Református Székely-Mikó Kollégium alapításának története, Sepsiszentgyörgy, 1893
böztetés ; mintegy elgyöngült alakja a régebbi jogi és társadalmi különbségeknek, melyek az Árpádházi királyok idejében virágzottak s a központtól való távolság, az igen gyakran önerejükre utaltság következtében nagyon lassan enyésztek. Kevesen voltak királyaink között, kik egyenlősitó' hatalmukat úgy tudták volna érvényesíteni a székelyek fölött is, mint az ország közepén. De szükség is volt itt, az ország keleti részén olyan lakosokra, kik eltérő' intézményeik, szokásaik daczára is a magyar állam bű alattvalói legyenek. Szükség volt a kánok, bessenyó'k, tatárok, mongolok ellen bástyára. És mint a vár rendszerében a bástya mintegy külön egészet képez, úgy kellett a székelyeknek is a magyar állam rendszerében önálló egészet képezniük. A XVI. században változott a helyzet; a székelység szerepének is változnia kellett. Az erdélyi fejedelemségben a székelyek már nem félreeső' bástya voltak. A fejedelmeknek Erdély összes lakosait egyenlően hatalmuk körébe kellett vonniok. Ekkor kezdődik a székelység jogai, szokásai hasonulása a magyar szokásokkal és jogokkal. Véres küzdelmek folynak le ez átalakulás közben ; s bár a székelyeknek engedniük kell, a fejedelmek mégis simán bánnak velők, különösen, ha valami nagyobb vállalatnál szükségük van a székelyekre. Az ilyen bánásmódra szükség volt; a székelyek régi jogaik visszaszerzése czéljából még Mihály vajdával is szövetkeztek. A fejedelemség bukása után megszűnik az összeolvadás folyama a magyarsággal. Sőt félszázad múlva egészen új helyzetbe jutnak a székelyek: egyrészük határőr lesz. A magyarság befolyását fölváltja a reá erőszakolt katonai rendszer. A száz évig tartó hatás nyomokat hagy maga után : eltöröl sokat a régi jogokból és szokásokból, újakat hoz he, de a melyek szintén különböznek a magyarság jogaitól és szokásaitól. Ebben a küzdelemben, melyet a háromszékiek a határőrség idejében harezoltak, nagy segítségükre volt, hogy már meg volt alakulva a székéig protestáns egyház, a Ilikán beló'li református és unitárius egyházak kommunitása. Erdély és a székelyek a XVIII. századig nem ismerték, mi az : a vallásszabadságért és ősi alkotmányért idegen uralom ellen küzdeni. A mint szerencséje volt Magyarországnak az alkot