Somogyi Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-29 / 73. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP CSÜTÖRTÖK, 1950. MÁRCIUS S9. ÜLÉST TARTOTT A MDP MEGYEI PÁRT VÁLASZTMÁNY A megvalósítja. A megtett intézkedések­ről azt a választmányi tagot, aki az észrevételt telte, levélben értesíteni fogja. A fontosabb közleményeket le- közli a pártsajtó is. (Somogyi Kép­lap.) A második és harmadik napirendi pontot Szikszói László elvtárs terjesz­tette elő. A Megyei Pártválasztmány a következőket választotta meg a Me­gyei Választmány kiegészítése során a Megyei Választmány tagjául: Pusztai János elvtársat ,Kaposvárról. Kovács Lajosné elvtársnőt lliihö- nyérőt. Püski Lajos elvtársat Bolháról. Kozma Béla elvtársat Csurgóról. Bankos Jánosné elvtársnőt, Balaton­szárszóról. Kanok Győző elvtársat Nagyatád­ról. A Pártválasztmány póttagjául Csit- kovics .Dinemé elvtársnőt. A Pártválasztmány a Megyei Pártbi­zottság kiegészítése sarán a következő kel választotta meg a Megyei Pártbi­zottság tagjául: Polónyl József, elvtársat, Kaposvár. Druskó István elvtársat, Kaposvár. Pusztai János eivtánsat, Kaposvár. Tihanyi Sándor elvtársai Kaposvár. A fegyelmi bizottságba a következő elvtársat választották be: Takács András elvtárs, Kaposvár. (A Megyei Pártválnszfmány határoza­tát lapunk holnapi számában közöl­jük.) A Megyei Pártbizottság levele az országos versenyben első helyet elért Kaposvári Patyolat V dolgozóihoz .4 Magyar Dolgozók Pártja Sorrw gymegy ei Bizottsága boldog örömmel értesült arról, hogy a Patyolat Egyesülés által megindított verseny országos vándorzászloját, mint az Egyesülés legjobb vállalata, a kaposvári üzem nyer­te meg. A Megyei Pártbizottság a pártszervezet vezetőségének, a párttagoknak és tag jelölteknek és az üzem minden dől gőz ójának a munkaversenyben további sikereket kíván. \ésy an^ol katona a TVtfmoít Demokratlkns Közlársaságvba menekült, mert nem akar tovább a* an^ol kormány háborús politikájának eszköze lenni TANULJUNK A SZOVJETUNIÓTÓL A városi Szovjet gondoskodik a városrendezésről Koginszk vámsa a szopjelthatalom fennállása óta a Mostkva-terüleí egyik legnagyobb ipari központiévá vált. A vilirniyvflúgítás, vízvezeték és csaior- názási hálózat, telefon, villamos- és autóbuszközlekedé>s, aszfaltozott utak, ezt a valamikor jelentéktelen megyei városkát korszerű kultúrált várossá változtatta. Nöglnszkban a sztálini ötéves ter­vek idején harminc többemeletes kő- házat építettek. viliunyvilágításssal vízvezetékkel, fürdőszobákkal. Két ren­dezőit mnukástakátelep létesült a szö­vőgyári munkások számúra. Noginsak lakosainak száma a for rudcs'om előttihez képest majdnem két­szeresére nőtt. A lakóterület is nagy­mértékben kiterjedi, szúznyolcvcmeacr négyzetméterről három százötvené zerre. Noginszk méltán büszke számos szo­ciális és kultúrintézményére: Drámai Színház, húrom mozi, tájismereti mú­zeum, három műszaki főiskola, zene­iskola, huszonkét középiskola, több napközi otthon és bölcsőde, öt kór­ház, rádió leadóállomás, kilenc klub, számos könyvtár. A városban két jól felszerelt sporttelep, uszoda és sportis­kola van. Jogged tartják Noginszkot egyik leg­szebb Moszkua-menti kertvárosnak. Szépséget azonban nemcsak a termé­szet bőkezűség érvek köszönheti, hanem lakosa! gondos és lelkes munkájának is, amelyet a város rendezésében ki­fejtettek. A városi szovjet a lakosság tevékeny segítségével a város álcáin és terein 1918 és 1949 tavaszán és őszén 26.800 fát, 33.500 díszcserje ülte­tésöt szervezte meg) 4.7 hektár új te­ret és sugárulat Utes íretek, újjáépítet­tek 8.5 hektár régi sugárutat, parkot és teret. A városrendezési kérdések a Károsé Szovjet Végrehajtó Bizottsága figyelmé­nek középpontjában átírtak. Koginszk dolgozói igen sok javasla­tot terjesztenek a városi szovjet elé, amelynek célja fejleszteni a város kultúráját és növelni anyagi jólétét. Ezek a javaslatok képezik a tanács működésének alapját. Nézzük, miféle utasítások ezekt A város lakói nincsenek megeléged­ve a fürdőkkel. Azt kívánják, hogy szélesítsék ki a fürdő hálózatot, nyis­sanak gépnrosodát, A vőknuiók 'meg­bízták a városi szovjetet, hogy bővítsük ki az egyik mozit még egy teremmel és egy hangversenydobogómi. A gtiu- hovoi tertilkonibimít lljics telepéinek lakói azt indítványozták, hogy nyis­sanak több napköziotthoni és bölcsö­dét. Az aktívákra és a lakosságra támasz­kodó városi szovjet képviselőinek te­vékeny részvétele melleit, a dolgozók javaslatainak és utasításainak nagy­része megvalósult. A városi szovjetnek állandóan hagy segítséget nyújt a szov, jet közmunkaügyi bizottság, amelynek kötelékébe 26 képviselő és 46 aktíva tartozik. .4 bizottság szoros kapcsolatban áll a lakossággalI és jól ismeri igényeit. Az 1940-es évben a városi szovjet vég­rehajtó bizoittsáya a város rendezésére és középüké zésre vonatkozó több ■midii 20 olyan kérdést tanulmányozott, mé­lyeket a nép kezdeményezésére a köz­munkaügyi bizottság terjesztett fel. örömmel jelentettük, amikor nemrégi­ben választóink előtt bescámolltmnk, hogy javaslatukra nemcsak hogy kibő- vitettük a meglévő fürdőkéi, hanem újat is építettünk é\s két gépi mosada nyili meg. Ugyanezen idő alatt nagy­szerű állapotba hoztunk 27.500 négyzet­méter városi utcát, köhurkólatlud láttuk el és alaposan kijavítottak valamennyi gyalogjárót és helyreálUMbunk léét hi­dat — a városi és gíuhowi hidat. A városi szovjet nemcsak azért tu­dott megbirkózni ezzel a hallóim as mun­kájává:!, mert a város lakói állandóan a segítségére voltak. NoginszkbOn öt­venkét társadalmi utcarendezési bízóit- $á.go,t szerveztek. Hagy mŰym nagy szerepet játszónak ezek a népi lúrsa- da’mi szervek, arról ékesszólóan tanús­kodik munkájuk. A muht évben a Szovjet unióban meg­rendezték a ,,kertek hetét“. Amint a lakosság ennek híréi velte, igém sok do’gozó ment a városi szovjetbe ás föl­ajánlották önkéntes szolgál alkuikat a város feldíszítésére. —Elhatároztuk, hogy az liftes lakó - negyedet vifágos,kertté változtatjuk — írták a telep lakói a városi újságban, a Munkás Hangjá-'ban. Használjuk fel jobban elméleti színvonalunk emelésére j leli tanácsadás keretében ” egyetlen .4 Magyar Dolgozók Pártja Megye Pártvákzsztmánya 1951 március 28-ái ülést tartott a következő napirend pántokkal: 1. .4 Páli válasz tinóim határozatánál kidolgozása. 2. .4 Megyei Választmány kiegész í tése. S. A Megyei Pártbizottság kiegészí­tése. A napirend első pontjához tizenhár­mán szóllak hozzá. Többen bírálatot gyakoroltak a Me gyei Pártbizottság előterjesztése felett Péter József elvtárs, a fonyódi he lyi tanács elnöke kifogásolta, hogy ( Megyei Választmány nem tölti be kel lően a szerepét, ritkán ülésezik. Bá­nni, látott a Választmány jelentőségére Varga István elvtárs, Fonyódról, bí- müstdbim felvetette, hogy az eKitérjcsz lés nem dolgozta fel kellően Gerö elv társ beszámolóját, a felemelt ötévé: terv problémáját. Rotter elvtárs. u DISZ Megy'-hízott ság titkára ugyanezt a hibát bírálta Kesz-erice Ferenc né, a Megyei 7 anáci Végrehajtó Bizottságának elnökhelyet­tese bírálatot gyakorolt a Választmány munkája felett. Kifogásolta, hogy a Vá­lasztmány tagjai nem alkalmazzák kel. löm a kommunista önkritikát. Hibáz- ta-ítti. hogy az cütúrni és tömeg,szerve­zeti funkcionáriusok mindent a Megyei Bizottságtól, a Járási Bizottságtól vár­nak és nem harcolnak eléggé az el­lenség ellen a saját területükön, meri úgy gondolják, hogy ezt a fé'.adutcrt a Pártnak kelt elvégezni. Felszólalásában kérte, hogy a Párt válás zlm ány ezt a ntagatartását változtassa meg. Több éivtárs jauashztokast terjeszteti be: Kunok Győisö elvtárs, mz Államvédel­mi Határőrség őrnagya javasolta, hogy mz aigitációs munka színvonalának emelésére meg kell javítani m népneve­lők imitruá’ásának módszereit. Nagy gondot kelt fordítani • népnevelők ki­képzésére. öivaslafot tett arra,- hogy a •Megyei Pártbizottság vizsgálja meg: a Nagyatádi Járási Bizottság mennyiben heejt ja viéyne a Megyei Párlbiz- j ság ko­rábbi határozatait a: ellenség elleni Ifmrcb'in. • Szeibó József elvtárs mz OB LAK-épü­ké zés KV. pártszerve zője javaslatot tett orra, hogy a Megyei Bizottság fo- kosotmbbm törődjön az ipari tanulók és áképzősők ügyeivel. Majd a munka- uersennyél kapcsolatban tett -néhány észrevételt. Püski Lajos elvtárs, tanító, Bot-hóról, javasolta, hogy « Megyei Pártbizottság és a pártszervezetek a Párt és a mi­nisztériumok oktatásra vonatkozó há- tárovataival jobban foglalkozzanak, tö­rődjenek lőhet a nevelés kérdésével. Font<>s javaslatot tett Bakos Jvnms né tszcs-tag Balatonszárszóról, felvetette, hogy a köze Hát ás területén tévő vissza­élések elten fokozottabban harcoljunk. .4 Pártváiusztánány ezt a javaslatot beiktatta a Páriválmtszmány határoza­tába. Fenyvesi Jáaosni, járási tanácselnök Siófokról, az államapparátus és a régi értelmiség munkájáról szólalt fel. Műtők Jánosné Nagybajomból, fel­szólalásában hangsúlyozta, hogy meny­nyire helytelen, hogy egyesek lebecsü­lik az öregek munkáját. Csitkovics Dénesné, a Nagyatádi Fo- rídtgyér kiváló munkásnője, aki az Országos Kongresszus küldötte volt, rö­viden beszámbolt az Országos Kon­gresszus munkájáról. A Megyei Pártbizottság a Pártvá- lasztmány utasítására a következőket határozta el: 1. A módosított szervezeti szabályzat szerint a Választmány póttagjai sirá­ma/ felemeljük 17-re. Erre azért van szükség, mert áj értékes erők jelent­keztek, akiket be kell állítani a megye i legfelsőbb pártszervébe. A kiegészítésre javaslatot a MB. a következő választ­mányon fog tenni. 2. A jövőben a szervezeti szabályzat szerint legalább 2 havonkint a választ­mány pontosan megtartja ütéseit. Az MB ezeket jól előkészíti, a napirendre időiben javaslatot tesz, hogy a Pártvá- Imzt-mány tagjai bírálatokkal és ja­vaslatokkal aktívan részt vehessenek a vitában. A Megyei Bizottság a Párt- választmány határozata szerint gondos­kodik, hogy a Pártválasztmány egyes tagjai a 2 hónapos pártískolán kikép­zést nyerjenek. 3. A Megyei Pártbizottság a Választ­mány tagjainak bírálatát és javaslatán problémával sem keresték fel a PH-t. A hibák kijavítása érdekében minden egyes alapszervezetlben PH- felejőst választunk, aki a kapcsola­tot tartja az alaípszervezet és a PH között. Ezeknek az elvtársaknak időközönként értekezletet tartunk, ezen keresztül kívánjuk elérni azt, hogv a legszélesebb körben tudató" sítsuk a PH havi programmját. Az egyéni tanulás bármely fokán résztvevő elvtársak részére a tanu­láshoz szükséges irodalomból kiál­lítást rendezünk, hogy azt az ille­tékes elvtársak bármikor megtekint­hessék. Alapszervezteinkkel, de kü­lönösen az üzemekben, a tanácsok­ban, a mezőgazdasági osztályokon dolgozó elvtársainkkal a kapcsolia- tot azon keresztül is jobbá teszr sziik, hogy részükre a PH-ban fali­újságszekrényt fogunk rendszeresí­teni, amelyen feltüntetik pl. a já" rásban, vagy a megyében a mező- gazdasági munkák állását, vagy az üzemiben a munkaverseny lendüle­tét, az oktatási munkában mutatko­zó eredményeket és hiányosságokat. | értek egyet azzal, hogy Anglia aß 1 | USA 19. államává váljék“. i i Donald William GiddinS kifejezte ( jazt a kívánságát, hogy a Német , Demokratikus Köztársaságban ma­radhasson és hangsúlyozta: „Úgy ' vélem, az angol kormány azon az úton halad, amelyet az amerikaiak , mutatnak neki“. < A nyilatkozatok arról tanuskod- ‘ nak, hogy az USA és az angol kor- | máinykörök politikája egyre fokozó'- dó elégedetlenséget kelt az angol ka­tonák körében. t Berlin. (Taszsz). A nyugatnémet' írszági angol megszálló csapatok nanehesteri ezredének négy kato- lája: Henry Perry, James Royles, Donald William Giddins és Ronald rhomas a Német Demokratikus köztársaság területére menekült és nenedéket kért. Mind a négyen ki- elentetíék, hogy nem akarnak töb” ió az angol hadseregben szolgálni. lem értenek egyet az USA koreai gresstió jóval, mely nem szolgálja 1nglia érdekeit. James Royles kijelentette: „Nem Elvtársaink jórésze nem érti me «z egyéni tanulás jelentőségét, le jecsiili azt. A másik, a nagyobb! •éSze érti ugyan, hogy mennyir ontos az egyéni tanulás, de előfor Ilii, hogy nem ismeri az egyéni ta mláshoz fontos és szinte nélkülöz íetetlen módszertani kérdéseke! nelynek segítségével megkönnyíthet lé és valójában eredményessé te íetné egyéni tanulását. Hogy so Ívtárs valóban mennyire nem ér neg az egyéni tanulás jelentőségé ízt konkréten bizonyítja a Pártok atás házának gyér látogatása é innak ki nem használása. Van olyan hét, amikor három légy nap Sem tanul egy-két elv ársnál több a PH-bam, de a több lapon is csak 6—& elvtárs tanú tt. Átlagosan számítva sem emel :edik többre, mint hetenként 30—4 Ívtársra. Ez a szám rendkívül ala Sony és ehhez azt is meg kell je yezni, hogy ezeknek az elvtársiak lak a túlnyomó többsége a Pár pparátusából kerül ki. Rendkívül alacsony azoknak zárna, akik más egyéb területei olgoznak, mint pl. üzem, tanács épállomás, állami gazdaság, hon édség, rendőrség, egyéb vállalatok tb., akik látogatják a Pártoktatá lázát. Alap“, közép- és felsőkádereinl zálmára, különösen akik egyéni ta ulás formájában képezik magukat zok tanulásának megkönnyítést rdekében lett létrehozva a Pártok atás Háza, ahol az elvtársak nyu odtan, kényelmesen tanulással tölt étik el tanuló félnapjaikat és ezer ílmenően a tanuláshoz szükségei önyvek, irodalom és egyéb anya: rendelkezésükre áill. A tanulás őzben esetlegesen felmerülő pro lémákkal kapcsolatban is segítség en, elméleti tanácsadásban része ülnek itt, ami ahhoz nyújt segít" éget, hogy tisztázatlan problémák ■p m q ra H í a n n K H | A többi hibák és hiányosságok- ! mellett hiba az is, hogy városi és i üzemi alapszervezeteink egyáltalán e nem foglalkoznak a Pártoktatás " Házának jelentőségével és azzal- hogy az alapszervek vezetőségei a- Városi Pátrhizottság felé javaslato- , ; kát tegyenek a Pártoktatás Háza tag­- Ságénak növelésére. A hiányosságok “ a tanulás terén legfőképpen azo-n- c ban ott tapasztalhatók, hogy vezető i elvtársaink a politikai, gazdasági , vagy más területen dolgozók löbbm- séfje ki sem veszd a tanuló félnapját, s vagy ha ki is veszti, nem veszi igény­be a Párloklatás Házát. Ez is azt bizonyítja, hogy Sok elv- “ társ nem látja tisztán a tanulás je- 1 | lentőségét, az elméleti színvonal ^ emelését. De ezek az elvtársak az!