Somogyi Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-09 / 57. szám

SOMOGYI VILÁG PROLETÁRJAI V MAI SZÁMBAN: Érjük el a begyűjtési terv 100 százalékos teljesí­tését — A s'ántosi építkezés dolgozóinak lelkes felajánlásai április 4-re — A Somogy megyei kis. iparosok fokozott érdeklődéssel fordulnak a kis­ipari szövetkezetek felé — A küliigyminiszfer- helyettesek márciusi 7_i értekezleté J MDP SOMOGYMEGYEI PARTBlZOl . iifGM Vili. ÉVFOLYAM, 56. SZÁM ARA: 50 FILLÉR PÉNTEK 1951. MÁRCIUS 9. Az új felajánlási mozgalom sikeréért A. béke költségvetése Arszenyij Zverjev, a Szovjetunió pénzügyminisztere beszámolója a Szovjetunió Legfelső Tanácsa második ülésszakán a Szovjetunió 1951. évi állami költségvetéséről .logos íbiisikeSéggel tekinthetünk vissza az elmúlt két hónapra, a Magyar dolgozók Pártja TI. Kon­gresszusát megelőző időre. A Kon- gresszust megelőző hat héten mun- kaversenymozgalmunk alván hatal­mas fejlődésnek indult s dolgozó­ink ennek a versenynek keretein belül a termelékenységnek olyan magas fokát érték el. mely való­ban méltó a Magyar Dolgozók Párt­jához, annak Kongresszusához. Sztálin elvtárs 70. születésnapja tiszteletére indult felajánlási moz­galom óta a dolgozóknak ilyen hatalmas tömege még nem mozdult meg. Megyénk dolgozóinak csak­nem 80 száBii lé-ka tett felajánlást s azt minden részletében teljesí­tette is. Pártunk Kongresszusa újabb ha­talmas, Szép feladatokat tűzött a magyar munkásosztály elé. Ezeknek- a feladatoknak megvalósítása — harci feladat „ . . . minden üzem az osztályharc csatatere“ — mondotta Rákosi elvtárs. És ebben a harc­ban csak úgy tudunk győzelmet aratni, megsemmisítő csapást mérni külső és belső ellenségeinkre, ha 'dolgozóink felismerik, hogy' a mun­kaverseny hatalmas iegyvw kezünk­ben, s ha' ezt a fegyvert eredmé­nyesen használják is. Csakis így fegyvereink kihasználásával lehet biztosítani úgy felemelt ötéves ter­vünk sikerét, mint a külső és belső ellenség feletti győzelmet «gyárául. Harcunk csak úgy lesz eredményes, ha az üzemekben folyó osztályharc- ba, a munkaverSenymoigalmon ke­resztül minden dolgozó belekapcso­lódik, lia még fokozottabb aktivi­tással veszik ki részüket ötéves ter­vünk győzelméért vívott csatából. A kongresszusi versenyben meg­mutatkozott. hogy dolgozó népünk megállja a helyét az egyre fokozot­tabb osztályharcban. Az elért ered­ményeken keresztül mindennél job­ban bebizonyosodott ez. De most a nagy kongresszusi verseny győ­zelme után lerakhatjuk-e a fegy­vert kezünkből? Vájjon megállhat-e dolgozó népünk az .élért eredmé­nyeknél, megpihenhetünk-e habá­rainkon? Nem. Ebben a harcban nem szabad megállítunk még egy percre sem. Vájjon megálltak a hős Vörös Hadsereg katonai azután, miután határaikon kívül látták a fasisztákat? Vagy mi lett volna, ha a sztálingrádi és a többi nagy győ­zelem után megálltak volna, meg­elégedtek volna azzal amit elértek? A fasiszta hordákat szét kellett zúzni és a Vörös Hadsereg szét is zúzta, mert egy percre sem pihent meg, miig ki neun vívta a végső győzelmeit, míg a fasiszta fenevadat saját barlangjában is meg nem Semmisítette. A szovjet példa e té­ren is világosan áll előttünk és kö­vetésre buzdít. A harcot mi sem hagyhatjuk abba. A Pártkongresszus elénk