Református Székely-Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, 1942

iődÖtt ki a négy osztályos algimnázium és épült föl hét hosszú esztendő alatt, 1870. és 1876. között a kollégium épületének pi^ctéri szárnya. A Mikó-utcai szárny építéséhez 1890. július hó 20-án fogtak hozzá s főleg Császár Bálintnak, Sepsiszentgyörgy város fáradhatatlan búzgalmú polgármes­terének minden akadályon diadalmaskodó akaratereje és Sepsiszentgyörgy vá­ros képviselőtestületének minden dicséretre méltó áldozatkészsége folytán a közben nyolc osztályúvá fejlődött kollégium elöljárósága, tanári testületé s ta­nulni vágyó hatalmas tanuló serege a,z intézet 1892. szeptember 7-ikén történt évnyitásakor már az új épület pompás dísztermében mondhatott szívből fakadó hálaimát a Mindenhatónak. A Református Székely Mi'kó Kollégium életének első korszaka, az algim­názium kora, 1859. szeptember 1-től 1892. július hó 1-ig tart. 1892. szeptember hó 7-én nyílt meg az 1889. után évről-évre fokozatosan fejlesztett gimnázium VIII-ik osztálya s ezzel megkezdődik a főgimnázium korszaka. A gyors fejlődésnek indult fiatal intézet növendékei csakhamar óriási di­csőséget szereztek Alma Materünknek. Az 1905. évi május hó 27—28 napjain Budapesten rendezett országos ifjúsági tornaversenyen! 121 középiskola, mint­egy 5000 növendéke között, intézetünk elsőnek küzdötte fel magát s elnyerte a fehér-selyem országos ifjúsági vándorzászlót, amely ma is iskolánk tulajdoná­ban van. Tíz esztendő sem telt el s a tornaverseny diadalmas hőseinek a világhá­ború vérzivatarában kellett bizonyságot tenniök, hogy kollégiumunkban jól meg­tanulták a „dulce et decorum est pro patria móri“ klasszikus elvét. Több, mint ötven drága nevet foglal magában kollégiumunk hősi halottainak névsora, az intézetünkben uralkodó szellemnek ezen legbeszédesebb bizonysága. Kollégiumunk igazi hőskora azonban a világháború befejezése s ezeréves magyar hazánk feldarabolása után következett el. Ekkor tűnt ki, hogy ez a székely apák által egy nagy nemzeti katasztrófa, idején bölcs előrelátással ala­pított kálvinista intézet nemzeti, faji és kulturális szempontból mily nagyfon­tosságú munka végzésére van hivatva s hogy hivatását maradéktalanul el is tudja végezni. Amidőn Erdéllyel együtt a szín-magyar Székelyföld is leszakadt az anyaország testéről s amidőn intézetünk székhelyén is átvette a román ál­lam a helyi elemi iskolát, polgári fiú- és leányiskolát s -tanítóképzőt s ennek következtében tanáraival s tanítóival együtt ezernél több magyar fiú- és le­ánynövendék maradt iskolázatlanul, kollégiumunk székely testvéri szeretettel nyitotta meg kapuit a hontalanná vált tanárok és tanulók előtt s valameny- nyiök részére lehetővé tette, hogy munkájukat folytathassák, A fiúgimnázium mellett tanítóképző, polgári fiú- és leányiskolái és ref. elemi iskola működött egyidejűleg, több mint 1200 növendékkel a kb. 300 növendék befogadására emelt épületben. Kora hajnaltól késő estig szakadatlanul folyt a terhes munka, de azt mégis elértük, hogy a tovább tanulni vágyó székely ifjúság iskola hiá­nyában nem volt kénytelen félbehagyni tanulmányait. Magyar iskoláink kérdése később rendezést nyert. A ref. elemi iskola fenntartásának gondját átvette a helyi ref. egyházközség, a ref. tanítóképző Székelyudvarhelyen nyert végleges elhelyezést, a- polgári fiúiskola beolvadt a fiúgimnáziumba, a kollégium új tagozataként azonban megmaradt a négy osz­tályos leánygimnázium, melynek részére kollégiumunk Háromszékvármegye református népének a kollégium alapításához mindenben hasonló, nagyarányú áldozatkészségének igénybevételével s az erdélyi református egyházkerület anyagi támogatásával Kós Károly építőművész tervei alapján sok milliós költ­séggel pompás iskolaépületet, majd pár év múlva internátust is épített. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom