Somogyi Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-06 / 54. szám

4 nimm ü fepcif KBD Dy 1951 MÁRCIUS 6, Desanti: Titóék arca és álarca I'tu Ilk J ugaszllávflálra, a jeliszóra: .»Szabatxlság a népnek, halált a fasiz­musra“ (mindéin fajira, elsősorban az ajtó föllé fel írták ezt a jelmondatot). It tonik a görög partizánok győzelmére. Ma/klaicsud újra kezdi tani. — Nem találkozhatnék .ma este, vagy holnap — nem a Hazafias Front, hinnem a Kommunista Párt központi vezetőségének egyik tagjáiVall ? — De kedves asszonyom, higyje el nekem, ogy Jugoszláviában nem tud­ják, ki a tagjai a központi vezetőség­nek. — Akkor hát hogyan választják őket ? — Azok a felelős emberek választ­ják ökot, akikkel együtt dolgoznák. ‘Ah! Nyugati tud'ait'la.raság! Iiintellen úgy éreztem, lrogy tekintélyem tjher- vad, mint egy tesirakíitolit anankja-vtirág. Ezt gondoltaim: „De hiszen akkor ... a demokraittilkius centralizmus, a felelő­sök vtái'laszílhadósága Vienld.égsz:ere- töen és 'kartánsaisam témát váJilozltattetk, elbeszélték nekem a Pdliszaibadudás tör­ténetiét, a fiitatok lelkesedését, mesél- t’e'k az ifjak vasút járói. „El kell hoz­zánk küfidanj a fiatal franciákat — mondták —, hogy megszeressék Ju­goszláviát és Lássák, hogyan építjük a iszocializmust.“ — Es a falun — kérdeztem — hol tartanaik? Hogyan harcolnak a kulitok áiTurejtegidSésíe ellen ? Megkíséreltek már a íszegényparaszttiofaiál a köllieíkfí- viráláist Egy fia La lomber válaszolt: — Niam kell sietni. Mi a „Zadruga“ országa vagyunk: a parasztok hozzá­szoktak egy bizonyos szövetkezeti rendszerhez ... — nem többhöz. A pa­rasztok Tito oldalán vannak. Tehát követni fogják Titolt. Tehát építeni fogják a iszociaiiiizmiust. Mieg'láíija, ez automatikusán így ítész. Miért kelíiene őket elszédíteni olyan elímiéietíi elvek­kel, amelyet nem tudnak megérteni. Nem kell félig írástudatlan embereiket elvekeí, eszmékkel „tenhelnii“. Nem kelll őket irányítani. Mindez új vofit számomra. Azt hit­tem, hogy .ismerem a népi diamoltra'i- kus országokat: Csehszlovákiáit & kü­lönösen 'Lengyelioirszáigiott ... Nem akar­tam ítélkezni, gúintyo.1 ódini, éjem csla'ló- dásomait vagy érfeliaraségemet bevn,Da­ni Azt gondoltaim, hoigy iteljesien új jeleraséggdl állok szemben és elhatároz­tam, hogy csendesen figyelek, „amíg ni indent megértek“. Ez ,aiz ©'Jhlafáinonás gondolkodásom itemmészeites tassúságá- nalk is megfelelt. alán Tibohoz váló személyles hűség magáiban hordja a szocializmushoz va­ló .hűségeit, minihiogy Tito ... — Bocsássák meg egy tiudaitüian pá­rizsi eirőiszíakosságáL A jugoszláv kioitn- munisila Párt fiőílüitkárámaik neve is ti­tok ? — Természetesen az fos ti-hoik... (akivel beszélgettem moisoEygolt...) Mindannsetire ainróií subtioginaik, hogy va­lószínűleg a mjansaill... Kardelj Edvard, vagy „marxizmus be­szivárgás útján99 Röviddel ezután szabályos iratokkal Sértem vissza Belgrádiba. Egy hatalmas, még repedezett fallú szállodában Iiak- itaim, a szobák mennyezetiét még nem állították helyre, vagy íéltucat aimaítj- laai és angol tudósító is itt Lakott. Sikerült elérnem, hogy Kandelj küf- iigymiiniiszter fogadjon. Ezáttai biztos voltam benne, hogy kommunistával állok s zemlben. iMfaden: a várakozás, ia itósztriiseíők kimért tekintete, a számos iroda, rWBe'Iydn álihial.ad.tunk, élénken (érzékel­te Miék velem, ihogv milyen nagy kiitiiin- tolédben részesültem. Edvard Kiairde'j imélllióságbeljesen fogadott. Szemüvege mögül egy lesben álló tigris tekiotat/éved n.ezett rám.' Lehelilhn volt menekülni ez elől a itekiintlet elől. Úgy nézet rám, mirntegy pokol/M fenyegető gyóntató - atya. — Miinliszter úr — kérdeztem — nem interjút kének öntől. Mindössze néhniáy kérdést szeretnék feltenni'!, hogy jobbam megértsem az ön népét és országát. Udvarias. minden sztlvé’yességet né- külöző fejlbólti.n,há.sis>al beleegyezett. — 'Miniszter úr, atzok, akiknek még Párizsban beszéltem az efíőltom áVó utazásról., azt mondták: 'kiompjuinlista országba jövök, (in nyilván 'tudja, mit éntünk Frainioiaiarszághan komanfuniz- iiii.son. Tudja aizt is, hogy a Nemzeti f'roinit az eWlemálkási miozjgal.omb,an a äeg'Wü.rönibözöbb isziemiéf'yi'ségaket tömö­ri t,ette somihain. Köztük vollt egy kar- meOiHla-r.'ehdä provüinidilálliis B. P. Philipe, jobboldalitok, kiomtmuniistlák. De a Fran­cia Kommunista Párt, ha tagja volt is a Nemzeti Flröntmak, nyíltan foly- itiaittla harcát hiaitánozoit'1, a marsists ideológiai elvek alapján megállapított programmá,1, politikai bizottsággal és központi vezetőséggel — Tudom, — szakított ifiéibe a mii ■ trsziter — a iktassziikus útt... Franciaországban minden kommu­nista myffiftan eljár a siejtösszejövetelek­re, ftiillkánt váiliasTlainiak és olyan szerve zclöktői függenek, amel|ydkndk Wzo'lí- iságát ugiyainicsak választották... A Kc-mimuinislba Párt faflnagaiszokiat készt I, tüntetéseket ,szervez. Azt aikairom ezzel mondani, azt hiszi megártó a meglepe­tésemet &tt . . . Néhány pffllamjadiniyi szüniet ulán ha- iKánozott hangon így Heteit: — Dimitrov elnök az ön jetealléflébem mondotta (lOilvaSSam aiz önök lápját', hogy a népi demokrácia új út a szó­ié iaűizirruiis felé. Uidvairiatlanul íél/hesizlakiítotitam, — iMiinden bizoiranytal, de Lengytítor- szág, Bulgária ugyancsak népi demo- kraitikus államok, sőt Lengiyeíoinszág- nak tíziuiildlióval több lakosa van, miint Jívgoszláviániak. Mégis ezekben aiz or­szágokban a kommunista pártokat úgiy szervezt'ék meg, mint nálunk Francia- országban, EzúlSall jó üéüiperíonyi cserad köveöke- zetíf, a miniszter seznnmiéCiátalóian ihely- teú-nítetite közbeis,zó4áisomat. (Folyt, köv.) A TESTVÉRI ROMÁN NÉP NAGY ÉVFORDULÓJA Mű a Román Népköztársaság népe a reakciós többségű Radescu-korimány 194-5 miáiroius 6ii megdönliéséraek és a demokratliikus Grozn-konmómy urafoin- ra jutáséinak 6. évfordulóját ünnepin. Hat év vet ezeíőtt zajlottak te azok a harcok, amelyek az 1945 március ö-i győzelemhez vezetitek. Ezen esemény /(rdulópontot jelenlett a román nép fejlődélében. 1944 augusztus 23-án, a Komán Kommunista Pát vezetése ni’tait a doígozó nép megdöntötte a fasiszta örkényurailmiat és a német hadisereg el­ten fondította fegyverét. A dföidlaiDmas Szovjet Hadsereg mindent eillsöprő ként ikülipolitikájuJk állapjává a Szocia­lizimus Nagy Országával valló eíszaikít­haiöaltőan bairáfcsiág letlt. iA román dolgozók az elmnlllt 6 év fo­lyamén kivívott győzelmei nem .lettek voina Jchetsiigesek a Szovjetunió sok­oldalú 'segítsége nélkül. A Szovjetunió biztosította nemzeti fügigetJensiégíüket, országúik felvirágzását, haladásukat a béke és a 'szoeoiailizmu's útiján, a pro- löíári'átus hegemóniája és a Kommu­nista Párt vezetése alatt a román dol­gozó n ép m,i»gval ós ít ó Ha a poJgáni de- iniokiraEkus forviad'a'lmoit, miajd 1947 december 30-án megikiezdőidött a Szo- cva li'v'ia íomda’ioim a népi dietmoikirati­7Ó parasztok családjainak ezrei léptek egy új étet útjára. 1950 végién a kol­lektív földművelő gazdaságok szám» magihaJiadiha az ezreit, Ö5.800 család részvételével. 194.9 és 1950-ben 260 milüiárd lejt fcidítoliLak a pemzetgazdaiság fejlesz­tésére -és a doigoziók anyagú és tkfultj- rálfe éJiet'szinvoinailánaik «ni elésére a központosított állapokból. A MUNKÁSOSZTÁLY POUTIKAJ ÖNTUDATÁNAK emelkedése a Párt és a kormány szervezeti intézkedései, a román népgazdaság fejlődése, valamio* a két tervév Myiamán szerzett tapast- íat'at megteremtette a szükséges felté­teleket arra, ogy áttérjenek népgazda­ságuk tervszerű vezetésében magasabb fokozatot ijeJiemltő ötéves terv re. .Az ötéves iterv a román dolgozó nép elült is nagyszerű távlatokat nyitott meg. 'MegrvaiJósátiásia erős gazdasági ala­pot tenamt és országiukat ipairi országgá változtatja át olyan mezőgazdasággal, tumelyben a szociális'!« szektor túlsúly­ban van. E terv elöirányzöitajinak niegvaltó'sílá- n az egész ipairi termelést, az I960, évi terme'ilési szíiavoiniatülial szemben — több, m£nt ikétsizereisére eme lük. Több mint 1200 milliárd bejit fordíta­nak majd az ipari és mezőgazdasági beruházásokra, a szállítások kifejlesz­tésére, valamint 'társadalmi és kultu­rális beruházásokra. A ikőoúaijjparí ter- taéjés mintegy kétszeresére fog emel­kedni, a 'bányászat, kohászait és gép­ipar termelése illőbb mimt kétlsneresióre, a tex'tiiiüpajni tenmelés majdnem két és félsaereséce, az éleim iszeitpar több mint két és félszeresére emelkedik az 1950. évi szinvomaíliliail szemíban. A mezőgazdaságban a térmiőltenüLeitiek 10.000 hekliánral emellkedniek. Az öt­éves terv végén a mezőgazdaság mint­egy 26.000 tnaikltorraJ, számláján kom­bájnnal és gépek tízezreivel fog nendietl- keztiá.» A VILLAMOSÍTÁSI TERV VÉGRE­HAJTÁSÁVAL a Román Népközitársa­ercje rövide^etn az egész orsizlágiolt fiel­Gheorgha Gheorgíiiu-Doj e!*társ, a Román Munkáspárt főtitkára, a Román Népköztársaság dolgozóinak szó etett vezére szabadította és a dolgozó román nép el3T.lt megnyiitoJttia a szabadság útját. De a burzsoázia, a monarchia ‘tlám.)- gailásnvnl még .hatalmasabb pozidiókat foglalt el az állam életében., az ő ér­dekét képviselte és védte a Súnmetiescu, majd Radescu tábornok neakciós kor- mányzata, itnrfy minden erejével a fej- tlődés útját próbálta megállítaná DE A DOLGOZÓ NÉP LENDÜLE­TÉT nem bírták megtörni Radescu gépfegyverei, aki a királyi pnlolh elő'tl beiléliövelett a tüntető tömegbe, A dol­gozóik a kormányzat erőfesziíitlósei eH- lenére, megkezdték a főid szétosztását a dolgozó pairaszlok között és sorra váltolitak le népelnyomó miegye,főnökö­ket és polgármestereket. Óriási tömeg­tüntetéseken köveíieliliék a demokratikus erők kormányát és e hatuímais tömeg- niegmoziduliások meigdöntöttlék a neaik- eiós kormányzatot és az ország élére emef,lók a dómokra likus kormiáiuyt, amelyben >a döntő pozíció a pirotetá- rjátus és szövetsége se in ék kezébe ke­rült. Az 1945 március 6 döntő eiredlménye­kuis rend'szieír, — pro'lietá.rdiiktal'úir'a e tormája — íiétirehozásámnk szakasza. AZ ÁLLAMOSÍTÁSOK FOU.RADAto Mi DÖNTÉSE, az erős sznciialiista szék- tor Jtáhr eh ozása az iparban megterem­te lie a gyors gazdasági újjáépítésük tehetőségéit és a Lorvgazdíá.llkodá’shoz valló átimieraat alaipjait, A Ikét egyéves áíljaimli terv belijiestíésíével és tiú’.iteljjsí- tiésével nreglereim telték az ötéves ter­vük