Református Székely-Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy, 1894
16 szép és fenséges dolognak az erkölcsi világban. így ló'n Apollon egyfelől őre az erkölcsi világrendnek, támogatója az erényes életnek, büntetője a gonoszságnak. 0 semmisiti meg nyilaival az elbizakodott gonoszokat: Ötös és Ephialtest,1 a kik az olymposi istenek palotáit össze akarták rombolni, a gyerekeivel kérkedő s ezáltal Letot megsértő Niobét1 2 * 4 * és Eurytost,8 a híres ny illő vöt. 0 küldi a váratlan, hirtelen halált a férfiak, Artemis pedig a nők részére.1 0 küldi a betegségeket, de azoknak távol tartása és meggyógyitása is hatalmában van.6 De nemcsak a testi betegség küldője és gyógyítója, hanem a lelki betegségektől, a bűntől is ő tisztítja, meg a lelkeket, mert a természeti világosság istene eszközlője az erkölcsi tisztaságnak és a kiengesztelésnek is. A delpbii jósdának volt legfőbb szerepe az emberi bűnök megbocsátása terén is, a melynek rendeleté élteimében magának Apollonnak is ki kellett állania a szigorú büntetést, midőn Delosból a jósda elfoglalása végett Delphibe jőve a jósda felett őrködő Python, sárkányt megölé. Csak az Admetos királynál teljesített 8 évi szolgálat után tisztult meg lelkiismerete s csak azután vethette meg alapját az erkölcsi világrendnek azáltal, hogy a szerencsétlen bűnöseket a sors és bosszuállás isteneinek, az Erinnyseknek kegyetlenségeitől megmentette. Apollon az istenek és emberek atyjának, Zeusuak látnoka.® Az ég királyának akaratát adja mindig az emberiség tudtára. Az embereknek a jós tehetséget ő adja.7 E jellemvonása egészen természetes, mert miképen a világosság mindenhová elhat s a természeti világot élénkbe tárja : úgy a világosság istenének is mindentudónak kell lennie. Már a homerosi költeményekben tulajdonosa az egész hellénség körében vallási, politikai és társadalmi tekintetben oly nagy szerepet játszó delpbii jósdának.8 Delphi vala századokon keresztül a görög vallásos, társadalmi és politikai élet igaz központja, Delphi szabta meg az államok alkotmányát, a gyarmatok alapításának módjait és igy Apollon a városok, államok és alkotmányaik megalapítója, a görög történelemnek pedig valóságos intézője, útmutatója volt. Továbbá minthogy a költészet épugy, mint a 1 Od. XI. 308—320. 2 II. XXIV. 603—609. 2 Od. VIII. 227—229. 4 II. XXIV. 757. Od. III. 279., VII. 64., XV. 478., XVII. 251., 494., XVIII. 202. és XX. 80. ä II. I. 47—55. 0 Aischyl. Eumenid. 19. " Od. XV. 252. » Od. Vin. 79.
