Somogyi Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-07 / 55. szám

SZERDA 1951. MÁRCIUS 7. SOMOGYI NÉPLAP 3 A külHgyminiszterlielyettesek párizsi értekezletének első ülése iPlúrüizjs, (TiASZSZ kü»t>ui uü ói síi J Miúmcus 5 én megkeizclóctoljt a -Siz-oiv- jetuu.o, t'ramioiaioinsBiag, aa USA es N.qgyibrilliaininiia kiu'iluig^miiinilsiztlerlheijiöllLe- st'ju'sk énjdtoeizl-ieite. nti <m ArtsKczuet a k'ü'JuayimiiauJiizuieii'ek touájcssa, tiuipu-and- j-enieiü. iituűioL®ozáji>a céiíjiűhótl- össaahiíivoiUt lés iwkvs.wl «jsü Uiése. A tanácskozáson a köveinczok ▼esznek rcm: A. A. Gromiko, a iSaovjcttjunii-ó fcüil- .ügjiniu'UUsizueuiiiel.yieUlteae, A. l'urodi, a tirainKMija iUuuiinjfyinuiuiiisaltiéiliuim lOituiuaaim, uz Egyasiulli A.Usjmjk részéről Jcmup liagjtüjuvielt, 'Nagjtoúuainiujíi irésizlériőiL t. Uaw.es, a kUJ%''y>miiin>i»zil«r pwirwaimiaulii Iiéily»:iiüesie. Az etríiskiszieit r:és<zi;iv.,eiYŐi megiáiiliiaipioa' tolk, hogy a -n/ágyiiiatULIoim ikitsp vaseui» ieA'iaU.»« itogimalk é-iiuoteoLinfl. Az eisvs üléiswn A. A. purodii 'euniöikííiJi. Dawes, Naigyteuliaiuiiiűii képvlisiellőj»e' ikijek-anlJellllie ,ihog;y eauueik «uz éiíozeaeis wi- -náöslkioiziátsiualk egyedüli liejaidalta, Ibugy ü.sSizewUJiliisia a napirendet a ikjullügyinui- nii'sizloeiiiek -t|jjnia;ei>:naii!k k-üíszöboiiaéő tiiésie számaira. — iNit'in azért vágynunk ütt, hogy -mqgaJdjiüik az euőUluok. -»Utó piafcUduw.- klail, hanem csupán azért, hogy üsszie- láiltfasulk a iktikiugyimanjisziiaiiak tanaus- ko-zaisa. számána ezeknek a prubUetmálk- inaik iá jegyziukset — momdokta JJiaviiea. Nlaigyibnjtainiuwa képvasseslölje »nmeik él- teoeie a niaigyiisaiJaunuadt kuzoit-Ö vusziouy m^giroiniíiásáart a Sao-vijetuniő-rsi pro- toiájlta háriiiánii ia felelősségiéit. A nemze't- iközi ha»iyizet feszültsége okaúiua'k kér­désével tiugjakazya megkerülte a döntő fontosságú kérdést, nevezetesein a-zifc, hogy a nyugati megszálló hatalmak te. militari zál ják Nyugat- Neme topsz ágat. A. A. üromiik®, a Szovjetunió klépv'i- sdlcije ikájieneiniteJLe: Feltétlenül fontos meghatározni a négyhatalom miniszte­rei által megtárgyal undo krédések kö­rét, mert a kérdések körének meglia- htározásátél jelentékeny mértékben függ majd, milyen irányt vesz a kül­ügyminiszterek tanácsának munkája. A Srovjielt kionimány 'legutóbbi jegyzé­keiben már kifejtette Némiatcwisizúg Je- múüitor-káiiásánia/k kérdésében í-ogCaíit »Háispomtak-ait. A szovjet kormány ab­ból indul ki, hogy a Németország de- miUtazizálásóról szóló Potzdami Fgyez- mény teljesítésének és Németország re- mllitarizálása megakadályozásának kü­lönösen nagy jelentősége van az euró­pai, de nemcsak az európai béke meg­szilárdítása, valamint a nemzetközi helyzet feszültsége szempontjából. A Szovjetunió képviselője, minit rá­galmat utasította vissza DevúasnSk azt a kijeíenibését, -hogy „féltnek a Szovjet­unió fegyveres erőinek agireslsiztiójátót“ Gromiilko rámutatott; elfogadhatatlan NagybrUannia képviselőjének ez az ál­lítása, hogy NagybrUannia kormányá­nak semmiféle agresszív szándéka sincs. Nehezen fogadható él — mon­dotta —, hogy a fegyevrkezési verseny, NagybrUannia és több más ország fegyveres erői létszámának állandó nö­vekedése, a Ny .-német országi fegyveres erők megteremtésére, a Németország remilitttrizólására irányuló intézkedé­sek mögött békés szándékok rejlenek. Közismert, hogy a fegyverkezési ver­senyt folytató államok jelenleg nem­csak fenyegetőznek az agresszióval, de folyik is az agresszió és NagybrUan­nia résztvesz ebben az agresszióiban. A Szovjet kormány — fo-Iyitlaltltia Gro- rniko — úgy vétó, hogy a Németország demBitariaáliáisáróíl szóló Poizdam: Egyezmény teljesülése és Németország remilitariz áfásának megakadályozása hatalmas jelentőségű a béke megszilár­dítása szempontjából és megjavíthatja a viszonyt a négy hatalom között. A Szovjetunió javaslatai A .szovjet kormány véi/emiénye sze­rint — mnmdotttla — a -következő -kér­déseket kelll a küíigymiiinliiszillerek ittam á- csána-k napirendre tűzni: 1 A Németország demiiiliítarizáVá­* sáró! és Németország re-miüliita- rizáSásának miegaka-dályiazásáróll szóitó Patzdamü Egyezmény végrehajtása a négy hiaitaliom álltait. cy A Ibék-eszcrzőidés megkötésének * meggyorsítása Némielt-OTSziágigail és e-nniek megfelelően a miegiszátí-ó csa­patok (kivonás«. Németországból. O Az európai helyzet megjavítása és a négy nagyháttaöiom — a Szovjetunió, az USA, Naigybriíanuia és Franciaország fegyveres eaój csökken­tésének hialadéktalam megkezdése. A szovjet -küil'döt-hség áitlall iá küílügy- mönúszterak. tanácsának üSéíssizakára ja- voisoljt -első kérdés jefentőslégiétt rnáir *z is megMalhja — mioin-dotita Groimiiko —, h-Cigiy -a -nlqgy hátiálom a -P-oitzdam-i Egyezményben hálározOtit kötielezettsé- giebet vál latit. Ezeket a köialezalltsége- kfct felijesítemi -kell, írnem -teljesíitése Európa népeinek — közöKlüik « némát népnek is — látiárdekait érinti. Niagyjetontáségű — fof.yHaitit* a Sz-ov- jiétuníiió -képvíiiseOőj* —- mz e-urópad 'hie’y- z-eft megjaiTfiásán-ak. kérdése, vadaimin* a -négy hiata-iom fegyveres erői csök­kentésié hailadókíalliain megkezdésének probi'iómiája is. Hia Niagybrituania és > jelen tiaináoskozások képviselt többi or­szág -k-o-rmiáinyának -v-af-áhain érdeke az új háború veszélyének -etlháribáisa,, ak­kor most jó alkalmunk vám, hogy ezt behizoinyítsák azzal, -hogy elfogadják, hogy a külügyAinüiszltier eik ta-náosá megjavítsa a négy hatalom fegyveres erőli csöikkenaésénelk kérdését. H-ogy a három nyugati hatodom 'kormánya ho- g.yan viszonyul ehhez a szovjet javas­lathoz, .az megmutatja mla-j-d, m-arnny-une komofyiak az európai helyzet megjaví­tására, -a nemzetközi hdiyizet feszüllt- s égének 'enyhülésére, va-llámiinit a S-ziov- jeiuujjp lés a jelen tianá-osk-ozásan részt­vevő -töhbli állam viszonyának megjaví­tására »irányuló szándékaik. Gromiiiko feiszóllaása után ai USA és Framdaország képviselője az ülés be­záráséit javasolta, A következő ülésre március 6-án délután 3 áraikor kerüíllt sor. Ä titóisták újabb gaztettei Crna Gorában A Lengyel Nők Ligájának Kongresszusa Varsó. (MTI.) A iLemgya) Nők Ligáijániaik E&ső Or­szágos Kpngreszusa -a kingy-el nők bé- ikeakiairflllániak baltaömais -meginyiíivánullá- •sa volt. A kongresszus fedhívássaii for­dult Le-mgyé ország mii-nden -asszonyá­hoz -és ''.leányához: ,.Álljon minden nő — Immigrilk -a fel- híváabain — a békéért, a hatéves terv ért, Lengyelország függtthnsége, ereje és hatalma megszilárdításáért vívott harc nemzeti arcvonalának soraiba.“ A Kongresszus táviratot intézett Sztá­lin genera isszimuszhoz. A -távinai iba-n a lengyel -uök megfo­gadják hogy lankad a-t lam-ui] hia-rcötn-ak aiz amerikai imiperia-llisták bűnös tervei- tiiek m-agh-iuslliásáért, a niépek közötti - íVAért és fvairá'tságért. (Montenegró). Újabb hatalmas -terrorhuliám öntötte el Crna Gora vidékét. A Tito-fasiszták tüzzel- vassal pusztítják a vidéken a bá- ketáborhoz, a dolgozó nép érda- keihez liü lakosait. Tito pribékjei különösen az andrejeváei járásban tombolnak. A legutóbbi időben több mint 700 kommunistát, bicsüietos hasa fit tartoztatiak le és vetettek bör­tönbe, vagy a Tito Gestapo ször­nyű haláltáboraiba. Kobila, Golf­otok koncentrációs táborai zsú­folásig telve vannak ti letartóz­tatott és megkínzott hazafiakkal. Életük nagy veszélyben forog. . A már- régebben letartóztatott Zogovics, az ismerdt író, Miio- van Csukovics, a kiváló 1941-es harcos, képviselő, a Párt Köz­ponti Bizottságának titkára és Vojo Novovics alezredesen kívül elhurcollak a jugoszláv hadsereg föbírőságának elnökét, aki meg­tagadta, hogy kommunista tisz­tek fölött ítélkezzék, Csudovics őrnagyot, Csulakicsot, Seszkovi- csot, Szosfcsot és Deleticset, a Párt andrejeváci járási bizottsá­gának tagjait és rajluk kivül számos párttagot & ka' -nopisztot Ma a kormányban és a titó- ista pártban kulákok, kémek, a megszállókkal együttmöködö nép­ellenségek viszik a szót. Csetnik- kém a járási bizottság szervazö titkára és *, tagok nagyrésze ie ▼olt esettük, vagy imperialista ügynök. Az UDB vezetője, Gyoko Raszlovarics, ismert gyilkos, »z angol Intelligence Service és a jugoszláv nagyburzsoázi» megbi- zatljá-nak, Mihajlovicsn-ak volt személyes kísérője. Aljasságára jellemző, hogy 1944-ben, amikor a jugoszláv hadsereg S magasabb rangú, tisztjének legyilkolásában. közreműködött, az áldozatok ru­háját és csizmáját is magára öl­tött«• Az új terrorhulláűí azonban biztos jele annak, hogy a cran* gorai népnek, amely eddig sea hódolt be a fasiszta Tito-reml- szernek, ellenállása egyre erősö­dik, a nép egyre szorosabban tö­mörül az új, igazi kommunista párt illegális szervezetei köré és annak vezolése alatt egyre erő­teljesebb csapásokat mér az ame­rikai kémek hazaáruló rendsze­rére. A dolgozók világszerte lelkesen készülnek a Nemzetközi Nőnap megünneplésére MOSZKVA. A szovjet nép a március 8-i Nem- zetkoai Nőnap megiűnneppíéisiér» ké- -sdiiii. Mosokvúban nieg&ezdodfiak az uu- 'itepii. gyű.iásek, ame,yeketn a Nemzet­közi .vdiuip jejen-tösieigét miéiJtaLják. A g) á-iialkbain, az üzeJiiekb-en, az uimtézmé- uyelkihon és a t-a-maitezoLekhen fe.oiiiv«- sásokiait és eltäadäsoika't iliairtuualk a szov­jet n-őik -részivéltiedéirő-l az ipar és a me­zőgazdasági tudomány és a built ura -kilej'.leiszílésében, a viliág bélbéjóért folyó küzdeuemhen. A moszkvai SastáHin-ikerüitet ünnepi gyűléséin J. Froszvetova, a Bolsevik Pánt ikerüíleltli hiizoltitiságámk tíitioáma be- sziäiit -a berülat -aisiszoinyaiiinialk bivá-Lö -m-unlbáisságóiról. PEKING. Kín-ábain nagyszabású 'effiőtoésziiltetek folyaalk országszemte a március 3i Nemzetiközii -Nöuiap megünin-eplésére. A .gyáraikban, bányáikban, iskoláikban, Ikór-házialkiban és különböző -népi szerv-e- aetieltbein miindenüM késziüűődnek arra, hogy ezit a napol mólltóan miegüljék. A női dolgozók országsziente m un-ka- f-etajóUilás'Ok'at tesznek a -március 8-i ünnep itiszitetettére. PRÁGA. A Gsehsz-lovák Nemzetli Arcvonal Köz-ponlti Akció'bizottsága kiáiiitviá-nyt adoltit -ki a március 8n Nieniizatko-zu Nő­nap aijkailimábál-A asieihiszoviák nők — áilQaipítja -m-eg a többi közöitit iá haítánoiziait — a vifág ö-s-szcs dio-igiozó nöi-veC együtit ülnnepták a Nemzetiközii Nőnapon, a itartó-s vl.ág- békéért, az imipenia-idsita hábiorús uszí- -tóík eKlen vávotlt -harc jegyében­BUKAREST. A Romám iMunlkáspámt Köziponitii Ve- zeiiősiégének a március 8->i Nemzelközi Nőnappal kaiposoóa-lban hozoitit haitáro- zaita -a fötb-bi .között megállapítja: „A Román Munkúspáirt Központi Ve- ziettösiégének meggyűződésie, hogy a Ro- mrán Népköztársaság asszonyai az egész d-oiligozó nép -olldaiján foikozotlt élszáut- sággai veszik fci nószükat a szoaia'Üz- mius épí-llásiébőil és a béke véd-eámé-évt vívioitlt hair-cból, melynek básityája a nagy Szovjelt unió diegySzihietlellften békés efieje és vezeitiője, a népek naigiy itaní- tója, Joszáf Visszarlioinoivios Sztálini SZÓFIA.-Az Oitecsesztven Roxf-ront közCi a Görög Nőik Demio-kriailiikus Szövetsége tMcáriáua-k citokót. A görög nőik hősies hlurcált ismieintieti a békéért; az amerii- iklaii-ung-oit ’iimpeniaCfaták és a görög mo- nairűhiofaisisziták bábor-ú-s készüCődései eitlem »és , hangsúlyozza hogy a görög nők -a háborús gyújtogatok balkáni tervei elllcn folytatott küzdelem folko- ziáisáivall készülnek -a március 8-i Nem­zet,közli Nőnapra. TIRANA. Az allbán nők nagy lelkesedéssé! ké­: szülnek március 8-ia megünueplés-ére. A .M-u-nfcapáint, a népi haitaJtom megte- remliatite a kedvező feliliétöicket az al­bán n-ők uagyia/rányú részvéiteOéhez az oriszáig polHiltÖbaii,. gazda-sági, fculit-urális életiéiben. ULAN-BATOR. A Moinig-oll Népi Purna-dahnli Párt K-özpontii Bizbottsiá-ga ha-t-ározátiot ho­zott a március 8-i Nemzetközi Nőnap­ról. „A mongol nép áls megümmeplld már- oiius 8-á't, azt a napolt, amikor az aisz- szionyolk -milliói -aiz egész haladó embe­riséggel e,gyüit)t elszánt békiahiairooit vív­nak a háborús uszi-tóik elten, amliko-r egyre erősödnek a bélke, dem-olkrácia és -síz-ociiafemuis Szovjeituimió vezette tá- bpnának erői.“ A Mongiol Népi Forradiaílmi Párt Központi Bizotit-sága felhívja az asz­szonyokiat, hc-gy fokozzák iBevákenyisé- güik-et a- paliitiikai és termelő munkában», készülij-oniak -a Mongol N-épköztársuság nagy iiuralljlán-ak kü-szöböná-lCtó váltalszeé- saira és a momgoil -népi f-onradai!lo-m 30. évfordulójának m®güon,epl-é»éri». BERLIN. A Nemzetközi Nőnap -a-Lka-l-mábó! BerSubeil fogadásit rendeznek, am-e-llyen irészitvesz-nek; Mia-riiecllauds Vaillant- Couturier, a Pemokna-likus Nőik Nem­zetközi Sz-ö-vefeiégénelk flötlilkára, Irene Falcarin, á Sipanyoil Demoiknaitiikus Nö- szövetBég főit&tkára, Betty Millard, az Aim-snihäflai Demoiknatlilkus. Nőszöv-etiség főtóitfcára,-, Elfi Schmidt, a Német De- moikna-tilk-us iNőiszöveliség első dlinöke, toviábbá a demó-kraitikus pártok és -tö- miagsaervazetiék képviselői. Párizs. A jobboldali szocialista párt országos tanácsa anged-éVjtt adottt a kor- mányallálkításra Guy Molletnak, -a párt íőitilikiáiránuk. A szavazás után Guy Moll­lett aizon-nal az elnöki pálöbába sietett és bejetonltetit®, hogy elfogadja az el­nöknek a kormány mi»ga.!/aikítására tett ajánlatát. A Humanité emlékeztet, hogy an­nakidején már a Peven-kormány prog­ramját is Guy Motet dolgozta ki. E program a következő pontokból álSt: .4 bérek rögzítése, a bérövezetek meg­szilárdítása a vidéki dolgozók hátrá­nyára s végül az újabb áremelések. A Ce Soiir a Guy Moffilet-kormiány programját a köveík-ezőkban foglalja össze: — ,,az alkotmány módosítása, * választások idő előtt való kiírása * jobboldal követeléseinek megfelelően, újabb áremelések, adóemelések, /»- gyasztási korlátozások“. A Béke \ Hágj tanács Iiatácozatainak világ visszhang ja PEKING A Kimai Népköztársaság De- i mokratikus Pártjának és a Népi szervezeteinek közös nyilatkozata hangsúlyozza: a határozatok ki­fejezésre juttatják az emberiség óriási többségének követelményeit és azt a szilárd hitet, hogy a jóakaratú emberek milliói támo­gatják ezeket, a határozatokat. A nyilakozat felhívja az Egyesült Államok, Nagvbritannia és Fran­ciaország népét, követelje kormá­nyától az egész békeszeretö em­beriség akaratának végrehajtását. PHENJAN A Nodon •Szinmun vezércikké­ben hangsúlyozza, hogy a »Szov­jetunió régóta javasolta a béke­egyezmény megkötését és minden erejét latba veti a béke megőrzé­se érdekében. Az angol-amerikai tömb azonban durván elutasította a szovjet békejavaslatot. „Aki nem akarja saját földjén átélni a koreai tragédiát, annak alá kell írnia a béke-világ tanács felhívá­sát.“ — írja a lap. PRÁGA A Rudé Pravo szombati vezér­cikkében rámutat, hogy az Egye- j sült Nemzetek Szervezete, az i Egyesült Államok parancsainak engedelmeskedő agresszív kormá­nyok politikája következtében a támadás és a háború eszközévé lett és mindeddig megakadályozta á Szovjetunió javasa-tainak elfo­gadását. Az imperialisták, hogy becsap­ják a népeket, agresszív politiká­jukat „békepolitikának“ szeretnék feltüntetni, a béke-világtanáes felhívására adott válasz azonban megmutatja majd, hogy ki van a béke és ki a1 háború mellett. TIRANA Az albán nép hatalmas lelkese­déssel fogadta a béke-világtanáes határozatait, A szakszervezetek lapja rámutat: a béke-világtanáes berlini ülésszaka bebizonyította, hogy az emberek százmilliói vi­lágszerte hatékonyan résztvesz- nek a békéért folytatott harcban. BECS Az Österreichische Volkstimme vezércikkében kiemeli a határozat óriási jelentőségét, különösen Ausztria szempontjából. Hangsú­lyozza a béke-világtanáes törtéj- nelmi küldetését. A béke-világtanáes ülésszaka — amit joggal neveznek a népek parlamentjének — újabb állomást jelent a nemzetközi békemozga- iom fejlődésének. A koreai oéphadsereg főparancsnokságának hadijeientése Phenijain. (TASZSZ.) a néphadsereg egységei szoros, köücs-ö­A Koncai Népi Dem-obrtai'Jiikus Köz- j nős együlMműködősben a kiniali önkén- lársa-ság -nép-haid-seregének főparamcs- ! í-es egységekikieil, va-laimennyi fnantsza- nokisáiga március 5-é-n közölte, hogy ' kúszom -fotlytattáik harcai kát. Az árleszállítás visszhangja a Szovjetunió dolgozói körében Mbszkva (Taszss). A szovjet emberek fokozott,, lelkes munkával válaszolnak az élelmiszer és ipar­cikkek kiskereskedelmi árának újabb leszállításáról szóló, a Szovjetunió Minisztertanácsa, va­lamint a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bi­zottsága által hozott határozatra. A moszkvai lapok vasárnapi számukban számos visszhangról számolnak be az árleszállításról szóló határozattal kapcsolatban. Leningrádból, Ukrajna és Ural városaiból, középázsiai köztársa­ságokból, a bányászok, . vasmun­kások, a textiimunkások, a kol­hozparasztok újabb termelési si­kereit jelentik. A Kujbisevi Vízierőtelep építői kijelentették, hogy válaszul a kor­mány gondoskodására még jobban fognak dolgozni, napról-napra, gyorsítják a munka ütemét. A Kargandai szénmedence bá­nyászai fokozzák munfájuk ter­melékenységét és küzdenek a bá­nyatechnika jobb kihasználásáért. A kolhozmezö termésének fo­kozására vállalnak kötelezettsé­get a szocialista földművelés élenjárói. A mezőgazdaság dolgo­zói megfogadták: rekordtermést imkurítmnak be « koIhtzféHckriL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom