Tanítóképző Intézet, Sepsiszentgyörgy, 1915

I.

Az iskolai év története.

l. Intézetünk s a háború.

Újból a világháború zivatarában kezdettük és végeztük ezt a megpróbáltatásokkal teljes iskolai évet is. Elrejthetetlen aggodalommal gondoltunk arra, vájjon növendékeink gyermeklelke nem roskad-e össze a küzdelmes napok terhe alatt. Azonban a nagy időkhöz méltó, acélozódott lelkű leánysereg tért vissza intézetünkbe, ide, a szeretet melegétől besugárzott második otthonba. S noha ott rejtegetett csaknem mindenik a lelkében valami komor gondolatot s bár néha egy-egy könnycsepp fátyolozta is el a harctér felé tévedt tekintetet: a honleányi kötelességteljesítés nemes versenyében kerestek és találtak enyhületet, megértette a megpróbáltatásoknak körán odavetett lelkűk a szent haza parancs-szavát. Lelkesen küzdöttek hát az itthon maradt küzdők seregében, lelkesen, fáradtságot nem ismerő kitartással : így kívánta tőlük a közös édesanya.

Az áldozatkészséggel párosult kötelességtudás egyik legszebb bizonyítéka az a 437 drb katonai ruhanemű, melyet a katonáknak 680 K értékben készítettek. A növendékek a hadsegélyző hivataltól kért 50 kgr. pamutot is nagy szorgalommal dolgozták fel. A szederlevélgyüjtést elrendelő 8972—1916. számú rendelet értelmében növendékeink egy alkalommal Súgás-fürdőre, máskor Élőpatakra rándultak ki s az ismereteiket is gyarapító sétát szederlevél gyűjtésre használták föl Több alkalommal a közeli erdőbe vezette őket ügybuzgóságuk s ennek tulajdonítható, hogy 64 kgr szederlevelet bocsáthattunk a hadsereg rendelkezésére. Karácsony közeledtével szeretetteljesen gondolnak a növendékek a karácsony- talan hős katonákra s a maguk közt gyűjtött 30 K-át odaküldik karácsonyi ajándékul. Kicsi ez az ajándék, de kristálytiszta szeretettől övezett. A katonák részére elárusított érmek árát 29 K-át s a „Zászlószeg“ árát, 15 K-át is honleányi kötelességtudással rakosgatják össze s juttatják rendeltetési helyére. A 2766 — 1916. ein. számú magas miniszteri rendelet értelmében a növendékek 154 drb szórakoztató könyvet gyűjtöttek hőseinknek, hogy ott kinn a harci lárma nyugodtabb perceiben visszaszállhasson a lelkűk a Kárpát bérceire, az árvalányhajt termő aranyzónára.

A május 1-én nagyszámú közönség előtt rendezett Kárpát-ün1*