Somogyi Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-25 / 71. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP VASARNAP, 1951. MÁRCIUS 25. PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS TANULJUNK A SZOVJETUNIÓTÓL Hogyan készüljünk fel a jövő heti taggyűlésekre? A taggyűlések hatalmas jelentő­séggel bírnak a kommunista pártok életében. A kommunisták taggyű­lése az alapsziervezet legfelsőbb párlszerve, a kommunisták bolsevik növelésének iskolája, fegyelmezett, eszmeileg szilárd, marxista-leninista káderek kovácsműhelye. Eszköz ar­ra, hogy valamennyi párttagot ak­tivizáljuk a kibontakozott kritika és önkritika segítségével. Nagy jelentősége van az’ elkövet­kező héten lezajló taggyűléseknek. Ezeken tárgyaljuk meg a Párt- kongresszus határozatait és alkal­mazzuk azokat a helyi viszonyokra. Hogy pártszervezeteink, párttagsá­gunk és a tagjelöltek végre tudják hajtani, amit népünk joggal elvár tőlük, el kell, hogy mélyed jenek a kártkomyreS'sZus határozatainak ta­nulmányozásában. Minden pártszer­vezetnek, kommunistának a maga munkaterületére kell alkalmazni a határozatokat. A kongresszusi határozatok he­lyi alkalmazásának iskolája lesz­nek a jövő héten megtartandó tag­gyűlések, melyek a Pártkongresszus óla az első taggyűlések pártszer­vezeteinkben. Taggyűléseink politikai színvona­lában, megszervezésében és aikt(vi­tásában hiányosságok mutatkoznak még. Nem minden pártszervezet hajtotta végre a Szervező Bizottság erre vonatkozó 1946"os határozatát. Az utóbbi időben azonban komoly fejlődés tapasztalható. Mind több pártszervezet vezetősége és tagsága érti meg a párttaggyűlés jelentő­ségét. A taggyűlés választja meg a veze­tőséget, titkárit és ezek a taggyű­lések beszámolni tartoznak munká­jukról. Minden kommunistának joga és megtisztelő kötelessége, hegy részvegyen a taggyűlésen; a Párt politkui és gyakorlati kér­déseinek megvitatásában, hogy bíráljon és javaslatot tegyen a hibák kiküszöbölésére. A taggyűlések a kritika és önkri­tika alkalmazásával biztosítják a párttagok aktivizálását, öntevékeny­ségét és azt is, hogy az ellenséges elemektől megtisztítsák a Pártot. Komoly tanulság részünkre a Ju­goszláv Kommunista Párt példája, ahol a taggyűléseket nem tartották meg, a bírálatot és önbírálatot elfoj­tották és így lényegében, — mint a Tájékoztató Iroda határozata mond­ja — „megszűnt Kommunista Párt­tá lenni és a fasiszták, amerikai imperialisták áruló bérencei kezébe került a- Párt vezetése.“ Ha a kongresszusi taggyűléseket megfelelően készítjük elő, akkor az a tagság politikai nevelő iskolájává változik és a tagok tevékeny rész­vételükkel biztosítják a határoza­tok végrehajtását. Hogyan készítsük elő a taggyűléseket 7 Az üzemekben Gerő, Vais, Friss elvtársak beszámolói, illetve hozzá­járulásai alapján azt vitassák meg, milyen hiányosságaik vannak. Hogy állnak a takarékosság, munkafegye­lem, selejtcsökkentéssel stb. A beszámoló előkészítésében elő­ször a főszempontokat kell elkészí­teni. A főszempontok nyomán he­lyi anyagokat kell összeszedni és csak utána készítsük el a beszámo­lót s azt a lehetőség szerint írjuk is le. A beszámolót a vezetőség meg­vitatja s kiegészíti, vagy jóváhagy­ja. Tehát nem a titkár egyéni, ha­nem a vezetőség közös beszámolójá­nak kell lenni a taggyűlési beszá­molónak. A titkárnak vigyáznia kell arra, hogy a beszámolóban ne sik­kadjon el a bírálat, önbírálat. Azonban a bírálat ne sekélyesed- jen el, ne általánosságban mozog­jon, hanem konkrét legyem.. Mert csak így érjük el, hogy nevelő és mozgósító erővel bír a hiányossá­gok felszámolására. A taggyűlés előkészítését négy- főpont köré csoportosítjuk: 1. A taggyűlés politikai, szerveze­ti előkészítése. 2. Titkári beszámoló (a komgnesz- sznsi anyagból). 3. A határozat kidolgozása. 4. Tagú és tagjelölt felvétel. A taggyűlés politikai és szervezeti előkészítése: A párttitkár hívja össze a pálrt- csoport-vezetőket, beszélje át a tag­gyűlés napirendi pontját. Utána a pártcsoportvezetök minden egyes párttaggal személyesen beszéljék át a taggyűlés jelentőségét, napirendi pontjait és hívják fel figyelmüket a szükséges irodalom tanulmányozá­sára. A vezetőség ellenőrizze, hogy a pártcsoportvezetök, pártbizallmiak jól végezték-e el munkájukat, meg- érttették-e a tagokkal, a tagjelöl­tekkel a taggyűlésre való felkészülés jelentőségét, hogy a tagok és a tag­jelöltek tudnak-e a taggyűlés idő­pontjáról1 és helyéről. A párt vezetőség alakítson brigá­dokat egy-egy feladat, tanulmányo­zására, (az üzemben a takarékos­ság kérdésével kapcsolatban, falun arra, hogy a minisztertanács nö­vény" é's állattenyésztési tervének határozatait hogyan hajtották végre, stb.). A pártvezetőség gondoskodjon ar­ról is, hogy külsőségekben is meg­nyilvánuljon a taggyűlés jelentősé­ge. Kellően feldíszített, megfelelő ülőhely ék kel berendezett, fűlött he­lyiség álljon a taggyűlés rendelkezé­sére. A pártcsoportvezetök, vagy bizal­miak biztosítsák, hogy ,a tagság tel­jes létszámban jelen legyen a tag­gyűlésen. Helyes, ha a pártbizalmi vagy a pártcsoportvezető a hozzátar­tozó pártagokkal, tagjelöltekkel együtt jön a taggyűlésekre. A titkár a beszédvázlat elkészíté­se előtt tanulmányozza a kongresz'- szusi beszámolót s gyűjtsön meg­felelő helyi anyagot. A Párt szerve­zeti megerősítéséhez, arról, hogy milyen a párt szociális, néni, kor­szerinti összetétele, mennyi tagje­löltet és tagot vettek fel1 az utolsó évben, milyen ezeknek a nem és korszerinti megoszlása. Viagy, hogy a béke kérdéséiben mit tett az alap- szervezet a békeharc fokozására és névszerint megemlíteni a beszámoló­ban a helyi háborús uszítókat, föld- birtokosokat, csendőröket, akik nem a békét, hanem a háborút akarják. A falusi pártszervezetek értékel­jék ki, hogyan hajtották végre a minisztertanács növény- és állatte­nyésztési határozatát, hogy állnak a mezőigazdasági munkák elvégzésével, az állattenyésztés fejlesztésével. (Rákosi, Gerő és Hegedűs elvtársak kongresszusi beszédei alapján.) parasztokat; értelmiségiekéi és vég­leg ki kell küszöbölni ezen a terü­leten a huza-vonát. FA kell érni, hogy ebben a hó~ napban még több pártonkívüli dolgozóval.; a dolgozók legjobb­jaival erősödjenek a pártszer­vezetek falun, különösein az egyénileg dolgozó kis- és közép- por at>zt okkal', nőkkel, hogy mél­tóképpen hajtsuk végre a Kon­gresszus erre vonatkozó határom zatál. A taggyűlés levezetése: A taggyűlésnek két napirendi pontja van: 1. a tikári beszámoló, vita és a határozati javaslat, 2. a tag- és tagjelöltfelvétel. A taggyűlés, ha nagyobb a párt- szervezet, akkor helyes, ha elnöksé­get választ. Az elnökség 5—7 tag­ból álljon. Ide a legjobb pártmun­kásokat választjuk. Ha kisebb a pártszervezet, akkor elnökséget nem szükséges választani. A gyű­lést az elnök nyissa meg és tegyen javaslatot az elnökségre, utána a na­pirendi pontokra vonatkozólag. A fentiek szerint előkészített tag­gyűlés, jó titkári beszámolóval, a bírálat és önbírálat alkalmazásával biztosítja a párttagság aktivitását és a határozati javaslattal előbbre segíti a pártszervezet munkáját. Az így lefolytatott taggyűlés tény­legesen a párttagság politikai ne­velő iskolájává válik és aktivizálja a párttagságot a Kongresszus hatá­rozatainak végrehajtására. Legyenek ezek a taggyűlések munkaértekezletek is, amelyek hosz- szú időre megszabják az alapszer­vezetek feladatait a Kongresszus ha­tározatainak végreha j fásában. SZIRMAI JENŐ. párt és tömegszervezeti osztály munkatársa. Hogyan dolgozzanak a tanácsok? N. Moacsadszkaja: A Meriileti (Szovjet V égrehajtó IStzottságának fog-adóterme váflasziüólkialt. Még nem voSft tó pféáda, bogy volts* [melyik küDdöílt Önkényeim laibltíahlagy- iü vioCIna a „ feliek fogadásait, vagy el­késett voitnia a fogad óéira kczdiaíéílőOl. A kiiidöttek a kerület legjobb síztahú- nomstái, gyárigaizgalói és kiváló tudó­sai. A Végrehajtó Bizotlteág cElriöfke és ihie.llye4te«eá fogadónapok lés ódáik ide­jén iseanlmiJál'e egyéb üggyel' nleim fog­lalkozniuk. A kémiáéit,i Szovjet kiifdiötíiel'in hívül n MoMkvUH'JartRlatl és városi Síziovjieítiek kű'döllClei 'is rends zene son fogadják, a szovjet dblglozófciat. A ikeriüMi Szovjet 146 külidött'te meghatáirozio/U mlapeltoom a váfasizl'.láBi hé'yiiségdktani fogadja a G. Pahomov: MB. Vessünk csuk egy piltafnitfcist a kerü­leti -Szovjet Végrehajtó Bizoltlílsiágia fo- gpdóilMniéinelk jriatsBekréinytótret. Nagy­számú fartiolllélk és füzet ilóíibató állt. A kiaultiomioäcM ráveziefliik a liátaglaitó «nemét, ügyiéinek rövid úeMsát és a kienüíéti Szovjet Végrehajtó BizoKlaágu bi*avait- kozáfiálnaik eireidimiányélt. A küldöttek gyakran visszatérnek az .tfmtézetl ügy­höz, behívják az ügyfelet és megkér­dezik, rendben van-e minden. A kerületi Szovjet Végrehajtó Bizott­ságának fogadóterme — a küldöttek és a nép kapcsolatának egyik erős és állandó formája. íIl Városi Szovjet Nogiiiniszík egyike a MoiszkVla-liíiimyiákii /legrégibb váiroisiolkimak, mneOylelt imtSÍKáin ’tartatnak a 'szövők váiroisáinlalk. A íto- ko'ssiáig lluíányomó része a ibemfihmői A- «nevezőin telBaOmias giiühovöi tlexltfelkiolm- bi reá than,, 'késeibb része pedig a hieCly- Ihí.Ií .ipudi váMatoknál és Wlléizimié- myciksilélf dioi’igiozl'Jk. .A .Szjovjelílhaite’ioim ,f anuiáfliláHa óta itleCIjoseu miegválltiozottlt iN'Ogfmiszk axiciu- fai'ij. Eldugott városkáiból, a körzet ha- lalnms ipari és mező,gazdasági köz­pontja lett. Ez ’idő alatt CalkteKiáglálnBik w szálma rnlajclnem a kiélüszeresléme mőllit és flanídieze ftsiég ÍMkliinlIlelitébiein leim imóveil sieim mlisad ül a sok. nagy aziorvtjieit tviá- irols mögölílt. A város egész gazdasági és kereske­delmi életének, valamint az építkezé­seknek az irányítása, egyaránt a vá­rosi Szovjet kezében összpontosul. Ntézizüik esők meg, Ihiogiy mlikléppiein doégozűk a városi Szovjet V A Sztovjet (agjuliniaik imlejguláfflaisizitfásia in'láin ihaimniroisian EleiziajiK leP.lső üfllésIsBa- lioin, álfninldó miuinkiálria tégy, 15 tagú Végrehajtó Bizottságot választottak. lJiiíö'kéiüi egyihlamguan NioígSin'sizk -egy rég): doi'igoeió'jiát, Sztomljioln Vidovot je- öltiák, aki 1947-iig iá he"|ylbeCli vliEflainiy- td'ieip igzertíöijie vo'it. Vidov ia misg|eK>iz|ő városi SíZOivjeilimeik is itlagijta vofll éls lilgan lliavlútany itláirsád'aiinili irfnuiniktálsinialk, jó sízienveztőineik blizioinyuO*. Az leánJök be- lyetiliaslémék Lieioniid Zabrogyin toniíl'.ót éis Bapftt'offiira Peljevina textilgyári itec'hinlilkiuismőt iváillaisizlBoltmalk mieg. A Végír,ahlajtó Bliizolliliság 'titkába Viairvaina Szamajtova |[biti®lómlő leints. Ugynvnieihbein iaiz üfléssizlalkibiain ímeg&Ela- kftoitllálk a Szovjet állandó blizotíteáig»- iit: népművelési, kultúr, egészségügyi, laJeásiigyi, népjóléti, községi pénz­ügyi, kereskedelmi és helyi ipari bi­zottságaikat. Ezekben a 'b:zicn!lt!5iágoiklbalri hietlyeit foglal val’lamieniniyi k'épviiisieflő, vakomat 1 í 0 aktivista a város lakói közül, jnann- kiáedk és értlefímliisiégiteik, alklilk önlkéinlt veisznek .részit a váinoisli Sziovjeit mluin- fcájiátan. Az iiJésraziakioín .nnegeriőlsíllietlKék álüáisaikibian a városi Szovljet Viégreihaij- itó BézolUtisága mieÄflt műlklödő ík'iüllöln- féfte űgyoi&zillályiolk veizieitISit: pénzügyi, községi egészségügyi, 'közoktatásügyi, szociális, biztosításügyi osztályokéi, stb. A vtáirosii Szoiyjeit itiagjiaít ólő iszáüíak fűzli'k a n/épihielz: váf'aiszlllóii/klhioz, olkliklnelc beszámolnak tevékenységükről. A toüb döitt a Szovjetarnióbam a inl&ptdt Moffi- gáJljia. A határozati javaslat el­készítése : A határozati javaslatot úgy he­lyes elkészíteni, hogy az visszatük­rözze a pártszervezetet, a község, üzem helyzetét és tartalmazza rövi­den, összefoglalva a feladatokat is. A határozat egyszerű, érthető nyelven legyen megszövegezve, fele­lős személyhez és határidőhöz le­gyen kötve, hogy ezáltal könnyen ellenőrizhető legyen. Értse meg be­lőle minden párttag, hogy mi az ő feladata. Arra kell törekedni, hogy a vitái­ban a tagság jó javasltatokkal ki­egészítse a határozati javaslatot. A tagság által felhozott jó javaslato­kat be kell venni a határozati ja­vaslatba, hogy így az is „törvény­erővé“ váljon. Minden párttag érezze, hogy a határozat a párttagság együt­tes alkotása s érezze <a felelősséget a határozatok végrehajtásáért is. Tag- és tagjelöltfelvétel : A Párt szervezeti megerősítése az egyik legdöntőbb feladata a párt- szervezeteknek. Ez a munka tükrö­zi vissza, hogy milyen a kapcsolata a pártszervezetnek a dolgozókkal, hogyan támogatja a tömegszerveze- téket, különösen a DISZ-t. A jól dolgozó pártszervezet, mely­nek jó a kapcsolata a tömegekkel, az végre tudja hajtani a Pártkon­gresszus határozatát a Párt megerő­sítésének kérdésében is. Minden pártszervezet értékelje ki, hogy mi­lyen hiányosságok vannak a nők, fiatalok, vagy egyénileg dolgozó pa­rasztok felvétele köriül és a hiányos­ságok felszámolására irányítsa a pártszervezet tagságának figyelmét. Fel kell venni a kongresszusi ver­senyben, a begyűjtésben, tavaszi munkában élenjáró munkásokat, Szovjetunióban Zsdanovban a helyi építkezések~ hél újtípusú vaikológépet használ­nak. Az új gép, amelyet sűrített levegő ház mmzgásba, a vakolt falak felületét le.simUj'a, s egész brigád munkáját végei el. Hollandiában három hónapra beszüntették az építkezést. Az intézkedést „az épít­kezési anyagokban mutatkozó hiánnyal“ indokolják. A kormány a polgári építkezések beszüntetésével egyidejűleg nagy ka" tonai építkezéseket hajt végre. EGÉSZ OLASZORSZÁGBAN tilta­koznak a dolgozók Bruno Pasquajini, az Olasz Kommunista Párt mantovaJ Nyikityin akadémikus, a Magyar-Szov jet Barátsági Hónap alkalmából Ma-; titkárának elítélése ellen. Mantova gyarországra érkezeit szovjet küldöttség vezetője meglátogatta a Ganz . -s Brescia do,gozői sztrájkban áUa, kapcsologyarat. Képünkön: Nyikityin elvtars Hegedűs Andrasne sztahano- j , . . vista brigád vezetővel, Gógyán Pál és Vanczek Mihály szslahánovistákkal | na^t Togliatti es Nenni aviraMag beszélget. üdvözölték a hős szabadságharcost. A SZOVJETUNIÓ 16 KÖZTÁRSASÁGA Szovjet-Kazahsztán azahsztán a végtelen sztyeppék hazája. Területe háromszoro­sa' teszi ki .Vémetország ‘területének. A Kiagy Októberi Forradalom elölt ilt fél feudal is rendszer uralkodott. A lakosság főiként nomád állultenyésztés- se.l foglalkozóit. Az orosz nép Lenin— Sztálin pártjának vezetésével segíted a kazalt népnek a feudalizmusból a szocializmusba való soha nem ■iátolt történelmi ugrás megvalósításában és lehetőivé lelte, hogy a kazalt nép a solmemzetiségü Szovjetunió szabad né­peinek sorába léphessen. 31 évvel ezelőtt, 1920-bdn alakult meg a Kazah Autonom Szovjet Szo­cialista Köztársaság, mely 1936-lbian szövetséges köztársasággá alakult át. A szovjet hatalom fennállásának 31 éve alatt Kazahsztán pusztám hatalmas iparvállalatok keletkeztek. A köztársa­ságba n olyan ipari óriások születtek, mint a katragandai szénmed'cmce, a csimkenti ólom, a leninoyorszki és A acsiszajszki polifémkombinát, a bcű- hnsszki rézolvasztógyár, az usztyt- kaimenogorszki horganygyár és sok más nagyipari üzem. forradalom előtt iKaizahsiztán sztyeppéin a tevekaraván volt a legfőbb közlekedési eszköz. A sztá­lini ötéves tervek idején több, mini 7000 km vasútvonalat fektéitek le a Kazah Köztársaságban. Az ipar és közlekedés fejlődésével párhuzamosan átalakult és kifejlődött Kazahsztán szocialista mezőgazdasága is. Kazahsztán kolhozai és szouhozai ma 720 ezer tonna gabonával többet iadnak az állaimnak, mint a háború- előtti 19í0-es évben. A kolhoz,parasztok jómódú, kulturált életet élnek. A rádió, mozi, villany­fény a kazah dolgozók éleiének nél­külözhetetlen tartozékai. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom győzelme eredményeképpen megszületett a kazah nép új kultúrája. Ma már az egykor analfaibét'a kazah nép saját anyanyelvén olvassa a marx- izmus-Ieninizmus klasszikusainak nagy műveit, s élenjáró tudások, írók, mű­vészek kerülnek ki soraiból. ffjku’s Mául enjerdjina a pedagó­giai főiskola hallgatója, midőn a kazah nép eredményeiről beszél, a következőket mondja: „Mindezt Sztá­lin ‘adta nekünk. Mikor a kommuniz­mus nagy építkezéseiről olvasok, tu­dom, Sztálin elvtárs alkotja őket“. Kazahsztán dolgozóit nagy lelleese- dés hatja át. Soha nem éltek olyan bő­ségben és boldogságban, mint ma és napról-irtapra nagyobb energiával har­colnak, hogy újabb sikereket érjenek el a kommunizmus építésében és a Szovjetunió egészével együtt, minél szi­lárdabb támaszai legyenek a világ bé­keszerelő népeinek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom