Református Székely-Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, 1908
6 Péter 1603-ban végig látogatta a sepsi, kézdi, orbai s miklósvár fiuszéki egyházközségeket. Az 1606. január 6-án tartott székelyudvarhelyi zsinaton is egyedül képviseli az egész Háromszéket. De már 1614-ben, midőn a háromszéki Kommunitás privilégiuma kelt, két esperes társával : a kézdi és orbaival együtt kéri annak kiadását.1 Ettől kezdve Háromszéken három református egyházmegye: a sepsi, kézdi és orbai szerepel 1654-ig. Ekkor a sepsi egyházmegyéből kiválik az erdővidéki1 2 s igy lesz az egyházmegyék száma négy. A sepsi egyházmegye területén a XVI. században is több unitárius gyülekezet volt és a református és unitárius gyülekezetek testvéries jó viszonyt tartottak fenn egymással, úgy, hogy bármely egyházközségbe lehetett református vagy unitárius papot s mestert hívni, ha az illető megtetszett.3 Az egyházi tisztviselőket pedig az üldöztetés, a közös szenvedés is egyesülésre ösztönözte s mivel a kormányszékekhez és egyházi főbb hatóságaikhoz orvoslásért egyenként folyamodni egyfelől a nagy távolság, másfelől pedig a Rika nevű erdőben tanyászó rablók miatt szinte lehetetlen vala, gyűléseket tartottak együtt, hogy igy — mint a Kommunitás pecsétnyomójának e körirata is tanúsítja: „vis unita fortior“ — egyesült erővel a jogorvoslás terén több eredményt érhessenek elE közös gyűlések vetették meg alapját kétségkívül a Rikán- belőli Kommunitásnak, melynek eredetét, történetét, szervezetét és hatásköreit a jegyzőkönyvekből, oklevelekből és a rendelkezésünkre álló egyéb forrásokból következőkben foglalhatjuk össze. * ❖ * I. A Rikánbelőli Kommunitás eredete, kiváltságai és törvényeken alapuló létjogosultsága. A Rikánbelőli Kommunitás (communitas = közönség) alatt az 1614, 1647, és 1654-iki privilégiális levelek tanúsága szerint a sepsi, kézdi, orbai és a sepsi egyházmegyéből 1654-ben kivált erdővidéki református és ugyanezen egyházmegyék területén létező unitárius egyházközségek lelkészeinek közgyűlését, köztörvényszékét kel! értenünk. 1 Pokoly József: Idézett müve, V. K. 233. I. 2 Lásd bővebben Ben kő József: Idézett müve 28., 29. 1. 3 Pokoly József; Id. mü V. K. 232. 1,
