Református Székely-Mikó Kollégium alapításának története, Sepsiszentgyörgy, 1893

37

mindez ideig- nem tudott határozott véleményt alkotni ez ügyben teendőjéről. Látta a lelkesiiltséget, a buzgalmat, de nem tudta helyeselni az irányt, mely felé tartottak. Azt vélte az Egyházi Főtanács, hogy Háromszék lakosai áldozatuknak sokkal több hasznát veszik, ha ipariskolát alapítanak, mely a nép hajlamának inkább megfelel, melyhez a tanügyi kormány beleegyezése is könnyebben lesz kieszközölhető. Nem tételezte föl, hogy a gymnasiumhoz szükséges pénzalapot Háromszék csakugyan képes legyen összehozni. Ez a felfogás tűnik ki az E. F. T. 1856. deczcmbnr 30-án kelt leiratából ; ipariskola alapítására akarja bírni a kommunitást liodola Sámuel püspökhelyettes is 1857. januárban kelt 220. sz. leiratával, mely válasz a kom- munitás pártolást kérő levelére. Figyelmezteti a kommunitást azon nehézségekre, akadályokra, melyeket ily nagy terv kivitelében a megkívántaié költség és fenntartásra szükséges segédeszközök hiánya okozhatna; hogy az Erdélyben levő háromszázezer református népesség arányában elegendő számú gymnasium van; hogy a székely nép anyagi jólléte előmozdítására főkép ipariskola szükséges ; aggodalmát nyilvánítja, hogy nem fog é meghasonlás törni ki a sepsi és kézdi egyházmegyék között a székhely miatt. De az a szellem, mely

S.-Szentgyörgy városa iskolaalapítási tervének ellenszegült, még mindig hatalmas volt. S bár a kommunitás tett engedményt, hogy a gymnasiumot reáliskolával fogja összekötni, a mi tulajdonképpen nem tekinthető egyébnek, mint a mi által az E. F. T. pártolását tervüknek inkább megnyerhetik, a további engedményről hallani sem akart.1)

V) A kommunitás fölirata Boilola Sámuel pü<pöklielyetteshez : Fó'tiszteletű Püspökhelyettes úr 1

Rikán beló'li egyházközönségünk a főt. helyettes Püspök úrnak, múlt évi január 14-én tartott közgyűlésünkből a Háromszéken, S.-Szentgyörgyön altanodával összekötve felállítani tervezett iparis-