Tanítóképző Intézet, Sepsiszentgyörgy, 1914
56 mányi szakkör 50, a nyelv- és történettudományi szakkör 62 taggal. Minden szakkör külön jegyzőt is választott. A nyelvi szakkör jegyzője : Göncz Irén IV. éves növendék, természettudományi szakköré : Hencze Erzsi IV. éves nevendék, pedagógiai szakköré Olajos Anna IV. éves növendék. Az alakuló gyűlésen kivtil 10 gyűlést tartottunk. Önképzőkörünk mindig lelkesen ragadta meg az alkalmat, hogy az önzetlenség, hazaszeretet s a szellem kiváló alakjainak kegyelettel áldozzák. Alig alakult meg a kör, az emlékezet ide hozta közénk az aradi tizenháromnak, a dicsőiilt vértanuknak, a magyar nemzet felejthetetlen szentjeinek szellemét. Az ünnepi beszédet Göncz Irén IV. éves növendék tartotta. 1914. november 19-én boldogult Erzsébet királyné emlékének áldoztunk. Emlékbeszédet tartott: Gál Ilona kép. int. tanárnő. 1915. március 15-éu az 1848 évi események lelkesítettek bennünket s ünnepélyünkön a márciusi napok jelentőségét Somlyó Margit IV. éves növendék méltatta. 1915. április 11-én és 1915. május 23-án tartott gyűléseinken a mai nagy idők eseményei foglalkoztattak. Mindkét alkalommal : Kardhordó László tanár úr tartott beszédet, melyekben a nagy világháború mélyreható okait és hatásait fejtegette. Minden szakkör tartott rendes gyűlést is. Ezeknek tárgya volt: 2 szabadelőadás, 2 tanítás, 3 saját dolgozat felolvasása, 8 szavalat, 1 énekszereplés, 1 rajz bemutatás. Ezeken a szerepléseken kívül az ifjúsági énekkar, valamint az Önképzőkör egyes tagjai szerepeltek a díszgytiléseken is. 1915. január 13-án tartott díszgyülésiinket elhunyt növendéktársunk : Szász Margit emlékének szenteltük. Benkő Ágnes, az elhunytnak osztálytársa tartott megható beszédet. Ezután Prekopa Adél IV. éves növendéknek erre az alkalomra írt megható költeményeit szavalták el : Bokor Róza és Elekes Anna II. éves növendékek. Az egyik költemény: „Intézeti testvérünkne k“. Irta : Prekopa Adél IV. éves növendék. Szól a lélekharang halkan csilingelve, Mesél búsan, csendül szellőszárnyán kelve. Elsuhant a kuvik az intézet felett, Elvitte a halál legjobb testvérünket. Szép lelked tiszta volt, mint a galamb fehér, Boldog s örök élet lesz ezekért a bér. Emléked megmarad majd itt miközötliink, Köztünk, kik tégedet oly nagyon szerettünk. Pihenj békén, csendben, és álmodjál szépet, Mit valóra nem vált soha ez az élet. Mi majd minden este érted imádkozunk És hisszük, hogy ott fönn, meghallod fohászunk. Most hát Isten veled . . . Ó, mikép fáj a szív Vájjon mikor látunk . .. Lesz-e találkozó ?
