Református Székely-Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, 1898
IG A mondat állítmánya lehet: ige, névszó, főnév, melléknév, névmás, számnév, igenév, határozó szó, pl. 1. Ich | bin i gross, — többes : wir J sind | gross. 2. Du | bist | gross. 3. Er, sie, es | ist | gross — melléknév. A német a 3-ik sz. alanyt mindig állitmánynyal kapcsolja. A melléknévi állítmány, mind az egyes, mind a többes számban megtartja határozó alakját. 4. Ich | bin j ein Mensch, — főnév. 5. Ich | bin | in Gefahr | zu fallen, — igenér. 6. Sie | sind | gutes Muthes, — határozó. 7. Die | Sache | versteht sich | wohl, — határozó. 8. Er | ist | ein solcher, -- névmás. 9. Er | ist | der zweite, — számnév. 10. Das | ist | am besten, — határozó. Megjegyzendő, hogy a melléknév fokozásánál rendesen használt alakok, mint gut, besser, am besten, am allerbesten vagy aufs beste határozóalakok. A melléknév, számnév, névmás stb. csak akkor vesznek fel ragot, határozott vagy határozatlan névelőt, ha az állítmánynyal valami elkülönítést, külön osztályba vagy csoportba való foglalást akarunk kifejezni, pl. Das Heer | war | ein ungarisches. Dieser Apfel | ist | ein sauerer. Der Mann | ist | der grösste. „Nicht“ tagadó szócska a) egyszerű igével kifejezett mondatban : Ich | arbeite | heute den ganzen Tag | nicht, b) összetett igével kifejezett mondatban : Ich | habe j heute den ganzen Tag | nicht gearbeitet. „Nicht“ tagadó szócska egyszerű igés mondatban a mondat végére kerül ; összetett időben álló igéjű mondatban a mondat végén levő ragozatlan íöige elé, vagy igék sorozata elé.
