Református Székely-Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, 1894
21 8. Pallas Athene, latin néven Minerva. A művészetek, találékonyság és okosság istennője Pallas Athene, az ős időben oly természet istenség, a ki vízzel függött össze, erre mutat a homerosi költeményekben gyakori jelzője Tptxoyeveta (=vizből származott).1 A legrégibb mythosökban a villámon, felhőkön ura kodó hatalom gyanánt tűnik fel. A villám keletkezése van kétségkívül leírva a születéséről szóló mythosban,1 2 a mely szerint Zeusnak, az ég királyának fejét — saját kívánságára — nehéz főfájdalmában Hephaistos érczbárdjával felhasitá s Athene abból teljesen felfegyverkezve ugrott elő. E mythosban Zeus nehéz főfá jdalma az eget elborító sötét felhő, Hephaistos ütése a mennydörgés, a felfegyverkezetten hirtelen megjelenő Athene pedig a villám kifejezője. A zivatarral való összefüggését láthatjuk a Gigasok elleni harczban, a Görgők — a tiszta eget fenyegető sötétség — elleni küzdelmében, a mely mythos a természet durva erőinek egymással való küzdelmeit jelenti.3 A villám és zivatarral való összefüggéséről tanúskodnak az Iliasnak következő jelenetei : Tüzet lobbant fel Diomedes hősnek feje körül,4 * Achilleus feje fölé arany felhőt varázsol, a melyből aztán lángot idéz elő,6 az égből lejövetele egy tüzes meteor eséséhez van hasonlítva,0 tüzes szekerei! jár Hérával együtt.7 Mint a villám istennője van feltüntetve macedón pénzdarabokon,8 Aischylos egyik tragoediájáhan pedig ő maga mondja, hogy egyedül tudja a villám palotájában a járást.9 Mindezen adatok — azt hiszem — eléggé bizonyítják, hogy Athene az ősi időben, az ős természetvallásban a zivatarral, sötét felhőkkel és a villámmal volt legbensőbb összefüggésben. A régibb mythologusok az ókori magyarázók alapján.10 11 * Zeus bölcsesége megszemélyesítőjének tekintik. Welcher11 és Preller13 a tiszta ég, aether, a legmagasztosabb égi hatalom istenségének mondják. A zivatar és villámmal való összefüggését rendszeresen Koscher13 mutatja ki, a ki ős alap jelentésül a villám 1 II. IV. 515, Vili. 39. XXII. 183. 2 Pindaros: Olymp. VII. 35—39. 3 Preller id. mű. í. k. 151. 1. 4 II. V. 7. 3 11. XVIII. 205—206. 6 II. IV. 74—80. 7 11. V. 745, Vili. 389. " Preller id. mű. 1. k. 170. 0 Eumenid. 827. '* Platon Cratyl. 407. A. B. 11 Id. mű I. k. 300. 1. 13 Id. mű. I. k. 151 1. 13 Studien ... III. k. 93. 1.