- sem látják tisztán, hogy az az el" 1 méleti tudás, amivel ma rendelkez­nek, az ma elég a számukra és- esetleg holnap is, de nem elég hol- ‘ naputánra, ahhoz, hogy a szocializ- ' i mus építésében, az élesedő nemzet" I közi helyzetben az állandóan nö- j | vekvő feladatainkat jól meg tud- ! nánk oldani. Ennek következménye ,1 az, hogy egyes elvtársak lemarad- ’ nak a fejlődésben. Kellő politikai képzettség hiányában, soknak, ne' 5 héznek találják a feladtok megol- j dását és természetesen ezek az elv- -- társak akadályozóivá válnak fej- ! lődésünknek azáltal, hogy feladatai' > kát nem tudják megoldani — illetve ’? rosszul oldják meg. Nem tudnak kellően irányítani, vezetni a maguk munkaterületén, a hozzájuk beosz- . tóit elvtársiakat, munkatársakat nem tud iák kellően nevelni. Pártunk II. Kongresszusán Kovács elvtárs azt mondotta: „Pártunk további erősítéséhez a kádermunka alapvető megjavítására a Pártban,- az iparban, a mezőgazdaságban po­litikailag és szakmailag jól képzett ' új, tisztamultú káderek tízezreire, la régi káderek továbbképzésére van * Xwiikspn A hntmlom minJrn\rláwához. Az agitációs és propaganda munka bázisává kell válnia a Párt Száma" , ra megyénkben is. Hogy a PH va- j lójában be tudja tölteni hivatását, j ahhoz elsősorban szükséges az, hogy ! ne csak a Párt és a tömegszervezeti funkción árgusok egyrésze látogassa, hanem minél több, a politikai és gazdasági életünk területén dolgo­zó elvtárs, akik tanácsaikkal, bírá­latukkal, valamint kezdeményező' 1 síikkel és jó javaslataikkal is já­ruljanak hozzá, hogy a PH egyol­dalú munkája —- ami előadások tar- i tásából állott — szűnjön meg. A városban lévő összes pártszer” i vezetünk feladatának kell, hogy te­kintse a PH tagságának kiszélesí­tését azáltal, hogy új tagokat java- ] sol felvételre a PH'ba. Ezt a mun­kát ki kell szélesíteni Párt és i egyéb vonalon dolgozó elv társaink ninden rétegére. Pártszervezeteink 'eladnia, de különösen a pártszer­vezetek vezetőségére vonatkozik, íosíy a PH proigrammja szerint íz illetékes elvtársakat mozgósítsák íz előadások, konzultációk látoga- ására és meghallgatására, valamint i PH igénybevételére a tanulás »zenipontjából. Ehhez a munkához elengedhetet- en feltétel, hogy párttitkáraink, ve" 'etőségi tagjaink, funkcionáriusaink ■8 egyéb munkaterületen dolgozó 'ezető elvtársak ,a tlanulófélnapjaik negtartásával, a PH-ban való tá­mlásban, a PH látogatásában élen- árjanak és példát mutassanak. A ó példamutatáson keresztül többen átogatják a PH"t, többen tanulnak •s ezen keresztül jobban tudjuk negoldani feladatainkat. Aliskó János a PH vezstöje. a szocializmus építéséhez fontos, d< önmagáiban nem elég, hogy becsüle trs. párthíj emberek vannak a fűnk dóban. A feladatok rohamosan nő nek s lépést tartani a feladatokká csak az a káder tud, aki mint pofi tikailag. mint szakmailag tovább képezi magát és emeli általános mű veltségének színvonalát. A dolgozt nép fiaiból kikerült párt- és állam vezetőknek műveltségben, szakin dósban és helytállásban messze ma guk mögött kell hagyniok a rég rendszer vezetőit.“ A hibák és hiányosságok eredeti azonban nemcsak egyoldalú, maii az megtalálható a PH vezetőségéné is. Elsősorban abban, hogy nem tu datosítotba kellően a PH feladatát főleg azt nem tudatosította, hogi elvtársainknak mennyiben éS mi' Íven módszerekkel akar és tud se gítségére lenni a tanulásban. Hog; a PH munkája nem volt kelfoer tudatosítva, azt az is bizonyítja hogy elvtórsaink a 21-én és 28-áí

Next

/
Oldalképek
Tartalom