Református Székely-Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, 1902
24 állam nélküli pusztuló nép siralmas képét nyújtaná. Hogy nem ez következett s következik be, éppen abban van Kossuth Lajos történelmi hivatásának örök időkre kiható fontossága. * * * Ünneplő közönség ! Térjünk vissza oda, honnan kiindultunk. Láttuk Kossuth szavainak erejét, hatalmát a nemzetre, a világra. A szív, mely ezeket diktálta, megszűnt dobogni, az ajkak, melyek ezeket kiejtették, megnémultak, a szók régen elszállottak. De ne higyjétek, hogy el is vesztek. A szó hatalma él, mig ember él a földön. Kossuth Lajos beszédei, iratai is csak szókból állanak, de e szavak nem vesztik el erejüket addig, mig a földön az utolsó rablánc szét nem szakad s az utolsó zsarnoki jogar ketté nem törik. A hazaszeretetben, a munkában, saját körében mindenki lehet Kossuth Lajos, de hogy az lehessünk, legyen a mi beszédünk minden szava igaz beszéd, hazafias beszéd, erényes beszéd, nemes beszéd s akkor a mi gyenge szavunk is örökre fenn fog maradni. Minden kardot hüvelybe dughattok, minden ágyút beszögezhettek, ha ajkatokon mindig csak igaz szót, szabad szót, istenes szót, lelkesítő, vigasztaló, gyöngéd, résztvevő, felemelő, nemes szót ejtetek ki. Erősebb lesz ez a beszéd a kardcsörgésnél, az ágyudörgésnél. E nap s Kossuth Lajosnak az emlékezés által e napon felidézett szelleme erősítse meg mindnyájunk lelkét, hogy az igaz szó ostorozó erejével kergethessünk ki magunk közül minden hamis prófétát. Higyjünk, reméljünk egy szebb jövőben, a nagy, a szabad, az erős, a független Magyar- országban, munkáljunk annak eljövetelén ! Ez a szent lelkesedés legyen a mi lelkűnkben ennek a napnak örök emléke.