állította, feliragyogtaíta előttünk nagyszerű fényes jövőnket, de rámutatott meg- növefcedet't feladatainkra is. A munka termelékenységének még ha­talmas méretelvben kell növekedni az elkövetkezendő időkben. Megnö­vekedett beruházási program-mink is. Méreteiben hatalmasra növeke­dett feladatainkat azonban csak úgy tudjuk megoldani s ötéves tervün­ket győzelemre vinni, ha veisCnv- mozgalmunkat még jobban kiszéle­sítjük, ha a dolgozók tömegeinek kezdeményező és alkotó ereje még jobban kibontakozik, ha tervsze­rűbben takarékosabban, fegyelme­zettebben dolgozunk és termelünk. E cél' elérését nagymértékben elő­segíti a dolgozóink között mind­jobban elterjedt április 4-i és már jus 1-i felajánlási mioizgalom. Az építőipari dolgozók megyénk­ben elsőnek csatlakoztak a Hoff- ber-gyári dolgozóik Kongresszusi versenyfelhívásához. Elsőnek tettek felajánlást megyénk üzemei közül a Füredi-ú'l építkezés dolgozói és felajánlásukat túl is teljesítették Pártunk Kongresszusának tisztele­tére. Alig ért véget a Kongresszusi verseny, a Füredi-úti, majd a san- tosi építkezés dolgozói újabb, lel­kes felajánlásokat tettek hazánk felszabadításának iiatodik évfordu­lójára, április négyre. A Füredi-úti építkezés dolgozói a kongresszus versenyben elért 150 százalékos teljesítményük 155 százalékra való emeléáét, a sáJntosi építkezés dol­gozói 149 százalékos átlagteljesít­ményük 155 százalékra való eme­lését vállalták. Ezen kívül számos brigád és egyéni felajánlás történt mindkét építkezésen. A sántosi épít­kezés brigádjai különösen jó és ér­tékes' felajánlásokat lettek. Az újabb verseny tehát megindult megyénk­ben is. Most az a feladatunk, hogy még ezt az egész kisméretű versenyt megnöveljük, kiszélesítsük és gyó- zel emre vigyük. Az új felajánlási mozgalom sikere érdekében fel kell használni a kon­gresszusi verseny gazdag tapaszba- -atait. Éberen kell’ tartanúnk akt *> versenyszellemet, mely a kongresz- szu si v erseny alatt sz í pen kialakult. Ennek érdekében a megjavult ver­sen y n yi 1 v ánosSágot kell újra előtér­be helyezni. Ugyanúgy, mint a kongresszusi versenyben, a verseny- beu élenjárók népszerűsítését most sem szabad elhanyagolni, ahogy nein szabad munkaversenymozgat- mutik toválbibi szakaszaiban sem. Mindenek előtt azonban a szer-1 vezési munkát kell megjavítani. A szocialista verseny alulról, a töme­gek kezdeményezéséből bontakozik ki és válik hatalmas méretűvé, de hogy céltudatos és konkrét legyen, abban nagy szerepet játszik a he­lyes Szervezés is. Mielőtt dolgozóink vállalásaikat megtennék, párt és sza k sz ervezet i f u ukc i onári u&adnk ra vár az a feladat, hogy a felajánlá­sokat helyes irányba tereljék. Fon­tos tehát, hogy a dolgozók egyéni és brigád vállalásait mindig a leg­fontosabb feladatiak felé irányítsák, így például a kaposvári Vasöntöde átlagosan magas sdejtíel dolgozik meg most is. A vasöntöde népneve­lőinek tehát magától értetődően a selej.t leszorítása felé kell irányítani a felajánlásokat, hogy ott a dolgo­zók elsősorban a seíejt csökkenté­sére tegyenek felajánlást. A kongresszusi verseny egyik legnagyobb eredményei közé tar­tozik, hogy a műszaki értelmiséget sikerült az eddiginél még fokozot­tabb mértékben bevonni a szocia­lista munka verseny mozgalomba. Műszaki értelmiségünk a kongresz- szusi versenyben megmutatta, hogy kész együtt dolgozni és horcolm a Párttal, a fizikai dolgozókkal. Most, a Kongresszusi verseny befejeztével s az új verseny megindulásakor műszaki dolgozóinkra új feladatok vámak s minden remény meg vari arra, hogy most is beváltják a hozzájuk fűzött reményeiket, s meg­oldják azokat a feladatokat melyek a szocializmus építése során rájuk hárulnak. A kongresszusi versenyben száz és száz dolgozó nyerte el a sztahanov­ista címet. A verseny további sza­kaszaiban még hatalmasabb lendü­letet kell adni a sztahanov moz­galomnak. Neveljen az új verseny még több sztahanovistát a hazának. A pártszervezetek, szakszervezetek Moszkva. (TASZSZ). A «szov­jetunió állami költségvetésének tervezete,, melyet megtárgyalás és jóváhagyás céljából a Szovjetunió Legfelső1 Tanácsa elé terjesztették, megfelel a népgazdaság fejlesz­tése 1951. évi állami tervének és hivatott arra, hogy pénzügyi for­rásokkal biztosítsa a szocialista gazdaság további fejlődését, a dolgozók jóléjének és kultúráján Az ötéves terv az ipari terme­lés növekedését 1950-re 48 száza­lékban irányozta elő az 1940. évihez viszonyítva. Ezt á felada­tot jelentősen túlteljesítettük. Az ipái- össztermelése az ötéves terv utolsó évébem 73 százalékkal ha­ladta túl az 1940-es év színvona­lát- Az ipari termelés tervét 1950- ben 102 százalékra teljesítettük. Az ipari össztermelés 1949-hez viszonyítva, az elmúlt évben 23 százalékkal növekedett. A mezőgazdaság össztermelése túlhaladta a háborúelötti színvo­nalat. A dolgozó tömegek anyagi és kulturális életszínvonala a háború előtti időszakhoz képest jelentő­sen emelkedett. Ez legvilágosab- ban a Szovjetunió nemzeti jöve­delmének növekedésében jut kife­jezésre. A nemzeti jövedelem 1950-ben 64 százalékkal haladta túl az 1910. évit, míg az öléves terv csupán 38 százalékos növe­kedést irányzott elő., A nemzeti jövetelem növekedése és. a köz­szükségleti cikkek forgalmának széleskörű kibővülése alapján az utóbbi évek során rendszeresen csökkentett árakon keresztül a lakosság reálbére jelentősen túl­haladta a háború előtti színvona­lat. Az élelmiszerek és ipari cik­kek állami kiskereskedelmi árá­nak 1951 március 1-én negyed­ízben történt leszállítása ered­ményeképpen — mondotta Zver­jev miniszter — a Szovjetunió la­kossága ez év során 34 és- fél milliárd rubelt takarít mag, A továbbiakban Zverjev meg­jegyezte, hogy ai szovjet pénz­ügyek szilárdságának egyik leg­fontosabb mutatószáma az állami költségvetés bevételeinek növeke­dése, melynek alapja a szocialista gazdaság akkumulációja. Az állami költségvetés bevéte­lei a háború utáni ötéves terv esztendei alatt az 1945. évi 302 milliárd rubelről 1950-ben 127.1 milliárdra emelkedett. A Szovjet­unió állami költségvetésének íkiF adása ugyanezen idő alatti aiz 1945. évi 298.6 milliárd rubelről 1950-ig 412.7 milliárd rubelra emelkedett. A háború utáni öt­éves terv minden évében, miként a megelőző években is, a költség- vetést úgy teljesítették, hogy a bevételek jelentékenyen felülmúl- J ták ia kiadásokat. Az állami költ- ; adjanak meg minden támogatást a legfejlettebb mozgalom, a sztaha­novista mozgalom kifejlődésének. Mindezeket, s a kongresszusi verseny egyéb