiban népes gyűléseket tartanak a Nemzetközi Nőnap tiszteletére. — Ezeken a gyűléseken* beszámolnak azokról az eredményekről, amelyeket Azerbajdzsán asszonyai a gazdasági politika és kul úráli'S munka területein elértek. A Köztársaság Legfelső Ta­nácsának választása soránt 95 nőt . vá. lasztottak a Legfelső Tanácsba, A vá­rosi. körzer.'i, falusi és más helyi szö- vaükeZel eknek több, mint 9000 nőiagja van. Nagy szerepet töltenek be a mök Azerbajdzsán mezőgazdaságának fejlesztésében. A nők százai dolgoz­nak a Tudományos Aakadémián cjs más .és tudományos intézetekben. PEKING. Cai.Gsangna. a kínai nők dlemökra- lükus szövetségének elnöke a Nemzet­közi Nőnap alkalmából táviratban üd­vözölték Éugeoie Cotton asszonyt. A küldött táviratban hangsúlyozuák': A kínai nők a békeszere ő nőkkel világ­szerte együtt harcolnak a bókéérE Lelkesen segítik a koreai nép harcájí és kiállnak Japán, valan-iinH Nyugat. Némeiorsizág remilitarizálása ellen. SZÓFIA. A Bolgár Kommunista Páift Köz- portti Bizottsága a Nemzetközi Nőnap alkalmából felhívással fordul a bolgár nőkhöz. A Központi Bizottsági kiemeli azokat a sikereket ameelyekés a bol­gár nők a szocialista építő munka minden terén elértek és felhívja a bal. jár nőkelt. hogy széles körben ismer­tessék a Béke Világtanács eliső^ ülés­szakán hozott, határozatokat, írják alá a Béike Világtanácsnak az öt nagy­hatalom közölt békeegyezmény m»g- b&tiMre irányul* Mhívétót. PRAGA. GatlíwaM elnök szerdán a Nemzet­közi Nőnap előestélyén egy kb. 170 tagú köztársaság miniden vidékéről összejötli nőküldöttségéi fogadiojtl. A fogadáson Hodinová Spruniá asz- sz-ony . a csehszlovák nők eredményé. lől beszélt, amelyeket a szovjet nők tapasztalatai és példája alapján értek­ei. GpTItwald elnök kijalénltette: Azok ti. számok és tények, amelyek a nők részvételéi! műi látják a békéért vívott harcban, bebizonyították, hogy a cseh. szlovák nők nagy haladást tettek a mid!, évben, egyenlő nársaikká váltak a ifémfáiaknak. BUKAREST. •'' Románia dolgozó női gyűléseken készülnek a Nemzetközi Nőnapra. A gyűléseken a Román Nők Dembkray tikus Szövetségének funkcionáriusai tartamiak beszámolókat március 8-a jelentőségéről. PÁRIZS. Franciaország dolgozó női fokozotr blke-harccal készülnek a Nemze közi Nőnapra. Országszerte tiltakozó gyű. léseket tartamiak |4yugat-Németország újrafelfegyverzése ellen. A gyűléseken küldőiteket választanaik a leszereléséit harcoló nők országos osiszejovetelero, HAGA. A Holland Nőszövetség AmsIÜeirdam- han, Rotterdamban, Hágában és Hol­landia többi városaiban, gyűléseket és tüntetések©': tatli a békeharc, a hábo­rús készülődések, .Nyugat-Németor- szág remilitarizálása ellem Irányuló harc jegyében. A Holland Kommu­nista Pánt Politikai Bizottsága felni. vassal fordult a munkásnőkihöz. házi­asszonyokhoz, ifjúsági ezerveziöli ta­gokhoz. hogy széles köriben ünnepel­jék meg március 8.át és erélyesen harcoljanak a békéért. PHENJAN. önfeláldozóan dolgoznak és harcol­nak a koreai asszonyok. A háború első napjától kezdve sokezer koreai nő jelenj'keza'it önkéntesen frontszolgá- latra, harcosnak, betegápolónak, felde. rí őnek. vagy gépkocsivezetőnek. Sok tízezer asszony a háború első napja óta munkába állt, hogy helyet, iesíise a fronton harcoló katonákat. A koreai panasztasszonyok minden erejüke latbavetik, hogy biztosítsák a néphadsereg élelmiszerellátását, A koreai np.k tevékenyen résziivesznek a nagyszabású partizánmozgatomban is. A koreai asszonyok öníeláldozóan dol­goznak és hangsúlyozzák: győzni fo- gurvk, mert miénk az igazság és tá­mogat minket az egész haladó embe­riség. Szovjet nőküldöttség repült Londonba Csü örtökön szovjet nőküldlöTJség I repült Londonba. A küldöttség .,A : Március 8. Bizottság” meghívására rész'ivesz a Nemzetközi Nőnap ünnep­ségein. A küldöttség vezeője Na. gezsda Palfjonova, a Szovjet Nők Antifasiszta Bizottságának elnökhe­lyettese. 1 ' A amerikai imperialisták utasítására és abból a célból, hogy emelni tudják a stratégiai myenslaniyiagok kiszátliílú- sát, a Tto-banda 300 százalékkal több munkást kényszerítettíi rabmun- kára a bányákba, mint amennyi 1939. bem volt. A munkásoszi'iály azonban a niegújbodott Kommunistta Párt veze.) i'ése alatt megerö'sífe te a harcot a stratégiai anyagok kiszállításának megakadályozására, A jugoszláv bá­nyászok harca .a fasisEtáknak ezt a mesterkedését is kudarcba fullasaotta, Jelenleg a bányákban az a .helyzet — még a belgrádi ..Borba” beisme­rése szerinti is —, hogy a termelés állandóan csökken. A bori bányákban a termelés 25 százalékkal, Trepcsában a finomított ólom .termelése 20 szá­zalékkal csökkent. Breza. bányában ebben az évben 40.000 donnával keve­sebbet bányásztak ki, ugyanakkor da­rabos szenet is 11. szer kevesebbet termeltek ki, mint a háború előtt. A többi boszniai bányáikban csaik a mun­kások a bányákból való tömeges el­maradása következ ében 80.000 tonna szén a veszteség. A ..Dobraszreitya” (Jó szerencse) bánya még 50 százalék­ra sem. a Kosztolacska bányákban pe­dig alig 40 százalékra teljesítik a napi termelési tervet. A stratégiai nyers­anyagok kiviteli tervének kudarca kétségbeesett dühöngést váltott ki a fasiszta vezérlők körében. A fasiszta sajtó ,,a bányák problé­májának a megoldásával'’ foglalkozó cikkekkel van "tele. A fasiszta ..Borba” csak ebben az évben négyszer foglal­kozott Treipesa bánya ..rassz eiedmé- ryeivel” és minden esetben kénytelen volt beismerni, hogy Trepcsa .,nem tedjesíói a terv feladatit” és hogy a termelés állandóan csökken. Az „Ősz. lobogyéne” című lap beismerte, hogy Bonavityen szeptember hó folyamán 30 százalékkal csökkent a kibányá- sízdt't szén mennyisége és .,voílt olyan bánya., ahol csak egy fej'lőhelyen dol­goztak. A szarajevói „Lszlobogyéne” fel'eszi a kérdést, hogy a boszmiali .és hercegovinai bányákban miért csökken a termelés ametett, .hogy ezekben a bányákban 1277 munkással több dolgo­zik, mint- a muEban. A Tito.banda sohasem fogja elismerni, hogy a bá. nylásza ban a termelés azért csökken, mert Jugoszlávia bányászán mind szervezeíteibb harcot folyhatnak a bé­kéért és az új háború előkészítésé­nek megakadályozásáért. Akadályozzák az amerikai (osztogatást Az amerikai fosztogatás megakadá­lyozásáén vívott harc sikeréti bizo­nyítja az a tény is. hogy Szerbia Szénbányáinak az első felében csak a külső technikai munkáknál 44 mil­lió dinár ..előre nem látott’’ vesztesé­gük volt. Július és augusztusban ezek a vasa eségek további 6 millió dinár, r.al emelkedtek. El lehet képzelni, hogy milyen óriási károkat szenved el a Tiito-banda háborús gazdasága, lamikoi csak Trepcsában az árualap 26 millió dinár veszteséget szenvedetlt). A bányászok elleni here frontiján állva és arra törekedve, hogy minden­áron elege* tegyen a strai légi-ali nyers­anyagok kiszállítási kötelezettségének, a Titojbanda azon fáradozik, hogy a már cisődöt mondott jelszó'), a „több bányászt” felcserélje a „több munkát az alkalmazott, bányászoktól" jelszó­val. A jugoszláv bányászok a fasiszta jelszóval ,szemben „minél kevesebbet dolgozni a bányáiban” jelszót!, alkal­mazzák. Azt a forradalmi tlapasztalafoft, ame. lyet a Tito fasiszta, bandája elleni harc folyamán nyertek, felhasználják a felszabadító harc erősítésére, a dől. gozó .tömegek harcba, való bekapcso­lására, a Tifo-banda. háborús tervei­nek megakadályozására és aiz ország megmentés éré attól a sorstól, amelyet a balkáni liszAn.maniisták, a Tito.banda készít elő. A koreai nép lelkesedéssel beszél a^Jkínai önkéntesek hőstetteiről és önfeláldozó magatartásáról Az új Kín» hírügynökség különllu-1 dósi ója jelenti: Kim Ki Csu, a Ko­reád Munkapárt kangponá tartományi szervezete propagandaoiaztályának he­lyettes vezetője ki jelente te. a kínai népi önkéntesek a szovjet hadisereg­hez hasonlóan a koreai nép megmen- t öi és a világbéke harcosai. A koreai néphadsereg egy 'tisztije kijelentet e: A kínai önkéntesek az ■gazság harcosai és mindenegyes ko­reai katonái lelkesít az. ő hősi áldó. ziat.uk, amelyet a koreai nép szabadsá­gáért hoznak. A lakosság még mindig beszél a >kíin.a|i önkéntesek hősiességéről, ame­lyet a Kosaiméi lefolyó csatában ta., núsítobtak. Az 'amerikai agressizorok Kosaidnál maguk előlit hajszolták a koreai polgári lakosságot. A kínai ön. A koreai néphadsereg főparancsnokságának hadijelentése Phenjan (Tasz*z). A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság néphadseregének főparancs­noksága március 7-i hadijelentése így hangzik: A néphadsereg egységei a kínai ön­kéntesekkel együtt szilárdan tartják korábban elfoglalt állásaikat. A kö­zépső fróntszakaszon a néphadsereg egységei március 7-én körülzártak két ellenséges zászlóaljaj Ebben a harc­ban a néphadsereg egységei 683 el­lenséges katonát és tisztet megsemmi­sítettek, illetve megsebesítettek. — Ugyanezen napon Szöul térségében a néphadsereg egységei lelőttek két ol, Ionsógos r*pülögóp*t kénteaek beszüntették a tüzelési é* csupán kézigránátokkal és szúronnyal támadtak, hogy elűzzék az ellenséget és megmentsék a lakosságai. Merénylet áldozata lett Ali Razmara, Irán miniszterelnöke Teheránban szerdám reggel közöl­ték, hogy Ali Razmara tábornok, tni­n.isz' ereiinök merénylet áldioaa.ta lett és meghalt. A miniszterelnököd revolverlövés éirfj© a lején. A Telepre®® tudósítója rámutat,, hogy ai gyilkosság hátterében az iráni páriámén. i és az angol-amerikai im. penialisták közötti eliemtétek állnak. Amerikai gengszterek ismét meggyilkoltak 2 német népi rendőrt Béréin. (ADN.) A Némieií Deimioíkinali kus lvözHársaság itájékoztoltió hivatal, közli: Mamiéin februáir 21-én iá Némáéit De aioikinaitiiikuis KöaBámsaisiáig itenütetón, . "fnedsdorf községiniéll a díemiarkációs voniaiion amieriikai k)atan.áik .orvul agy.öinl'lőltlé;k a ntépfi mendőmség egy Sag" já.t, Herbeirt Liebsöt, miáiraius 2-án a dema'i’kációs vomatniaik ugyanazon a szakaszán az lam.eirilkaii megszálló csa­páitok újabb állávaló bűntényt követtek esi 20 őiria 30 perckor Obenshnllbain lamie- riikiaii katonák meggyil'koMk Schmidt ás Janello népi rendőröket. Március 2-án esttel'©!© ©gy amenikii ©gjiseg banyom'iiOt a Német DeUnoikra.ti- kus Köitzársaság tenüietére, legyűrte Schmidt és Jtanállo nópá rendőröket, át hurcolnia, őket a d ©mar ká ci ós vonalion, és Obersbu'l 43-as siánaú háza eltöltit megigyiílkOlilák ökeit. A 3 német rendőr áliliatli meggyffiko- ‘lása meggyiorisiitljia a kelletén és nyuga- .>n éS.iö némielek összefogását az ame- : ilkUii impeTila'M'Slták dilién. Egféisiz Német­ország ezt kiáltja: ,,Ameriiikai gyiifikio«, unka nod.j haza!“ Szovjet művészküldöttség utazott Budapestre MOSZKVA. (TASZSZ.) Szerdán Moszkvából szovjet művész- küldöttség utazott Budapestre. A kül­döttség tagjai neves ének- és zeneművé­szek: a Szovjetunió Nagy Színházának szólistái, Andrej Ivanov és Jelenei Su- miíova Sztálin-díjas művésznő, Galina Iterinova Sztálin-díjas hegedümüvésznő és Alekszand Dcdjuhin zongoraművész. .4 szovjet művészek közreműködnek a Miagyar Szovjet Barátsági Hét alkal­mából Magyarországon rendezendő szovjet Uvnyverstnyektií

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom