Református Székely-Mikó Kollégium alapításának története, Sepsiszentgyörgy, 1893

26

Fő Tanács julius 7-én 304. sz. a. kelt leirata, mely tartalom és hang tekintetében egész ellenkezője a mull. évi, deczember 30-ról 544. sz. a. kelt leiratnak. Dicséri a Háromszéken felállítandó iskola iránti lelkesiiltséget; óhajtja felállítását, a közbuzgóság szülte adakozás alapján ; ígéri, bogy nem fog semmit elmulasztani a szükséges fensöbb engedély kieszközlésére, mihelyt az iskola helye s a megkívántaié biztos pénzalap ki lesz mutatva. De kívánja, hogy Háromszéken, az iparos hajlamú és szorgalmú székely nemzet kebelében, reáliskola állíttassák fel, annyival inkább, mert Erdélyben a terület s népességhez képest elég, sőt mondhatni sok gymnasium van.

Az Egyházi Fő Tanács ezen kívánsága más körülmények között talán aggodalmakat okozott volna ; de a kommunitás, örömében, hogy a felsőséget eny- nyire is meg tudta nyerni, ez újabb akadálylyal röviden végzett, kimondván, hogy ha nem lehet fel- gymnasium, legyen középreáliskola, algymnasiummal összekötve.

Az iskola helyének meghatározását a jövő, 1857. januárius 14-én, Kovásznán tartandó gyűlésre halasztották.

Sok és fontos kérdéssel kellett tisztába jöni, mielőtt az új iskola helyéről véglegesen határoznak. Három község tett kedvezőnél kedvezőbb ajánlatot, ha az iskola kebelében állíttatik fel. Legfényesebb, legcsábítóbb volt Zágon község ajánlata. Az áldozatkészségnek igen szép példája volt K.-Vásárhely és S.-Szentgyörgy város ajánlata is.

Kézdi-Vásárhely felajánlotta partikula épületeit s ajánlkozott, hogy az épületeket tovább is építi. Az allodialis kasszából ajánlott tízezer forintot; egyesek ajánlata ötezer pengő forintra ment, a melynek szaporodását egész 14—15,000 írtig biztos kilátásba helyezték. Ajánlotta, hogy egy tanítót a vallás tanítására, hármat a gymnasiumi osztályok tanítására, fizetéssel