Református Székely-Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, 1913
15 termében a tanári kar és a kör tagjainak jelenlétében igazgató üdvözlő beszéde után a kollégium tanuló ifjúsága előtt előbb T a- v a s z y Sándor püspöki titkár, majd pedig a kollégium volt kiváló növendéke, F a z a k a s Sándor orvosnövendék tartottak beszédet. Mindketten lelkes szavakkal buzdították az ifjúságot, hogy majd főiskolai pályájuk alatt a Bethlen Gábor Kör tagjai sorába beálljanak s a Kört kulturális céljainak elérésében hathatósan támogassák. T h a m ó László VII. g. o. t. szép szavalatának meghallgatása után a Himnusz fejezte be a hazafias érzésektől áthatott egyházias összejövetelt. Este a városháza dísztermében tánccal egybekötött hangversenyt adtak, mely mind erkölcsi, mind anyagi tekintetben fényesen sikerült. Február 8-án délelőtt a Kör tagjai testületileg jelentek meg a református istenitiszteleten, hol előírna végeztével a theologiai énekkar a Gályarabok énekét adta elő. Az ünnepi beszédet Tava s z y Sándor püspöki titkár tartotta. Az istenitiszteleten a hivő lélek szárnyalására Bach G. moll prelúdiumának orgonán való művészi előadásával Csuja Zoltán nyújtott alkalmat. Nemes célját s lélekemelő hatását tekintve a Kör programm- jának legkiemelkedőbb része volt február 8-án délután 5 órakor a református vártemplomban rendezett „protestáns estély*. Az estély fénypontját Révész Imre theologiai tanárnak „Bethlen Gábor, mint eszmény* c. felolvasása képezte, — melyet K o r é h Endre lelkész megnyitó beszéde s Csuja Zoltán theologus művészi orgonajátéka után a jelenlevők feszült érdeklődése mellett ritka ékesszólással adott elő. Ezt követőleg K o r é h Endre énekelte el Szabolcska— Ivánka „Örökkévalóság“ cimü dallamos szerzeményét, Csuja Zoltán orgonakisórete mellett. Mély hatást váltott ki még vallásos ihlettől áthatott szavalatával Visky Ferenc. Az estélyt a református theologia énekkara zárta be XC. zsoltár előadásával. A kollégium vasárnap este a tápintézetben vacsorát rendezett az ifjúság tiszteletére, melyen örömmel számoltak be a városunkban szerzett kellemes tapasztalataikról s el nem múló hálájukat nyilvánították városunk szépért, jóért lelkesedő, szives közönsége iránt. Másfél napi itt időzés után a derék, jól fegyelmezett ifjak szép emlékekkel gazdagon február 9-én reggel utaztak el.
