Somogyi Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-09 / 57. szám

2

SOMOGYI NÉPLAP

PÉNTEK. 1951. MÁRCIUS 9.

Érjük el a begyűjtési terv /ÍOO sxiÍ5«tiéS*os teljesítését

Pártszervezeteink, tanácsaink feladatai a terménybegyüj lésben

TANULJUNK A SZOVJETUNIÓTÓL

Hogyan vezessünk?

A pártszervezési és a politikai tö ns eg'ni is a ka kérdését a i'aiun

'Pántunk II. Kongresszusa megszabta száimnlfflia azokat la feíiaiifailiolklaő, melyek .s itereis imfegiva'lAsfiiáisia aiüajxfeCffiéÜJeíle népi demokráciáink ■további fiejflőidlésléneik, <«téves mié.pgiazdaisiáigii tervünk sükjanes megyailíósít'áBiáinlak, sziociaKlsi'ia hazáink féfópíiSésönieik. 'Ezek közlüll1 a IfieOaldlatiok közül egyik liegifoatosahb klórdléis la úter- ■mlényibagyiüijiiléls kérdése.

Megyénk dolgozó paraszitstágla az első üédléivii előirányzat itielyesílliéislébeiii m>e,gálf.íta a helyét. Az eSöliráinyzatoit llel- jesíllieititle, ilEieitlve itúlteéjesíte'tlíie. A más.)- ctök fá'Jávii éjőirányzHÍlná't azonban la begyüjjiéis mlagyo,n effiiapoisö'doitt. Megyénk az ri.őlriáiiy'zBit.riiak nem egészen 20 szá- ssaUálkláft (tleEjeisíteitie.

A begyűjtés laslsiú üteme arat eredményezne, hogy Somogy megye országos viisraotoyteltibtan 15. hegyen áll. A famff- radás egyik legnagyobb oka, hogy tanácsaink nem érezték át kellően a kötelező beadás és a felesleges termény begyűjtésének fontosságát. Másodrendű kérdésként kezelték, nem tekintették harci /efadlaiíinialfc, úgy / gondolták, bogii a falum oszlódiylmrc és termény begyűjtés nem függ össze szorosan.

leplezzük le sí megalkuvókat

©aéae megyéink itertüíellén, a tlanálcs- alppairiájtiuls ímegjaiikíuvó módon viszonyult!; la tlaimraybegyAijffisliera. A ‘i i- núcis veae,líőii sióik leKietlblctn slMnkioizáisb i edtelk is a tíieirtv itlellgeisii!ié'Stétnelk Itehetóttein-r ságiét biizionyíltigúttiáfc. Sok lt|am)áoslt);itik'lár népszeriittennek tartja iá Itenmányihe- gyiii'j.tésit, szívesebben illeimlonidoinja a ü|ismtisé|g|érlőlí, minisem Ikömlény tfonnaidail • mj lenidü'lle'lltH1 vinné la falusi oszílály- Ivaroott. Ijiibi'CikiozInön a itillkár lés m elnök momldioitlt lile, ManciaíÉban, a tanács- eíinüík tartja hép&Berijlti!ennek a feküdnie!. Ez:elk abba a tévhitbe elmeik,, hogy doilg-izó paraszitiságunk .heíliyieisui megalkuvó mnigairáefet'iiket, pedig ítévedm«;.

Dolgozó parti,srai'.'slágiunk pedig nap, minit iniap bebizonyítja aratl, hogy mic- gyétrk «araiíieil’éo rengeitfig gtabomiaiMas- Jeg van kämt <éls tehet iik az eMiártáiriiyizoitt lenvét teüljesílilanli.. Több példa van árivá, miikor dolgozó .paxblSBllsÖiguink rlálnitl- ja le a leplet » tanács apptairláit,hsaiban megbúvó, volilt hovlbyi-íia, reakciós jozgvízőktrőfl., kfik egy követ fújva, a tailá- kokkal és spekulánsokkal, szabottáli/jiák n ',o mlányihegyüljtéslt, féfrie akarják vesét™ idlolgloraó ntép'iihk áiliiamált, panasz,t- ságiunk bü szöveliségesiétl, a munkásosztály.?.

Az eddigi munkában nagy hiba vioilt az, bogy a Megyei Tanács íimlklább uitiaisí- k'il'la a fatertd thnács-ellnöifeöik'et, itiitlkáro- ika.t .a meggyőzés heüylet't. Pladcig t'amlics- dnökefnlk, lakik magúik is túlnyomó többlslégiben a dolgozó patrtalsraltlsúg soraiból Ikleuaüíftek ki, még ingadozóik ebben á kérdésben. 'Ezért a mumikrintik úgy kelteit (voünta kezdőd™, bogy mágiákat a tanácselnököket, a végrehajtó birantl- ság tagijait keSiétt voffinb Imieigigyőzini a temuín yihegyiiijités jelent őségéről?, ho gy arat rnegélr,ítvie, a tanács tagjjlali járjanak elő jó példával!, mint ahogy taizlíi dnógo- zá iparölsratlsáigunk, ú®almuiiik, Pántunk mtegtoöveteffi főllük.

Viainmak 'mlég miindiig taníácstiillkfáróik, etnöíköik.. de .kiüiönöskép.peln a tialnáesítta- golk ildöraöltlti olyanok, a,klik nemi .télitek eleget beadási köMezieltltStéglülkiniek, vagy nem ajjáinilloltítáík fel jnegvéteSir.e doJigozó népűink áfemáinak felesleges llieriménytü- iket

A forjoiijtési

Eraédt éliS'ő feladat ímegérMni itiamá- csai'nk vezPlJőival arat, hogy ia hagiyüj- itlesi terv tieUljiasítóse Itlörviény isaáamunkrh., nuTyet békén,k, országúink fiel!lviMigotz- t,at álsáiníaík lérdekébeír körviatkieraeltiesen végre tói haijltlami, A járások eirediroo nyiqi ihizKMiyiítijiáik járási faimácsalink. kóz- sitgji itianlálösiaúinlk jó, vagy irosis.z munlká- jáíl. A fomyöää ijiáirás 2,5.8 slzíáraaíltékra dua'Hjlasiúttettttte a másiodiiik fléllévi ell/őiunáiniyiziaf- m, vtagyüs nniindiössze egy negyedrészét trfljos,ítiettit,élk az elóiirányzafinialk. ,S ha inegltiiézzjiik azt, hogy mégis a .foniyodi járás jár az 'ölen a Iterméinylbieigy'iiij'lbs- j>dn,, vekkor Íáíihatijuik, hogy ia llegtjiobb járáfira sem mondhatjuik,, hogy jó ared- inányit ért eil.

A másik jártátok teljesítése ügeti tarka képet muith't. PóUdlánl: iá itfllhi járás ezelőtt 2 héttel mfindösisrae 2 iszálzia lékos eredményt ént e», ma árazni1, hogy kövelikiez eltieisen végraha jfloíita a Megy A TVinács áítol kiadott itnlttózkiedéseket, 12 »zúzalékos enedmlénytpő# száimoilbait- uiak be. Ez bizonyítja arait, hogy tonú- csa&nk egy-klét napon bejliil 10—15 százalékkal tudják' nöívlelllni erediméniyei- ket, hia végrehaijtiják a (felsőbb uttasí- táeokait, ha követik Pártiunk .últtniutiaitlá- sa.St.

E,zlt pedig mám mlotndlhaitjuk el itoiná- csaink vafliamieinmyi veraetőliirők amiit bizonyít ara, hogy a jietaniliéseket nem a

A tanács jó kapcsols — illái- í

terv: törvény

va’l'ólsiágmaík m.egifeiellöen kit'öÖtve kiüEdiik be lés iá hortthylslta jegyzők félmeveztejtik O .szüik iláit.ólkiöriral rendélkieralő UhinÄOs- e'mökeilkiet, igyokszieneík IHeheisiztéElmi őkd a mium,káról.

Az ellenséjs: eltávolításával erősödik a tanács

lAizokirla az dllemeikre, aklik hüsjéggei SKoígá'ták ka a HoWhy-!fla|sHtezitn rendszert, iniem isziámífhaitiunk a fiaúuisr otsz- tályhairC gig/áSizd tözldellimlében,, mert. azok az ie!(!te)nfs:égie»t, nem pedig » népi demiokmáiciilálnlk fieljillődiéslé/t isegitiik.

ViégjaÜ tkiefltl vetni nvegyeü 'éis járáisli th- ■niácsalink .megalllkuvó hézetéivieií az üíyian élieimekkél .azemiben és k.emiénvnen 'e kleíll is'újit'amii laraokna ia ítiamiácsttkároikra. akiik .sízlaibotóljúk a ‘hegyiiijSóst, fedlilk -ara elHeniség atijais csellekedétéit.

Ezen a tiér,ein Tnuifiaitkoizioíit az utóbbi idoton n'éimii javulás, ami araohban nem káieClélgtíltiö. Mégpedig láziért, miért hiába f'ülggesizltteiltek fel kiét tiaínácistiiitkáW és zártlak be egyel, aki elíleniségie .roít dolgozó népiün.k,nek, — még 'tömegévei ■vámnak lá'lliimlappa'ráliusuinkbain feíjlő- diéhüink fékeződ. Semmiif :siem rvieiszlíltünk arazail, dinikább megerősödünk, ihla leizleHkie.t ara egyénieket dllIávoWtjnk itlainláidslali.nk-. bői és heilyeMük a terlméléishein é'leln- jláiró becsüli etes doilgozókalt tesisiziüik miéig vezetőkké.

ta a pártszervezettel él siker

A terményhegyüjités niagy hiányossága volt iaz. hoigy tianácsafink nem finíál)- ták és f.eiremteit!lé'k meg a szoros ikap- cso’ialot pártezieirvezieiteitnlkkeil és tömeg- szervezeiieiinkikél, így a népmeveíllő miuin- kn .t'ei’ljesen háttérbe szoiruillt1 éls az utóbbi időkben a termlénybegylüjtlélsii tervei admiiwasizttinatív módon aiklawllák viégro- hajtaind. Ezit a hiányosságot .síürgiőisen feL kiéül gaáimiolInlL Meg k«k teoieimlleni ara alapját a jó népinevéllő mluinlkáiniak olyanformán, hogy t&náesaink a helyi párt -czeirvieraetltéi' heisraéljék út a begyűjtés kiémléiseiit. Vonják be a, tiömiegszer- vezefeik népinevielSőilt a munkába, dlohgio-. zó pairasizltiságuinlk körében jó MviJÜágo- sító munkával biztosíitsiák a ikenmlény- hegyüjtés sikeréit.

lA népnevelő munkával egyidiőben hatóroziolltian vigyék ara oszl'.iáíyharcoit a flalu tózsáfcmányoliói, a kmlákok és a kupédé,k e’Hein. A n'épnievelliők i'lep'Hezraék le a itewnélnyrejtegefő, 'Siz0Íhofláilió kptó- kolktat, kupeceket. giyűlölitlesisiélk meg dolgozó pniraisratságuinlkkatl imépi diemokrá- ciálnk .el'Piemisiégeit.' Dolgozó pannsratsá- guinik rmteigtvieit/i ara okait, alkuik 'fejHődésiüui- ket akár a terménvbe'gyüjtóssel, akár egyéb módon gátolják, 'Bhhiez araotníban

ölem leíéiglsléges sraiégyelnltiáb'lláTia kiírni a kuSúíkiot, vagy eíreijiletlt terményét köz- szeimtlélre, kiiitenind a kiinakialtiokbia, hanem ezen ittűHI p'OBtiiklad ftilivi'llágiolsíitó munká- vai kiéül mépnievie'Fw.nklntek megmlagyia- Táíahli, mii jetent «*, h* vtaltakl rtíieijt.i fetesl'tagieis tiedméniyélt, vagy siz|aboltáí)ja a Ibleialdáisi kötatfeizelütiség tieüljeisiíllfösiélt, mit- lyem kárt okoz a doigozó népnek.

A bíróság

líeménycbfocn büntesse az ellenséget

A fúllulsii olszltiáiiyharclhaii iittgy felHadht vár a doCgoIzó nép bíróiságáirti, akikor, a,műkor a üleílepltezetlt lefflfenség piéüldias büntetését kiélií eszközölni. Sok lelsellhen ezen a térem is itapalstállallSilatonk meig- ai'-kuvú-'it. Toldi kluíákloit telteplHeizeült clo:- goizó pLarhisratiságarnk s kérte azinkimak nveigbíimtetiélsét és sokislz'or jogosan háborodnak fel a meve'tlsiégBsein enyhe ítélte' felett. Eme dtég megemlíteni egykén esetet, mi/nit p'éBdáiulí a osáíkóinyi ki.-ókét. akii korpáit gríztesifisrattell kevert össze .és úgy etette féli aJIHaitiaiivtal és 800 forint pénzbüntetést kapott» Vágy a siompgylflaijiszi bíró »set-éf, a/ki iá k'éRészlet N. Sz. Hruscsov elvtársnak a Moszkvai Területi Pártbizottság plenáris ülésén elmondott beszédéből

i menybe reijitelBte efl felesiléges tieirményfeiit a idorigozó intóp előd fethalmozlott fcöra- fógytnsra'lásii cikket és imiin<Jez:ideig r!ö- högve besizél iámról, hogy ,nem merik őt

bántani.

Bírósáigank feteidáta az, hogy mindén í'yen. esleiihen kemény ííéítetet hoizizlon. S?>eimé!lyestein vonja feleilösségne azokat nx egyéneket1, aklik szemeit hlúnytoiak, vaigy lenyihe hümtetést szi.ilhnjak ki la háborúira spekulÚUió népünk efleinsiélgeire. A kuíűkok sok esethWn foindoirihi'los mcdloin kíibujinhlk ara étiéi! et aílóil, ami rosisz iflenyit vet dolgozó piariaisiztltságruiíik. kütlöiniöisten a fcözéppanasizt.súg főié.

Ha tízszer ímegnézilf, tizedszer is találnak a knláknái

A ikiuiiálkok é’i.sraiámo'llliR'ásui osraC&l'y- ihanc kérdése, ezért nem Cehet feillsaíne- sen keraeínd, mégelégednri bIzzö?^ hogy a kilóik már egyszer ©'számolt, tehát nincs nála fietosieges termény. A kutasd itanúcsteílnök péildárja bEiziony.ítjja, hogy . a knlúkokiiá* ha tízSzter jeílen.ik meg ara e'tsraámp'ttv'ó 'bézöfít'tsúg, iBizen- egyedSizler is itaflád eUrejteÉt fiernilényit.

'A kiul'laisii ItjalmáJcraeCnök nem lakiarll bc- menuá a ku'áikhoiz, .azt mond'Há :aiz operatív bizottság egyik tagjának, hogy Itt már ivottak, ü'it nincs tlersnlány. Éls nmikoT be,mentiek, több márasla terményt, mint flelöslleglelt és több feilhai]- mozioitit árut italiáltlak. Az eílnök meg vioílt i'epődfvte éls azt m,ond!hi, hogy .erre még cteak ^gondolni sem .mórt voCmiai.

lEz nem az elgyediiffl péitíla, lici&zrin a kulik, nmikor tudomást! sraterizeltlt la h,e- Cyli leílazlámonilarúsiróll, roíkloniáhloiz, áf'mc- rőséhez rtjittette iet terményéit éls amikor az eüszámpülaitáis nála megförtélnlt, azit újbőt bazarv'tllle. Az fflyeh pSitíiáíbö'J lút- hlafjuk, hölgy iá kuCák miiiudenlt eikíöivet. hogy népi demnkiráciiámlk, ái.Elaimláin.a,k erejét gyenigítsie.

ÍHartomTió a heli'yraet ,a hünitipltésikéinlt ki- TÓtf kártérítés behajtásánál in, Somogy miegyébéin miiirrlegy ikiéjtimEiil’li'ó foninll büntetés vám kint a k,uTiákokná>l és elb- bőil még legiytilzied rész isiimcis behh(;lilva. A iegnnigyobb hiba. hogy iákkor, «makor a Miilnteiüéslt pénzben nem tudják btéhlaj- fcmná, a íoigQafláist nem mtegféleCBen v'ég- ,zliík el az iüHelléikíels 'szerviek, Olylatn hoitnli- j'áit ifoig'l.irijáik lie a kuilákokmek, amiit a dolgozó paimaratiság nem vielaz meg. mletrt ‘szemiétdioimhrn való. Tclhúlt fleflildlat az, hogy a hállraliélichain iéivö ikiuSáikin,áll oC'yiaini Ihioilmiilt fogli’aijjahak ie, mieilyeit azon,mat értiéklesfitieníi Ceheit. Ar,rla kellü Vienna ara 'irányit, hogy: március 10-ne a ku'Miklhátmaíékoit tójjas egiéisralélheln, he tudják hajtatni.

Mozgósítunk, «rősítsük a szegényparaszti bizottságokat

Mioizg'óftfflöini ikieCII llnnláielslaiinkinaik. a szegényparaszlti blizoitltiságokiat a ku,!tikok elillend haincbam. A tapaszltaOait az! múltait jn, hrviy sraegényparászlflságunk fligyleCi ia k ulákoik altjals alkmlalmiuinlklátját és több eisethen jeliienitfik he eülnejitiel'lt fer- méinyeiket. Sraegényparalsizitisáigunkniak foM'lágofsílő munkával meg Ire'll mhgya rtáizini aizlt, bogy miindwi á.nure'jüegieitő kuiilá'k Cdllepüieral'élse egy liépéSísel előbbre siegílí haizúnklalt, doillgoraó nlépiünket a felemleülkiedléshen, ara oisratlályhiartchan, Sziámit,aClan község van, aihoil a kuBákiok kibújtak a pirogiretesraÍT adózthltiáis 'éls a* egyéb kuláikisiújltő init/ézlkiedés aíó®. Itt is imiegimuitlallkoizlík a yiollt horthysta jegyzők kártevő munkája, merít akkor amikor népi demioikirúdiönk áliflama ren- dielleíet adott iki a kufiiákok kiortáltoraáP ár tünk óriási erővél rendelkezik a falun. Csak fontos, hogy minden körzetben helyesen használják fel a kommunisták nagy hadsereget, a pártonk'wüli aktívát és a falusi értelmiségiét.

Az a feladatunk, hogy a kolhozokat szervezetileg és gazdaságilag tovább erősítsük. A. kolhoz erősítéséért. folytatott harcot mindöiiek- előtt a pártszervezetek és komszo- n:o!-szervezetek megisznlárdífcása inján keil vívni. Ez az alapok alapja.

Jérős és hercképes pártszervezet nélkül nemz lehet a Jcolho&ok gyors, hala'nuts fejlődését elérni. A járási fiárfbizottságoknak a kommunistákra., a komszomolokra kell tániGsz- kodniok > és rájtuk keresztül kell a kolhoz paraszt ok széles tömegeire hntnbok. Fokozni kell tehát a párt- szer vezetek harcképességét, szerepüjoggal ruházza fel a kolhozyezetö- ség működébe felett. Ez arra kötelezi a. pártszervezetet, hogy tevékenyen rés/.'l'vegyefn a kolhoz életében, elmélyedjen a kolhoz gazdasági életében, minden termelési ügyről tájékozva legyen, figyelemmel kísérje a társas gazdaság minden ágát, ügyeljem, a mezőgazdasági szövetkezeti szervezeti szabályzatának pontos betartásiéira. A pártszervezetnek az ellenőrzési jog gyakorlása közben tevékenyen szorgalmaznia kell a hibák kiküszöböléséi.

Hogy minden pártszervezet harcképes legyen, javítani kell a párt- munkát, emelni kell eszmei színvonalát, erősíteni kell a fegyelmet és növelni ' kell minden kommunista felelősségérzetét.

Mint tudjuk, a pártszervezet harc- í képességének növelésére a legfomtio- sablb eszköz a taggyűlés. A taggyűlés ia kommunisták bolsevik nevelésének iskolája. A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának tagjai és tag,jelöltjei a pártgyülése- keri általános politikai kérdéseket és a gyakorlati munka kérdéseit vitatják meg, kijelölik a legközelebbi időszak egybehangolt teendőit. A győliések hozzászoktatják a kommunistákat ahhoz, hogy alaposan elmélyedjenek a pártélet kérdéseiben, bíráló szemmel, az általános feladatok szemszögéből fogják

s’áiróü!, a községi jegyző saélUrta a ku'iiólkdk föilidjét háinouMiiégy fedé és így

hozzásegítette őket a|hhoizt„ hogy ima

iminicölemA Ikiuillálkiniak nyiiCtváiniíltva. Ez,t

a kérdésit fe'l kiéül szálmioÖnli 'éls keimé- #

myten fceffl itesiúijilainü >a touSúkoikira ugyanúgy azokra a volt horthysta .jegyzőikre, akik a kullláfcolt iigyekeizimelk miemitiegetinn.

A Hchilálknik «illetni harciban, miem 'sraa- bad míeiglfleCtedkieizmli arról sem, hogy a s-pekuliáusoik ugyamoll'yain e'lliiemislégei doí- goizó nlépü'nlkinidk, imlimt a 'töblbd háiború- rla spieikwlfiiiö cte'uség. Fokioizimi kiéül a spekuílámlsok öiCienli Wairoolt, te kiéiül ffiep- ieizmi s mlé'ltó biiirutiefet Mázábni rájuk, épp úgy, lm,int a kuiliák'okira.

fokozottan emelni kell minden kommunista felelősségérzetét a kolhoz további szervezeti és gazdasági erősítéséért.

Minden kolhoz-pártsze.rveizetnek szervezetten és egységesen kell dolgoznia, a kommunisták és komszo- m oliik, mind en Ivóih oz paraszt erő- fesz'ítését a kolhoz élőit álló feladatok megoldására kall irányítani.

A pártszervezetek sikeres munká- jában nagyon fontos a kolhoztermelés döntő részlegeiben a kommunisták helyes, jól átgondolt elosztása. Ha az erőket helyesen osztjuk el, a termésért és az állattenyésztés hozamáért folyó harcban minden kommunista az élen jár, még a számszerűleg kis pártszervezet is óriási szervező erűvé válik, amely képes a kolhozparasztokat a kitűzött feladatok sikeres megoldására mozgósítani.

pH kell előkészíteni. Fokozni kell a taggyűléseik, szerepét és jelentőségét. Rajta1 kell lenni, hogy minden kommunista a legtevéken yenben vegyen részt a gyűléseken.

A pártmunka In dus kérdésé a párt megbízatási i; helyes elosztása és a teljesítésűf*l ;ij e'.lenö. zés. Ott, ahol a párttitkár igazi vezető, hozzáértéssel tömöríti a párttagokat és tagjelölteket, állandóan irányítja őket, számúinkén a feladatok teljesítését és segít nekik, -—ott a kom, munisták aktivitása növekszik.

Mindem kommunista, a kolhoztermelés bármely terű leltén dolgozzék is, — akár vezetőségi elnök, állat- tenyésztési telepvezető, ibrigádve- zető, szántó- vagy vetőgépkezelő vésse emlékezetébe, hogy mindenekelőtt bolsevik és ezért minden kolhozparaszt előtt példát kell mutatnia, mindenütt élen kell járnia.

A pártszervezetnek érteikül nem lehet tekintélye. Ugyanezt mondhatjuk a komszonnolókról is. Nekik is példát kell mutatniuk mindenben, ami a kolhozban történik, ólén kell járulok a szocialista munkaversenyben. A kommunisták és koimjszoimolok példás munkájukkad minden kolhozparaszitot arra fognak serkenteni, hogy a kolhoz- gazdaság további fejlesztéséért, jómódú és kultúrált élet emeléséért ö nfel áldoz ö an dolgozzék.

tegietését, .atkáik, ki atarjáik jáltisziainii a muinkiáisioiszllá'ilyit. El 'keilí órlruiimlk, hogy miiindiem do'lgoizió paraiszit, alki bélkléj'át, csiaJádija ibolldog jövőijiét alkarja, .becisiü- leltteií iteJljiesíitsie a doigioizö nlép úlüláimá- vaii szennbeuS tóttefiitísisiágát.

A begyűjtési terv íeijesítése — harc a békéért

Községi tanácsaink TOgyeineik pié'hlát Horvátkút község tanácsának munka tájáról, ara oittalni dolgozó pairalslzltok pélldiáijárólii, laikitk 101 százalékra 'teljesítették .községük előirányzatát. A cso- konyamsont'ai tanács munkájáról, ahol a tanácstagok jártak elő jó példával. A legutóbbi tianiácsülllésien 25 miázisa terményt ajánlottak fel. Muinkráju'kla't jól .sízleinvezitéik meg éis lerakják aiiiaipjút a 10O iszúz'atlökois begyiiltjési ereidmlélnyA dobozé pariiK/tsáj*' fehilágfosításji a lejfíoníosíibb feladat

bet a tár uns (gazdaság fejlesztésében,

Az alapszervezet feladatai

Az alapfokú pártszervezetet, mely \ taggyűlések tetterővel töltenek el a kolhoz helyzetéért felelős, a Párt minden kommunistát. A taggyüUse- Széryezeli szabályzata ellenőrzési . két rendszeresen kell megtartani és

fel gyakorlati tevékenységüket. A

A ikSteile,ziő beiadúls, a kutáik-cCIszúmio'l- tialtáis rniEÍfleltit iraeóm sziahaid imte'gfelleidkiera- ni lelg.y piCi'hinaltira sem doCigoizó kis- és ! közí'pipia.riaSrfiságuinlk feJlvlilllSigioisffláisláró'l. Tartóimat kel admi a népmievtetlö munka,nlalk, hogy mündieini doCgoraő paraszt élraziz.e feialziafilais 'köiteHesiségémelk ;nlép,í demokráciáink ‘áffilamiávat szemlbeinii köite- tesíégieí 'Mijelsítléséit.

Mimid'an dofigoraó jjama.sizit éretzize «zt. Iiogy 'legyen bárki, aki feleslegé« terményéit rfmetjti, — lajtólyieltit, hogy áWa- mnnknak mieigvétrfire ajánliainiá fel, eiz- /■yegítipné lipamnk fcjfőidiéSiéit, ipari iraunlklájstómk keiny'érsizükisiégteltlénelk eil- liáttiálsát, — az vallamenniyi elténisléigtiink.

A bagyüj.téshen remdeßktezfeuie áüiió in.iindipin erőit moizgósítanir kdlll, hogy 18-ig mtegyénlíben győraeiieimre vigyük a tertnéniybegyiüjltéls ügyét. A tertnelőCsoportöfe ifajflsszltéséibőlli fedsizGÜbiadui'it laiktí- válkialt, DE,FŐSZ, MiNDSZ. DESZ, iföllld- művesisizöveillkieiz'etek «épaevwBöSí ara éld— dliginéS isoiklbaH folkoizoi!i!aiblna,n íkiett bevonni ia imuinlliláha, hogy ők ils laktiv harcosai Clelbesiseuek a IteTimiónyheigyiüj- tés, a falliuisii olsiztályhianc üigylénteik.

A hfáíliriailiákois kiás- éls ‘közlépparnaisz- ItolkinúiJ hdlysraimj elisizámioflöaitiáislt kelt tairSani. Ez . tvz Klsaámoliillaitlás azionban merő eCDeinitléltles a fculliákok ellsizúimíoii'íia- táBáiyaí,. Kte- éis köiziépparasizfljiaiimlkiniáí a ityépüeveliő munkának kié® érvélnye- süS'ni, era araoinibain nieim jeüieinlM lazít, hogy a hSitinaliéikíbain llévő ilais- éls klözláppa- raisiztioik, tálkáik efflriejitiik Itermlélnyfükeit, íme'm nyerik ieil la méCIló biiníieitést. P'.i- rasztpoVitikániknBk az súlyos megsórfé- se ilienme, ha eCnézménk azokmak a pa- naSzltoikinak a fekieitézésiélt, itlerméinylrejndk.

Tainiácslaüink diolágoizó pairiaisrallijaiinlk era- alia/t't ,a húltiradéivő iidö lai'att biraianyiíltisák be, hoigy mélMalk Pártunk, a Magyar I dofgoraiók Pá.rllija és a miunlkiásosizltáliiy büiziaílimáina. Togyeinelk hirtiett bakléink vé- dielitmie ,m,e?ieil|t azizlaü, hoigy IS^ára 1Ö0 száraaíléklbain tieHljeisftli az lel'lőiilrúinyKlaitiof. Jutllassák k'ifejie'zéBne a ttleirlménybiegiyü !• tési ittenv telljeisítóséviell,, hogy kliásiziek b'iFcioHaln k'aüllinii békéink imleigiyiédéslének ügyle mla’Clel't és képeslek hairloolilni ia habe,rűs gyujitogatók, dolgozó népünk fe't- emieCk/edláséirle törő minden etellnsiég ellen,. Köveissiék a miuokúisoisizltiái'y pté'lldia- miultaltlálsált, vigyék győiziefeimine Pártunk IT. Kiomigreisiziuisánlak hialtiálroizlaltiaiát éls a begyüijtiési féiöij.atok jó megiofkláisáviail steig,íifcsék eüiőre ia szociailüSta hazáink felépítéséi