tapasztalatait hasz­nosítsák üzemi párt és szakszerve­zeteink az új verseny sikere érdé-. nak emelkedését. Az 1951. évi ál­lami költségvetés és a múlt évi költségvetés végrehajtásának ered­ményei visszatükrözik azokat a sikereket, amelyeket a szovjet nép Lenin—Sztálin Pártjának ve­zetése alatt a kommunista társa­dalom építésében és a szovjet haza hatalmának megerősítésében ért el. ségvetésnek a népgazdaság fej­lesztésére fordítóit kiadásai az 1945. évi 71.4 milliárd rubelről 1950-ben 157.3 milliárd rubelre emelkedett és az ötéves terv alatt összesen 708.1 milliárd rubelre rúgtak. A fenti összegből ezer­számra állítottak helyre . és ■ épí­tettek újjá állami üzemeket, több tízmillió négyzetméter lakóteret adtak út rendeltetésének, ugyan­csak a fenti összegből valósítják meg a természet átalakításának és a termelő erők hatalmas fej­lesztésének nagyszabású terveit. Szociális és kulturális célokra az elmúlt öt esztendő alatt az ál­lam 52.45 milliárd rubelt fordítóit. Ezek a számok világosan tanús­kodnak arról a rendkívül nagy fi­gyelemről és gondoskodásról, ame­lyet a Kommunista Párt, a szovjet állaim és maga Sztálin elvtárs a szocialista kultúra fejlesztése iránt tanúsít. A szovjet állom kiemelkedő ered­ményei a népgazdaság fejlesztése es a pénzügyek további megszilárdí­tása terén szemléltetően megmutat­ják a Szocialista rendszer óriási fölényéi az önmagát túlélt kapita­lista rendszerrel szemben, A pénzügyminiszter \ áttérve a Szovjetunió 1941. évi állami Költség- vetésének jellemzésére* — hangoz­tatta, hegy az 1951. évre a Párt és a szovjet kormány nagy feladato­kat tűzött ki a Szovjetunió nép­gazdasága további fejlesztése terén. A meglévő gazdasági tartalékok makszimális kihasználása alapján biztosítani kell a népgazdaság vala­mennyi ágának új, hatalmas fellen­dülését. A folyó évben fokozódik a tőkebefektetések összege az iparban és a népgazdaság más ágaiban. Nagyszabású munkák indulnak meg a. komunizmus hatalmas építmé­nyein. A jóváhagyásra előterjesztett 1951. évi állami költségvetés bevételi oldala 457 milliárd 992 millió rubel és a kiadási oldala 451 milliárd 503 millió rubel. A bevételek 6 milliard 487 millió rubellel halad­ják meg a kiadásokat. A költségvetés kiadási oldalával foglalkozva Arszenyij Zverjev meg­állapította, hogy a pénzügyi forrá­sokat a szocialista üzemek állandó és forgóalapjainak kibővítésére, a szociális feladatok és a kultúra fejlesztése széleskörű programjá­nak megvalósítására, valamint a szovjet haza védelmi képességének kében, hogy miég a kongresszusi verseny sikereit is túl tudják dol­gozóink szánhatni. Ne álljanak meg üzemeink az elért eredmények­nél s a kongresszusi verseny len­dületével küzdjenek újabb, még hatalmasabb eredmények eléréséért. további megerősítésén fordítják, A Tnezpgiazdlalsájg és ,erdőlg|aizduiság póntzliigjyii isiz.iilkségtiolteiirie rflűiirániyziolt összeg 1954-bem 39 miiMúlrd rubel, 4.8 mjfjiiärd ruibe’M ,'tlölblh. untait 4950-5«). .1; állami költségvetés biztosítja m anifagi alapot a mezőgazdaság gépest télének további fejlesztésére ás « ni~- zögazdnsági kultúra emelésére. A dloógoiziclk ; jiúűélSébueik éls kuCI'lurátis .szí'DnTom|aCJálniaik «niefléisbne irányuló gondoMOpdás a SzovjietairfcSjiain le'.ső- reinidű ártani fontosságú ügy. 49ö4-ihíetn a szocilátiils és kulliuirá'is iinitéizikectlé'selkrie erjőíirányizloM üäszieg 120.8 mclliiáirid rubel, aizűz «uz áíthim kiöffiséigtvieítléls összes kind'áigaítaialk 26-S százialtőka. A iszöoíá'llils léls (kjuCt'iiináíte imfózkedé- sefcre előiránjnzólit kSudláisii ötsiszlgíbő! fcö'Zolkflaillásira 59 niiiEEEóird imlbieílt. iköz- ogéstzSélg,ügyre Ös fcslünieyiejlélsjre 21.0 mú/IL'árld r.ubel'lt, a líárshtíMlomlbltateisiítis- ra 22.3 mFCÉiámd rulbeút. a sokgyomne- kes és egyedül áldó anyák áB túrni sfgé- ílyeztétslárte 8 mfflSölrd ruMIl ftardíllmmuk. ■Az áfáim 1951-iben :a teuli mi irány íej- SlaszIliSteérle 8 ímEffEárd ruMlt foúdílt. A imitatiszfer a tovúibibfaikiblan a,z or­szág íviédeílméne eillőltaányzolllt összegről ■he,szélit. A síziovjieit kormány, miközben n&gyiszab'jisú gazdaságii szervező és kifllituriáBs newíőmamkói végez, naprót- napirla, gondoskodik iszoéiaOlislí» hazáink vódieCImis Hdépességóraek löváMn ető'sí- illésériőfi. iSsBocfiku’festa hiazánk áll annhk a:, iiiglaizisélglois kjüzdéleronék ajz étiem, «me­lyet vnOamieirilnyii ország dobozéi fofljv- thlhnmik a tartós békéért; és la népek égyülltmíílkiödSsééirlt. Az Egyesüli Ailamók 1951—52. évi költségvetésében — ■ mutalt olttt rá a miniszter — katonai célokra ijöbh, mint 50 mflliárdi dollárt irányoztak elő. Ez az összeg majdnem öíve nsíziemesei az Egyesült Államok háború előtti katonai kiadásainak. Angija és Fnaira. ciaország szintén óriási larányokban. felemelte kafeniai kötlségve léséit. Ugyanakkor a Szovjetunió 'éberen, őrködik haltárainak védelme felett és intézkedésieket tesz a szocialiisiia állaim védelmének Hovábbi erősítésére. Az ülésszak elé terjesztett 1951 évi ál­lami költségvetés a Szovjéttmíié fegy­veres erőinek fenntartására 98.4 mil­liárd ruháit irányoz elő. Az ország védelmére eförányzojifi ösBzeg az állami 'költségvetés össz- Kiiiariásainfiik 21.3 százaléka. Ezzel szemben a háború előj| 1940.es év­ben ez az arány 32.5 százalék volt A szovjet költségvetés kiadásafnatk túlnyomórészétt — min|:i fentebb rá- inutat(_(aim — a népig'azdaiEiág fej’eszlőé- sere és a szociális és kuíÚTális int- tézkadlésekre lordítjuk. Beszéde végén Zverjev a Ikövetke­zőket jelentette ;ki: A Szovjetunió 1951 évi költség- vetése. melyet megerősítés végett a Legfelső Tanács elé terjesztet, tünk, a szükséges anyagi eszkö­zökkel biztosítja a szovjet állam szocialista gazdaságának további fejlődését a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának további emelkedését és a Szovjet állam védelmi képességének további erő­sítését. .EgyáttaCán nem ké;/siég«si, hogy 195f-be,n a szovjet nép élcsapata, a Bolsevik Párt köré; tömörülve, új nagy sikereiket ér el a gazdasági és kulöú- rálisi építés tenéra, a nagy vezér és '.iamító, I. V. Szháün vezetésével a ikomunizrrws felé báztosan haladó ha. zárak hiatalmának erősítése tierért, Kapcsolódjon bele megyénk min­den ii/.cme, minden dolgozója az április négyre és május egyre indult szocialista versenybe, ötéves tervünk második évé sikeres vég­rehajtása, a béke tervének megva­lósítása erdeijében. A Szovjetunió dolgozói sikeresen teljesítették a háború utáni sztálini 5 éves terv feladatait

Next

/
Oldalképek
Tartalom