Református Székely-Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, 1942

- 9 halasztani lehetett, nem egyszersmind megakadályozni is. Bár még bírná a munkát szívós erejével — 38 év alatt talán még kétszer sem mulasztott betegség címén —, a törvény mégis 'nyugalomba kényszeríti. És bár fájlaljuk, hogy itt hagy bennünket, itt hagyja azt az iskolát, amellyel annyira összenőtt, mint talán kevesen — 38 évből 37-et a szó szoros értelemben ennek a falai között töltött el — mégis isteni gondviselésszerű intézkedésnek látjuk ezt a nyugdíjazást, amely Döme Bálint tanátársunkat az iskola tágabb családi köréből visz- szaadja szűkebb családjának. Mert a másik jellemző dolog Döme Bálintra: családjának a szeretete. Élete e két családi körben, az iskola és szűkebb családi körében telt úgy, hogy otthonának szentelte teljesen azt a kevés időt, amit nem az iskolában töltött. Ezután egészen a családjáé lehetne, de sem ő az iskolát, sem az iskola őt egyelőre nem 'nélkülözheti. Ezért nyugalomba helyezésével nem szűnik meg a kapcsolat közöttünk. Csak a felelősség terhétől szabadul ■meg, a munkát letenni nem tudja, mert az az éltető ereje, aminek eddigi szívósságát is köszönheti. Mint tanár és imint embert is a részrehajlatlan igaizság- szeretet jellemzi. Az igazságtól és tárgyilagosságtól nem hajolt el sem jobbra sem balra, sem mással, sem önmagával szemben. Ezért tanítványai tisztelik és becsülik. Ha ítéletei fájtak is egyes tanítványainak, azok is érezték, hogy igazságos, hogy ae ítélet meghozatalában nem emberi gyönge, hanem az igazságnak abszolút szeretete vezette. Adja Isten, hogy még mindig friss munkaereje kísérje el az emberi kor legvégső határáig s hogy még hosszú-hosszú éveken át élvezhesse a jól megérdemelt nyugalmi évek örömeit.

Rövid pályafutása. 1879-ben született Szentesen. Ugyanott végezte elemi és középiskoláit, egyetemi tanulmányait pedig Budapesten, ahol középiskolai oklevelet szerzett a természettan-mennyiségtan szakcsoportból. 1905—6-ban h. tanár a székelyudvarhelyi ref. kollégiumban, 1906—8-ig helyettes tanár, 1908— 1943. szeptemberéig r. tanár kollégiumunkban. A következő tisztségeket viselte: Volt a szegény tanulók könyvtárának kezelője, h. pénztáros, tápintézeti elnök, díjkezelő, 1924-től a mai napig gazdasági felügyelő s mint ilyen, hivatalból tagja a kollégium elöljáróságának és az egyházkerületi közgyűlésnek. 1919—1938-ig a fizikai szertár őre.

Részvett az 1914—18-as világháborúban mint 'népfelkelő hadnagy, majd főhadnagy, rövid ideig tanított a nagyváradi honvéd hadapródiskolában, azután ezredével kiment a harctérre és küzdött a szerb, orosz, rövid ideig az olasz harctéren, míg 1918. április 8-án az iskola érdekében felmentették.

v. K. S.