aOaipjaiit. Az 1949. évi Áiltltaimii Ter- viiket 408 százalékra itoljésátettiék. Az 1950. évi globális termelésii terveit az egész ipariban 104 százalékois amányban teljesítették. A globáliis lipari tenmie.iés értéke 1950-iben 137.3 sziázlailélkna emel­kedett az 1949. évi színivoniálajl szem­ben. Az 1950-es évet a munkásoiszltáíy s a dolgozó paraskzság szövetségének mieig.erősödlése jellliamezte a szocialista szektor kifejlődése és megeirősödiésic következtében a miezőgazdaiSáigbain. Ro­mánia álllaindóan fejlődő szooiálisla ipáira új traktor okait, oslép'Jőgépeket, amtlógépekiet gyártóit a mezőgazdaság számára. A Párt hívó szavára a döi'go­ság viHamu ser őmüveinek .teljes ereje lOGOnban kóimillió hal-százezer kilowat­tot fog elérni. 1950-ben az életszínvo­nal 80 százalékkal lesz magosabb az 1950. évi színvonalnál. A munkások, technikusok és tisztveselők száma mintegy 40 százal!ék‘kJaI fog emelkedni. A Román Népköztársaság dolgozói­nak az a lelkesedése, amelyet harcba indul az ötéves terv első éve feladaitai- I nalk megv.ailió'síitásá'ért, az eddig elért első eredmények, a magsabb színvona­lon megrendezel munkaversenyek, ame­lyek mind szélesebb és szélesebb tö­megeket mozgósítanak, a román nép hartíkészségét bizonyítják. A ROMÁN DOLGOZÓ NÉP TUDJA, hogy az amerikai tőkések, valamint Radescu és a hozzá hasonló áru lók nem mondanak le a román nép leigá­zásának .tervéről, minit ahogy azt ;s tudja, hogy az ötéves terv megvailósí- 4á iáért elért minden győzelem és mindazok a sikerek, amelyek hazájuk megeT ősi léséhez és feH'irágozt at ásáhofZ vezetnék, mind inegmnyli csapás a há­borús gyújtogató amerikai imperialis­táik ellen és hozzájárulás a Szovjetunió vezette békéitábar erejéhez. Vasárnap, március 4-én nyitották meg üninpelélyes keretek közölt a Béke- száiilió .nagy,termiében megrendezett Sza­bad Nép Kiállításit. A Béke-®zál:iló szépen feldíszített nagytermének c'.őcsarraolkábain már 10 óra előtt összegyűltek az érdeklődő dolgozók, hogy az ünnepélyes megnyi­tás útiéin megtekinthessék Pártunk központi lapjának, a Szabad Népnek kiállítását. A kiállítást Meretei Lajos eivtárs nyitotta meg ünnepi beszédévé'1. ,.A Szabad Nép születése merőben más volt, mint más újságoké — mondta. — Nem a lökéseik, nem részvényesek állapították, bánom 'az 11- legáöiis Szabad Népnek aüapltdi, a ma­gyar komnnunisiák, azok hőisiessiége, ál- doizialkészsiége és a nép iránti forró szene teile volit. Nagy tanítónk, Sztálin elvtárs mond­ái, hogy ,,a sajtó olyan kapcsolatot lé­tesít a Párt és o munkásosztály kö­zölt, amely erejét tekintve nem gyen­gébb bármely tömcgszeruezetnél.‘‘ A n Szabad Nép ehhez mérten hi Vattása 4 teljés egészében be is tölltfi nemcsak MEGNYÍLT A SZABAD NÉP-KIÁLLÍTÁS a Béke-szálló nagytermében 400 dolgozó vett részt a vasárnap délelőtti megnyitó ünnepségen most, de betöltötte akkor is, amikor Pártunk laipja ifegáiíis úton nehéz kö­rülmények közöitt kerülhetett a dolgo­zók kezéhez. A Szabad Népet — foly­tatta — születése napjától ellenségeink vad gyűlölete és dolgozó népnük mrgy szeretete kísérte. Pártunk nagy har­cosa, a Szabad Nép első számának ve­zércikkírója, Sőofold Zoli i!án eliv'tiáirs, vértanúhalált 'szenvedett, de meggyil- koóták a Szabad N'ép első saeirkesiztö- jét Rózsa Ferenc elvtársat is. Börtönbe vetették, kegyeltemül! megikínozlák a Szabad Nép levelezőit, nyomdászait, terjesztöiit. Az eldieimség gyűlötete a fel- szabadulás után a Párt erejének és a Szabad Nép jeleiratöségétnök növekedé­sével csiaik fokozódott és az Imipeniá]‘is­ták sajtója és rádiója dühtől! tajtlékoz- va em.liegét'i a Szabad Népinek a nevét. A Szabad Nép emelkedése visszatükrözi népünk kulturális színvonalának emelkedését Mi őrölünk etramek a gyűlöletnek, büszkék vagyunk rá és igyekszünk úgy dolgozni, hogy a nép ellenségei miinél j óbban láthassák nagy szereteitüinket a Szabad Nép iránt Nincs olyan nap, amikor a Szabad Nép szerkesztőségei­be ne menőnek a levelek százai, ame­ly,ok tolmácsolják, hogy mennyire se­gíti m.ndenn.api munkáukbain a dolgo­zókat ,a Szabad Nép. A Szabad Nép előfizetői és vásárlói közölt sokan vannak olyanok, akik a nmlbban újságot csak néha olvastak. Ma azonban minden becsli,leies .d.ofgozó asztalán olt 'találták a Szabad Népet, és a pávdányszáma egyre jobban emel­kedik országos viszonylatiján, de Ka­pc «várom is, ahol meghalad,ja a három és fél ezret. Ez a szám efisösorbain a Párt nagyságát hirdeti, de v.isszaiiük- rözii azt is, hogy mennyire emelkedett az é,tauft években a mu^iar dolgozók ptllillikái és kulit uráliis sziinvonoHa. Meretei elivtáns rámutia'tot't további beszédében anr.a, hogy népi demokrá­ciáink eredavéinyeiiben nem kis része s:m a Szabad Népinek. A Szabad Nép nem olyan újság, amely gépiesen tük­rözi viissza az eredmém.yeket, vagy ese­ményeiket és neon úgy ír, miintha csak szemliélője tenne a hajtalJniais békeiáboT és az imiperialSislta haind'ilták világküz- detaéinek. — A Szabad Nép hárem újság, amely a hibák feltárásával, a bírálat fegyverével épp úgy, mint az eredmé­nyek ismertetésével, népszerűsítésével harcol a régi rend ellen, ami maradi, ami az új világ gyors, eredményes épí­tésének útjában átl. Írásaiban — foly­tatta — igyekszik visszaadni és táp­lálni a gyűlöletet, mely az taipania®»- iákkal! szemben a dolgozóikban általi­ban él és 'táplálni azt a mélységes seeretetet, .amelyet népünk a nagy Szovjieftunió iránt érez. Ahol olvassák a Szabad Xépet, ott könnyebb a munka, jelentősebbek az eredmények Éppen ezért, hogy’ a Párt központi I eliytúrs ttiúmulafásait. Merítsenek erőt lapját nagy számmal olvassák, tanul­mányozzák, segítséget me.ríiteniek bető- le egyes 'kérdések megoOdásához, olit iienidszerint könnyebben megy a mun­ka és jeteritősebbak az eredmények. Most, amikor megtekintjük ezt a ki­állításit» járuljon hozzá ahhoz, hogy a Szabod Nép még szorosabban ö e- foinjon a dolgozó nép legszéili:' ebb tö­megeivel és további százezrek totaá- osolják híiség*s«n Pártunk és Rákosi diolgozóiink az illegális kommunista sajtó kemény, mindien álldoz'aitira kész muhk'ájáJból és bizonyítsuk be mii is, hogy a kommunista ember minden ne­hézséggel szembeszáll' és a dolgozó mlépért. minden áldojaira kész — !';• jezlte be beszédéit Menetei «Mára. .Baullán a dolgozóik megtekint ették o kiáiiWást, öregek és fiatalok egyaránt érdieüdiődéasiel és osadáltalM ué/.W-k a Pártunk közpomtli .gaijtújánsák óidMbő! vett kópaket. Az öregrikban fetújjulnak az emllé- kek, hol mosolyt, hol gyölötetat és megvetést tükröző arccal nézik a képe­kéi, ment mtég ma is att ól bennük a gyűlöltet a Párt ellenségei ellen. ,.MosKmáT nem kell bújni, elmuite.'k a szenvedések, szabadok vagyunk, crttt áll mllelltüinlk a Párt .melynek fegy vene a Szabad Nép és azt nektek kö­szönhetjük Sztálin és Rákod elv társak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom