Református Székely-Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, 1902
15 ajkáról szálló csodás történetek elmesélése erősebbé, színesebbé, gazdagabbá tették azt az érzést. Látszólag egyszerű, de valóságban hatalmas példa ez mindazoknak, kik a szó erejét, hatalmát használják. Ifjú, felnőtt, szülő, tanító s mindnyájan, kik itt vagyok, vigyázzatok, mit ejt ki szájatok, mert késő unokák megemlékeznek arról. A debreceni kollégium nagytermének és a református templomnak karzatán anyja mellett meghúzódó kis lány hosszú évek múlva elbeszélte gyermekeinek azokat, a miket Kossuth ottan beszélt s lefestette azt a diszmenetet, melylyel a dicsőséges kormányzó az ország szivébe bevonult s ime, most tovább adom én azokat. Kevesen élnek ma már az olyan boldogok, kik Kossuthot beszélni hallották, maholnap már azok is ahhoz a nagy diszmenethez csatlakoznak, mely megszakítás nélkül halad az „ablak nélküli városok“ felé. De sokan voltak, kik hallották s a mit hallottak, soknak adták át tovább s adják ma is, a kik szintén átadják késő unokáiknak. így él bennem, érzem, Kossuth csodás szavainak ereje, igy él, hiszem, bennetek is s fog élni mindnyájunk által örök időkig. Érdemes tehát a kard és ágyú hatalma imádásának korszakában megemlékezni a szó hatalmáról, a szó erejéről. Minden csak szó, minden csak beszéd ! Krisztus tanítása csak szó volt s ma is sok millió ember lelkében él annak ereje. A „Miatyánk“ csak szókból áll s minden igaz keresztyén megnyugvást talál benne. Az egész biblia csak szóhalmaz s minden bölcsességnek örök időkre kiapadhatatlan kútfeje lett. Kossuth iratai s beszédei is csak szókból állanak, de a szabad gondolkodásnak, az egyéni, a nemzeti és általános emberi jogokon alapuló szabadságnak, függetlenségnek, az alkuvást nem ismerő, törhetlen hazafiságnak mindenkorra kiapadhatatlan forrásai lettek. 1831-ben Sátoraljaújhely városát a kolera miatt keletkezett parasztlázadás pusztításától a szó hatalmával menti meg. Az 1832. országgyűlés alatt az „Országgyűlési Tudó- sitások“-nak, később a „Törvényhatósági Tudósításokénak szavai által készíti elő a bekövetkezendő nagy eseményekre a nemzet lelkét, érzéseit, hangulatát.
