Református Székely-Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, 1908

13 elejétől az Egyházi Főtanács a Kommunitás számára három fő­inspektor kurátort nevezett ki. íme tehát a Kommunitásnak is voltak főgondnokai. Már csak két főgondnokra lehet következtetni az 1820. szept. 20-iki gyűlés jegyzőkönyvéből, hol a Hídvégi gróf Mikó György helyébe főgondnokul kinevezett Hídvégi gróf M i k ó Miklós azért mond köszönetét a Kommunitásnak, hogy őt gróf Mi kő István főgondnok mellé segéd főkurátor­nak kineveztették.1 Gróf Mikó Miklós halála után 1839-ben a Kommunitás felterjesztése alapján Léczfalvi Gyárfás Miklóst nevezi ki az Egyházi Főtanács főgondnoknak1 2 * s ettől kezdve egyedül szerepel főgondnok gyanánt haláláig 1860. júliusig. 1860. szeptember 4-én titkos szavazással töltik be a főgondnoki állást, még pedig — mivel Székely Gergely és Lázár Mi­hály egyházmegyei főgondnokok egyenlő szavazatot kaptak — az Egyházi Főtanácshoz mindkettőjüket felterjesztették megerősítés céljából, hol egyelőre csak a Székely Gergely megválasztása nyert megerősítést, de később újabb felterjesztésre LázárMihályt is megerősítették s igy két főgondnoka lett ismét a Kommunitásnak.8 A lelkészi tagok számszerűleg először 1797. szeptember 20-iki gyűlés jegyzőkönyvében vannak felsorolva s e szerint esperesek, jegyzők és direktorok két-két kinevezett ülnökkel voltak kötelesek a gyűléseken megjelenni.4 Az unitárius lelkészek megjelenését illetőleg forduló pontot alkot az 1795. évi határozat, melynek értelmében az unitárius atyafiak a gyűléseken akkor tartoznak megjelenni, mikor a kivált­ságokat tárgyalják.5 6 Az ily elemekből alkotott Kommunitásnak elnöke volt mindig az egyik ref. esperes, közegyetértésből választva, rendesen tekin­tettel a hivatali idősbségre is. Azonban a hivatali idősbség szükség­képpeni következési jogot soha sem alkotott.0 A gyűlések jegyzőkönyveit 1775. előtt rendre vagy felváltva vezették az egyes egyházmegyék jegyzői, akkor választnak először rendes jegyzőt, kinek megerősítésével kapcsolatban az Egyházi 1 1795—1851-ig terjedő jegyzőkönyv 306. 1. 1 1795—1851-ig terjedő jegyzőkönyv 400. 1. 1. pont. 8 1852—1864-ig terjedő jegyzőkönyv 234. 1. 2. pont. 4 1795—1851-ig terjedő jegyzőkönyv 31. 1. 2. pont. 5 A Kommunitás történetének vázlata 1843. szept. 12-iki gyűlés jegyző­könyvében 8. lap. E jegyzőkönyv az 1795—1851-ig terjedő kötött jegyző­könyvből kimaradt s 16 a.—1871. leltári szám alatt található meg. 6 Előbbi jegyzőkönyv 9. lapján.

Next

/
Oldalképek
Tartalom