Somogyi Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-26 / 72. szám

Washington. A latinamerikai or- rásaként tüntess« f*l.

®ágok és *z USA március 26-án Truman a katonai kérdásaket ha- Washingtonban megnyílt külücy- lyezt« előtérbe s újabb követelé- niniszteri tanácskozásán Truman sekkel fordult a latinamerikai of“ izokásos frázisait ismételt« meg. szágok kormányaihoz.

3eszed ében megkísérelte, hogy a A latinamerrkai országok emberi szovjetunió békepolitikáját a nem- ég anyagi forrásainak világazswrt* t«ürizi helyset ?«**üT?*é£á*«ik far valé f«!l»a«»aálásé* UireWt*.

óriási visszhangot váltott ki egész világon — állapította meg értekezlet. ,

Nyugat-Németország remiliíariz lása gyorsa® halad előre ni tábornokok vezetése és amerikai v z érkar főparancsnoksága alatt.

Mindez halálos veszedelmet jele Európa és .az egész világ békéjéi

Ezzel egyidejűleg a fegyverkez következményei az áremelkedése adóemelések révén egyre giilly Nyugat"N é met ország munkásság nak életszínvonala.

A küldöttek egyhangúlag álló foglalnak a Németország remilit rizálása elleni harc szükségessé mellett ~ szögezi le a határoz! — Nyugat-NémetorSzág dolgoz erélyesen szembefordulnak országi remiktarizálásával és nem hajtanát sem ngy cgresseióS hadseregbe szolgálni, sem a háború céljai termelő munkát végezni.

Sem a megszálló hatalmak, se a tőlük függő Adenaiuer-kormái nem dönhet Németország remilit rizálásáról, magát a német nép kell erről megkérdezni. Éppen ezé a béke és demokrácia nevéb< egész Európa dolgozói támosatjí a remilitarizálásról megtartam népszavazást követelő német népe

Németország remílitarizálá megakadályozható és a béke fen' tartható lesz a dolgozók közös mo yo.lma révén, amellyel kivívják egységes demokratikus és demilit rizált Némtet országgal még 1951-bi megkötendő békét.

A győzelem biztosítéka, hogy i újrafelfegyverzés politikája eile mozgalom formáit — teljes egyse ben alakítsák ki.

Az értekezlet felhív mindé szakszervezetet, hogy valamenn országban közösen vegyen részt Németország remiUtarizálása eile mozgalomban.

Az értekezlet azt a vélemén vallja, bogy a nagyhatalmak k EÖtti megegyezés kiküszöbölné nemzetközi feszültséget és biztos tárná a békét. Ezért felhívja égé' Európa dolgozóit, fogadják meg Béke Világtanács felhívását és k véted nélkül írják alá az öt nag't hatalom közötti békeegyezmii megkötésére irányuló követelést.

Az Európai Munká&értekezl Európa munkásai e mozgalmán! összehangolására elhatározta, hot európai munkásbizottságot válás ís Összekötő szervként titkárság létesít Berlinben, amelynek fő fe idata a német munkások és eur. pai országok munkásai között ka] ^ólatokat teremteni tájékoztatást közlésére a Németország remilitar -álás» elleni harc érdekében.

A Németország remilitarizálás: szervező erők mia még veszedelm sek — állapítja meg a határoz« —- de legijőzhetők és vereséget fognak szenvedni, mert a dolgost oppant ereje megtalálja a modj innak, hogy megakadályozza .V metorSzág remditarizálását és k vívják ■a békét.

Európa dolgozói! Még szemünk ölt vannak a második világháború 'cozta romok és pusztítások, gonr >la,teánkban még élnek ennek a iparúnak szörnyűségei és máris a irmadék világháborút készítik elő. Német munkások! Országotok új- tf elf egy vérzésénél szegezzétek lembe egységes erőiteket!

Európa dolgozói! Bárminők legyeik politikai és vallási meggyőző- lseitek, a mi meggyőződésünk az, így valamennyien tevékeny részt >gtok venni a Németország remi- ’■arizá'ása elleni mozgalomban, fjetek a Németország remüitarizá- m elleni harc megfelelő eszközei"

l, szervezzetek gyűléseket, folyassatok aláírásgyűjtést, forduljatok ármányaitokhoz, alakítsatok ak- óegység-bizoltságokat az üzemek"

m, lakóhelyeken, nemzeti és nem- ‘tközi síkon.

Munkások és munkdsnők! Csak az frafegyverzés elleni közös mozgat" átok kény szer íiheii ki Európa bégjét! Ebben a nagy küzdelemben 'letek van minden becsületes és mint* ember! Se§itsünk nalmaveuyI

Az Európai M ii tikáré r te keblet felhívása

Euró mi íií*l arnrn ifi nr.

Az Európai Muiikásértekezlet vasárnap reggel folytatta tanácskozásait

A TITÓISTÁK VÉGÜL IS KÉNYTELENEK VOLTAK BEISMERNI...

Miután számtalan «setben módosították és korlátozták az úgyneve- *ott jugoszláv ötéves terv csúfos kudarcba fulladt. A tótóista „Paria" ment“ egyik utóbbi ülésén a központi gazdasági tanács elnöke, a írockiata Boris« Kidrics bejelentette, hogy egy évvel meghosszabbítotr ák azt a tervet, amelynek eaév vécére kellett volna befejeződnie az dőirányzatok szerált. így fény de- •ült a gyilasxi propaganda fecseg«" leinek lényegére, amelyek szerint az slőirányzatokat sikeresen teljesítetek. A gyilaszi propaganda csillagá- iZati számokat tartalmazó jelenté" seket adott ki a terv íúUeljesítésé- 'öl, arcátlan módon meghamisította i számokat, a hivatalos statisztikai íözleményeket azzal a céllal, hogy lecsapják a világ közvéleményét és Esősorban a jugoszláv dolgozó né- )et. A színes szappanbuborék szék- lattant. A belgrádi fasiszta klikk cénytelen volt mindazt, amit hivata- osan világgá kürtőit, ugyancsak hi- ■atalosan megcáfolni.

Amint az már tltóista berkekben negszokottá vált, a belgrádi orgyil" cos kómbanda súlyos kudarcát ez tlkalommal is a legaljasabb political rágalmaikkal, a dicsőséges Szov- etunió és népi demokráciák eBeni ntézett Szokásos támadásokkal gyekezett igazolni. Azonban könnyű ágalamhadjáratot ind'tani, de más cárdés, hogy valaki hitelt adjon a •ágabniáknak. Ezt az igazságot kény" el.en a saját bőrén, a saját tapasz- alataibói elismerni a belgrádi rockista banda.

Az igazság az, hogy ennek a »andának a provokációi és rágalmai nár nem képesek félrevezetni a vi- áa közvéleményét. Mindenki előtt smeretes a jugoszláv ötéves terv isúfos kudarcának igazi oka. Maga 17. árulók marsall ja is kénytelen volt íyiltan beismerni a jugoszláv „pár" amentben“ azt az okot, amely ab- >an a tényben rejlik, hogy a jugoszláv nemzetgazdaságot teljesen a láború szolgálatába állították „tel" es elsőbbségei biztosítva a katonai irogramnak“. Az igazi okok közé artozik az a tény is, hogy az ame- ikai monopolkapitalisták rendsze- esen kirabolják a jugoszláv nemzet" azdaságot, amely az imperialista endszer egyszerű függelékévé változott. S nem utolsó sorban ezek közé íz okok közé tartozik a jugoszláv lolgozó tömegek elszánt, aktiv ellen- Í1 lása azzal a gestapo~fasiszta rend- i zerret szemben, amelyet Jugo- ; zláviában az ellenforradalom réten megteremtettek.

Ezek az okok, amelyek a jugo" zláv népgazdaság általános pusztu- ásához vezetnek, ugyanakkor kiáltották az úgynevezett jugoszláv téves terv teljes kudarcát is. Elég elemlítenünk mindezek megértésé" ieiz azt a hatalmas zűrzavart, mely az iparban, bányászatban, ;ereskedejemben, szállításban, föld- oíívelésben, egyszóval minden té- en uralkodik. A tervteljesítések a azdasági élet valamennyi szektorét an messze mögötte marodnak a

linóiul oson kn7.7.Áleft

Inak, s még távolabb állnak a terr- í olőirányzatokíól.

! Magából a hivatalos jugoszláv

sajtóból kitűnik, hogv csupán 1950 első felében Jog ószláv iában több mint 540 vállalat jutott csődbe. j Ezek között van Jugoszlávia szá" ;mos nagy vállalata is, mint a kre- >kai bánya, amelyben az előirányzaton felül többszáz munkás! ál" kalmaatak, tervét mégsem tudta | teljesíteni. Csődbe jutott a kakanyai bányavállalat is, amely tervelőirányzatait még 50 százalékra sem volt képes teljesíteni, továbbá a breznai bánya és a Tito novét viselő banyovicsi szénbánya.

Még rosszabb volt a helyzet a múlt érv második felében, A hiva" talos jugoszláv statisztika szerint (tehát „szépített“ adatok!) a „Varas“ bánva júliusi t*rvt«lje*íté»s 3i százalékkal a júniusi alatt maradt; július folyamán a Zenicei acélüzent 17 százalékkal, a jeszenicei 16 százalékkal termelt kevesebbet, mint június folyamán. Hasonló a helyzet a jugoszláviai vállalatok túlnyomó többségében.

A teljesítmények egyre meszebb maradnak az előirányzatok mögött. Ennek főoka a jugoszláv munkások aktív ellenállása, akik az UDB ala" knlatairiak legvadabb terrorja dienere is megtagadják, hogy résztve" gyenek a különböző munkabrigádokban, hogy az angol-amerikai háborús uszítóknak, a belgrádi fa" siszta klikk gazdáinak nyersanyagokat termeljenek. A régi forradalmi ha ayományokkal rendelkező jugoszláv munkásosztály minden módon, minden eszközzel szabotálja az amerikai halálgyárosok korlátlan szolgálatában állított termelést, mert tudja, hogy a termelt nyersanyagokat a hős koreai nép ellen, továbbá a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen tervezett háborúban akarják felhasználni.

A tito-fasiszt* párt központi lapja, a „Borba“ egyik multévi száma kénytelen beismerni, hogy a trepcsai bánya 11.000 munkása kö" zül 10.500 otthagyta munkahelyét és visszatért otthonába. Egyr« sú" lyosabbá válik ez a kérdés a belgrádi fasiszta klikk Számára. A hi" vatalos közlemények szerint a múlt év folyamán a havi munkástoborzási előirányzatokat mindössze átlag 63 százalékra tudták teljesíteni, s termész.etesen ezt az adatot is meghamisították.

Még rosszabbul álil a helyzet a jugoszláv mezőgazdaságban. Erre legjobb bizonyíték a jelenlegi hatat" mos mezőgazdasági válság Jugoszláviában.

Ez a siralmas gazdasági helyzet, a belgrádi banda fasiszta, népellenes politikájának egyenes követkéz” ménye kényszerítette rá Titóékat, hogy 1952 végéig meghosszabbítsák az ötéves terv időtartamát, azonban a tervet erre az időpontra sem fogják teljesíteni. A Tito-bonda gazder sági kilátásai éppen olyan bizonytalanok, mint amilyen bizonytalan alapokon áll gestaperfasiszla rendmrrg»r ti ír í ®

V l l,v I v'I € ILiyca VtUIirUk Vb Q Ildiiéit tbcp

í nek, amely egységes, békés és demokratikus Németországot kíván — i fejeződik be az Európai Munkásér- a tekezlet határozata,

A konferencia végül megválasztot- ta a Nyugat-Németország újrafel- c fegyverzése elleni Európai Munkás

bizottságot, amelyben valamennyi- európai ország képviselői beléptek.

A küldöttek az európai munkások , nevében megbízták az európai mun- t kásbizoltságot, hogy intézzen levelet- az amerikai munkásokhoz, majd aiz . értekezlet valamennyi küldötte alá- írta a következő szöveget:

„nu, a myugai ívemecorszag ujra- felfegyverzése elleni európai munkáskonferencia küldöttei támogatjuk a Béke Világtanács felhívását a bé- kee' yezmény megkötésére az öi nagyhatalom között.“

Ezután a Nyugat-Németország-i küldöttség felhívással fordult Nyu" gat-Németország munkásaihoz.

I

A konferencia záróülése Nyugat Németország újrafelfegyverzése elleni hatalmas békevédelmi tüntetés" sei, az európai országok munkásosztályai barátságának nagyszerű tüntetésével ért véget.

háborús termelésre állítják át

Ennek egyik bizonyítéka a fasiszta Németorszg háborús bűnös hadiipari mágnásainak szabadonbocsájtása.

Az amerikai háborús uszífók mindent megtesznek, hogy Nyugat-Németorszá- got szolgálatukba állítsák. Ez a politika szöges ellentétben áll a béke és a népek biztonságának politikájával es magával hozza a harmadik világháború legkomolyabb veszélyét.

Az angol-amerikai imperialisták minden eszközzel igyekeznek félrevezetni n közvéleményt, hogy bűnös politikájukat igazolják.

Azonban nem tudják becsapni a népeket, a tények meggyőznek arról, hogy a Szovjetunió nap, mint nap bélcepo- íltikát folytató amely a lenini-sztálini elven: a szocialista és a kapitalista rendszer békés egymásmelleit élésének lehetőségében nyugszik.

Németország remilitarízálásta ellen folyó harcban rendkívül nagy szerep jut a német népnek. Ezért az egészvilág becsületes emberei egész szívükből sikert kívánnak a demokratikus Németország nemzeti frontja mozgalmának.

Az európai munkások minden lehetséges támogatást megadnak a német nép demokratikus erőinek abban a hair. cukban, amelyet az egységes demokratikus békeszerető Németország létrehozásáért vívnak. Reméljük, hogy a német nép elegendő erőt talál ahhoz,

| a háborús uszítók támadásaitA munkásosztály csak egyesük erő- 'vetés az összes rétegek együttműködésével tud eredményesen szembeszállni Németország remilitarizáíásának bűnös politikájával. A munkásosztály karcában a legfontosabb fegyver az egység volt és az is marad.

.4 szovjet küldött fdsz.lalúsát a nagy Sztálin bölcs szavaival zárta: — „4 béke fennmarad és tartós lesz, ha a né- ’ pék kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét és végig kitartanak mellette.“

A konferencia küldöttei hatalmas lelkesedéssel fogadták el a négy hata- \ tóm külügyminiszterhelyetteseinek előzetes értekezletéhez intézett távirat szö- j vegét, az Európa dolgozóihoz szóló fel- j hívást és határozatot.

I Az Európai Munkásértekziet kinyilvánítja minden európai ország dolga zóinak szilárd békeakaratát és követeli, hogy a jalfai és a poitsdaimi egyezmények értelmében vessenek véget Nyugat-Németország remilitarizáíásának. —

I Mondja a határozat.

| 4 Németország remtlitorizálása ellen megtartott Európai Munkásértekezlet jelkéri a Szovjetunió, az Egyesült Aletlmok, Nagy-Britannia és Franciaország Párizsban ülésező külügyminisz- terhclyetteseit, vegyék fel sürgősen a külügyminiszteri értekezlet napirend: re Németország d emili tarizálásán ít k

hnrsir (mtrftQbadáhinizto A tnitios+ZCLCfban

kérdését.

Az Európai Munkásértekezlet határozata

Európa 19 országa üzemi mun" kásainak 900 küldötte gyűlt össze C»rliab«a Európai Muuká*«rt«k(*letr« Németország ellen.

Se g lutáalw««

rwmiiitarizálása

■í«g«yilatk*wás

RERUN.

Az Európai Munkásértekealei vasárnapi ülésének megnyitása után az elnök a résztvevőik nagy tetszésnyilvánítása közben bejelentette, hogy az értekezlet szombat estig 17.768 üdvözl&távir*- tot és levelet kapott.

Ezután a skóciai hajógyári munkások, a francia kikötőaumkások, és « brémai munkásuk nevében beszélt egy- egg küldött.

Percekig ünnepelte az értekezlet a nyugat-berlini nők küldöttségét, amely a berlini asszonyok üdvözletét adta át.

A Kataíon Szakszervereti Szövetség főtitkára, a Spanyol Köztársaság volt munkáügyi minisztere szóiall fel ezután.

—• A spanyol munkások nem választhatták meg küldötteikéi erre az értekezletre, mert Spanyolországban még mindig fasiszta rendszer uralkodik, timely népünket elnyomja és kizsákmányolja — mondotta többek között

De sem Franco, sem az angol-amerikai imperialisták nem tudták megakadályozni, hogy a spanyol munkásság ezen a fontos munkrísértekezlelen hallassa szavát Németország újrafelfegyverzése élen.

— A spanyol nép azonban nem fog lulborúl viselni a Szovjetunió élen — mondotta.

A barcelonai általános sztrájk is tiltakozás Franco és az amerikai imperialisták éhségpolitikája és háborús politikája élen. Ez a sztrájk is •mutatja, hogy Franco háborús terveiben nem számíthat a spanyol nép támogatására. A munkásosztály egysége nélkül Barcelona népe nem tudta volna megvívni csodálatos harcát.

Ma a spanyol nép kenyeret, békét és szabadságot akar. Meg akar szabadulni a véres fasiszta zsarnokságtól, hogy visszaállítsa « dtmokráciát és biztosítsa a békét.

A spanyol küldött nagy tetszéssel fogadott beszéde után az értekezlet részivevői üdvözlő táviratot küldtek Bíwcelona és Katalonia munkásainak.

Leopold Gasparini trieszti kvkdöft kijelentette, hogy Triesztben a muin- kásosztály egységéért folyó harc még nem ért véget, mert az üzemekben még mindig vannak Tito-ügynökök, akik megkísértik az egység megbontását.

Ezeket az ügynököket azonban sörre leleplezik. A trieszti munkásság nagy- érdeme az olaszok és szlovénofk közötti akció és szervezeti egység megteremtése.

Kötelességünk, hogy minden embert mozgósítsunk, követeljék Adenauer háborús usztió kormányának eltávolítását — jelentette ki Gerda Bierlmeier müncheni küldött. Adenauer « Schu- man-terv aláírásával ismét megmutatta, hogy háborút készít elő.

Pizzorno olasz küldött, — akinek beszédét többszőr szakította félbe viharos taps — felhívta Európa munkásságát, tömörüljön rendíthetetlen harci szövetségbe a békéért, Nyugat-Németország felfegyverzése ellen.

—■ „Az olasz munkások az téted sorban küzdenek Némvlország felfegyverzése ellen.“ — Fejezte be felszólalását.

Az értekedet délelőtti ülésének vígén 100 fialal úttörő lépett * terembe. Vezetőjük kijelentette:

Ml, gyermekek tanulni akarunk, jó szakmunkásokká akarunk válni, vidámak és ibvldogak akarunk lenni. Ezért van szükségünk békére. Nem akarunk mégegyszcT tábori leveleket várni apáinktól és nem akarunk légolhdmi pincékben védelmet keresni a bombázások ellen. Nekünk, gyermekeknek egyetlen kívánságunk, hogy nemsokára egy elsüljünk nyugatnémet országi testvéreinkkel. Éppen ezért ne engedjétek, hogy N yugat-N émelorszáyban ismét ágyukat gyártsanak.

A vasárnap délutáni záróülésen

Max Ferrigo (Nyugat-Németország) i felszólalásában hangsúlyozta: —t « nyugalmémetorsziági munkásokat felháborítja, hogy Adenauer kormánya visz- szautasította Otto Grotewodd, a Német Demokratikus Köztársaság elnöke javaslatát össznémet tárgyalások folytatására.

Majd több küldött felszólalása után a hallgatóság egyre ismétlődő letecet tetszésny ilván í tusától fétb északi tja

Oszipov, a szovjet küldöttség vezetője beszédében a többi között ezeket mondotta:

— A német és francia munkásoknak az a nemes kezdeményezése, hogy európai értekezletet hívjanak össze Németország remüüarizálása ellen, a

I legmesszebbmenő támogatásra talál « Szovjetunió dolgozóinál. A szovjet munlcúisok — akárcsak az egész szovjet nép — tudatában vannak annak az óriási veszélynek, »melyet Németország remilitarizálása Európában és az egész világon a béke fennmaradása ellen jelentMíg a múltban « nyugati hatalmak azon fáradoztak, hogy az új háború kirobbantására irányuló politikát többé-kevésbé álcázzák. — Ma már mindenki szcmeláttára folytatják Nyugat- Németország remilRarizálását és a német katonai egységek belekapcsolását az északatlanii tömb agresszív hadseregébe.