Református Székely-Mikó Kollégium alapításának története, Sepsiszentgyörgy, 1893
31 tényét, hogy a múlt évi július 9-iki gyűlés határozatának, mely szerint mindenik egyházmegye kötelességévé tétetett az iskola javára gyűjteni, — nem tett eleget és komolyan felhívták az erdővidéki esperest, hogy szólítsa fel az ajánlatokra a közönségeket, egyházakat s lelkes egyéneket s legfönnebb két hónap alatt küldjön értesítést az eredményről. Felolvasták a barczasági unitárius egyházkor óhaját, hogy az iskola székhelye S.-Szentgyörgy legyen. Ezeket elvégezvén, megállapodtak, hogy a hely kérdése fölött titkos szavazással döntsenek. A küzdelmet kétségkívül nagyban enyhítették Szász Károly, k.-vásárhelyi lelkész és Vízi István városi bíró kijelentései, hogy magok a k.-vásárhelyiek is czélszerübbnek tartják székhelyül S.-Szentgyörgy városát és ezért az egyének nem fogják visszavonni már megtett ajánlataikat. A szavazatok beszedetvén, az eredmény lett : hetvenkettő szavazott arra, hogy a középreáltanodával összekötött algymnasium S.-Szentgyörgy ön állíttassák fel; Κ.-Vásárhely mellett csak harminczan szavaztak. Ezen eredményről az Egyházi Fő Tanácshoz tu dósítás tételére bizottmány neveztetett ki Gödri Ferencz esperes elnöklete alatt. A bizottmánynak még teendőjévé tették, hogy az egyházközönség tiszteletét s háláját nyilvánítsa az E. F. T.-nak a tanoda iránti kegyes nyilatkozatáért; c mellett tudósítsák az alaptőke meny- nyiségéről, mi czélból a lelkészeknek megrendelték, hogy az aláírási ivek másolatait küldjék be az esperesekhez, kik aztán kézbesítsék a bizottmány elnökének. Ezek alapján aztán kérjék az Egyházi Fő Tanácsot a szabadalom kieszközlésére. A bizottmány kötelességének eleget tett. Rövid idővel a kovásznál gyűlés után a következő fölterjesztés küldetett az Egyházi Fő Tanácshoz, melynek minden szavából látszik a jól végzett munka fölötti öröm, s a jövőben vetett nagy remény.
