Református Székely-Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, 1942

18 rendeztek jólsikerült előadásokat. A májusban tartott ének-zene vizsga ön­kéntes adományait szintén a csoport kapta. A csoport évi összjövedelme 1352.60 P volt, ebből jótékony célra fordított 1214.64 P-t. A tagok ezeken a pénzado­mányokon kívül cigaretta gyűjtéssel, valamint szeretetcsomagok küldésével is megmutatták hazafias érzésüket. A tanárelnök vezetése alatt egy 10 hetes Tbc tanfolyamot látogattak a hallgatók, vizsgát is tettek s 45-en bizonyítványt nyertek. Kirándvilások. Május hó 24-ike s a következő napok igen nevezetes he­lyet foglalnak el az iskolai év történetében. Ekkor találkozott egymással a debreceni református kollégium tanítóképző intézetének énekkara a sepsiszent­györgyi Ref. Székely Mikó-kollégium gimnáziumának énekkarával, hogy előbb Sepsiszentgyörgyön, majd Debrecenben igen magas színvonalú hang­verseny keretében mutassa be tudását, tegyen hitvallást a magyar dalkultúra mellett is vesse meg alapját a Hajdúság és Székelyföld fiai talán örök időre szóló barátságának. A tanítóképző-intézet Török Tibor igazgató, Csenki Imre karnagy, Hadas Balázs és Elekes Pál tanárok vezetésével május hó 24-én érkezett Sepsiszent- györgyre. Kedves vendégeinket igyekeztünk a legnagyobb szeretettel és kö­rültekintő gondossággal fogadni s mindent megtenni, hogy minél jobban érez­zék magukat körünkben. Május hó 25-én este tartottuk meg a gimnázium tornatermében a két intézet közös hangversenyét. A két intézet igazgatójának szívből fakadó meleg üdvözlő szavai után váltakozva hangzottak fel a szebbnél-szebb énekkarok, ének- és zeneszámok, szavalatok. A Debreceni Újság kitűnő tollú tudósítója ezt írta erről a hangversenyről: „A két kollégium ifjúsága egy közös nagy célért harcol összefogva: a magyar dal visszatelepítéséért... Két énekkar mutatta be egymásnak, hogy milyen missziót végzett a magyar dalért, s ho­gyan használta fel a maga és mások gyönyörködtetésére, A közönség, mely ennek a bemutatkozásnak tanúja volt, őszinte szívvel vallotta véget nem érő tetszésnyilvánításával, hogy a Hortobágy délibábos pusztáinak fia, ugyanolyan jó munkát végzett, mint a székely havasok tiszta tekintetű diákja“. Május 26-án délelőtt vendégek és vendéglátók együtt ültek vonatra, hogy 27-én kora hajnali órákban megérkezvén Debrecenbe, még ugyanazon napon d. .u 6 órai kezdettel á Bika-szálló hatalmas méretű hangversenytermében megismételjék közös hangversenyüket, melyen testvéri egymásratalálás jelr- képeként a tanítóképző-intézet dalkörén kívül résztvett a polgári fiúiskola, valamint a Dóczi tanítónőképző-intézet énekkara is. A hangversenyen meg­nyitó beszédet dr. Makkai Sándor egyet, tanár, kollégiumunknak egykori kiváló 'növendéke mondott, meleg szeretettel emlékezvén meg egykori Alma Materében tapasztalt katonás szigorú, de szeretettel teljes nevelésről s ugyan­ilyen szeretettel köszöntvén Debreceniben a Mikó-kollégium énekkarát. A közönség, az — állítólag — nehezen lelkesedő debreceni közönség a tetszésnyilvánítás szűnni nem akaró jeleivel ünnepelte a szereplő karokat s a lelkes hangulatra jellemző, hogy a bemutatott számok csaknem mindenikét meg kellett az együtteseknek ismételniök. „A sepsiszentgyörgyiek teljesítmé­nyéről — írja a hangverseny beszámolójában a Debrecen — a legteljesebb elismerés hangján emlékezhetünk meg. Tiszta intonálás, gazdag és színes ki­fejező készség, kifogástalan telt hangzás főerősségei ennek a nagyszerű ké- szülítségű kórusnak. Bágya András karnagy remek munkát végzett ezzel az értékes énekkarral s igazi rátermettséggel vitte sikerre a bemutatott számokat“ A hangversenykörút ezzel még nem ért véget. Egy napi pihenő, illetve Debrecenben való szétnézés után Budapestre utazott a 90 tagú társaság, hogy ígéretéhez képest résztvegyen a Szefhe 25 éves fennállása alkalmából május

Next

/
Oldalképek
Tartalom